Back to top

Lobbiharcok nehezítik a székelyföldi ásványvíz-hasznosítást

Törvénymódosítási kényszer és tőkehiány között vergődik a székelyföldi ásványvizek hasznosításának ügye. A semmibe elfolyó vizekkel ugyanakkor a kitermelésből származó jövedelem is távozik a régióból.

A Romániában palackozott, mintegy kétmilliárd liter ásványvíz több mint fele Székelyföldről származik. A több mint hatszáz számontartott ásvány- és gyógyvízforrás közül 56 rendelkezik megfelelő minősítéssel és palackozási engedéllyel, közülük pedig húsz Székelyföldön buzog a felszínre. Az iparágból származó nyereségnek viszont csupán a töredéke marad helyben, túlnyomó része az állami költségvetést, illetve a palackozó-értékesítő cégeket gazdagítja.

A kitermelési licenceket az Országos Altalajkincs-ügynökség bocsátja ki, a haszonélvezők között pedig egy másik beépített állami intézet is szerepel. Az Állami Ásványvíz-kitermelési Társaság ugyanis az állam saját palackozójaként is értelmezhető, a források egy részét pedig jelenleg éppen ez a társaság adja bérbe magánvállalkozásoknak.

Az „átjátszóállomás” felszámolására több kísérlet is történt, ám a törvénytervezetek eddig fennakadtak a különböző lobbik hálójában. Akik a fenntartása mellett kardoskodnak, elsősorban azzal érvelnek, hogy a társaság megszűnésével csökkenne a magáncégek fölötti kontroll, ami kártékony monopolhelyzet kialakulásához vezethetne. Ugyanakkor ez a társaság szokta végigvinni a három-négy éves feltárási folyamatokat, vállalva a kockázatot, miközben a kis cégek nem lennének képesek viselni a feltárás rizikóit. A kezelői és felügyelői szerepet négy regionális képviselet révén ellátó társaság felszámolását szorgalmazók szerint annak szerepét az Országos Altalajkincs-ügynökségnek kellene átvennie.

Az igazi kérdés azonban az, hogy hová megy a bányaadó, illetve a feltárással kapcsolatos egyéb illetékek. Az önkormányzatok elsődleges érdeke azt diktálja, hogy az ily módon képződő jövedelemnek legalább a fele maradjon helyben. Az altalajszennyezés meggátolásának érdekében az ásványvizes térségekben nagyon szigorú az egyéb ipari tevékenységek engedélyeztetése, eközben viszont elenyésző a csatornahálózat kiépítését elősegítő állami támogatás.

A szénsavas ásványvizek 65 százaléka Székelyföldön található, nem csoda hát, hogy a két piacvezető ásványvíz-forgalmazó székelyföldi források vizét palackozza, mindkettő termékei Magyarországon is kaphatók. A Borszék román érdekeltségű cég birtokában van, a csíkszentkirályi telephelyű Hargita Gyöngye magyar üzletember tulajdona.

A nagy hagyományra visszatekintő háromszéki ásványvízkitermelés azonban halódik, az évtizedeken át a „borvíz” szinonimájának tekintett bibarcfalvi vízből egy év alatt sem palackoznak annyit, mint a Hargita Gyöngye egy hónap alatt – azaz 15 millió litert. A másik nagy múltú víz, a bodoki pedig akadálytalanul folyik szét a határban, a licencet elnyerő cég két éve egyáltalán nem foglalkozik palackozással. Utóbbi birtokbavétele érdekében a háromszéki önkormányzat mindent megmozgatott, de mivel esetében jogszabály korlátozza a felső vételi határt, nem tudta tartani a lépést a versenytárssal.

Országos szinten a vizek alig tíz százaléka kerül palackba, a pangás tehát nehezen értelmezhető és magyarázható. Szakemberek két tényezővel indokolják a dolgot. Az egyik az értékesítési nehézségek: alacsony az export, mivel hatalmas a szállítási költség.

A másik pedig a gyenge minőségű asztali vizek megjelenése és erős lobbitevékenysége. Úgy tűnik, ezek hatékony ellentételezésére a nagyoknak sincs elegendő erejük. Ugyanakkor az sem hat túlzott felhajtóerővel, hogy a vízbőség következtében már az országos vésztartalékok felhalmozásának kötelezettségét is felszámolták. És az sem segít az ügyön, hogy a túlnyomórészt falusi környezetben élő székelyföldi emberek inkább a forráshoz mennek vízért, nem pedig az üzletben szerzik be.

