Back to top

Közepes évet zárt az agrárium Bács-Kiskunban

Gáspár Ferenc Bács-Kiskun megyei agrárkamarai elnök szerint a 2017-es évet közepesnek lehet elkönyvelni a megyében - derült ki a baon.hu interjújából. Az állattenyésztést eléggé megviselte az elmúlt év.

– Hogyan jellemezné a 2017-es évet? 

– A tavalyi év az elmúlt öt évhez viszonyítva az ágazat szempontjából közepesre értékelhető. Természetesen vannak ágazatok, amelyek jobban teljesítettek, de sajnos olyanok is, amelyek hosszabb ideje nem tudnak megfelelő jövedelmet biztosítani a gazdák számára. A növénytermesztés terméseredményeit a téli-tavaszi fagykár, a viharkár, a rövid idő alatt lehullott jelentős mennyiségű csapadék, majd az aszály befolyásolták a legjobban, és sajnos az állattenyésztés jövedelmezősége sem javult az előző évekhez képest.

– Milyen terméseket hozott a tavalyi év?

– Bács-Kiskun megyében az eltérő talajadottságok nagyban meghatározzák a mezőgazdaság szerkezetét. A jobb minőségű területeken jellemzően a szántóföldi növénytermesztés, valamint az állattenyésztés, a homokos térségekben inkább a gyümölcs- és szőlőtermesztés a meghatározó. A 2017-es év a bácskai gazdálkodók számára összességében átlagosra/közepesre értékelhető. Míg a kalászos gabonáknál jó, esetenként kiemelkedő termésről beszélhetünk, addig az őszi káposztarepce termésátlaga közepes lett, a tavalyi évnél gyengébb értékesítési árak mellett. A napraforgó a körzetben jó terméseredményeket produkált, a kukorica és a szója esetében a termésátlagok lényegesen elmaradtak a tavalyi esztendőhöz képest.

A kalocsai térségben a gabonafélék termésátlaga jónak mondható, mert őszi búzából 5,8 t/ha, őszi árpából 5,5 t/ha, repcéből pedig 3,4 t/ha volt a termésátlag. Az elmúlt évtizedben állandósult a durumbúza vetésterülete, de említésre érdemes a tönkölybúza vetésterülete is, aminek nagy részét biogazdálkodás keretében termesztik. A szójabab vetésterülete a zöldítési támogatási feltételek miatt növekedett az előző évekhez képest, de az aszályos időszak miatt nem lett kimagasló a terméseredmény. Ennél a növénynél a jövő évi zöldítési feltételek miatt várhatóan csökkenni fog a vetésterülete. A kukorica, valamint a napraforgó terméseredménye közepesnek mondható.

Ha már a kalocsai térség mezőgazdaságát elemezzük, mindenképpen ki kell térni néhány mondatban a fűszerpaprikára. Az utóbbi években a fűszerpaprika vetésterülete folyamatosan csökkent, ez a tendencia talán megállni látszik, de növekedés nem várható. A csökkenés azért következett be, mert az őrlemény önköltsége jóval magasabb, mint a délebbre fekvő termőkörzetekben előállított késztermék. Ez főleg a hazai magasabb szárítási költségek miatt van, de az alapanyag-előállítás nagy kézimunka-igénye következtében is sokan felhagytak a gazdálkodással. Amíg hazánkban az őrlemény önköltsége kilogrammonként 1000 forint körül mozog, addig a déli országokban előállított őrlemény és féltermék ennek töredéke.

– Hogyan nézett ki a gyümölcstermesztésünk?

– Kezdjük a szilvával. A gyümölcsnek kiemelkedően jó felvásárlási ára volt 2017-ben, szinte az elmúlt 30 esztendő legjobbjának tekinthető. Ennek ellenére, ha több év átlagában vizsgáljuk, ez az a gyümölcs, ami talán a legkevésbé kifizetődő a gazdák számára. Sajnos, a piaci ára a legtöbb évben alacsony, nincs megfelelő piaca, ezért többen kivágták már az ültetvényüket.

