Back to top

A hétvégén számolják a sasokat

Pénteken kezdődik és vasárnapig tart a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását végző Országos Sasszinkron, amelynek keretében elkészülhet a Kárpát-medence első "sastérképe" is.

Magyarország területén a sasfajok számos kiemelten fontos telelőhelye található, legnagyobb számban pedig a rétisasok töltik az évszakot az ország területén, mivel a nem vonuló magyar fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében. Az egyesület a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve szervezi a programot.

Mint írják, ugyancsak Magyarországon tölti a telet a parlagi sas kárpát-medencei költőállományából származó fiatal egyedek nagy része is, valamint ritkaságnak számít ugyan, de minden évben előfordul néhány szirti sas és fekete sas is.

Az MME partnereivel együttműködve 2004-ben indította el a legfontosabb, részben már évtizedek óta ismert sastelelőhelyek egységes módszertannal és egy időben történő, úgynevezett szinkron felmérését.

A tavalyi sasszinkron alkalmával 357 felmérő járta be a sasok legjelentősebb telelőhelyeit az ország területének mintegy 20 százalékán, ahol négy sasfaj körülbelül 850 egyedét és tizenkét további ragadozómadár-faj több mint 6000 példányát vették számba.

Az idei számlálás során első alkalommal a környező országok szakemberei is csatlakoznak a kezdeményezéshez az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében: ezen a hétvégén szlovák, cseh, osztrák, szerb és román madarászok is sasokat fognak számolni, így a tervek szerint először készülhet el a Kárpát-medence közös "sastérképe".

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A lepke volt előbb vagy a virág?

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön, derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Ez azt jelenti, hogy az eddig véltnél 70 millió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon, írja a BBC-re hivatkozva az MTI.

Baglyok a városban

Az erdei fülesbaglyok megjelenése a belvárosban szokványos jelenségnek számít a téli időszakban. A lakott területek kedvezőbb mikroklímája és a baglyokra is veszélyt jelentő ragadozók hiánya komoly vonzerőt jelent ennek az éjjeli ragadozó madárnak. Általában a belterületek parkjaiban találnak nappalozásra alkalmas örökzöldeket.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

A vidra, aki félt a víztől

Két hétig volt a kifutóban és még csak a víz közelébe sem merészkedett. A minap azonban először az orrát dugta a vízbe, majd meg is mártózott a néhány fokos medencében a petesmalmi kis vidra, Kinga.

Dámvadban verhetetlenek vagyunk

Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.

Gyepégetés: jó vagy sem?

Milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa.

Egyre több a fekete réce hazánkban

Az utóbbi hetekben egyre több helyen találkozhatunk fekete récékkel. Így például a Dunán a Pilismaróti-öbölnél is láthatjuk néhány egyedből álló kisebb csapatát. Akik szeretnének ilyen ritka tengeri vendéget megfigyelni, azoknak érdemes kilátogatniuk a Duna és a Balaton partjára.

A rómaiak öröksége: a fácán

A fácán hazánkban a zárt erdőségek kivételével szinte mindenhol előfordul, bár országrészenként nagyon eltér az állománysűrűsége. Kirándulásaink során szinte természetesnek vesszük a színpompás kakasok és a lényegesen szerényebb, jól rejtő színű tyúkok jelenlétét. Nem is gondolunk arra, hogy ezen madarak ősei még a római korban emberi segédlettel érkeztek a Kárpát-medencébe.

Európai farkas-mese: mi lesz a happy end?

A farkasok visszatértek Európába, hála a komoly törvényi védelemnek. Azonban ennek nem mindenki örül, és a politikusok nehezen lavíroznak a természetvédelem és az állattenyésztők érdekeinek védelme között.

Távoli vidékek éjjeli ragadozói

Nem múlnak el Kaposvári Állattenyésztési Napok úgy, hogy ne látnánk valami olyan különlegességet, melyre hosszú esztendők múlva is visszaemlékezhetünk. Idén különösen a ritka, távoli földrészek madarainak szerelmesei örülhettek, hiszen Lóki György fősolymász jóvoltából például különféle egzotikus baglyokkal is megismerkedhettünk.