Back to top

Veszteség után nullszaldós lehet a gyapjúexport

Tavaly megközelítőleg 10 százalékkal emelkedett a gyapjú ára, hosszú évek után először jutott az önköltség közelébe. Mi várható az idén – kérdeztük Jávor Andrást, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnökét.

Van a világban olyan gyapjú, amelyért akár 2000 forintért is megadnak kilónként, de ez nem a mienk, hanem az ausztrál 18 mikronos, finom fésűs gyapjú. A magyar termelők leginkább a tavalyi árra, nagyjából 300 forintra számíthatnak. Ennyit fizetnek a kínai vevők a magyar gyapjúért, amivel finomítják a durva kínai gyapjút. Lehet, hogy a 300 forintos ár az év folyamán egy kicsit feljebb is megy majd, de nagy eltérésre nem számítunk - mondta a magyarmezogazdasag.hu-nak Jávor András, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke. Bár Kínából is települnek már tovább a gyapjúfeldolgozók, egy részük például Vietnámba tette át a székhelyét, így Kína is versenyezni fog a gyapjúért. Talán lesznek szerencsések, akik 300 forint fölötti árat is kaphatnak. 

gyapju.jpg

Fotó: Kerepesi Katalin

Nagyon vegyes a magyar gyapjú minősége, az a finomság meg sokszínűség, ami jellemzi, nemigen helyezi jobb piaci pozícióba. Ha genetikailag ezen megpróbálnánk változtatni, ha például növelni szeretnénk a nyírósúlyt, a benövést, a tömöttséget, vagy finomítanánk a gyapjút, az összes többi tulajdonságon is változtatnánk. Ez pedig nem érné meg.

Gondoljunk bele, hogy ma Magyarországon 3 kilogrammnál alig több az egy anyára jutó hízott gyapjú mennyisége, ami azt jelenti, hogy a gyapjúért 1000-1100 forintnál nem igen lehet többre számítani anyánként. Egy jó minőségű bárányért meg 15000-20000 forintot is kap a termelő. Egyébként az anyánkénti 1000-1100 forint a nyírás önköltségét már fedezi, igaz ugyan, hogy ennek van más költségvonzata is.

S bár a tenyésztőknek a jó minőségű bárány előállítása a fő célja, nyilvánvaló, hogy a gyapjúért járó ezer forintról sem mondanak le. Senki nem fog ezer forintot kidobni az ablakon, de olyan, mint régen, hogy ebből meg lehet élni, illetve, hogy a nyírásból fedezhető a tartás, már soha nem lesz. Ott, ahol sok állatot lehet egyben tartani, meg olyan klimatikus viszonyok vannak, hogy szabadon, kint tarthatók az anyajuhok a bárányaikkal egész éven át, főleg úgy, hogy 2000 forintot adnak a gyapjúért, ez a tevékenység rentábilis lehet. De mi nem tudunk 300 forint fölé menni.

A kínaiak elvileg minden gyapjút megvesznek. Megjelentek ugyan hírek arról, hogy Kínában elveszik az állami támogatást, ami 150 forintot tesz ki, de mivel a kínai kereskedők most is jönnek, valószínű, hogy ez megmaradt.

Kínán kívül szállítunk még gyapjút a lengyeleknek is, de Lengyelországban ezen nincs támogatás, így ők nem tudnak annyi pénzt adni érte, mint a kínaiak. Nincsenek olyan messze az árak egymástól, a lengyelek jó vevők, azonnal fizetnek, de nem annyit, mint a kínaiak.

Az a baj, hogy Magyarországon nincs mosás, nincs feldolgozás, van ugyan egy pici háziiparunk, de ennek anyagfelvétele igencsak jelentéktelen. Ráadásul, míg az ausztrál gyapjú mosásához 6-7 liter víz kell, addig a mi gyapjúnkhoz a duplájára van szükség. A felhasznált víz pedig szennyvíznek minősül, amiért kemény bírságot kell fizetni. Nem véletlen, hogy  a kiskunfélegyházi mosoda helyén ma már egy szupermarket működik, és a győri sem üzemel már évek óta - tette hozzá a szakember.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Importnyomás alatt a sertés termelői ára

Visszaesett Magyarország élősertés-kivitele 2017 első tíz hónapjában az egy évvel korábban exportált mennyiséghez képest, míg az élősertés-import ugyanebben az időszakban 45 százalékkal nőtt. Emellett az élősertés termelői ára is jelentősen csökkent.

Nyúlgyógyászat dióhéjban

Mostanában egyre többen kezdenek ház körüli nyúltartásba, melynek során némi nyúlgyógyászati alapismeretekre is szükségük lehet. Nem árt tisztában lenni a leggyakoribb betegségekkel, melyek akár komoly vámszedői is lehetnek az állatoknak. Essen szó a megelőzés fontosságáról is!

Az állati termékek jövőjéről tanácskoztak a világ legnagyobb agrárminiszter-találkozóján

A berlini Zöld Hét egyben a világ legnagyobb agrárdiplomáciai eseménye is. A kiállítás pénteki nyitónapját követően, szombaton 69 ország agrárminisztere tanácskozott zárt ajtók mögött: az idén az állattartás jövőjét járták körül.

A tehenek helyett a mandulát fejnék az amerikai gazdák

Az egyre látványosabban csökkenő amerikai tejtermék fogyasztás helyébe a növényi alapú „tejtermékek” lépnek, ezért mind több, korábban tejtermelő farmer igyekszik meglovagolni az új trendet. Egyre többen telepítenek mandulaültetvényeket, aminek eredményeként a mandulatermelés várhatóan triplájára nő 2021-re.

Folyamatosan fejlesztik az ANAS nyúltenyésztő telepét

A nyúlágazat nagyon kis szelete az agráriumnak, amely az elmúlt években teljesen átalakult. Mára csak a nagyobb telepek maradtak életképesek, háztáji körülmények között saját fogyasztásra és a termelői piacokon való értékesítésre, esetleg hobbiból tartanak nyulakat. A nyúltartásnak magasak a költségei: sokba kerül a takarmány, és az állatjóléti eszközök is jelentős összeget tesznek ki.

Megreformálnák a hazai struccágazatot

A Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke több tenyésztő és az Országos Strucctenyésztők Egyesülete kezdeményezésére idén felméri a hazai struccállományt, annak genetikai hátterét, és az ágazat egyéb, a professzionális termeléshez, tenyésztésszervezéshez szükséges jellemzőit.

Minden, amit az állattenyésztési pályázatok kifizetéséről tudni kell

Az elmúlt hónapokban a Magyar Államkincstár (MÁK) megküldte a támogatói okiratokat a támogatásban részesülő pályázóknak, továbbá közzétett egy felhasználói kézikönyvet.

Egy mintaértékű húsmarha állomány

A most bemutatott húshasznú szarvasmarhát tenyésztő gazdaság méretét és termelési színvonalát alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló gyepterület mérete és minősége. Tartástechnológiáját alkalmasnak tartjuk szélesebb körű alkalmazásra, a gazdaság mintául szolgálhat a kisebb állományú húsmarhát tartó vállalkozások számára.

Keletről is kopogtat a sertéspestis

A magyar-román határtól alig több mint 7 km-re afrikai sertéspestist (ASP) regisztrált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A betegség tényét múlt hét csütörtökön a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében.

Galambmustra Rákospalotán

Még 1912-ben történt, hogy 51 galambtenyésztő megalakította Rákospalotán a galambtenyésztők helyi egyesületét, mely ma is működik B.15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület néven. A szervezet évente kiállítást is rendez.