Back to top

Több vízügyi jogszabály is módosult januártól

Hatályossá vált a vízgazdálkodásról szóló törvény tavalyi módosítása, amellyel a kormány tovább növelte a vízkészletjárulék fizetési mentesség határait. Vízbázisaink biztonságba helyezéséről – a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről – szóló kormányrendelet is módosult.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása értelmében nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 köbmétert, vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 köbmétert; a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 köbmétert, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után.

Továbbá mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét (korábban 2016. június 4.) megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Változások a vízbázisok védelmében


A 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet alapján az ivóvízminőségű vízigények kielégítését szolgáló, napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosító vízbázisokat fokozott védelemben kell tartani. A sérülékeny vízbázis védelme érdekében, a vízügyi hatóság különböző védőzónákat jelölhet ki a vízbázis körül, melyeknek eltérő a védelmi funkciójuk.

A hatóság a védendő vízbázis védőidomának illetve védőterületének kijelöléséről – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló jogszabályban foglaltakra figyelemmel – dönt, mely jogszabály a jelenlegi módosítást megelőzően miniszteri rendelet volt.

Ezek a védőzónák, az úgynevezett belső-, külső-, és hidrológiai védőidomok illetve védőterületek. A védelem biztosítása az egyes védőidomokra, védőterületekre vonatkozó előíráson alapszik, mely megszabja, hogy e kijelölt területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló, vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.

Kialakításuk érdekében a védőterületen már meglévő épületek eltávolítása, átalakítása is szükségessé válhat. Ebben az esetben, a belső védőövezetre eső ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot a vízilétesítmény üzemeltetője teszi meg és az adásvételre fordított összeget az általa befizetett vízkészletjárulékból vissza is igényelheti.

A kérelem részeként a belső védőövezet, mint földrészlet feletti rendelkezési jog meglétét kell igazolni. Amennyiben a kérelmező nem igazolja a rendelkezési jogot, abban az esetben a tulajdonszerzést a vízügyi hatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján állapítja meg.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) 2018. január 1-től az Általános közigazgatási rendtartásról szóló (Ákr.) 2016. évi CL. törvény váltotta fel. Ezen változás miatt, a Ket. alapján kiadott jogerős hatósági döntéseket a jelenleg hatályos Ákr. alapján véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Agrárvonatkozású miniszteri rendeletek módosulnak októberben

A Magyar Közlönyben 2018. október 11-én megjelent a 30/2018. (X.11.) AM rendelet az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A NAK elemzése következik:

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Nem úszta meg Tokaj-hegyaljai borvidéken a Nébih ellenőrzést

Négynapos ellenőrzés-sorozatot tartott Nébih a Tokaj-hegyaljai borvidéken. A szakemberek az ellenőrzés során két esetben tapasztaltak olyan súlyos adminisztratív hiányosságokat, amelyek miatt az érintett egységek működését felfüggesztették.

Béremelés és adócsökkentés jövőre, de miből?

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem gondolkozik két számjegyű béremelésben 2019 vonatkozásában, már jövő januártól 2 százalékkal csökkentené a szochót, és optimalizálná a cafeteriát érintő adóterheket.

Jön az öntözési ügynökség terve

Kiemelt feladatként kezeli az agrártárca az öntözésfejlesztéshez szükséges beruházások előkészítését. A Belügyminisztériummal közösen kialakítandó stratégia hamarosan elkészül, ez alapján határozzák majd meg azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyek a kormány által elkülönített évi 17 milliárd forintból megvalósulhatnak a jövőben.

Haladék az illegális kutakra?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte az illegális kutak moratóriumának 2020-ig történő meghosszabbítását. Erről a napokban tárgyal a kormány.

Figyeljünk egymásra! A sárfelhordás balesetet okozhat

A megyei rendőrkapitányságok kérésére a NAK felhívja a gazdálkodók figyelmét a KRESZ-ből adódó kötelezettségükre, illetve a közútra történő sárfelhordás közlekedésbiztonsági veszélyeire.

Őstermelők! NAV ellenőrzések október közepétől

Az adóhatóság megyei, fővárosi igazgatóságai október 15-től vizsgálatot indítanak az őstermelői tevékenységet folytató adózók körében.

Ne titkolhassák el az élelmiszerek származását

Akkor is mindig egyértelműen és világosan derüljön ki, hogy honnan származik egy-egy élelmiszer alapanyaga, ha az eltér a végtermék származásától – egyebek között erről szól egy frissen jóváhagyott uniós polgári kezdeményezés. Ha egy éven belül egymillió aláírás összejön, akkor a Bizottságnak érdemben foglalkoznia kell a felvetésekkel.

Pincefeltörést is megakadályoznak a lovas polgárőrök

Lovas polgárőrök gyakorlati továbbképzését tartották a mögöttünk hagyott hétvégén, péntektől vasárnapig Békésen. Az ilyen jellegű szolgálatot vállaló lovasok több területen tevékenykednek, például az illegális fakitermelések, illegális szemétlerakók és parlagfűvel szennyezett területek felszámolásában.