Back to top

Lobbiharcok nehezítik a székelyföldi ásványvíz-hasznosítást

Törvénymódosítási kényszer és tőkehiány között vergődik a székelyföldi ásványvizek hasznosításának ügye. A semmibe elfolyó vizekkel ugyanakkor a kitermelésből származó jövedelem is távozik a régióból.

A Romániában palackozott, mintegy kétmilliárd liter ásványvíz több mint fele Székelyföldről származik. A több mint hatszáz számontartott ásvány- és gyógyvízforrás közül 56 rendelkezik megfelelő minősítéssel és palackozási engedéllyel, közülük pedig húsz Székelyföldön buzog a felszínre. Az iparágból származó nyereségnek viszont csupán a töredéke marad helyben, túlnyomó része az állami költségvetést, illetve a palackozó-értékesítő cégeket gazdagítja.

A kitermelési licenceket az Országos Altalajkincs-ügynökség bocsátja ki, a haszonélvezők között pedig egy másik beépített állami intézet is szerepel. Az Állami Ásványvíz-kitermelési Társaság ugyanis az állam saját palackozójaként is értelmezhető, a források egy részét pedig jelenleg éppen ez a társaság adja bérbe magánvállalkozásoknak.

Az „átjátszóállomás” felszámolására több kísérlet is történt, ám a törvénytervezetek eddig fennakadtak a különböző lobbik hálójában. Akik a fenntartása mellett kardoskodnak, elsősorban azzal érvelnek, hogy a társaság megszűnésével csökkenne a magáncégek fölötti kontroll, ami kártékony monopolhelyzet kialakulásához vezethetne. Ugyanakkor ez a társaság szokta végigvinni a három-négy éves feltárási folyamatokat, vállalva a kockázatot, miközben a kis cégek nem lennének képesek viselni a feltárás rizikóit. A kezelői és felügyelői szerepet négy regionális képviselet révén ellátó társaság felszámolását szorgalmazók szerint annak szerepét az Országos Altalajkincs-ügynökségnek kellene átvennie.

Az igazi kérdés azonban az, hogy hová megy a bányaadó, illetve a feltárással kapcsolatos egyéb illetékek. Az önkormányzatok elsődleges érdeke azt diktálja, hogy az ily módon képződő jövedelemnek legalább a fele maradjon helyben. Az altalajszennyezés meggátolásának érdekében az ásványvizes térségekben nagyon szigorú az egyéb ipari tevékenységek engedélyeztetése, eközben viszont elenyésző a csatornahálózat kiépítését elősegítő állami támogatás.

A szénsavas ásványvizek 65 százaléka Székelyföldön található, nem csoda hát, hogy a két piacvezető ásványvíz-forgalmazó székelyföldi források vizét palackozza, mindkettő termékei Magyarországon is kaphatók. A Borszék román érdekeltségű cég birtokában van, a csíkszentkirályi telephelyű Hargita Gyöngye magyar üzletember tulajdona.

A nagy hagyományra visszatekintő háromszéki ásványvízkitermelés azonban halódik, az évtizedeken át a „borvíz” szinonimájának tekintett bibarcfalvi vízből egy év alatt sem palackoznak annyit, mint a Hargita Gyöngye egy hónap alatt – azaz 15 millió litert. A másik nagy múltú víz, a bodoki pedig akadálytalanul folyik szét a határban, a licencet elnyerő cég két éve egyáltalán nem foglalkozik palackozással. Utóbbi birtokbavétele érdekében a háromszéki önkormányzat mindent megmozgatott, de mivel esetében jogszabály korlátozza a felső vételi határt, nem tudta tartani a lépést a versenytárssal.

Országos szinten a vizek alig tíz százaléka kerül palackba, a pangás tehát nehezen értelmezhető és magyarázható. Szakemberek két tényezővel indokolják a dolgot. Az egyik az értékesítési nehézségek: alacsony az export, mivel hatalmas a szállítási költség.

