Back to top

Génszerkesztéssel készül a csak hím utódot nemző tenyészbika

Ez a húsmarha tenyésztésben előnyös lenne, hiszen a hímek gyorsabban nőnek és nagyobb a húskihozataluk. A technológia egyelőre csak elméletben létezik, és a jogi szabályozása sem tisztázott még.

A Kaliforniai Egyetemen Alison Van Eenennaam és egyik hallgatója, Joey Owen kutatják annak lehetőségét, hogy CRISPR technikával, vagyis génszerkesztéssel olyan tenyészbikát hozzanak létre, ami garantáltan hím utódokat nemz.

Az elképzelésük az, hogy a SRY nevű gént adják hozzá a szarvasmarha génállományához. Nem akármilyen gén ez, mivel a jelenlétében a nőstény egyedek hímekké válnak: izmosabbak lesznek, és rendelkeznek hímivarszervekkel is – igaz spermatermelésre nem képesek.

Az SRY egy úgynevezett here meghatározó faktor (testis-determining factor, TDF). Az emlősöknél ez a gén felelős azért, hogy az állat fizikailag is hím legyen - ebből sejthető, hogy normál esetben az Y kromoszómán található ez a gén.

Bizonyos esetekben azonban természetes módon átkerülhet az X kromoszómára. Ez például az embereknél is megeshet. 1992-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a női sportolóknál kezdte keresni az SRY gént, és 5000 nőből 13-nál ki is mutatták a jelenlétét. Később ezt a gyakorlatot megszüntették, mivel sérti a privát szférát, és tisztességtelen is.

A szarvasmarhák esetében egyelőre nem találtak olyan „nőstényből-lett-hímet”, amely természetes módon rendelkezett az SRY génnel. Owen azonban úgy gondolja, hogy attól, hogy még nem írták le, létezhetnek ilyenek. A legtöbb bikát amúgy is ivartalanítják.

Van Eenennaam laboratóriumában a tervek szerint létrehoznak egy olyan bikát, melynek X kromoszómájához hozzáadják az extra SRY gént, ezzel azt továbbörökíti a lányainak. Az első lépést már meg is tették ez irányba: sikeresen hozzáadták az SRY gént egy bika bőrsejtjeinek X kromoszómájához. Ahhoz, hogy egy élő bika jöjjön létre, egy ugyanilyen génszerkesztést kell elvégezni egy szarvasmarha embrión. Ha ez nem működik, akkor Van Eenennaam még mindig használhatja a bőrsejtet, melynek segítségével klónozással lehet létrehozni a bikát.

A szarvasmarha tenyésztőknek egyébként már most van lehetősége a nem szerinti szaporításra, hiszen a piacon kapható ivarok alapján szelektált szaporítóanyag (az Y kromoszómát tartalmazó hímivarsejtek kicsit kevesebb DNS-t tartalmaznak, így könnyebbek, mint az X kromoszómákat tartalmazók, tehát súly alapján szét lehet választani őket). Azonban a húsmarha tenyésztésnél kevésbé jellemző a mesterséges termékenyítés – Amerikában mindössze 4 százalék. Ezeket az állatokat szabadon tartják, és a megtermékenyítéshez a begyűjtésük idő- és munkaigényes. Ezt a problémát azonban megoldanák Van Eenennaam különleges tenyészbikái.

A tudós hosszútávú célja, hogy a marhahús előállítását hatékonyabbá tegye. A bikák több húst termelnek, mint a tehenek, nem lesznek vemhesek és nem is ivarzanak. Van Eenennaam feltételezése szerint a mesterséges hímek 15 százalékkal hatékonyabban alakítják majd a füvet és a takarmányt hússá, mint a nőstények.

Törvényi szabályozás

Európában egyelőre nem létezik megfelelő törvényi szabályozás, ugyanis a jogalkotás nem különbözteti meg a génszerkesztést (CRISPR) a génmanipulációtól (GMO).

Amerikában eddig csak egyetlen génmódosított (GMO) állatfaj kapott engedélyt, egy gyorsan növő lazacfajta. A tudósok azt remélik, hogy a génszerkesztés esetében megengedőbb lesz a szabályozás, így gyorsabban kerülhetnek kereskedelmi forgalomba az új innovációk. Még az Obama adminisztráció alatt, 2017 januárjában született állásfoglalás szerint a CRISPR technológiával létrehozott új állatfajtákat új gyógyszerekként vizsgálnák, és az engedélyeztetésük pont olyan bonyolult és drága is lenne.

