Back to top

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

Egy ritka, de lassan erősödő állományú ragadozó madarat, a vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A hazai mintegy negyven költőpárból néhány Baranyában él, az erősödő európai állomány jeleként hazánkban is egyre több vándorsólyom telepszik meg.

Fiókákat kínáltak eladásra

A fokozottan védett ragadozókat az MME Baranya Megyei Csoportja figyelemmel kíséri. Mint a szervezet vezetője, Bank László elárulta, néhány hónapja egy solymász kereste meg őket azzal, hogy felnevelhető vándorsólyom fiókákat kínáltak neki megvételre.

Mivel kiderült, hogy az eladó később kívánta beszerezni a fiókákat, egyértelmű volt, hogy fészekrablásból származó fiókák eladására készülhetett az ismeretlen tettes.

Még aggasztóbb a próbálkozás annak ismeretében, hogy a természetvédők nem is osztják meg nyilvánosan a védett ragadozómadarak fészkeinek helyét, nehogy segítsék a fiókákra pályázókat, vagy olyan emberek jussanak a madarak otthonának közelébe, akik akár kíváncsiság miatt érkezve, mégis tilosban járva zavarnák a fészkelési időszakban különösen érzékeny állatokat.

A ragadozómadarak fiókái az illegális piacon százezres értéket képviselnek, az állatok természetvédelmi eszmei értéke pedig félmillió forint a vándorsólymok esetében. Egy kifejlett és megfelelően idomított, vadászatra nevelt sólyomért milliókat is megfizetnek a rajongók, vadászati célú tartásuk egyébként engedéllyel lehetséges idehaza.

A fiókák védelme több ragadozómadár fajnál kritikus feladat, a szintén ritka parlagi sasok fészkeit költési időszakban állandó őrszolgálat megszervezésével vigyázzák a madártani egyesület önkéntesei és a hivatásos természetvédők. A vándorsólyom fiókák felkínálásának híre után esedékes gyűrűzésnél szerencsére mindent rendben találtak a baranyai fészkek háza táján, így elképzelhető, hogy máshonnan tervezett fiatal egyedeket lopni a tolvaj, vagy időközben letett a szándékáról. A helyi fiókák sorsát az eset után kiemelt figyelemmel kísérték a baranyai természetvédők.

Olykor nagyvárosokban is

A vándorsólymok Baranya megyében az elmúlt években három-négy területen foglaltak maguknak fészkelőhelyet – ehhez hagyományosan kiálló sziklaormokat vagy nagy testű madarak fára épített fészkeit foglalják el. Érdekesség, hogy a nagyvárosokban is felbukkannak, a téli időszakban az egykori pécsi Magasháznál is vadásztak a környék madaraira. A tavalyi évben három baranyai vándorsólyom párt figyeltek meg, a faj 2010 óta van jelen a megyében. Azóta 19 költésből 53 fiókát neveltek fel, ami a 3,1 utódos átlaggal némileg magasabb az MME által rögzített, 2,55 fiókás átlagnál. A vándorsólymok általában 2–5 tojást raknak, ebből az itteni madaraknál három-négy fióka sikeres felnevelése is előfordult.

Népszerű a villámgyors vadász

A vándorsólymok támadás közben óránként akár 300 kilométer feletti sebességgel is képesek repülni, ezért az ember számára mindig különösen vonzóak voltak.

A prédára zuhanva támadó madarat történelmi idők óta használták solymászatra. Idén az MME azért igyekszik kiemelt figyelmet irányítani rájuk, mert az 1960-as években teljesen eltűntek, csak 1997-ben figyeltek meg újra költő párt Magyarországon. A két évtizedes jubileum és a populáció eredményes segítésének tiszteletére lett a 2018-as év madara a vándorsólyom. A világszerte elterjedt kecses vadászból hazánkban 2017-ben 64 költőhelyet jegyeztek fel, ahol negyven szülőpár költött sikeresen – ez a szám 10 éve mindössze nyolc volt.

