0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Több vízügyi jogszabály is módosult januártól

Hatályossá vált a vízgazdálkodásról szóló törvény tavalyi módosítása, amellyel a kormány tovább növelte a vízkészletjárulék fizetési mentesség határait. Vízbázisaink biztonságba helyezéséről – a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről – szóló kormányrendelet is módosult.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása értelmében nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 köbmétert, vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 köbmétert; a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 köbmétert, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után.

Továbbá mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét (korábban 2016. június 4.) megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Változások a vízbázisok védelmében

A 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet alapján az ivóvízminőségű vízigények kielégítését szolgáló, napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosító vízbázisokat fokozott védelemben kell tartani. A sérülékeny vízbázis védelme érdekében, a vízügyi hatóság különböző védőzónákat jelölhet ki a vízbázis körül, melyeknek eltérő a védelmi funkciójuk.

A hatóság a védendő vízbázis védőidomának illetve védőterületének kijelöléséről – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló jogszabályban foglaltakra figyelemmel – dönt, mely jogszabály a jelenlegi módosítást megelőzően miniszteri rendelet volt.

Ezek a védőzónák, az úgynevezett belső-, külső-, és hidrológiai védőidomok illetve védőterületek. A védelem biztosítása az egyes védőidomokra, védőterületekre vonatkozó előíráson alapszik, mely megszabja, hogy e kijelölt területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló, vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.

Kialakításuk érdekében a védőterületen már meglévő épületek eltávolítása, átalakítása is szükségessé válhat. Ebben az esetben, a belső védőövezetre eső ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot a vízilétesítmény üzemeltetője teszi meg és az adásvételre fordított összeget az általa befizetett vízkészletjárulékból vissza is igényelheti.

A kérelem részeként a belső védőövezet, mint földrészlet feletti rendelkezési jog meglétét kell igazolni. Amennyiben a kérelmező nem igazolja a rendelkezési jogot, abban az esetben a tulajdonszerzést a vízügyi hatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján állapítja meg.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) 2018. január 1-től az Általános közigazgatási rendtartásról szóló (Ákr.) 2016. évi CL. törvény váltotta fel. Ezen változás miatt, a Ket. alapján kiadott jogerős hatósági döntéseket a jelenleg hatályos Ákr. alapján véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.

Forrás: nak.hu