Back to top

Közepes évet zárt az agrárium Bács-Kiskunban

Gáspár Ferenc Bács-Kiskun megyei agrárkamarai elnök szerint a 2017-es évet közepesnek lehet elkönyvelni a megyében - derült ki a baon.hu interjújából. Az állattenyésztést eléggé megviselte az elmúlt év.

– Hogyan jellemezné a 2017-es évet? 

– A tavalyi év az elmúlt öt évhez viszonyítva az ágazat szempontjából közepesre értékelhető. Természetesen vannak ágazatok, amelyek jobban teljesítettek, de sajnos olyanok is, amelyek hosszabb ideje nem tudnak megfelelő jövedelmet biztosítani a gazdák számára. A növénytermesztés terméseredményeit a téli-tavaszi fagykár, a viharkár, a rövid idő alatt lehullott jelentős mennyiségű csapadék, majd az aszály befolyásolták a legjobban, és sajnos az állattenyésztés jövedelmezősége sem javult az előző évekhez képest.

– Milyen terméseket hozott a tavalyi év?

– Bács-Kiskun megyében az eltérő talajadottságok nagyban meghatározzák a mezőgazdaság szerkezetét. A jobb minőségű területeken jellemzően a szántóföldi növénytermesztés, valamint az állattenyésztés, a homokos térségekben inkább a gyümölcs- és szőlőtermesztés a meghatározó. A 2017-es év a bácskai gazdálkodók számára összességében átlagosra/közepesre értékelhető. Míg a kalászos gabonáknál jó, esetenként kiemelkedő termésről beszélhetünk, addig az őszi káposztarepce termésátlaga közepes lett, a tavalyi évnél gyengébb értékesítési árak mellett. A napraforgó a körzetben jó terméseredményeket produkált, a kukorica és a szója esetében a termésátlagok lényegesen elmaradtak a tavalyi esztendőhöz képest.

A kalocsai térségben a gabonafélék termésátlaga jónak mondható, mert őszi búzából 5,8 t/ha, őszi árpából 5,5 t/ha, repcéből pedig 3,4 t/ha volt a termésátlag. Az elmúlt évtizedben állandósult a durumbúza vetésterülete, de említésre érdemes a tönkölybúza vetésterülete is, aminek nagy részét biogazdálkodás keretében termesztik. A szójabab vetésterülete a zöldítési támogatási feltételek miatt növekedett az előző évekhez képest, de az aszályos időszak miatt nem lett kimagasló a terméseredmény. Ennél a növénynél a jövő évi zöldítési feltételek miatt várhatóan csökkenni fog a vetésterülete. A kukorica, valamint a napraforgó terméseredménye közepesnek mondható.

Ha már a kalocsai térség mezőgazdaságát elemezzük, mindenképpen ki kell térni néhány mondatban a fűszerpaprikára. Az utóbbi években a fűszerpaprika vetésterülete folyamatosan csökkent, ez a tendencia talán megállni látszik, de növekedés nem várható. A csökkenés azért következett be, mert az őrlemény önköltsége jóval magasabb, mint a délebbre fekvő termőkörzetekben előállított késztermék. Ez főleg a hazai magasabb szárítási költségek miatt van, de az alapanyag-előállítás nagy kézimunka-igénye következtében is sokan felhagytak a gazdálkodással. Amíg hazánkban az őrlemény önköltsége kilogrammonként 1000 forint körül mozog, addig a déli országokban előállított őrlemény és féltermék ennek töredéke.

– Hogyan nézett ki a gyümölcstermesztésünk?

– Kezdjük a szilvával. A gyümölcsnek kiemelkedően jó felvásárlási ára volt 2017-ben, szinte az elmúlt 30 esztendő legjobbjának tekinthető. Ennek ellenére, ha több év átlagában vizsgáljuk, ez az a gyümölcs, ami talán a legkevésbé kifizetődő a gazdák számára. Sajnos, a piaci ára a legtöbb évben alacsony, nincs megfelelő piaca, ezért többen kivágták már az ültetvényüket.