Folytassuk a meggyel. Árban és mennyiségben az elmúlt 10 év átlagához képest jól teljesített. Cseresznye: a legnagyobb mértékben ennek a gyümölcsnek az átlagára emelkedett. Kajszi: az elmúlt 5 évhez képest mennyiségben jól teljesített, árban viszont alulteljesített, aminek oka, hogy Ausztriában, Németországban, Lengyelországban komoly fagykárok voltak, de a mediterrán országokban, főleg Spanyolországban rendkívül magas hozamot produkált, és emiatt alakult ki az alacsony árfekvés. Alma: az elmúlt 5–10 év legmagasabb árát érte el, főleg ipari alma vonatkozásában. Figyelemre méltó, hogy a közelmúlthoz képest, amikor is a léalmát nem, vagy csak igen nyomott áron tudták értékesíteni, most annak átvételi ára is kedvezően alakult.

Bodza: Kiskőrös környékén nagy területen terem. A termés mennyisége jó volt, az árak már kevésbé. A jó árat a következő években sem garantálja egyetlen felvásárló sem. Egyre több bodzaültetvény fordul termőre, ez veszélyezteti a későbbiekben is a felvásárlást. Földieper: a megyénkben a legnagyobb termőterülete Lajosmizse környékén található, sok család megélhetéséhez járul hozzá. Szezonjában nagyon keresett gyümölcs, nagy mennyiségben és jó minőségben tudják a termelők előállítani.

– Állattenyésztésben a szárnyasállomány területén vagyunk erősek. Milyen tendenciák láthatóak ezen a téren?

– Nézzük a baromfit. Kecskemét térségében a legmeghatározóbb baromfi a tojótyúk. 2016. év végén sajnos megyénkben is megjelent a madárinfluenza, melynek hatására az állomány jelentős része vágásra került. Az ebből adódó állománykieséseket a mostani időszakra sikerül pótolni. Megjelentek más, az ágazatot sújtó problémák is, mint például a tojásszennyezési, azaz a fipronilbotrány, mely Európa több országát is érintette. Ezek együttes hatására alacsonyabb a tojás kínálati piaca, az ünnepek miatt a kereslet azonban növekedett, ami a tojás árának drágulását eredményezte. A jövőbeni tendenciák nagyban függnek attól, hogy az import tojás mennyisége hogyan alakul, ugyanis ez nagyban befolyásolja a hazai piacot.

A madárinfluenza elmúltával a baromfitartók körében érezhetően nőtt az összefogás. Kisebb-nagyobb beruházásokat (kerítés, szociális helyiségek, fertőtlenítő) kellett elvégezni az újrainduláshoz. A kártérítés nagysága is megfelelőnek mondható. Alapanyaghiány tapasztalható, kevés a keltetők által kibocsátott naposállat. Jelenleg a termékek értékesíthetősége gyakorlatilag korlátlan. 

Sertéstenyésztés: a kisüzemi sertéstenyésztés továbbra is hanyatló tendenciát mutat. Az állomány tovább csökkent, az igénybe vehető állatjóléti támogatások mellett is tovább csökkent a termelési hajlandóság. A megye több térségében értékesítésre szánt hízósertés szinte nincs. A felvásárlási ár viszont jelentősen megugrott, kilogrammonként 500–550 forintot is adnak a hízósertésért.

Szarvas­marha: a húsmarha felvásárlási árát néhány török, görög vagy olasz vásárló diktálja. A 300–500 kg-os állatért adnak 300–500 ezer Ft-ot is, de sok esetben a 800–900 kg-os hízómarhát csak 450–500 ezer forintért vásárolják fel. Utóbbi csak hazai piacon értékesíthető. Juh: a juhágazatnak több terméke van. Ezek az árbevételben nem egyforma súllyal szerepelnek, ezért egy húsgyapjú termelésű állomány esetében az árbevétel 96 százaléka a vágóbárány-értékesítésből, négy százaléka a gyapjúból származik.

Az ország legnagyobb sertéstartó megyéje

Bács-Kiskun megyében a tavalyi 2017. év közepén – az országos tendenciákhoz hasonlóan – szarvasmarhából többet, sertésből és tyúkból kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. A juhok száma alig változott. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3,7 százalékkal bővült, a vizsgált időpontban 77 ezer állatot istállóztak a megyében. Sertésből 1,3 százalékkal kevesebbet tartottak a megyei gazdaságok, de Bács-Kiskun az ország legnagyobb sertéstartó megyéje volt, a 349 ezer állat az országos állomány 12 százalékát tette ki.

