Back to top

Lobbiharcok nehezítik a székelyföldi ásványvíz-hasznosítást

Törvénymódosítási kényszer és tőkehiány között vergődik a székelyföldi ásványvizek hasznosításának ügye. A semmibe elfolyó vizekkel ugyanakkor a kitermelésből származó jövedelem is távozik a régióból.

A Romániában palackozott, mintegy kétmilliárd liter ásványvíz több mint fele Székelyföldről származik. A több mint hatszáz számontartott ásvány- és gyógyvízforrás közül 56 rendelkezik megfelelő minősítéssel és palackozási engedéllyel, közülük pedig húsz Székelyföldön buzog a felszínre. Az iparágból származó nyereségnek viszont csupán a töredéke marad helyben, túlnyomó része az állami költségvetést, illetve a palackozó-értékesítő cégeket gazdagítja.

A kitermelési licenceket az Országos Altalajkincs-ügynökség bocsátja ki, a haszonélvezők között pedig egy másik beépített állami intézet is szerepel. Az Állami Ásványvíz-kitermelési Társaság ugyanis az állam saját palackozójaként is értelmezhető, a források egy részét pedig jelenleg éppen ez a társaság adja bérbe magánvállalkozásoknak.

Az „átjátszóállomás” felszámolására több kísérlet is történt, ám a törvénytervezetek eddig fennakadtak a különböző lobbik hálójában. Akik a fenntartása mellett kardoskodnak, elsősorban azzal érvelnek, hogy a társaság megszűnésével csökkenne a magáncégek fölötti kontroll, ami kártékony monopolhelyzet kialakulásához vezethetne. Ugyanakkor ez a társaság szokta végigvinni a három-négy éves feltárási folyamatokat, vállalva a kockázatot, miközben a kis cégek nem lennének képesek viselni a feltárás rizikóit. A kezelői és felügyelői szerepet négy regionális képviselet révén ellátó társaság felszámolását szorgalmazók szerint annak szerepét az Országos Altalajkincs-ügynökségnek kellene átvennie.

Az igazi kérdés azonban az, hogy hová megy a bányaadó, illetve a feltárással kapcsolatos egyéb illetékek. Az önkormányzatok elsődleges érdeke azt diktálja, hogy az ily módon képződő jövedelemnek legalább a fele maradjon helyben. Az altalajszennyezés meggátolásának érdekében az ásványvizes térségekben nagyon szigorú az egyéb ipari tevékenységek engedélyeztetése, eközben viszont elenyésző a csatornahálózat kiépítését elősegítő állami támogatás.

A szénsavas ásványvizek 65 százaléka Székelyföldön található, nem csoda hát, hogy a két piacvezető ásványvíz-forgalmazó székelyföldi források vizét palackozza, mindkettő termékei Magyarországon is kaphatók. A Borszék román érdekeltségű cég birtokában van, a csíkszentkirályi telephelyű Hargita Gyöngye magyar üzletember tulajdona.

A nagy hagyományra visszatekintő háromszéki ásványvízkitermelés azonban halódik, az évtizedeken át a „borvíz” szinonimájának tekintett bibarcfalvi vízből egy év alatt sem palackoznak annyit, mint a Hargita Gyöngye egy hónap alatt – azaz 15 millió litert. A másik nagy múltú víz, a bodoki pedig akadálytalanul folyik szét a határban, a licencet elnyerő cég két éve egyáltalán nem foglalkozik palackozással. Utóbbi birtokbavétele érdekében a háromszéki önkormányzat mindent megmozgatott, de mivel esetében jogszabály korlátozza a felső vételi határt, nem tudta tartani a lépést a versenytárssal.

Országos szinten a vizek alig tíz százaléka kerül palackba, a pangás tehát nehezen értelmezhető és magyarázható. Szakemberek két tényezővel indokolják a dolgot. Az egyik az értékesítési nehézségek: alacsony az export, mivel hatalmas a szállítási költség.

A másik pedig a gyenge minőségű asztali vizek megjelenése és erős lobbitevékenysége. Úgy tűnik, ezek hatékony ellentételezésére a nagyoknak sincs elegendő erejük. Ugyanakkor az sem hat túlzott felhajtóerővel, hogy a vízbőség következtében már az országos vésztartalékok felhalmozásának kötelezettségét is felszámolták. És az sem segít az ügyön, hogy a túlnyomórészt falusi környezetben élő székelyföldi emberek inkább a forráshoz mennek vízért, nem pedig az üzletben szerzik be.

