Back to top

Több vízügyi jogszabály is módosult januártól

Hatályossá vált a vízgazdálkodásról szóló törvény tavalyi módosítása, amellyel a kormány tovább növelte a vízkészletjárulék fizetési mentesség határait. Vízbázisaink biztonságba helyezéséről – a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről – szóló kormányrendelet is módosult.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása értelmében nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 köbmétert, vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 köbmétert; a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 köbmétert, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után.

Továbbá mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét (korábban 2016. június 4.) megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Változások a vízbázisok védelmében


A 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet alapján az ivóvízminőségű vízigények kielégítését szolgáló, napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosító vízbázisokat fokozott védelemben kell tartani. A sérülékeny vízbázis védelme érdekében, a vízügyi hatóság különböző védőzónákat jelölhet ki a vízbázis körül, melyeknek eltérő a védelmi funkciójuk.

A hatóság a védendő vízbázis védőidomának illetve védőterületének kijelöléséről – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló jogszabályban foglaltakra figyelemmel – dönt, mely jogszabály a jelenlegi módosítást megelőzően miniszteri rendelet volt.

Ezek a védőzónák, az úgynevezett belső-, külső-, és hidrológiai védőidomok illetve védőterületek. A védelem biztosítása az egyes védőidomokra, védőterületekre vonatkozó előíráson alapszik, mely megszabja, hogy e kijelölt területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló, vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.

Kialakításuk érdekében a védőterületen már meglévő épületek eltávolítása, átalakítása is szükségessé válhat. Ebben az esetben, a belső védőövezetre eső ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot a vízilétesítmény üzemeltetője teszi meg és az adásvételre fordított összeget az általa befizetett vízkészletjárulékból vissza is igényelheti.

A kérelem részeként a belső védőövezet, mint földrészlet feletti rendelkezési jog meglétét kell igazolni. Amennyiben a kérelmező nem igazolja a rendelkezési jogot, abban az esetben a tulajdonszerzést a vízügyi hatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján állapítja meg.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) 2018. január 1-től az Általános közigazgatási rendtartásról szóló (Ákr.) 2016. évi CL. törvény váltotta fel. Ezen változás miatt, a Ket. alapján kiadott jogerős hatósági döntéseket a jelenleg hatályos Ákr. alapján véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hátráltatja az enyhe tél a balatoni nádaratást

Új, közfoglalkoztatási mintaprojektben is vágják a nádat a Balatonon, de mivel a tó az enyhe tél miatt nem valószínű, hogy befagy, várhatóan nem sikerül teljes egészében learatni a tervezett mennyiséget - közölte Csonki István, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-vel.

NAK: milliárdok tájékoztatásra

A falugazdász hálózatot nevezte Győrffy Balázs a NAK legfontosabb szolgáltatásának, hiszen a rendszer tavaly 120 ezer kérelem beadásában segédkezett. Az agrárkamara idén 7,8 milliárdot fordít a hálózat fenntartására, valamint tájékoztatásra.

Fejlettebb vízgazdálkodással biztosított hozamok

A szokatlanul meleg januári időjárás aggodalommal tölti el a gazdákat, mert nagyobb a veszélye a kártevők elszaporodásának. A csapadék mennyisége ugyanakkor nem indokolja a belvíz kialakulását. Az öntözőrendszer fejlesztése viszont szükségszerű: a cél az, hogy a jelenlegi 80 ezer helyett félmillió hektáron öntözzenek, amivel a szélsőséges időjárás okozta károk is csökkenthetők.

Termelési naplót kell vezetni a borászoknak

Módosult a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról szóló 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet.

Egyszerűsítik a műtrágyák csomagolását

Több ponton módosította a Földművelésügyi Minisztérium azt a rendeletet, amely többek között a műtrágyák csomagolásán feltűntetett információkat szabályozza. A cél az egyszerűsítés volt, de továbbra is számos adatot kell rögzíteni a kiszerelésen.

Új formanyomtatványok erdőgazdálkodóknak és erdészeti szakszemélyzetnek

Új formanyomtatványokon kell lejelenteni a 2017-ben végrehajtott, illetve a 2018-ban tervezett erdőnevelési és fakitermelési tevékenységeket.

Új fogalmakat hoz a jogszabályváltozás

A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény helyébe lépő általános közigazgatási rendtartási törvény új fogalommal, a véglegessé válással ismerteti meg az érintetetteket.

Változott a családi gazdaságokra vonatkozó rendelet

Módosult a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, szóló kormányrendelet. A korábban megadandó adatok helyett a jövőben a családi gazdaság részét képező termőföldeket településenként, helyrajzi számmal kell megjelölni a nyilvántartási kérelemben.

Változtak a pénzbehajtás szabályai

Januártól megváltoztak a lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló fizetési meghagyásos eljárás (fmh) szabályai és összeghatárai: 3 millió forint alatti lejárt követelés esetén kizárólag közjegyzőhöz lehet fordulni, az fmh felső határa pedig 400 millióról 30 millió forintra csökkent, a nagyobb összegű, lejárt követelés csak bírósági úton érvényesíthető - hívják fel a figyelmet a közjegyzők.

Már hatályos az új erdőtörvény végrehajtási rendelete

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) az erdőgazdálkodók helyzetének javítását célzó módosítása elengedhetetlenné tette a törvényben foglaltak alkalmazásához szükséges kiegészítő jogszabályok módosítását is.