Back to top

Veszteség után nullszaldós lehet a gyapjúexport

Tavaly megközelítőleg 10 százalékkal emelkedett a gyapjú ára, hosszú évek után először jutott az önköltség közelébe. Mi várható az idén – kérdeztük Jávor Andrást, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnökét.

Van a világban olyan gyapjú, amelyért akár 2000 forintért is megadnak kilónként, de ez nem a mienk, hanem az ausztrál 18 mikronos, finom fésűs gyapjú. A magyar termelők leginkább a tavalyi árra, nagyjából 300 forintra számíthatnak. Ennyit fizetnek a kínai vevők a magyar gyapjúért, amivel finomítják a durva kínai gyapjút. Lehet, hogy a 300 forintos ár az év folyamán egy kicsit feljebb is megy majd, de nagy eltérésre nem számítunk - mondta a magyarmezogazdasag.hu-nak Jávor András, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke. Bár Kínából is települnek már tovább a gyapjúfeldolgozók, egy részük például Vietnámba tette át a székhelyét, így Kína is versenyezni fog a gyapjúért. Talán lesznek szerencsések, akik 300 forint fölötti árat is kaphatnak. 

Fotó: Kerepesi Katalin

Nagyon vegyes a magyar gyapjú minősége, az a finomság meg sokszínűség, ami jellemzi, nemigen helyezi jobb piaci pozícióba. Ha genetikailag ezen megpróbálnánk változtatni, ha például növelni szeretnénk a nyírósúlyt, a benövést, a tömöttséget, vagy finomítanánk a gyapjút, az összes többi tulajdonságon is változtatnánk. Ez pedig nem érné meg.

Gondoljunk bele, hogy ma Magyarországon 3 kilogrammnál alig több az egy anyára jutó hízott gyapjú mennyisége, ami azt jelenti, hogy a gyapjúért 1000-1100 forintnál nem igen lehet többre számítani anyánként. Egy jó minőségű bárányért meg 15000-20000 forintot is kap a termelő. Egyébként az anyánkénti 1000-1100 forint a nyírás önköltségét már fedezi, igaz ugyan, hogy ennek van más költségvonzata is.

S bár a tenyésztőknek a jó minőségű bárány előállítása a fő célja, nyilvánvaló, hogy a gyapjúért járó ezer forintról sem mondanak le. Senki nem fog ezer forintot kidobni az ablakon, de olyan, mint régen, hogy ebből meg lehet élni, illetve, hogy a nyírásból fedezhető a tartás, már soha nem lesz. Ott, ahol sok állatot lehet egyben tartani, meg olyan klimatikus viszonyok vannak, hogy szabadon, kint tarthatók az anyajuhok a bárányaikkal egész éven át, főleg úgy, hogy 2000 forintot adnak a gyapjúért, ez a tevékenység rentábilis lehet. De mi nem tudunk 300 forint fölé menni.

A kínaiak elvileg minden gyapjút megvesznek. Megjelentek ugyan hírek arról, hogy Kínában elveszik az állami támogatást, ami 150 forintot tesz ki, de mivel a kínai kereskedők most is jönnek, valószínű, hogy ez megmaradt.

Kínán kívül szállítunk még gyapjút a lengyeleknek is, de Lengyelországban ezen nincs támogatás, így ők nem tudnak annyi pénzt adni érte, mint a kínaiak. Nincsenek olyan messze az árak egymástól, a lengyelek jó vevők, azonnal fizetnek, de nem annyit, mint a kínaiak.

Az a baj, hogy Magyarországon nincs mosás, nincs feldolgozás, van ugyan egy pici háziiparunk, de ennek anyagfelvétele igencsak jelentéktelen. Ráadásul, míg az ausztrál gyapjú mosásához 6-7 liter víz kell, addig a mi gyapjúnkhoz a duplájára van szükség. A felhasznált víz pedig szennyvíznek minősül, amiért kemény bírságot kell fizetni. Nem véletlen, hogy  a kiskunfélegyházi mosoda helyén ma már egy szupermarket működik, és a győri sem üzemel már évek óta - tette hozzá a szakember.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új biológiai hulladéktechnológiát fejleszt a Profikomp Zrt.

Új, integrált biológiai hulladék feldolgozó technológiát fejleszt ki a gödöllői székhelyű Profikomp Környezettechnika Zrt. vezette konzorcium, amellyel elsősorban állattartó telepek állíthatnak elő új típusú szerves trágyát - közölték az MTI-vel.

A juhágazat hiányosságainak pótlása és új ismeretek szerzése a cél

"A hazai juhtartás eredményessége, termelékenysége, állategészségügyi helyzete, technológiai színvonala, és sajnos a juhtenyésztésé is elmarad az európai szinttől. Egy kutatóintézetnek nem feladata, hogy a hiányosság kialakulásának okát keresse. A mi feladatunk releváns megoldási javaslatok kidolgozása a felmerülő problémákra" - Dr. Monori István összefoglalóját olvashatják.

A bírálat nem hibakeresés

A ló törzskönyvezésének első lépése (a származásellenőrzés után) a küllemi és mozgás bírálat. Ezzel a munkával, szinte minden tenyésztő találkozik, aki törzskönyvezett lovat tart.

Hagyományos macskafajtáké a főszerep

Immár több mint másfél évtizedes hagyománya van annak, hogy a Magyar Macskamánia egyesület a Lurdy Házban rendezi meg kiállításait. Az idei első őszi seregszemlén különösen sok szép hazai tenyésztésű, fiatal állatot láthattunk. Ezek általában azon állatok leszármazottai, melyeket jellemzően 2005 és 2013 között pénzt, időt és fáradságot nem kímélve importáltak tulajdonosaik.

Magyar fejlesztés: új állategészségügyi és takarmányozási rendszer

Új állategészségügyi, szaporodásbiológiai és takarmányozási rendszert fejlesztett ki a komáromi Solum Zrt. és a balatonfüredi Adexgo Kft. 555 millió forintos beruházással - tájékoztatta a komáromi társaság vezérigazgatója az MTI-t.

Egy igazán hosszú fülű nyúl Budapesten

Nem mindennapi élményben volt része annak, aki az elmúlt hétvégén ellátogatott a budapesti Lurdy Házba, ahol immár hagyományosan megrendezték a fővárosban és az agglomerációban élő nyulászok első őszi kiállítását. Ezúttal igen sok volt a törpenyúl, de a nagytestű fajtákból is bőséggel láthattunk.

Medveháború tört ki Franciaországban

A medve-ellenes gazdákkal szemben az állatbarátok győzedelmeskedtek múlt csütörtökön, amikor a francia hatóságok titokban, légi úton juttatták el új élőhelyére a Pireneusokban azt a nősténymedvét, mely Szlovéniából érkezett.

Téli szállásukra hajtották a bivalyokat

Újabb négy vízibivalybébi született a halasi Csetényi-parkban a nyáron. Szombaton hajtották vissza a vízibivalyokat a három kilométerre lévő felsőszállási telelőhelyükre, most is sokan voltak kíváncsiak rájuk.

Végleg betilthatják a tyúkketrecet

Teljesen eltűnhet a ketreces tyúktartás Kaliforniában, ha a szavazók igent mondanak a tíz évvel ezelőtti szabályozás további szigorítására.

Kincs a nyúltrágya!

A házinyúl trágyáját sokan lebecsülik, gazdasági értéket nem tulajdonítanak neki, sőt gyakorta a ház körüli állattartás szükséges, de rossz melléktermékeként értékelik. Pedig érdemes tisztában lenni vele, hogy nagy értéket képvisel – megéri kihasználni!