A politikusok szerint hasznos és szükséges lenne az altalajvizek kitermelését szabályozó törvény, de csak akkor, ha az jól megfogalmazott, ellenkező esetben katasztrofális következményekkel járhat az ásványvíz-, forrás- és asztalivíz-palackozókra nézve.

Ennek ellenére idén mindenképpen változások várhatók ebben a gazdasági szegmensben, 2018-ban ugyanis lejárnak az Országos Ásványvíz Társasággal tíz évre kötött szerződések.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hódok végezték a szakemberek munkáját Veszprém megyében

A Veszprém megyei Porván a hódok elvégezték a tavaszra tervezett fakitermelési munkálatok jó részét. Az állatok az ezredfordulóra majdnem teljesen eltűntek ebben a térségben, a visszatelepítési programnak köszönhetően számuk gyarapszik.

A Szentkirályi tulaja szintet lépett: megvette a magyar Pepsit

A csehországi Karlovarské Minerální Vody (KMV) és Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz alapítója közösen szerzik meg az amerikai PepsiCo magyarországi érdekeltségeit, míg a cseh és szlovák PepsiCo cégeket a KMW egyedül vásárolja meg. A tranzakciót három különböző országban bonyolítják le, ezért projektcégen keresztül valósul meg az akvizíció.

A turisták is profitálnak a horgász látogatóközpontból az esztergomi Búbánat-völgyben

Az esztergomi Vasas Horgász Egyesület a Búbánat-völgyi Kerek tó mellett látogatóközpontot épít közel 200 millió forintos beruházással a Lépésekre a Dunakanyartól projektben - mondta a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján hétfőn a térség országgyűlési képviselője, valamint a horgászegyesület elnöke.

Fejlettebb vízgazdálkodással biztosított hozamok

A szokatlanul meleg januári időjárás aggodalommal tölti el a gazdákat, mert nagyobb a veszélye a kártevők elszaporodásának. A csapadék mennyisége ugyanakkor nem indokolja a belvíz kialakulását. Az öntözőrendszer fejlesztése viszont szükségszerű: a cél az, hogy a jelenlegi 80 ezer helyett félmillió hektáron öntözzenek, amivel a szélsőséges időjárás okozta károk is csökkenthetők.

Keletről is kopogtat a sertéspestis

A magyar-román határtól alig több mint 7 km-re afrikai sertéspestist (ASP) regisztrált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A betegség tényét múlt hét csütörtökön a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében.

Termékvisszahívás a Metrónál

Több terméke visszahívását rendelte el a Metro. Az áruházlánc tájékoztatása szerint az egykilós, Aro márkájú füstölt lazacról, illetve a 0,75 literes üveges Szentkirályi szénsavmentes ásványvízről van szó.

Tavaly is dinamikusan nőtt a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft.

A Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. 2017-ben megközelítőleg 16 millió palackkal többet adott el a magyar piacon, mint a megelőző évben, ezzel 282 millió palackra növelte az éves értékesítési volument - tájékoztatta az MTI-t Balogh Levente, a cég elnöke.

Romániában nem lesz Tiltott Csíki Sör

Elutasította a román szabadalmi és védjegy hivatal (OSIM) az összes Tiltott Csíki Sör márka bejegyzését - közölte a kolozsvári Maszol.ro hírportál szerdán.

Romániában nő az import-élelmiszer aránya

A bukaresti hatóságok belföldi termékek előnyben részesítését célzó próbálkozásai ellenére egyre nagyobb mértékben árasztja el a romániai piacot az importélelmiszer. Bár az ország gabonatermelése és -exportja hosszú évek után ismét kiugróan magas, a végtermékek előállítása terén Románia nagyon rosszul áll, és az élelmiszer-kereskedelmi deficitje immár megközelíti az egymilliárd eurót.

Mégis lesznek új szabályok a kerti kutakra

Engedélyeztetési eljárás, valamint előzetes bejelentési kötelezettség nélkül lenne létesíthető a jövőben 80 méternél nem mélyebb kút - az erről szóló javaslatot már benyújtották az Országgyűléshez a kormánypárti képviselők. De a a gazdasági célú vízkivételhez használatos, valamint a a hideg- és termálkarsztrétegekben fúrandó új kút továbbra is engedélyköteles maradna.