Back to top

Tovább terjed a sertéspestis Csehországban

A villanypásztorral bekerített területen kívül már hét fertőzött vaddisznót találtak. Zlin régió kormányzója szerint ez még nem olyan súlyos probléma, más országokban sokkal gyorsabban terjed a kór.

Az afrikai sertéspestissel fertőzött első vaddisznókat tavaly június második felében fedezték fel a zlíni régióban. Augusztusban a fertőzés gócpontjának számító több mint 40 négyzetkilométernyi területet 73 centiméter magas drótkerítéssel vették körbe, amelybe áramot vezettek. A területet drónokkal ellenőrizik és felügyelik. Az intézkedések célja, hogy megakadályozzák a kór átterjedését a háziállatokra is. Az afrikai sertéspestist a szabadon élő állatok terjesztik, az emberekre nem jelent veszélyt. Most azonban úgy tűnik, a lezárt részt elhagyhatta a kór. Már Németországban is felütötte fejét a kór.

Az elpusztult egyedeket speciális védőruhában gyűjtik be a hatóságok, és nejlonzsákba csomagolva szállítják. Miután begyűjtik az elhullott állatokat, alapos fertőtlenítést végeznek: a kezüket, lábukat gondosan lepermetezik különleges vegyszerrel, és a kesztyűt is csak ezután veszik le. Nem véletlen az óvatosság. Csehország délkeleti részében ugyanis egyre terjed a sertés-pestis. Emberre nem veszélyes, a fertőtlenítéssel azt előzik meg, hogy kivigyék a kórokozót a területről.

A Szlovákiával határos területen táblák figyelmeztetnek arra, hogy tilos belépni, hivatásos vadászok ugyanis selejtezik a fertőzött egyedeket, nehogy még jobban elterjedjen a járvány az állományban.

Az eddig elejtett 500 vaddisznóból 15-nél mutatták ki a fertőzést.

A járvány tavaly kezdődött, a hatóságok elektromos kerítéssel zárták le a fertőzött területet. A helyiek azonban a kerítésen kívül, attól jó másfél-két kilométerre is találtak sertéspestisben elhullott egyedeket, Jiří Čunek, a régió kormányzója szerint összesen hét állatról van szó, amelyek sertéspestisben pusztultak el. Más országokban ennél sokkal gyorsabban terjed a kór.

Az Cseh állam eddig 600 millió forintnak megfelelő összeget költött a védekezésre.

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen a jó galambdúc?

Húsgalambjaink életének minősége, jólléte (welfare) nemcsak fontos állatvédelmi szempont, de a sikeres galambhús-előállítás alapja is. Az első komoly hiba, amit elkövethetünk a sikeres húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított dúc.

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

Jó tanuló a szamár!

A szamár hazánkban meglehetősen mostoha sorsú volt, mondhatni, csak a megtűrték a ló mellett – de nem csak a Kárpát-medencében volt így, hanem a világ számos országában is. Nálunk igazán csak a juhászok értékelték sokra ezt a jobb sorsra érdemes állatot.

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

A DNS teszt lerombolta a montanai szörny legendáját

Májusban került puskavégre az a jószág, melynek fotója bejárta az internetet. Spekulációk szerint farkas-sakál vagy farkas-kutya hibrid lehetett. Persze olyan földtől elrugaszkodott elméletek is szárnyra kaptak, hogy a lelőtt egyed egy új fajba tartozik, illetve, hogy egy vérfarkas lenne.

A csapodár függőcinege

A függőcinege apró termetű, mozgásában a cinegékre emlékeztető madár, de nem rokona a hazánkban élő cinegéknek, például a szén- vagy a kék cinegének sem. A faj Európában elsősorban a középső és a keleti tájakon honos, nyugaton jóval ritkább, de például Portugáliában és a Brit-szigeteken teljesen hiányzik.

Feketehattyú-veszély?!

Amikor az Ausztráliában őshonos fekete hattyút a XIX. században elkezdték díszmadártartás céljára jelentősebb mennyiségben importálni Európába, biztos, hogy nem gondolt arra senki, hogy ezzel akár faunánkat is veszélyeztethetik.

Juh vagy kecske?

A sörényes juhok hímjeinek harántbordázott szarva gyakorta eléri akár a 80 centimétert is. Így nem meglepő, hogy a vadászok hőn áhított trófeáinak számítanak, s mivel a faj igen jól akklimatizálódik, a világ számos pontjára betelepítették.