Back to top

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

Egy ritka, de lassan erősödő állományú ragadozó madarat, a vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A hazai mintegy negyven költőpárból néhány Baranyában él, az erősödő európai állomány jeleként hazánkban is egyre több vándorsólyom telepszik meg.

Fiókákat kínáltak eladásra

A fokozottan védett ragadozókat az MME Baranya Megyei Csoportja figyelemmel kíséri. Mint a szervezet vezetője, Bank László elárulta, néhány hónapja egy solymász kereste meg őket azzal, hogy felnevelhető vándorsólyom fiókákat kínáltak neki megvételre.

Mivel kiderült, hogy az eladó később kívánta beszerezni a fiókákat, egyértelmű volt, hogy fészekrablásból származó fiókák eladására készülhetett az ismeretlen tettes.

Még aggasztóbb a próbálkozás annak ismeretében, hogy a természetvédők nem is osztják meg nyilvánosan a védett ragadozómadarak fészkeinek helyét, nehogy segítsék a fiókákra pályázókat, vagy olyan emberek jussanak a madarak otthonának közelébe, akik akár kíváncsiság miatt érkezve, mégis tilosban járva zavarnák a fészkelési időszakban különösen érzékeny állatokat.

A ragadozómadarak fiókái az illegális piacon százezres értéket képviselnek, az állatok természetvédelmi eszmei értéke pedig félmillió forint a vándorsólymok esetében. Egy kifejlett és megfelelően idomított, vadászatra nevelt sólyomért milliókat is megfizetnek a rajongók, vadászati célú tartásuk egyébként engedéllyel lehetséges idehaza.

A fiókák védelme több ragadozómadár fajnál kritikus feladat, a szintén ritka parlagi sasok fészkeit költési időszakban állandó őrszolgálat megszervezésével vigyázzák a madártani egyesület önkéntesei és a hivatásos természetvédők. A vándorsólyom fiókák felkínálásának híre után esedékes gyűrűzésnél szerencsére mindent rendben találtak a baranyai fészkek háza táján, így elképzelhető, hogy máshonnan tervezett fiatal egyedeket lopni a tolvaj, vagy időközben letett a szándékáról. A helyi fiókák sorsát az eset után kiemelt figyelemmel kísérték a baranyai természetvédők.

Olykor nagyvárosokban is

A vándorsólymok Baranya megyében az elmúlt években három-négy területen foglaltak maguknak fészkelőhelyet – ehhez hagyományosan kiálló sziklaormokat vagy nagy testű madarak fára épített fészkeit foglalják el. Érdekesség, hogy a nagyvárosokban is felbukkannak, a téli időszakban az egykori pécsi Magasháznál is vadásztak a környék madaraira. A tavalyi évben három baranyai vándorsólyom párt figyeltek meg, a faj 2010 óta van jelen a megyében. Azóta 19 költésből 53 fiókát neveltek fel, ami a 3,1 utódos átlaggal némileg magasabb az MME által rögzített, 2,55 fiókás átlagnál. A vándorsólymok általában 2–5 tojást raknak, ebből az itteni madaraknál három-négy fióka sikeres felnevelése is előfordult.

Népszerű a villámgyors vadász

A vándorsólymok támadás közben óránként akár 300 kilométer feletti sebességgel is képesek repülni, ezért az ember számára mindig különösen vonzóak voltak.

A prédára zuhanva támadó madarat történelmi idők óta használták solymászatra. Idén az MME azért igyekszik kiemelt figyelmet irányítani rájuk, mert az 1960-as években teljesen eltűntek, csak 1997-ben figyeltek meg újra költő párt Magyarországon. A két évtizedes jubileum és a populáció eredményes segítésének tiszteletére lett a 2018-as év madara a vándorsólyom. A világszerte elterjedt kecses vadászból hazánkban 2017-ben 64 költőhelyet jegyeztek fel, ahol negyven szülőpár költött sikeresen – ez a szám 10 éve mindössze nyolc volt.

Számos sérült madarat gondoznak

Az ősz végén kapott működési engedélyt a a Szigetvári Madármentő Állomás, ahol sérült, beteg madarakat gondozhatnak az MME baranyai csoportjának és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány önkéntesei. Kerültek ide elütött madarak, fészekből kiesett fiókák és főleg elektromos távvezetékeken áramütést szenvedett ragadozómadarak is.