A politikusok szerint hasznos és szükséges lenne az altalajvizek kitermelését szabályozó törvény, de csak akkor, ha az jól megfogalmazott, ellenkező esetben katasztrofális következményekkel járhat az ásványvíz-, forrás- és asztalivíz-palackozókra nézve.

Ennek ellenére idén mindenképpen változások várhatók ebben a gazdasági szegmensben, 2018-ban ugyanis lejárnak az Országos Ásványvíz Társasággal tíz évre kötött szerződések.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két év - kétezerrel több medve Romániában

Komoly gondot okoz Romániában a medvék és az emberek együttélése. Egy tusnádfürdői konferencián az Európai Bizottság illetékese elmondta: az érintett lakossággal együtt kell kidolgozni a medvepopuláció megőrzését szolgáló akciótervet.

Év végére jelentősen fejlődik a hazai aszályvédelmi rendszer

Komplex aszály elleni védekezési rendszert fejleszt az Országos Vízügyi Főigazgatóság, amely a KITE Zrt.-vel kötött megállapodástól egy központi, ingyenesen használható adatbázist remél ehhez. Év végére 80 aszály-monitoring állomás működik majd, a vízhiányvédelmi körzetek kijelölésével könnyebb lesz a termés védelme - derült ki az adatalapú aszály és belvízkezelésről szóló tanácskozáson.

Sok a víz a Balatonban, mégis elzárják a Sió-zsilipet

Megkezdték a Sió-zsilip elzárását szerdán, bár a Balaton vízállása még magas. A folyamat hetekig fog tartani - közölte Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Édesvíz: amin egyre többen osztozunk

Ha valami fogy, annak előbb-utóbb kiemelt ünnepet tart az emberiség. Így vagyunk a vízzel is, aminek a világnapja március 22-e. Ebből az alkalomból tudományos tanácskozást rendeztek március 26-án a Magyar Tudományos Akadémián, és a rendezvényt egybekötötték a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány 2017-es pályázatainak eredményhirdetésével.

Megalakult Magyarország tizedik natúrparkja

Magyarország tizedik natúrparkját Győr-Moson-Sopron megyében, a Szigetközben található Lipóton avatták fel. A hivatalos natúrpark névhasználati címet jelképező oklevelet Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője adta át Pető Péternek, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnökének.

A vízforrások fenntarthatóságára is ügyel az új KAP

A víz alapvető eleme az agrár-élelmiszeripari termelésnek. Megfelelő, jó minőségű és könnyen hozzáférhető víz nélkül az európai agrár-élelmiszeripari termékek veszélybe kerülhetnek.

35 millió literrel több ásványvizet adott el a Magyarvíz Kft.

Nőtt a Magyarvíz Kft. forgalma tavaly, a cég 2017-ben 335 millió liter, 219,3 millió palack ásványvizet adott el, ebből 7,3 milliárd forint árbevétele volt, 2016-ban 300 millió liter vizet értékesített és 6,56 milliárd forint nettó árbevételre tett szert.

Újjáélesztik a Bogyiszlói Holt-Dunát

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 140 millió forintos támogatásával revitalizálják a Bogyiszlói Holt-Dunát, a projekt során kotrást végeznek, és partvédelmi rendszert alakítanak ki.

Hétvégi kirándulás a zöld jeles napok jegyében

A héten ünnepeltük az Erdők és a Víz Világnapját is, miért ne telhetne a hétvégi program is ezek jegyében? Az EGERERDŐ Zrt. területén számos vizes élőhely is található, a Bükkbe látogatók például választhatják úti célnak a Vörös-kő-forrást és az Imó-kői-karsztforrást is.

Ne csak a Víz Világnapján takarékoskodjunk a vízzel

Jelenleg a világon kétmilliárd ember szennyezett vizet fogyaszt napi szinten, éppen ezért a víz világnapja alkalmából a takarékos életszemléletre biztatnak mindenkit - mondta el Juhász Árpád geológus az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.