Back to top

Borjú hármas ikrek születtek Csabacsűdön

Három borjú érkezett egyszerre, egy tehéntől az év második napján, óriási örömöt okozva ezzel Kerek Mihály csabacsűdi gazdának. A hármasikrek egészségesek, jól vannak, szépen fejlődnek anyjuk mellett.

Kerek Mihály két borjú érkezését várta, amelyre korábban is volt már példa, hiszen a férfi közel húsz éve foglalkozik szarvasmarha tenyésztéssel, hobbi szinten. Mivel alaposabb ultrahangos vizsgálat ez esetben nem készült, így igazi meglepetés volt, hogy a két újszülött után egy harmadik lábpár is kikandikált a tehén farából.

– Sejthető volt, hogy nem egy boci lesz, hiszen mikor a tehén kitágult és eldobta az úgynevezett fejvizet, onnantól kezdve semmit nem csinált csak várt türelmesen – árulta el a gazda.

Hozzátette egy ilyen speciális helyzetben nagy teher nehezedik az anyára. A borjak születésénél rendszerint a két első lábuk közé van szorulva a fejük és az ellés természetes módon zajlik. Azonban farfekvésnél a hátsó lábak bújnak ki először, így a borjú feje beszorulhat a hasa alá, ami a jövevény fulladását is okozhatja. Az iker elléseknél a tehén tudja ezt, ezért is várja az emberi segítséget. A bocik délután négy és öt óra között láttak napvilágot, állatorvosi segítséggel. Az üsző farral, míg öccsei fejjel indultak neki a nagyvilágnak.

Fotó: Imre György
– Másfél órán át vártuk az állatorvost, akinek a segítségével először az üszőt, majd a másik két kisbikát is sikeresen, komplikáció nélkül kihúztuk. Magyartarka tehén és limuzin vérkeresztezéssel, mesterséges megtermékenyítés eredményei ők. Sajnos a tehenet nem bírtuk természetes módon vemhesíteni, ezért orvosi beavatkozás útján kapott egy injekciót, így beindult a peteérés, valószínű ennek a következménye a hármasiker születés – tudta meg a megyei lap riportere Kerek Mihálytól.

Nagyüzemekben születés után szinte azonnal leválasztják az utódokat annak érdekében, hogy minél több tejet el tudjanak venni a tehéntől, amely pedig rendkívüli módon ragaszkodik a borjához. A csabacsűdi ikrek esetében a gazda azonban hagyja, hogy a bocik még egy ideig a tápláló anyatejet fogyasszák. A gondos tehén nem is szívesen mozdul a kicsik mellől.

– A borjak már megtanultak vödörből is inni. Hat-nyolc hét múlva pedig áttérhetnek a szálas takarmányra. A nagyüzemekkel ellentétben, nálam három-négy hónapos korukig is hagyom, hogy anyatejet fogyasszanak a borjak. Sőt volt rá példa, hogy kilenc hónapos korban is anyatejet kapott egy bika, amely így egyévesen öt helyett hét mázsásra gyarapodott – hangsúlyozta a gazda.

Fotók: Imre György

Forrás: 
beol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen a jó galambdúc?

Húsgalambjaink életének minősége, jólléte (welfare) nemcsak fontos állatvédelmi szempont, de a sikeres galambhús-előállítás alapja is. Az első komoly hiba, amit elkövethetünk a sikeres húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított dúc.

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

Az állattenyésztés is a teljes gépesítés felé tart

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. A küllemi és a belső tulajdonságoknak olyanoknak kell lenni, amelyek lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.

Jó tanuló a szamár!

A szamár hazánkban meglehetősen mostoha sorsú volt, mondhatni, csak a megtűrték a ló mellett – de nem csak a Kárpát-medencében volt így, hanem a világ számos országában is. Nálunk igazán csak a juhászok értékelték sokra ezt a jobb sorsra érdemes állatot.

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

Még nincsenek meg a tettesek a kidobott marhatetemek ügyben

A tél és a tavasz folyamán több alkalommal is széttrancsírozott szarvasmarha-maradványokat raktak le Nagylóc, Kozárd és Ecseg községek határában, a műutak mellett. Az elhullott állatok egy részéről már kiderült, hogy nagyüzemi telepről származtak, de hogy melyikből, az még nem, az sem biztos, hogy hazai volt az a gazdaság. Mit tud erről a Nébih, kellett-e intézkedniük az ügyben?

A csapodár függőcinege

A függőcinege apró termetű, mozgásában a cinegékre emlékeztető madár, de nem rokona a hazánkban élő cinegéknek, például a szén- vagy a kék cinegének sem. A faj Európában elsősorban a középső és a keleti tájakon honos, nyugaton jóval ritkább, de például Portugáliában és a Brit-szigeteken teljesen hiányzik.

Feketehattyú-veszély?!

Amikor az Ausztráliában őshonos fekete hattyút a XIX. században elkezdték díszmadártartás céljára jelentősebb mennyiségben importálni Európába, biztos, hogy nem gondolt arra senki, hogy ezzel akár faunánkat is veszélyeztethetik.