A madármentők Szigetváron 30 madárfaj 79 példányát gondozták az ökörszemtől a gólyáig minden méretben. Az ápoltak közül 29-et sajnos nem tudtak életben tartani, de 49 épségben visszatérhetett a természetbe és másoknál is várható ez a jövőben felépülésük után. A ragadozómadarak közül az állomás pácienseinek csaknem fele került ki.

Forrás: 
bama.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Neonikotinoidos táplálék-láncreakció: a méhek után a madarakat is vizsgálják

A neonikotionoidok nem csak a méhekre fejtenek ki pusztító hatást, de a Guelph-i Egyetem friss tanulmánya szerint a vadpulyka-állományra is. Vadászok felhívása okán kezdték el kutatni a témát és bizonyításra került, hogy ez az általánosan használt vegyszer a szabad földeken táplálkozó nagytestű madarakra is pusztító hatással van.

Kétmillió hektár erdő a Szabadság téren

Két napra újra beköltözött az erdő a főváros szívébe a harmadik Erdővarázs Családi Napok keretében. A rendezvény eszmeiséget képvisel az erdők népszerűsítésén túl a szemléletformálás, tájékoztatás is célja, hangsúlyozta megnyitójában Nagy István agrárminiszter.

Több, mint egymillió hektár erdő lett a lángok martaléka

A megelőzést célzó fokozott intézkedésekre van szükség az erdőtüzek növekvő kockázatának visszaszorításához - jelentette ki az európai, közel-keleti és észak-afrikai erdőtüzekről szóló, 2017-es eseteket rögzítő jelentésében az Európai Bizottság csütörtökön.

Virágzik az agancsok feketepiaca

Az agancsokat hagyományosan dísztárgyként hasznosítják, esetleg késnyelet vagy gombokat készítettek belőle. Az utóbbi időben készítenek belőle lámpákat, esetleg bútorokat, ezek azonban meglehetősen exkluzív tárgyak, nehéz elképzelni, hogy havonta több tonna alapanyagra van szüksége a készítőknek.

Geocaching verseny az erdőkben

Az Agrárminisztérium és a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllő együttműködésében elindult az ország eddigi legnagyobb tematikus geocaching versenye, 76 darab geoláda kihelyezésével. A verseny célja az erdőgazdaságok szakmai és turisztikai tevékenységének népszerűsítése, magyar erdeink élővilágának bemutatása, valamint a természetjárás ösztönzése.

Vajon kik nyerik a harmadik erdőismereti vetélkedőt?

Vajon tényleg növekedett az erdőterület Magyarországon az elmúlt évszázadban? A trianoni veszteség után hogyan erdősítették a fátlan területeket? Mit tehetnek a mai emberek az ország természeti örökségének gyarapításáért? Mindezekben a témákban elmélyülhetnek azok a középiskolások, akik jelentkeznek az Országos Erdészeti Egyesület Fedezd fel az örökséged! erdőismereti vetélkedőjére.

Újabb medvetámadás Székelyföldön

Medve támadt egy férfira szerda délután a székelyföldi Csíkkarcfalván - közölte az Agerpres hírügynökség, a Hargita megyei önkormányzat közleményére hivatkozva.

Újra divatban az ezüstfácán

Az utóbbi hónapokban egyértelművé vált, hogy újra lendületbe került a hazai díszfácántenyésztés, s úgy tűnik, nemcsak a ritkább, nagy értékű fajok iránt mutatkozik nagy érdeklődés, hanem a hazánkban már régóta tartottak iránt is, melyek a kezdők számára is ajánlhatók. A leggyakrabban tartott fajok között szerepel az ezüstfácán is.

A méheknek jobb a marketingje, pedig a darazsak is hasznosak

Noha egyformán hasznosak, a darazsakat utálja, a méheket szereti az emberek többsége - állapította meg egy brit tanulmány.

Átfogó természetvédelmi munka kezdődik a Túr mentén

A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) és a szatmárnémeti központú Erdélyi Kárpát Egyesület a Túr folyó menti védett területek természetvédelmi kezelésének megalapozását és bemutató infrastruktúrájának fejlesztését valósítja meg 643,7 ezer euró összköltségvetésű közös projektben, az Interreg V-A Románia-Magyarország program támogatásával.