A másik pedig a gyenge minőségű asztali vizek megjelenése és erős lobbitevékenysége. Úgy tűnik, ezek hatékony ellentételezésére a nagyoknak sincs elegendő erejük. Ugyanakkor az sem hat túlzott felhajtóerővel, hogy a vízbőség következtében már az országos vésztartalékok felhalmozásának kötelezettségét is felszámolták. És az sem segít az ügyön, hogy a túlnyomórészt falusi környezetben élő székelyföldi emberek inkább a forráshoz mennek vízért, nem pedig az üzletben szerzik be.

A politikusok szerint hasznos és szükséges lenne az altalajvizek kitermelését szabályozó törvény, de csak akkor, ha az jól megfogalmazott, ellenkező esetben katasztrofális következményekkel járhat az ásványvíz-, forrás- és asztalivíz-palackozókra nézve.

Ennek ellenére idén mindenképpen változások várhatók ebben a gazdasági szegmensben, 2018-ban ugyanis lejárnak az Országos Ásványvíz Társasággal tíz évre kötött szerződések.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Készül a terv a balatoni nádasok védelmére

Valamelyest csökkent a balatoni nádasok területe, és kis mértékben ugyan, de a minőség is romlott. A most készülő terv szabályozza majd, hogy mely területeken mikor lehet aratni, ez is a nád minőségének javulását szolgálja.

Kétmilliárd forint árvízvédelemre és vízpótlásra

Állami tulajdonú létesítmények fejlesztésével és a mellékágak kotrásával, 1,9 milliárd forint európai uniós támogatásból javítják a Felső-Duna mellékágrendszerének árvízvédelmét és vízpótlását - hangzott el a projektet indító sajtótájékoztatón szerdán Dunasziget közelében.

Tizenhat halőr vigyáz a balatoni halakra

Orvhalászat miatt az első félévben hét személy ellen kezdeményezett eljárást a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. Legutóbb Badacsony térségében buktak le, s akadt olyan szabályszegő is, akit letöltendő börtönre ítéltek. Jelenleg 16 halőrt foglalkoztat a társaság, s teljes erőbedobással dolgoznak a nyáron.

Kincskereső Forrástúra Noszvaj erdeinek mélyén

Noszvaj természeti, történelmi értékeiről egyaránt tanul, aki bejárja a Forrástúrát. Járd be a bükkös erdőt, s megismersz sok regét – csábít a verses útikalauz legelső strófája.

Emberi fogyasztásra alkalmatlan San Benedetto ásványvizet vont ki a forgalomból a Nébih

Emberi fogyasztásra alkalmatlan ásványvizet vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) lakossági bejelentés alapján végzett vizsgálatot követően, a San Benedetto Oligominerale Naturale megnevezésű, egyliteres PET-palackos kiszerelésű ásványvíz kénhidrogénre emlékeztető szaga miatt - közölte a Nébih.

Százhetven előadást tartanak a vándorgyűlésen

Megkezdődött a Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése szerdán délelőtt Gyulán. Dr. Szlávik Lajos, a társaság elnöke elmondta, a hidrológia szélesebb értelemben a vízzel foglalkozó valamennyi tudományágra kiterjed.

Alig van jó állapotú tó vagy folyó hazánkban

Jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40 százaléka egészséges, Magyarország vizeinek pedig kevesebb, mint 20 százaléka a van jó ökológiai állapotban – áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss tanulmányában. Az EU-tagállamok kevésbé foglalkoznak ezzel az üggyel.

Eddig közel 45 ezer állatot pusztítottak el Romániában

Csaknem 45 ezer sertést semmisítenek meg Romániában egy Tulcea megyei kereskedelmi farmon, ahol afrikai sertéspestis járvány ütötte fel a fejét - közölte hétfőn a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság.

A Rábában is van mikroműanyag

A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot: a Parányi Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium - jelentették be egy környezetvédelmi konferencián június 28-án.

Horgászni tilos: halpusztulás a Holt-Maroson, keresik az okokat

Újabb vízmintát vettek az újszegedi Holt-Maros második szakaszából, mert még vizsgálják, mi okozta a májusi kétnapos halpusztulást. Ha fel is oldják a horgászati tilalmat, etetni jó ideig biztosan nem lehet majd a halakat, hogy minél kevesebb szerves anyag kerüljön a vízbe.