Folytassuk a meggyel. Árban és mennyiségben az elmúlt 10 év átlagához képest jól teljesített. Cseresznye: a legnagyobb mértékben ennek a gyümölcsnek az átlagára emelkedett. Kajszi: az elmúlt 5 évhez képest mennyiségben jól teljesített, árban viszont alulteljesített, aminek oka, hogy Ausztriában, Németországban, Lengyelországban komoly fagykárok voltak, de a mediterrán országokban, főleg Spanyolországban rendkívül magas hozamot produkált, és emiatt alakult ki az alacsony árfekvés. Alma: az elmúlt 5–10 év legmagasabb árát érte el, főleg ipari alma vonatkozásában. Figyelemre méltó, hogy a közelmúlthoz képest, amikor is a léalmát nem, vagy csak igen nyomott áron tudták értékesíteni, most annak átvételi ára is kedvezően alakult.

Bodza: Kiskőrös környékén nagy területen terem. A termés mennyisége jó volt, az árak már kevésbé. A jó árat a következő években sem garantálja egyetlen felvásárló sem. Egyre több bodzaültetvény fordul termőre, ez veszélyezteti a későbbiekben is a felvásárlást. Földieper: a megyénkben a legnagyobb termőterülete Lajosmizse környékén található, sok család megélhetéséhez járul hozzá. Szezonjában nagyon keresett gyümölcs, nagy mennyiségben és jó minőségben tudják a termelők előállítani.

– Állattenyésztésben a szárnyasállomány területén vagyunk erősek. Milyen tendenciák láthatóak ezen a téren?

– Nézzük a baromfit. Kecskemét térségében a legmeghatározóbb baromfi a tojótyúk. 2016. év végén sajnos megyénkben is megjelent a madárinfluenza, melynek hatására az állomány jelentős része vágásra került. Az ebből adódó állománykieséseket a mostani időszakra sikerül pótolni. Megjelentek más, az ágazatot sújtó problémák is, mint például a tojásszennyezési, azaz a fipronilbotrány, mely Európa több országát is érintette. Ezek együttes hatására alacsonyabb a tojás kínálati piaca, az ünnepek miatt a kereslet azonban növekedett, ami a tojás árának drágulását eredményezte. A jövőbeni tendenciák nagyban függnek attól, hogy az import tojás mennyisége hogyan alakul, ugyanis ez nagyban befolyásolja a hazai piacot.

A madárinfluenza elmúltával a baromfitartók körében érezhetően nőtt az összefogás. Kisebb-nagyobb beruházásokat (kerítés, szociális helyiségek, fertőtlenítő) kellett elvégezni az újrainduláshoz. A kártérítés nagysága is megfelelőnek mondható. Alapanyaghiány tapasztalható, kevés a keltetők által kibocsátott naposállat. Jelenleg a termékek értékesíthetősége gyakorlatilag korlátlan. 

Sertéstenyésztés: a kisüzemi sertéstenyésztés továbbra is hanyatló tendenciát mutat. Az állomány tovább csökkent, az igénybe vehető állatjóléti támogatások mellett is tovább csökkent a termelési hajlandóság. A megye több térségében értékesítésre szánt hízósertés szinte nincs. A felvásárlási ár viszont jelentősen megugrott, kilogrammonként 500–550 forintot is adnak a hízósertésért.

Szarvas­marha: a húsmarha felvásárlási árát néhány török, görög vagy olasz vásárló diktálja. A 300–500 kg-os állatért adnak 300–500 ezer Ft-ot is, de sok esetben a 800–900 kg-os hízómarhát csak 450–500 ezer forintért vásárolják fel. Utóbbi csak hazai piacon értékesíthető. Juh: a juhágazatnak több terméke van. Ezek az árbevételben nem egyforma súllyal szerepelnek, ezért egy húsgyapjú termelésű állomány esetében az árbevétel 96 százaléka a vágóbárány-értékesítésből, négy százaléka a gyapjúból származik.

Az ország legnagyobb sertéstartó megyéje

Bács-Kiskun megyében a tavalyi 2017. év közepén – az országos tendenciákhoz hasonlóan – szarvasmarhából többet, sertésből és tyúkból kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. A juhok száma alig változott. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3,7 százalékkal bővült, a vizsgált időpontban 77 ezer állatot istállóztak a megyében. Sertésből 1,3 százalékkal kevesebbet tartottak a megyei gazdaságok, de Bács-Kiskun az ország legnagyobb sertéstartó megyéje volt, a 349 ezer állat az országos állomány 12 százalékát tette ki.

