Back to top

Veszteség után nullszaldós lehet a gyapjúexport

Tavaly megközelítőleg 10 százalékkal emelkedett a gyapjú ára, hosszú évek után először jutott az önköltség közelébe. Mi várható az idén – kérdeztük Jávor Andrást, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnökét.

Van a világban olyan gyapjú, amelyért akár 2000 forintért is megadnak kilónként, de ez nem a mienk, hanem az ausztrál 18 mikronos, finom fésűs gyapjú. A magyar termelők leginkább a tavalyi árra, nagyjából 300 forintra számíthatnak. Ennyit fizetnek a kínai vevők a magyar gyapjúért, amivel finomítják a durva kínai gyapjút. Lehet, hogy a 300 forintos ár az év folyamán egy kicsit feljebb is megy majd, de nagy eltérésre nem számítunk - mondta a magyarmezogazdasag.hu-nak Jávor András, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke. Bár Kínából is települnek már tovább a gyapjúfeldolgozók, egy részük például Vietnámba tette át a székhelyét, így Kína is versenyezni fog a gyapjúért. Talán lesznek szerencsések, akik 300 forint fölötti árat is kaphatnak. 

Fotó: Kerepesi Katalin

Nagyon vegyes a magyar gyapjú minősége, az a finomság meg sokszínűség, ami jellemzi, nemigen helyezi jobb piaci pozícióba. Ha genetikailag ezen megpróbálnánk változtatni, ha például növelni szeretnénk a nyírósúlyt, a benövést, a tömöttséget, vagy finomítanánk a gyapjút, az összes többi tulajdonságon is változtatnánk. Ez pedig nem érné meg.

Gondoljunk bele, hogy ma Magyarországon 3 kilogrammnál alig több az egy anyára jutó hízott gyapjú mennyisége, ami azt jelenti, hogy a gyapjúért 1000-1100 forintnál nem igen lehet többre számítani anyánként. Egy jó minőségű bárányért meg 15000-20000 forintot is kap a termelő. Egyébként az anyánkénti 1000-1100 forint a nyírás önköltségét már fedezi, igaz ugyan, hogy ennek van más költségvonzata is.

S bár a tenyésztőknek a jó minőségű bárány előállítása a fő célja, nyilvánvaló, hogy a gyapjúért járó ezer forintról sem mondanak le. Senki nem fog ezer forintot kidobni az ablakon, de olyan, mint régen, hogy ebből meg lehet élni, illetve, hogy a nyírásból fedezhető a tartás, már soha nem lesz. Ott, ahol sok állatot lehet egyben tartani, meg olyan klimatikus viszonyok vannak, hogy szabadon, kint tarthatók az anyajuhok a bárányaikkal egész éven át, főleg úgy, hogy 2000 forintot adnak a gyapjúért, ez a tevékenység rentábilis lehet. De mi nem tudunk 300 forint fölé menni.

A kínaiak elvileg minden gyapjút megvesznek. Megjelentek ugyan hírek arról, hogy Kínában elveszik az állami támogatást, ami 150 forintot tesz ki, de mivel a kínai kereskedők most is jönnek, valószínű, hogy ez megmaradt.

Kínán kívül szállítunk még gyapjút a lengyeleknek is, de Lengyelországban ezen nincs támogatás, így ők nem tudnak annyi pénzt adni érte, mint a kínaiak. Nincsenek olyan messze az árak egymástól, a lengyelek jó vevők, azonnal fizetnek, de nem annyit, mint a kínaiak.

