Back to top

A lepke volt előbb vagy a virág?

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön, derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Ez azt jelenti, hogy az eddig véltnél 70 millió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon, írja a BBC-re hivatkozva az MTI.

A lepkék szárnyait porszem nagyságú kitinpikkelyek borítják (innen kapta a rend latin nevét: Lepidoptera). Az ősi kitinpikkelyek elemzéséből kiderült az is, hogy azok néhány olyan molylepke- és lepkefajé, amelyek még ma is élnek és hosszú pödörnyelvük van a nektár kiszívásához.

"Felfedezésünk a szívószervvel bíró rovarok evolúcióját mintegy 70 millió évvel korábbra teszi. Azaz jóval öregebb ez a rend, amelyről korábban azt feltételeztük, hogy a virágokkal együtt fejlődött ki a Földön"

– hangsúlyozta Bas van de Schootbrugge, az Utrechti Egyetem kutatója.

A vizsgált lepkeszárny-fosszíliák
A vizsgált lepkeszárny-fosszíliák
Fotó: Bas van de Schootbrugge

A földtörténeti jura kort (195,56-145,5 millió éve) olyan nyitvatermő növények (pl. ősi tűlevelűek) uralták, amelyek édes nektárt termeltek. A primitív lepkefélék ezt a nektárt fogyaszthatták még az előtt, hogy a virágos növények mintegy 130 millió éve kifejlődtek.

A nemzetközi kutatócsoport felfedezését a Science Advances című tudományos folyóiratban mutatta be, és magyarázatot is adott arra, hogyan terjedtek el a lepkék bolygónk minden kontinensén az Antarktiszon kívül. Az ősi kőzetekből kiderült, hogy ezek az ősi pikkelyesszárnyúak túlélték a triász végi (201 millió éve történt) tömeges kihalást, amikor számos faj elpusztult.

Forrás: 
Index/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Gyorsan élő növények

Mi az oka annak, hogy bizonyos növények „gyorsan élnek és fiatalon pusztulnak”, míg mások hosszú és egészséges életet élnek?

A környezetszennyezés aggasztja leginkább a magyarokat

A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak annak a hét országnak a lakói, akiket az E.ON megbízásából kérdeztek meg egy reprezentatív kutatásban. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Élen a vándorló vízimadarak védelmében

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) legfőbb döntéshozó szervének konferenciáját december 4-8. között tartották a dél-afrikai Durbanben. A háromévente megrendezendő találkozót legközelebb, a Magyar Kormány meghívására 2021-ben Budapesten tartják meg.

Medvegázolások Erdélyben

Két medvét gázoltak el két nap alatt az erdélyi utakon. Személyi sérülés egyszer sem történt, de az egyik állat elpusztult a balesetben, a másik pedig sérülten is elmenekült a helyszínről.

Kína: úttörő mezőgazdasági fejlesztések egész során dolgoznak

A világ legnépesebb országának egyik legfőbb kihívása lakossága élelmiszer-ellátásának biztosítása. E célból olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek például az afrikai országok élhetőbbé tételében is kulcsfontosságúak lehetnek. A fekete kontinens mezőgazdaság fejlesztését célzó kínai befektetések az elmúlt 15 évben közel ötszörösére nőttek – értékük eléri a 300 millió dollárt.

Magyar tulajdonban lévő kutató és oltóanyag-termelő központot adtak át

Átadták szombaton a mohácsi Prophyl Kft. kutatólaboratóriumát és oltóanyag-termelő központját, a cég a 700 millió forintos beruházással elkészült létesítmény mellett az állatgyógyászatban újdonságnak számító, a libák vérzéses bél- és vesegyulladása elleni vakcinát is kifejlesztett.

Téli madárvendégünk

A hósármány körülbelül jókora veréb nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. Téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatja. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég, fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei.