Back to top

Veszteség után nullszaldós lehet a gyapjúexport

Tavaly megközelítőleg 10 százalékkal emelkedett a gyapjú ára, hosszú évek után először jutott az önköltség közelébe. Mi várható az idén – kérdeztük Jávor Andrást, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnökét.

Van a világban olyan gyapjú, amelyért akár 2000 forintért is megadnak kilónként, de ez nem a mienk, hanem az ausztrál 18 mikronos, finom fésűs gyapjú. A magyar termelők leginkább a tavalyi árra, nagyjából 300 forintra számíthatnak. Ennyit fizetnek a kínai vevők a magyar gyapjúért, amivel finomítják a durva kínai gyapjút. Lehet, hogy a 300 forintos ár az év folyamán egy kicsit feljebb is megy majd, de nagy eltérésre nem számítunk - mondta a magyarmezogazdasag.hu-nak Jávor András, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke. Bár Kínából is települnek már tovább a gyapjúfeldolgozók, egy részük például Vietnámba tette át a székhelyét, így Kína is versenyezni fog a gyapjúért. Talán lesznek szerencsések, akik 300 forint fölötti árat is kaphatnak. 

Fotó: Kerepesi Katalin

Nagyon vegyes a magyar gyapjú minősége, az a finomság meg sokszínűség, ami jellemzi, nemigen helyezi jobb piaci pozícióba. Ha genetikailag ezen megpróbálnánk változtatni, ha például növelni szeretnénk a nyírósúlyt, a benövést, a tömöttséget, vagy finomítanánk a gyapjút, az összes többi tulajdonságon is változtatnánk. Ez pedig nem érné meg.

Gondoljunk bele, hogy ma Magyarországon 3 kilogrammnál alig több az egy anyára jutó hízott gyapjú mennyisége, ami azt jelenti, hogy a gyapjúért 1000-1100 forintnál nem igen lehet többre számítani anyánként. Egy jó minőségű bárányért meg 15000-20000 forintot is kap a termelő. Egyébként az anyánkénti 1000-1100 forint a nyírás önköltségét már fedezi, igaz ugyan, hogy ennek van más költségvonzata is.

S bár a tenyésztőknek a jó minőségű bárány előállítása a fő célja, nyilvánvaló, hogy a gyapjúért járó ezer forintról sem mondanak le. Senki nem fog ezer forintot kidobni az ablakon, de olyan, mint régen, hogy ebből meg lehet élni, illetve, hogy a nyírásból fedezhető a tartás, már soha nem lesz. Ott, ahol sok állatot lehet egyben tartani, meg olyan klimatikus viszonyok vannak, hogy szabadon, kint tarthatók az anyajuhok a bárányaikkal egész éven át, főleg úgy, hogy 2000 forintot adnak a gyapjúért, ez a tevékenység rentábilis lehet. De mi nem tudunk 300 forint fölé menni.

A kínaiak elvileg minden gyapjút megvesznek. Megjelentek ugyan hírek arról, hogy Kínában elveszik az állami támogatást, ami 150 forintot tesz ki, de mivel a kínai kereskedők most is jönnek, valószínű, hogy ez megmaradt.

Kínán kívül szállítunk még gyapjút a lengyeleknek is, de Lengyelországban ezen nincs támogatás, így ők nem tudnak annyi pénzt adni érte, mint a kínaiak. Nincsenek olyan messze az árak egymástól, a lengyelek jó vevők, azonnal fizetnek, de nem annyit, mint a kínaiak.

Az a baj, hogy Magyarországon nincs mosás, nincs feldolgozás, van ugyan egy pici háziiparunk, de ennek anyagfelvétele igencsak jelentéktelen. Ráadásul, míg az ausztrál gyapjú mosásához 6-7 liter víz kell, addig a mi gyapjúnkhoz a duplájára van szükség. A felhasznált víz pedig szennyvíznek minősül, amiért kemény bírságot kell fizetni. Nem véletlen, hogy  a kiskunfélegyházi mosoda helyén ma már egy szupermarket működik, és a győri sem üzemel már évek óta - tette hozzá a szakember.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A húsgalamb: cél a legnagyobb vitalitású utód

A háztáji haszongalamb-tenyésztés elsősorban a fajtatiszta tenyésztésen alapul, mivel a hibridektől várható heterózishatás (hibridhatás) a galambfajban kisebb, mint más baromfifajokban. Ettől függetlenül, mint a fajtákat ismertető részben is kitértünk rá, a húsgalambtenyésztésben is vannak jól kiválasztott és szelektált fajták és vonalak keresztezésével előállított árutermelő hibridek.

Vakcina-gyártó üzem épül Monoron 8 milliárd forintból

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron több, mint 8 milliárd forintból.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Újabb ASP-s vaddisznó Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemben mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az új esetet a magas kockázatú területen belül azonosították. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

Drágábbak a gabonák, olcsóbbak a gyümölcsök

Tavaly novemberben a mezőgazdasági termelői árak 4,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakkal összevetve. A növényi termékek ára 9,1 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékek ára 3,1 százalékkal csökkent - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Új házikedvenc Közép-Ázsiából

Él Közép-Ázsiában egy dekoratív rágcsáló, az óriás versenyegér, amelynek tartására eleddig kevesen vállalkoztak. Ő a versenyegerek óriása, a fej és a test hossza 15-18,5 cm, farokhossza 13-16 cm, testsúlya pedig 169-275 gramm. Így érthető, hogy rokonfajaihoz képest jóval nagyobb helyet igényel.

Népszerűek a magyar galambfajták

2019. január második hétvégéjén rendezte meg a B. 15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület éves kiállítását Rákospalotán, a Csokonai Művelődési Házban. A hajdan csak a kerület galambtenyésztőinek meghirdetett seregszemle mára kiteljesedett Budapest más, elsősorban északi kerületeiben lakó galambászaival.

Hatályba léptek a földtörvény módosításai

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, és az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.

A kínai sertéságazat megsínyli az ASP-t

Kína legnagyobb sertéstenyésztői jelentősen csökkentették a 2018-as profit becsléseiket, mivel a gyorsan terjedő afrikai sertéspestis (ASP) erősen befolyásolja a sertéshús árakat és a keresletet. Ez pedig érzékenyen érinti a világ legnagyobb sertéshús előállító országát.