Az a baj, hogy Magyarországon nincs mosás, nincs feldolgozás, van ugyan egy pici háziiparunk, de ennek anyagfelvétele igencsak jelentéktelen. Ráadásul, míg az ausztrál gyapjú mosásához 6-7 liter víz kell, addig a mi gyapjúnkhoz a duplájára van szükség. A felhasznált víz pedig szennyvíznek minősül, amiért kemény bírságot kell fizetni. Nem véletlen, hogy  a kiskunfélegyházi mosoda helyén ma már egy szupermarket működik, és a győri sem üzemel már évek óta - tette hozzá a szakember.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folyamatosan nő a mangalicák száma hazánkban

Az áfacsökkentés óta tíz százalékkal nőtt a sertéshús fogyasztása. Ezzel párhuzamosan a mangalicák száma is megugrott. Magyarországon jelenleg 220 gazdaságban foglalkoznak e fajta tenyésztésével, a korábbi hatezres tenyészkoca-állomány is megközelíti a tízezret. Hazánkban évente 60–70 ezer mangalica hízót nevelnek.

Rekord mennyiségű haszonállat Bács-Kiskunban

A KSH a legutóbbi állatszámlálás alkalmával az évtized eddigi legnagyobb szarvasmarha- és tyúkállományát regisztrálta Bács-Kiskun megyében. Országos összehasonlításban csaknem minden tizedik tehenet hazánk legnagyobb agrármegyéjében fejik nap mint nap.

Könnyítések az anyatehén és a tejhasznú tehéntartási támogatásoknál

Idén az egységes kérelem benyújtásakor már nem kell csatolni a járási vagy hatósági állatorvos által aláírt igazolást a hármas-mentességről. Ezután a szaporítási adatok esetleges hiánya sem eredményez azonnali elutasítást.

Csak a sertés ára csökkent

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2018 februárjában az előző év azonos időszakához képest az élő állatok termelőiár-szintje 0,8 százalékkal mérséklődött, az állati termékeké ugyanakkor 10 százalékkal magasabb lett.

Rekordszinten az agrárium hitelállománya

Az agrárgazdaság hitelállománya az elmúlt év végére elérte az 1084 milliárd forintot. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint az egyéni gazdaságok hitelállománya az előző évhez képest 20,6 százalékkal, 309,7 milliárd forintra nőtt 2017-ben - írta a Magyar Idők.

Ne adjuk fel a nyúltartást egyhamar!

Napjainkban, mivel sokhelyütt újjáéledt a nyúltartási kedv, többen használják ki a húsvéti ajándékozás lehetőségét arra, hogy gyermekeiknek olyan nyulakat vegyenek, melyek később állományuk alapítói lehetnek. Azonban ezek az állatok gyakorta tápon éltek a tenyésztőnél.

Fellendülőben az állattartás Vas megyében

Nőtt a szarvasmarha-, a tyúk- és a sertésállomány is Vas megyében éves és többéves összevetésben is. Viszont kevesebb a juh a vasi gazdáknál.

Benzint a tyúkoknak?

Az idei tél igencsak kemény mínuszokkal búcsúzott tőlünk, ennek ellenére nem kevesebb az orsóférges tyúk, mint az elmúlt esztendőben. Úgy a baromfiudvarban kapirgáló, mint a féltve őrzött különféle díszbaromfijainkat megbetegítheti. Érdemes odafigyelni, hiszen komoly kárt okozhatnak ezek az állataink belében élő paraziták.

Pulykanevelés – nem ördöngösség

A tavasz beköszöntével többen kacérkodnak a pulykatartás gondolatával. Aztán, ahogy kezdenek utánajárni, lanyhul a lelkesedés, ugyanis a köztudatban úgy él, hogy a pulyka felnevelése felettébb sok problémával járhat. Pedig, ha néhány alapvető fogást betartunk, könnyen felnevelhetjük e gyönyörű megjelenésű és jóízű húst adó madarakat.

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

A sertések 1-es típusú parvovírusa (porcine parvovírus 1 – PPV1) jelentős veszteségeket elsősorban az intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott, nagyüzemi sertéstenyészetekben okoz. Főként az első vemhességük idején fertőződött kocasüldők szaporodásbiológiai rendellenességekben megnyilvánuló (pl. halvaszületés, mumifikáció) és a kocák visszaivarzását okozó betegsége.