Back to top

A zöldforradalom se tudja ellensúlyozni az átlaghőmérséklet változás negatív hatásait

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint jelenleg az emberiség kalóriaigényének körülbelül felét néhány gabonafajta biztosítja, amelyek közül kulcsszerepet játszik az árpa, a búza, a kukorica és a rozs. E növények jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött, úgynevezett zöld forradalom során. Azonban, mint írják, a termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentős gabonatermő régióiban megtorpant, vagy egyenesen csökkenést mutat.

A klímaváltozás hatásait elemezve a közlemény kitér arra, hogy noha a klímarendszer átalakulása látványos hatással lehet a növényi közösségekre - közöttük a gabonák terméseredményeire -, alig találkozunk olyan hosszú idősorú elemzésekkel, amelyek lehetőséget nyújtanak a változás perspektivikus áttekintésére.

Egy magyarországi és egy dániai kutató viszont ilyen elemzést publikált a Global Change Biology 2017. decemberi számában. Pinke Zsolt a Szent István Egyetem Környezetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének, Lövei Gábor pedig a dániai Aarhusi Egyetem Agroökológiai Tanszék Flakkebjerg Kutatóközpontjának munkatársa. A közlemény szerint a két kutató a négy legfontosabb magyarországi gabonaféle termésátlagai és egyes éghajlati tényezők közötti kapcsolatokat elemezte az 1921-2010 közötti időszakban.

A vizsgálat a hőmérséklet és a gabona-termésátlagok varianciái között fennálló egyre szorosabb kapcsolatra mutatott rá 1921 és 2010 között. A kutatás szerint ez a tendencia különösen meglepő, hiszen 1921-1950-ről 1951-1980-ra a középhőmérséklet vegetációs időszaki és éves átlagai jelentős mértékben csökkentek.

Ezt követően az 1981-2010 közötti időszakban a vegetációs időszaki középhőmérséklet átlagának emelkedése Celsius-fokonként 9,6-14,8 százalékkal csökkentette a négy legfontosabb gabonaféleség terméshozamait. Mint írják, ez az érték globális tekintetben is jelentősnek mondható, és arra utal, hogy a közép-európai gabonatermesztés kiemelkedően ki van téve az éghajlat melegedésének. A vizsgált 90 év során a csapadékösszegek és a hőmérsékleti átlagok kombinációja 17-39 százalékban magyarázta a termésátlagok ingadozását, de ez a mutató az 1981 és 2010 közötti időszakban 33-67 százalékra ugrott.

A két kutató elemzésének egyik következtetése szerint a 20. század második felében lezajlott "zöld forradalom" a klímatörténelem egy kivételesen kedvező időszakában javított a termésátlagokon, amikor a növekvő műtrágya- és kemikáliafelhasználás, valamint a gépesítés és a növénynemesítés eredményei a mainál lényegesen előnyösebb klimatikus feltételekkel párosultak.

Egyes gabonaféléknek az egész régióban megfigyelhető stagnálását eddig többnyire társadalmi és gazdasági tényezőkkel magyarázták, az elemzés eredményei azonban felvetik a korábbihoz képest szignifikánsan magasabb hőmérséklet szerepét e negatív tendenciájú folyamatban.

A felmelegedésnek a vizsgálatban feltárt robosztus hatása a termésátlagokra a jövőre vonatkozó figyelmeztetés is a közép-európai régió gabonatermesztői számára.

Ezért a kutatók az Alföldhöz hasonló adottságú, délkelet-európai száraz síkságok aszálykitettségének releváns csökkentéseként a földhasználat extenzifikációját és a korábbi vizes élőhelyek restaurációját javasolják - áll a közleményben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Többet kapnak vissza a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Két új rekord egy kombájnnal

8 óra alatt 1111 tonna és 12 óra alatt 1620 tonna szemes kukorica betakarításával a Yorkville-i Steward Farms Partnership gazdaság egy CLAAS LEXION 760 TERRA TRAC kombájnnal rögtön két új Guiness-világrekordot is felállított.

Megállj a jégverésnek!

„A klímaváltozás egyik kézzel fogható hatása a szélsőséges időjárási tényezők gyakoribb észlelése”- fogalmazta meg tapasztalatát Győrffy Balázs, hogy emberi erővel csak a jégkár és a szárazság ellen lehet hatásosan küzdeni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az országos jégkármérséklő-rendszer üzemelésének első évében szerzett tapasztalatairól számolt be újságírók körében.

Így választja ki a csiga, mit egyen meg a kiskertben

A kertészek már évek óta találgatják, miért szeretik jobban a csigák egyes növények palántáit. A tudósok feltételezése szerint a kártékony puhatestűek a fiatal növények által kibocsátott szag alapján döntenek: enni vagy nem enni.

Az olajos magvak és a tejtermékek is lehúzzák az élelmiszerárakat

Novemberben több mint kétéves mélypontra csökkentek az élelmiszerárak a világon elsősorban az olajos magvak, a tejtermékek és a szemes termékek áresése miatt.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

350 ezer tonna szója a cél

A jövőben is ösztönözni kell a szójatermesztést, mivel az éves, átlagos termés távolról sem fedezi az ország fehérjeigényét - mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán.

Batátatermesztés: az első fecskék

A megújulási képesség és annak megőrzése: mezőgazdászaink számára ez a piacon maradás egyik fontos feltétele. Mindez korszerű technológiák bevezetésével vagy új termékek piacra juttatásával egyaránt lehetséges. Ez utóbbival próbálkozik egy tucat fiatal kárpátaljai gazda, akik a batátatermesztés meghonosításában látnak fantáziát.

Esik minden halmazállapotban: jön a sáros időjárás

Majd' egy hét hideg idő után változékony, enyhe idő következik a folytatásban, így ezen a héten végig sáros talajra kell számítani. Az újabb csapadékkal a talaj mélyebb rétegeiben is fokozatosan pótlódik a vízhiány.

Minden adott a biokultúra továbbfejlődéséhez

A Magyar Biokultúra Szövetség megalapításának 35 évére emlékeztek szombaton, Budapesten, a 31. Biokultúra Tudományos Napon. Sok más mellett az ökológiai gazdálkodás szerepéről mindennapi életünkben, a jelenlegi és várható támogatásokról és az új EU-s ökorendeletről is szó esett a tanácskozáson. Kiosztották az Év Bioterméke szakmai és közönségdíjat, valamint a Pro Biokultúra díjakat is.