Nem csak a pipitér virágzik az út szélén, de a legtöbb fában is megindult a nedvkeringés és szinte rügyfakadás mutatkozik a tavaszias télben.
Tóth István növényvédelmi szakmérnök szerint a korai gyümölcsfákban elkezdődött a rügyfakadás. – Ennek pedig komoly negatív következményei lehetnek a mezőgazdaságban, ha a következő hetekben beüt egy mínusz 15, mínusz 20 Celsius fok – mondta. – Tehát ez a szokatlan idő, aggodalomra adhat okot az agráriumban. Ha elfagynak a növények az óriási veszteséget jelenthet.
Tóth István úgy véli, kártevő invázió is lehet az enyhe tél következménye.
– tette hozzá a szakember. – Míg korábban a hideg, fagyos telek megtizedelték ezeknek a populációját és elpusztultak, addig sajnos idén szó sincs erről. Azonban nemcsak a kártevőkre hat a globális felmelegedés, hanem azokra a rovarokra is, amelyek a mi természetes ökoszisztémánknak a tagjai. Míg egyes fajok túlszaporodnak, mások egyedszáma csökken – magyarázza Ábrahám Levente entomológus. A rovarszakértő szerint például félő, hogy azok a védett rovarok, amelyek azt hiszik, hogy itt a tavasz, előmerészkednek a védett helyekről és ha még előfordul fagy, akkor elpusztulnak.
Hazánkban egyébként évről évre csökken a rovarok mennyisége. Jelenleg 40-42 ezerre becsülik azoknak a fajoknak a számát amelyek őshonosak Magyarországon. Ezek aránya drasztikusan csökken. Ha kevés a rovar, kevesebb élelem jut a madaraknak. Ez pedig az egész élelemláncra kihat. Így csökken a biodiverzitás.
Meteorológusok szerint egyelőre marad az enyhe idő. A következő napokban plusz 15 fokot is mérhetünk. Január közepén várható csak változás, akkor érkezhetnek hidegebb légtömegek érkeznek.
A gazdák már aggódnak
– Még nem tudni, hogy a hosszabb ideje tartó tavaszias időjárás milyen károkat okozott a földeken, ám reméljük, hogy a hét közepére jósolt lehűlés fokozatos lesz – mondta Szilágyi István, a gyékényesi Mezőgazdasági Zrt. elnöke. – Hétfőn délelőtt nyolc Celsius fok volt, tavaly ilyenkor mínusz ötöt mértünk.
Összesen 1300 hektáron gazdálkodunk, melyből 700 hektáron őszi gabona található, s 260 hektáron repce. Fogalmam sincs, hogy mi vár ránk a következő napokban, hetekben, az időjárás ellen nem tudunk semmit se tenni. Reménykedünk, hogy a térségünkben nem drasztikus fagy köszönt be, hanem szép lassan csökken majd a hőmérséklet olyan szintre, amit a növények károsodás nélkül elviselnek.
Szilágyi István azt mondta: a gondokat tetézi, hogy közel 200 hektáron foltokban belvíz borítja a szántót. Ez a kora téli esőzés következménye. Ha nem tudják elvezetni a vizet a földekről, akkor a gabona és a repce egy része károsodhat.
– Az senkinek nem jó, ha a repce ilyenkor kezdene virágozni – emelte ki Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke. – S a gabona fejlődését is károsan befolyásolhatja a pillanatnyi időjárási helyzet. Ha ez nem változik, akkor előbb-utóbb tápanyag-hiány léphet fel, s ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Abnormálissá válhat a növény fejlődése, s emiatt később sem válhat olyanná a károsodott gabona, mint az átlagos években. Legrosszabb esetben a termésátlag drasztikus csökkenése is bekövetkezhet: például a búzánál a 7-8 tonnás átlag helyett akár a felére eshet a hozam.