Back to top

A zöldforradalom se tudja ellensúlyozni az átlaghőmérséklet változás negatív hatásait

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint jelenleg az emberiség kalóriaigényének körülbelül felét néhány gabonafajta biztosítja, amelyek közül kulcsszerepet játszik az árpa, a búza, a kukorica és a rozs. E növények jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött, úgynevezett zöld forradalom során. Azonban, mint írják, a termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentős gabonatermő régióiban megtorpant, vagy egyenesen csökkenést mutat.

A klímaváltozás hatásait elemezve a közlemény kitér arra, hogy noha a klímarendszer átalakulása látványos hatással lehet a növényi közösségekre - közöttük a gabonák terméseredményeire -, alig találkozunk olyan hosszú idősorú elemzésekkel, amelyek lehetőséget nyújtanak a változás perspektivikus áttekintésére.

Egy magyarországi és egy dániai kutató viszont ilyen elemzést publikált a Global Change Biology 2017. decemberi számában. Pinke Zsolt a Szent István Egyetem Környezetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének, Lövei Gábor pedig a dániai Aarhusi Egyetem Agroökológiai Tanszék Flakkebjerg Kutatóközpontjának munkatársa. A közlemény szerint a két kutató a négy legfontosabb magyarországi gabonaféle termésátlagai és egyes éghajlati tényezők közötti kapcsolatokat elemezte az 1921-2010 közötti időszakban.

A vizsgálat a hőmérséklet és a gabona-termésátlagok varianciái között fennálló egyre szorosabb kapcsolatra mutatott rá 1921 és 2010 között. A kutatás szerint ez a tendencia különösen meglepő, hiszen 1921-1950-ről 1951-1980-ra a középhőmérséklet vegetációs időszaki és éves átlagai jelentős mértékben csökkentek.

Ezt követően az 1981-2010 közötti időszakban a vegetációs időszaki középhőmérséklet átlagának emelkedése Celsius-fokonként 9,6-14,8 százalékkal csökkentette a négy legfontosabb gabonaféleség terméshozamait. Mint írják, ez az érték globális tekintetben is jelentősnek mondható, és arra utal, hogy a közép-európai gabonatermesztés kiemelkedően ki van téve az éghajlat melegedésének. A vizsgált 90 év során a csapadékösszegek és a hőmérsékleti átlagok kombinációja 17-39 százalékban magyarázta a termésátlagok ingadozását, de ez a mutató az 1981 és 2010 közötti időszakban 33-67 százalékra ugrott.

A két kutató elemzésének egyik következtetése szerint a 20. század második felében lezajlott "zöld forradalom" a klímatörténelem egy kivételesen kedvező időszakában javított a termésátlagokon, amikor a növekvő műtrágya- és kemikáliafelhasználás, valamint a gépesítés és a növénynemesítés eredményei a mainál lényegesen előnyösebb klimatikus feltételekkel párosultak.

Egyes gabonaféléknek az egész régióban megfigyelhető stagnálását eddig többnyire társadalmi és gazdasági tényezőkkel magyarázták, az elemzés eredményei azonban felvetik a korábbihoz képest szignifikánsan magasabb hőmérséklet szerepét e negatív tendenciájú folyamatban.

A felmelegedésnek a vizsgálatban feltárt robosztus hatása a termésátlagokra a jövőre vonatkozó figyelmeztetés is a közép-európai régió gabonatermesztői számára.

Ezért a kutatók az Alföldhöz hasonló adottságú, délkelet-európai száraz síkságok aszálykitettségének releváns csökkentéseként a földhasználat extenzifikációját és a korábbi vizes élőhelyek restaurációját javasolják - áll a közleményben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Világújdonság stressztűrő kukoricák a Syngentától

A mind szélsőségesebbé váló időjárás, a gyakori aszály, a nyári forró időszakok egyre érzékenyebben értintik a hazai, nagyrészt öntözetlen kukoricatermesztést. A kihívásokra adott választ három pillérre alapozza a Syngenta: az új Artesian szárazságtűrő hibridekre, a komplex technológiára és a szakértői csapatára.

A méheknek sem tett jót az enyhe idő

Az utóbbi hetek enyhe időjárása becsapta a természetet, így a méheket is. A plusz fokokban kiröpültek a kaptárakból, elkezdtek dolgozni, tisztulni. A lehűlés az állomány egy részének pusztulásához vezethet, ilyen időben az atkák kártételének esélye is megnő – tudta meg a szoljon.hu Buczkó Endre tószegi méhésztől.

Lesz-e csokoládékatasztrófa?

A klímaváltozás miatt a főbb termelési helyeken visszaszorulhat a kakaóbab termesztése, ami miatt a sajtóban apokaliptikus állapotokat és a növény kihalását jósolták. Az elmúlt időszak híreivel ellentétben a szakértők nem számolnak a növény kihalásával. Afrikában átalakulhat a kakaóbab-piac, globálisan viszont növekedést jósolnak.

Idénynyitó a növényvédelemben

Szadán tartották az első Pest megyei növényvédelmi rendezvényt a BASF, a Sharda Cropchem, a Saaten-Union és a YARA részvételével. Mindegyik cég új készítményekkel, fajtákkal készül a 2018-as idényre.

Nem tett jót az enyhe tél a tűzifa kereskedelemnek

Piaci körképünkben erdőgazdaságokat és tüzépeket kérdeztünk meg arról, hogy az időjárási viszonyok miatt hogyan alakult a termelés, a kereslet és az árak. Az erdészetek országszerte küzdenek az enyhe idő miatti kisebb-nagyobb kitermelési lemaradásokkal, de igyekeznek tartani a vállalásokat. A tavalyi kétszeri áremelkedés óta stagnál a tüzifa ára, igaz, az enyhe tél visszavetette a keresletet is.

Somogyban is aggódnak a tavaszias tél miatt

A somogyi gazdák is attól tartanak, hogy a mostani tavaszias meleg után egy nagyobb lehűlés komoly kárt okozhat a termésben.

Kell-e aggódni az enyhe tél miatt?

Szokatlanul meleg a december és a január, aminek következtében sok helyen kikelt már a hóvirág is, nyíló aranyvesszőt is találni, a füves területek pedig újra zöldellni kezdtek. De vajon hogyan hat ez az idő a mezőgazdasági vetésekre, gyümölcsösökre, kertekre? Kell-e aggódniuk a gazdáknak?

Közepes évet zárt az agrárium Bács-Kiskunban

Gáspár Ferenc Bács-Kiskun megyei agrárkamarai elnök szerint a 2017-es évet közepesnek lehet elkönyvelni a megyében - derült ki a baon.hu interjújából. Az állattenyésztést eléggé megviselte az elmúlt év.

Tornádó rombolta le az almériai fóliákat

Tornádóhullám söpört végig a dél-spanyol Alméria egyik emblematikus fóliás központjaként ismert El Ejido településen, és hatalmas károkat hagyott maga után. Az első becslések szerint akár 40 millió eurós kárt is okozhatott a szélvihar.

Felpörög a magyar klímakutatás

Cselekvő zöldpolitikára, ezen belül olyan szemléletformáló fejlesztésekre van szükség, mint a KlimAdat projekt, amely az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgálja - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a projekt nyitórendezvényén.