Back to top

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

Egy ritka, de lassan erősödő állományú ragadozó madarat, a vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A hazai mintegy negyven költőpárból néhány Baranyában él, az erősödő európai állomány jeleként hazánkban is egyre több vándorsólyom telepszik meg.

Fiókákat kínáltak eladásra

A fokozottan védett ragadozókat az MME Baranya Megyei Csoportja figyelemmel kíséri. Mint a szervezet vezetője, Bank László elárulta, néhány hónapja egy solymász kereste meg őket azzal, hogy felnevelhető vándorsólyom fiókákat kínáltak neki megvételre.

Mivel kiderült, hogy az eladó később kívánta beszerezni a fiókákat, egyértelmű volt, hogy fészekrablásból származó fiókák eladására készülhetett az ismeretlen tettes.

Még aggasztóbb a próbálkozás annak ismeretében, hogy a természetvédők nem is osztják meg nyilvánosan a védett ragadozómadarak fészkeinek helyét, nehogy segítsék a fiókákra pályázókat, vagy olyan emberek jussanak a madarak otthonának közelébe, akik akár kíváncsiság miatt érkezve, mégis tilosban járva zavarnák a fészkelési időszakban különösen érzékeny állatokat.

A ragadozómadarak fiókái az illegális piacon százezres értéket képviselnek, az állatok természetvédelmi eszmei értéke pedig félmillió forint a vándorsólymok esetében. Egy kifejlett és megfelelően idomított, vadászatra nevelt sólyomért milliókat is megfizetnek a rajongók, vadászati célú tartásuk egyébként engedéllyel lehetséges idehaza.

A fiókák védelme több ragadozómadár fajnál kritikus feladat, a szintén ritka parlagi sasok fészkeit költési időszakban állandó őrszolgálat megszervezésével vigyázzák a madártani egyesület önkéntesei és a hivatásos természetvédők. A vándorsólyom fiókák felkínálásának híre után esedékes gyűrűzésnél szerencsére mindent rendben találtak a baranyai fészkek háza táján, így elképzelhető, hogy máshonnan tervezett fiatal egyedeket lopni a tolvaj, vagy időközben letett a szándékáról. A helyi fiókák sorsát az eset után kiemelt figyelemmel kísérték a baranyai természetvédők.

Olykor nagyvárosokban is

A vándorsólymok Baranya megyében az elmúlt években három-négy területen foglaltak maguknak fészkelőhelyet – ehhez hagyományosan kiálló sziklaormokat vagy nagy testű madarak fára épített fészkeit foglalják el. Érdekesség, hogy a nagyvárosokban is felbukkannak, a téli időszakban az egykori pécsi Magasháznál is vadásztak a környék madaraira. A tavalyi évben három baranyai vándorsólyom párt figyeltek meg, a faj 2010 óta van jelen a megyében. Azóta 19 költésből 53 fiókát neveltek fel, ami a 3,1 utódos átlaggal némileg magasabb az MME által rögzített, 2,55 fiókás átlagnál. A vándorsólymok általában 2–5 tojást raknak, ebből az itteni madaraknál három-négy fióka sikeres felnevelése is előfordult.

Népszerű a villámgyors vadász

A vándorsólymok támadás közben óránként akár 300 kilométer feletti sebességgel is képesek repülni, ezért az ember számára mindig különösen vonzóak voltak.

A prédára zuhanva támadó madarat történelmi idők óta használták solymászatra. Idén az MME azért igyekszik kiemelt figyelmet irányítani rájuk, mert az 1960-as években teljesen eltűntek, csak 1997-ben figyeltek meg újra költő párt Magyarországon. A két évtizedes jubileum és a populáció eredményes segítésének tiszteletére lett a 2018-as év madara a vándorsólyom. A világszerte elterjedt kecses vadászból hazánkban 2017-ben 64 költőhelyet jegyeztek fel, ahol negyven szülőpár költött sikeresen – ez a szám 10 éve mindössze nyolc volt.

Számos sérült madarat gondoznak

Az ősz végén kapott működési engedélyt a a Szigetvári Madármentő Állomás, ahol sérült, beteg madarakat gondozhatnak az MME baranyai csoportjának és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány önkéntesei. Kerültek ide elütött madarak, fészekből kiesett fiókák és főleg elektromos távvezetékeken áramütést szenvedett ragadozómadarak is.

A madármentők Szigetváron 30 madárfaj 79 példányát gondozták az ökörszemtől a gólyáig minden méretben. Az ápoltak közül 29-et sajnos nem tudtak életben tartani, de 49 épségben visszatérhetett a természetbe és másoknál is várható ez a jövőben felépülésük után. A ragadozómadarak közül az állomás pácienseinek csaknem fele került ki.

Forrás: 
bama.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdaság hatására az erdők fele tűnt el Európában

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt - állapították meg a Plymouth Egyetem kutatói.

25 ezer hektáros óriás erdőt telepítenének Nagy-Britanniában

A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési projektet indítanak: ha a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve.

A lepke volt előbb vagy a virág?

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön, derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Ez azt jelenti, hogy az eddig véltnél 70 millió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon, írja a BBC-re hivatkozva az MTI.

Baglyok a városban

Az erdei fülesbaglyok megjelenése a belvárosban szokványos jelenségnek számít a téli időszakban. A lakott területek kedvezőbb mikroklímája és a baglyokra is veszélyt jelentő ragadozók hiánya komoly vonzerőt jelent ennek az éjjeli ragadozó madárnak. Általában a belterületek parkjaiban találnak nappalozásra alkalmas örökzöldeket.

A hétvégén számolják a sasokat

Pénteken kezdődik és vasárnapig tart a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását végző Országos Sasszinkron, amelynek keretében elkészülhet a Kárpát-medence első "sastérképe" is.

Már hatályos az új erdőtörvény végrehajtási rendelete

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) az erdőgazdálkodók helyzetének javítását célzó módosítása elengedhetetlenné tette a törvényben foglaltak alkalmazásához szükséges kiegészítő jogszabályok módosítását is.

Páratlan panoráma nyílik a Balaton-felvidékre a Batsányi-kilátóból

A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.

Enyhe idő, saras utak

Elkezdődött az új év, melyben sok izgalmas feladat elé nézhetünk. Már az első héten a természet nagy kihívást adott nekünk, hiszen a téli fagy helyett a +10 fokos meleg idő köszöntött be.

A vidra, aki félt a víztől

Két hétig volt a kifutóban és még csak a víz közelébe sem merészkedett. A minap azonban először az orrát dugta a vízbe, majd meg is mártózott a néhány fokos medencében a petesmalmi kis vidra, Kinga.

Dámvadban verhetetlenek vagyunk

Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.