Számos sérült madarat gondoznak

Az ősz végén kapott működési engedélyt a a Szigetvári Madármentő Állomás, ahol sérült, beteg madarakat gondozhatnak az MME baranyai csoportjának és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány önkéntesei. Kerültek ide elütött madarak, fészekből kiesett fiókák és főleg elektromos távvezetékeken áramütést szenvedett ragadozómadarak is.

A madármentők Szigetváron 30 madárfaj 79 példányát gondozták az ökörszemtől a gólyáig minden méretben. Az ápoltak közül 29-et sajnos nem tudtak életben tartani, de 49 épségben visszatérhetett a természetbe és másoknál is várható ez a jövőben felépülésük után. A ragadozómadarak közül az állomás pácienseinek csaknem fele került ki.

Forrás: 
bama.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne szemetelj!

Különböző megfogalmazásban erre szólítanak föl azok a táblák, melyeket már négy éve helyezett ki az erdőgazdálkodó a leglátogatottabb dél-mátrai kirándulóhelyeken. Üzenetük egységes: a szemét nem az erdőbe való, ha utunk során megtermeltük, vigyük is magunkkal hazáig.

Ircsi fonodája

Bevallom, amíg nem ismertem Bene Ircsi díszüvegfonásait, nekem bizony kosárfonás, demizsonfonás, üvegfonás, egyre ment. Nem tudtam, hogy a különbség olyasféle, mint a fatáblára krétával rótt betűk, és a finom papírra, tollal írt, gyöngybetűs szöveg között – hisz mindkettő olvasható, de más a jellegük és funkciójuk. A kosarak rusztikus szépsége mellett a díszüvegfonás filigrán mívessége is másfajta használatról vall.

Az egri füvesember tanácsai

A jó idő beköszöntével a természet gyógyító kincseivel ajándékozza meg az erdőn mezőn járókat. Az, aki figyelmes sok gyógynövényt gyűjthet. Számos esetben még azok is hasznosak, melyek elsőre kiirthatatlan gyomnövénynek tűnnek.

Őzbakot fogtak Kecskemét belvárosában

Napok óta több bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy őzet láttak Kecskemét belvárosában. A rendőrök keresni kezdték és a járőrök kedd délután megtalálták a belváros egyik utcájában.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.

A DNS teszt lerombolta a montanai szörny legendáját

Májusban került puskavégre az a jószág, melynek fotója bejárta az internetet. Spekulációk szerint farkas-sakál vagy farkas-kutya hibrid lehetett. Persze olyan földtől elrugaszkodott elméletek is szárnyra kaptak, hogy a lelőtt egyed egy új fajba tartozik, illetve, hogy egy vérfarkas lenne.

Ahol az erdő és a zene összefonódik

A 15 éve megfogalmazott célok nem változtak: az erdő, a zene, a művészetek erejével a környezettudatos, fenntartható életvitel irányába mozdítani az embereket, hangzott el a Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok idei eseménysorozatának beharangozóján. A bővülő, a kultúrát és az erdők világát a helyi értékekkel ötvöző programsorozatot a kezdetektől támogatja az Országos Erdészeti Egyesület.

Mindent megbillogoznak a Zalaerdő Zrt.-nél

Az utóbbi időszakban óriási méreteket öltött a Zalaerdő Zrt., illetve a földhasználók területein a villanypásztor-berendezések, akkumulátorok eltulajdonítása, de a tolvajok bizony nem kímélik a vadvédelmi rendszerhez tartozó vezetékeket és karókat sem.

Életet ment a gombaszakértő

Itt a gombaszezon. A piacokon egyelőre még nem árulják tömegesen a telepes finomságokat, de már találkozhatunk vadon szedett példányokkal. Ezeket pedig minden esetben érdemes bevizsgáltatni.

Folytatódik a bújócska a medvével

Nem sokáig maradt meg a jeladós nyakörv a Sándorfalván befogott, majd múlt hét szerdán szabadon engedett medvén. A szakemberek azonban továbbra is követik a nyomát. Az interneten terjedő rémhírekkel ellentétben a cél nem a kilövése, hanem a lakosság és a medve biztonságának garantálása - tájékoztat weboldalán a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.