Az állattartók a juhok számát szerény mértékben növelték, a 198 ezres állomány 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A megye gazdaságaiban 3,8 millió tyúkot neveltek, számuk egy év alatt 4,6 százalékkal mérséklődött. Az 1,2 milliós tojóállomány nagyobb mértékben csökkent, 13 százalékkal maradt el a 2016. június elejitől.

Forrás: 
baon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biomassza sokrétű felhasználásáról

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Földművelésügyi Minisztérium és az Agrárgazdasági Kutató Intézet együttműködésének köszönhetően olvasható már magyar nyelven is a „A biomassza-alapú gazdaság alapjai: A bioalapú társadalom” című dán kiadvány.

NAK: milliárdok tájékoztatásra

A falugazdász hálózatot nevezte Győrffy Balázs a NAK legfontosabb szolgáltatásának, hiszen a rendszer tavaly 120 ezer kérelem beadásában segédkezett. Az agrárkamara idén 7,8 milliárdot fordít a hálózat fenntartására, valamint tájékoztatásra.

Lesz-e csokoládékatasztrófa?

A klímaváltozás miatt a főbb termelési helyeken visszaszorulhat a kakaóbab termesztése, ami miatt a sajtóban apokaliptikus állapotokat és a növény kihalását jósolták. Az elmúlt időszak híreivel ellentétben a szakértők nem számolnak a növény kihalásával. Afrikában átalakulhat a kakaóbab-piac, globálisan viszont növekedést jósolnak.

Tudja mi 2018 íze?

A Firmenich nevű svájci vállalat a fügét választotta az év ízének 2018-ban, tudósít a Treehugger. Mint a közleményben írják, a mediterrán gyümölcs népszerűsége az elkövetkező 12 hónapban várhatóan robbanásszerűen megnő majd, miután az emberek felfedezik csodálatos állagát, édes ízét, magas tápértékét és figyelemre méltó sokoldalúságát.

Keletről is kopogtat a sertéspestis

A magyar-román határtól alig több mint 7 km-re afrikai sertéspestist (ASP) regisztrált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A betegség tényét múlt hét csütörtökön a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében.

Idénynyitó a növényvédelemben

Szadán tartották az első Pest megyei növényvédelmi rendezvényt a BASF, a Sharda Cropchem, a Saaten-Union és a YARA részvételével. Mindegyik cég új készítményekkel, fajtákkal készül a 2018-as idényre.

Galambmustra Rákospalotán

Még 1912-ben történt, hogy 51 galambtenyésztő megalakította Rákospalotán a galambtenyésztők helyi egyesületét, mely ma is működik B.15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület néven. A szervezet évente kiállítást is rendez.

A cifraszűr becsülete

„Édesapám érettségi után egy kapával és néhány jótanáccsal indított útnak” – emlékezett vissza a több mint három évtizedes kezdésre Rózsa Péter. A balmazújvárosi kertész nem volt könnyű helyzetben, hiszen csak akkor lehetett volna egyéni gazda, ha földdel rendelkezik, földhöz jutni pedig – az elővásárlások miatt – bajosan lehetett.

Tehenek a kifutón…

Gumi csíkokkal védi a szarvasmarhák lábát egy francia találmány. Az istállók padlója ma többnyire beton, ami segíti a patakoptatást, ám terheli az ízületeket, a sérült, idős, beteg állatoknak pedig komoly fájdalmat okozhat a kemény járófelület. A betonpadló-specialista francia Vermont Rainurage cég újítása viszont valóságos rekreáció a jószágnak.

Könyvbe foglalt eredmények

A magyar mezőgazdaság Európa egyik leggyorsabban fejlődő agráriuma, az elmúlt 8 évben kibocsátása a másfélszeresére nőtt, több mint 70 ezer munkahelyet teremtett - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Szövetségben a magyar mezőgazdaságért című kiadvány bemutatóján. A kiadványt a kormányzat agrárpolitikusai országjáráson mutatják be a gazdáknak.