Az állattartók a juhok számát szerény mértékben növelték, a 198 ezres állomány 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A megye gazdaságaiban 3,8 millió tyúkot neveltek, számuk egy év alatt 4,6 százalékkal mérséklődött. Az 1,2 milliós tojóállomány nagyobb mértékben csökkent, 13 százalékkal maradt el a 2016. június elejitől.

Forrás: 
baon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Eltört” kakaó helyett fenntartható gazdálkodás

Amerika egyik legnagyobb magánkézben lévő élelmiszeripari vállalat, a Mars új „kakaó stratégiával” rukkolt elő, melynek célja újratervezi az ellátási láncukat annak érdekében, hogy visszaszorítsák az erődirtásokat és a gyermekmunkát a kakaóültetvényekre építő országokban.

Ezer csoda Hollandiában

Aki naprakész szeretne lenni zöldségfajták és zöldségtrendek terén, annak úgyszólván kihagyhatatlanok a nagy nemesítőházak hollandiai nyílt napjai a 39. naptári héten. Észak-Hollandiában, egy jól behatárolható körzeten belül több nyílt napot is tartanak ilyenkor, a hangulat és a fajtafelhoztal egyaránt lenyűgöző.

Kétmilliárdos program Törökszentmiklóson

Pannon Breeding Programot indított a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A kutatók a projekt során olyan technológiákat, módszereket fejlesztenek, amelyek a korszerű és innovatív gazdálkodásra leginkább alkalmasak.

Sorra nyeri kutyáival a nemzetközi versenyeket

Franciaországban rendezett, nemzetközi kutyakiállításon szerzett első helyezést a hónap elején Chloe nevű kutyájával a kisterenyei Verebélyi Orsolya. A tizenkét, gyönyörű bordeaux-i dogból álló tenyészet tulajdonosa beszélt az ebekkel való mély kapcsolatáról, a versenyekre való felkészítésről és a külföldi megmérettetéseken átélt ­izgalmakról.

"Hosszú idő után ismét fontos tényező lehet az agráriumban Mezőhegyes"

A legkülönbözőbb gépekkel, hasznos előadásokkal és fajta-, illetve növénytermesztési bemutatókkal várják a gazdákat a II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow szervezői. Az esemény megnyitóján felszólalok szerint a helyszínt adó Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság számára ez egy nagy lépés afelé, hogy hosszú évtizedek után ismét meghatározó mezőgazdasági vállalkozás váljon belőle.

A csillagászati ősszel az idő is hűvösebbre fordul

A csillagászati ősz beköszöntével az időjárás is ősziesre fordul a hétvégétől. Pénteken még csendes, többnyire napos, száraz és meleg időben lehet végezni a mezőgazdasági munkákat. A változás szombaton kezdődik, ekkortól a jövő hét elejéig több időjárási front is átvonul fölöttünk, és összességében mintegy 10 fokkal hűvösebbre, és szelesre fordul az idő. Szombaton és hétfőn sokfelé kell esőre is számítani.

Informatika az istállóban

„Az informatika rendszerekben, míg a gazdálkodó megoldásokban gondolkodik”- hívta fel a figyelmet Kövesdi József. Az Okosfarm Kft. ügyvezetője hozzátette, informatikai kultúrát kell teremteni a mezőgazdaságban.

A húsuk is egészségesebb: a csillagfürt, mint nyúltakarmány

A jelen és a jövő mezőgazdaságának egyik legnagyobb kihívása, hogy bolygónk növekvő népességének megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot biztosítson, úgy, hogy közben a természeti erőforrásokat is megóvja. A Föld növekvő népességének élelmiszerszükségletét egyre csökkenő földterületen kell előállítani.

Tizenegy ország tiltotta ki a belga sertéshúst

Az afrikai sertéspestis miatt tizenegy Európai Unión kívüli ország függesztette fel a sertéshús importját Belgiumból - közölte a Le Soir című belga napilap szerdán.

Újra divatban az ezüstfácán

Az utóbbi hónapokban egyértelművé vált, hogy újra lendületbe került a hazai díszfácántenyésztés, s úgy tűnik, nemcsak a ritkább, nagy értékű fajok iránt mutatkozik nagy érdeklődés, hanem a hazánkban már régóta tartottak iránt is, melyek a kezdők számára is ajánlhatók. A leggyakrabban tartott fajok között szerepel az ezüstfácán is.