Back to top

Több vízügyi jogszabály is módosult januártól

Hatályossá vált a vízgazdálkodásról szóló törvény tavalyi módosítása, amellyel a kormány tovább növelte a vízkészletjárulék fizetési mentesség határait. Vízbázisaink biztonságba helyezéséről – a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről – szóló kormányrendelet is módosult.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása értelmében nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 köbmétert, vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 köbmétert; a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 köbmétert, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után.

Továbbá mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét (korábban 2016. június 4.) megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Változások a vízbázisok védelmében


A 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet alapján az ivóvízminőségű vízigények kielégítését szolgáló, napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosító vízbázisokat fokozott védelemben kell tartani. A sérülékeny vízbázis védelme érdekében, a vízügyi hatóság különböző védőzónákat jelölhet ki a vízbázis körül, melyeknek eltérő a védelmi funkciójuk.

A hatóság a védendő vízbázis védőidomának illetve védőterületének kijelöléséről – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló jogszabályban foglaltakra figyelemmel – dönt, mely jogszabály a jelenlegi módosítást megelőzően miniszteri rendelet volt.

Ezek a védőzónák, az úgynevezett belső-, külső-, és hidrológiai védőidomok illetve védőterületek. A védelem biztosítása az egyes védőidomokra, védőterületekre vonatkozó előíráson alapszik, mely megszabja, hogy e kijelölt területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló, vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.

Kialakításuk érdekében a védőterületen már meglévő épületek eltávolítása, átalakítása is szükségessé válhat. Ebben az esetben, a belső védőövezetre eső ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot a vízilétesítmény üzemeltetője teszi meg és az adásvételre fordított összeget az általa befizetett vízkészletjárulékból vissza is igényelheti.

A kérelem részeként a belső védőövezet, mint földrészlet feletti rendelkezési jog meglétét kell igazolni. Amennyiben a kérelmező nem igazolja a rendelkezési jogot, abban az esetben a tulajdonszerzést a vízügyi hatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján állapítja meg.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) 2018. január 1-től az Általános közigazgatási rendtartásról szóló (Ákr.) 2016. évi CL. törvény váltotta fel. Ezen változás miatt, a Ket. alapján kiadott jogerős hatósági döntéseket a jelenleg hatályos Ákr. alapján véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új uniós szabály az újrahasznosításért és az élelmiszerpazarlás ellen

 Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jogszabálycsomagot szavazott meg az újrahasznosítás növelése, a hulladékok lerakásának és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében - közölte az uniós parlament szerdán.

Év végére jelentősen fejlődik a hazai aszályvédelmi rendszer

Komplex aszály elleni védekezési rendszert fejleszt az Országos Vízügyi Főigazgatóság, amely a KITE Zrt.-vel kötött megállapodástól egy központi, ingyenesen használható adatbázist remél ehhez. Év végére 80 aszály-monitoring állomás működik majd, a vízhiányvédelmi körzetek kijelölésével könnyebb lesz a termés védelme - derült ki az adatalapú aszály és belvízkezelésről szóló tanácskozáson.

Horgászok és halászok figyelem: elkezdődött a keszegfélék tilalmi időszaka!

A hétfői nappal elkezdődött a keszegféléink tilalmi időszaka, aminek értelmében a horgászoknak és halászoknak ha kifogták, haladéktalanul vissza kell engedniük a cikkünkben felsorolt halfajokat – a korlátozás május 31-én ér véget.

Sok a víz a Balatonban, mégis elzárják a Sió-zsilipet

Megkezdték a Sió-zsilip elzárását szerdán, bár a Balaton vízállása még magas. A folyamat hetekig fog tartani - közölte Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Édesvíz: amin egyre többen osztozunk

Ha valami fogy, annak előbb-utóbb kiemelt ünnepet tart az emberiség. Így vagyunk a vízzel is, aminek a világnapja március 22-e. Ebből az alkalomból tudományos tanácskozást rendeztek március 26-án a Magyar Tudományos Akadémián, és a rendezvényt egybekötötték a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány 2017-es pályázatainak eredményhirdetésével.

Belvíz hátráltatja a halászatot

A halhús áfájának januári csökkentése még mindig érezteti hatását dacára annak, hogy a termék azóta hiánycikk lett – mondta lapunknak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal)szóvivője. Beszélt arról is, az idei tavasz egyik kellemetlen momentuma a belvíz, így a Dunántúl jó részén egyelőre nem kezdődhet el a halászat.

A jövő a vízgazdálkodástól függ

A klímaváltozás a vízről szól, hatásainak több mint kétharmada a vízen keresztül nyilvánul meg - Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora az Akadémián. A gyakoribb árvizek mellett elfelejtjük, hogy az igazi nagy gyilkos az aszály. A vízgazdálkodásban együtt kell kezelni a légköri, a felszíni és az egyéb vizeket. Sajnos hazánkban éppen ellenkezője történt.

Az új EU-s szabályozás kivonja a forgalomból a régi traktorokat

Egy új EK rendelet alapján a 2018. januárjától új szabályrendszer érvényes az európai piacra gyártott, oda forgalmazott, és az ott forgalomba helyezendő traktorok típusjóváhagyásai esetén. A korábbi szabáályok szerint gyártott erőgépek már nem helyezhetők forgalomba, csak korlátozott számban, egyéb feltételek meglétekor. A John Deere mindezen feltételeket időben teljesíti - adta hírül a KITE Zrt.

Örökölhetünk-e több száz hektárt?

Sokak számára nem ismert, hogy adott esetben akár sok száz, vagy éppen több ezer hektár földterület tulajdonosává is válhat akár egy nem földműves magyar állampolgár is, teljesen jogszerűen. Létezik ugyanis egy fontos mezőgazdasági termelőket érintő szabály, mely szerint törvényes öröklés esetén nincs korlátja a megszerezhető termőföld nagyságának.

A vízforrások fenntarthatóságára is ügyel az új KAP

A víz alapvető eleme az agrár-élelmiszeripari termelésnek. Megfelelő, jó minőségű és könnyen hozzáférhető víz nélkül az európai agrár-élelmiszeripari termékek veszélybe kerülhetnek.