Back to top

Csúcsra jár a pazarlás Oroszországban: 19 millió tonna élelmiszert semmisítettek meg

Az állat- és növényegészségügyet felügyelő orosz hatóság (Roszszelhoznadzor) legújabb jelentése szerint eddig közel 19,4 millió tonna élelmiszert semmisítettek meg az importtilalom ideje alatt.

A mennyiség túlnyomó része, 18,6 millió tonna növényi termék volt – írja a német Fruchthandel Magazin a Customs Today újság értesülésére hivatkozva.

Ez a szakértők számítása szerint azt jelenti, hogy egyedül csak a legutóbbi félévben több mint 3 millió tonna élelmiszert semmisítettek meg Oroszországban arra hivatkozva, hogy beszállítóik megszegték a 2014-ben bevezetett importtilalmat. Elég súlyos szám ez, főleg annak fényében, hogy eközben Európában szinte már mindenki felvette a harcot az élelmiszerpazarlás ellen, az élelmiszerlánc valamennyi szintjén.

Az egyebek között a friss zöldséget és gyümölcsöt, illetve számos hústerméket érintő importtilalmat még 2014 augusztusában vezették be Oroszországban, és azóta mindig meghosszabbítják. Eredetileg az USA-ra, az EU-tagállamokra, Kanadára, Ausztráliára és Norvégiára vonatkozott, azóta a tilalom alá vont országok köre is bővült.

Az illegálisan az országba érkező áru megsemmisítéséről 2015 augusztusában, egy évvel az embargó bevezetése után határozott az orosz vezetés, így próbálva bezárni a kiskapukat a szürkekereskedelem előtt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tisztul a kép a KAP körül, de vannak még fehér foltok

A Copa-Cogeca (CC) 2018. október 10-12. között Linzben megrendezett Európai Gazdálkodói Kongresszusa olyan stratégiai fontosságú témák megvitatására helyezte a hangsúlyt, mint a következő uniós Többéves Pénzügyi Keret (MFF), a jövőbeli Közös Agrárpolitika (KAP), nemzetközi kereskedelmi vonatkozások, illetve a Brexit következményei.

Ökológiai gyümölcstermesztés most újra támogatással?

Bizonyos értelemben egyszerűsödött az ökológiai ültetvénytelepítés engedélyeztetési eljárása, azonban maradt még tisztázandó szabályozási kérdés.

Gyümölcsösök trágyázása szüret után

A lágyszárúaktól eltérően a fás kultúrák a szüret utáni időszakban is folytatják élettevékenységüket, egészen addig, amíg a lombjuk le nem hullik, és be nem következik a téli nyugalom. A fák tápanyagellátásához jól kell ismerni a növényélettant, mert a különböző elemeket más ütemben veszik és használják föl.

KSH: augusztusban 6,0 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak

Augusztusban a mezőgazdasági termelői árak 6,0 százalékkal - november óta a legnagyobb mértékben - nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest a júliusi 1,2 százalékos emelkedés után.

Megbízható kajszifajtákat válasszunk

Az idei tavaszi fagy után nem sok kajszifajta maradt fönn a rostán, az ültetvényekben akár teljes fagykár is előfordult. Mit tehetünk a tavaszi fagyok kivédése és a termésbiztonság növelése érdekében? a Lengyelben rendezett gyümölcstermesztési tanácskozáson Szénási Tibor kajszitermesztő osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel.

Miért olyan meglepően drága a fejes vagy a kelkáposzta a pultokon?

A káposztafélék tömegtermékek, melyeket általában alacsony ár jellemez. Idén azonban soha nem látott magasságba emelkedett a termelői és fogyasztói áruk is. Mi vezetett idáig?

Sárgarépát a poharakba

Sárgarépa termeltetési és feldolgozási tanácskozásra hívta partnereit az Austria Juice Hungary Kft. A Hajóson megtartott eseményen bár kedvenc gyökérzöldségünk volt a középpontban, ám a cég reményeinek megfelelően a termelők is sok információval gazdagabban térhettek haza.

Szoros együttműködés Oroszországgal

Magyarország mezőgazdasága számára kiemelten fontos partner Oroszország - mondta Nagy István agrárminiszter a Dimitrij Ny. Patrusev, mezőgazdasági miniszterrel folytatott megbeszélésen, Moszkvában.

Friss gyümölcs 48 órán belül a világ másik végéből

A kínai e-kereskedelem óriása, a JD vállalat szövetségre lépett 18 gyümölcstermelő és -kereskedő céggel az értékesítés egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében. Ennek keretében légi úton 48 órán belül akar kivit bevinni Új-Zélandról, cseresznyét Kanadából, narancsot és cseresznyét az USA nyugati partvidékéről és áfonyát Chiléből.

Melegebb éghajlatról települt be és szinte minden növényt felfal

Az amerikai lepkekabócát, mint a kertészeti növények új kártevőjét itthon először Budapesten figyelték meg 2004-ben. Azóta egyre nagyobb az elterjedése és a károsítása.