Ez a tervezet azonban Van Eenennaam szerint a szabályozás által gátolná a génszerkesztési technikák használatát az állatoknál. Jelenleg a kormánynál lobbiznak a tervezett szabályozás megszüntetéséért, és azzal érvelnek, hogy az USA nagyon lemaradna Argentína és Brazília mögött.

Szökött gének

A génszerkesztés fejlődésével egyre egyszerűbb a gének módosítása nagyjából bármilyen szervezetnél. Azonban a félelem miatt, hogy a mesterségesen létrehozott élőlény génállománya esetleg elkeveredik, „megszökik” (és például a vadon élő rokonfajokkal keveredik) jelenleg könnyebb kutatási pénzt nyerni arra, hogy a CRISPR által jelentett rizikókat és veszélyeket vizsgálják, mint arra, hogy milyen hasznos dolgokra lehet használni.

Van Eenennaam szarvasmarha projektje is arra kapta a pénzt, hogy megvizsgálja a génmódosított organizmusok által jelentett potenciális veszélyeket. Az amerikai mezőgazdasági hivatal olyan módszert szeretne, amivel sterilizálni lehet a génmódosított élőlényeket, mint például harcsákat vagy a nyárfákat, így megakadályozva hogy a DNS-ük elterjedjen a vadonélő rokonfajok között.

Mivel azok az állatok, amiket az SRY gén változtat hímmé várhatóan sterilek, így nem tudják továbbítani a genetikai változásaikat, vagy bármilyen más DNS módosítást, ami hozzájuk kapcsolódik.

Mivel a szarvasmarhákat egyedileg jelölik, nyilvántartják, zárt legelőn tartják, levágják, illetve a szaporodási ciklusa is lassú, ezért valószínűleg náluk a legkisebb az esély rá, hogy a genetikai anyaguk kikerül a vadonba.
Forrás: 
www.technologyreview.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Importnyomás alatt a sertés termelői ára

Visszaesett Magyarország élősertés-kivitele 2017 első tíz hónapjában az egy évvel korábban exportált mennyiséghez képest, míg az élősertés-import ugyanebben az időszakban 45 százalékkal nőtt. Emellett az élősertés termelői ára is jelentősen csökkent.

Nyúlgyógyászat dióhéjban

Mostanában egyre többen kezdenek ház körüli nyúltartásba, melynek során némi nyúlgyógyászati alapismeretekre is szükségük lehet. Nem árt tisztában lenni a leggyakoribb betegségekkel, melyek akár komoly vámszedői is lehetnek az állatoknak. Essen szó a megelőzés fontosságáról is!

Az állati termékek jövőjéről tanácskoztak a világ legnagyobb agrárminiszter-találkozóján

A berlini Zöld Hét egyben a világ legnagyobb agrárdiplomáciai eseménye is. A kiállítás pénteki nyitónapját követően, szombaton 69 ország agrárminisztere tanácskozott zárt ajtók mögött: az idén az állattartás jövőjét járták körül.

A tehenek helyett a mandulát fejnék az amerikai gazdák

Az egyre látványosabban csökkenő amerikai tejtermék fogyasztás helyébe a növényi alapú „tejtermékek” lépnek, ezért mind több, korábban tejtermelő farmer igyekszik meglovagolni az új trendet. Egyre többen telepítenek mandulaültetvényeket, aminek eredményeként a mandulatermelés várhatóan triplájára nő 2021-re.

Folyamatosan fejlesztik az ANAS nyúltenyésztő telepét

A nyúlágazat nagyon kis szelete az agráriumnak, amely az elmúlt években teljesen átalakult. Mára csak a nagyobb telepek maradtak életképesek, háztáji körülmények között saját fogyasztásra és a termelői piacokon való értékesítésre, esetleg hobbiból tartanak nyulakat. A nyúltartásnak magasak a költségei: sokba kerül a takarmány, és az állatjóléti eszközök is jelentős összeget tesznek ki.

Megreformálnák a hazai struccágazatot

A Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke több tenyésztő és az Országos Strucctenyésztők Egyesülete kezdeményezésére idén felméri a hazai struccállományt, annak genetikai hátterét, és az ágazat egyéb, a professzionális termeléshez, tenyésztésszervezéshez szükséges jellemzőit.

Minden, amit az állattenyésztési pályázatok kifizetéséről tudni kell

Az elmúlt hónapokban a Magyar Államkincstár (MÁK) megküldte a támogatói okiratokat a támogatásban részesülő pályázóknak, továbbá közzétett egy felhasználói kézikönyvet.

Egy mintaértékű húsmarha állomány

A most bemutatott húshasznú szarvasmarhát tenyésztő gazdaság méretét és termelési színvonalát alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló gyepterület mérete és minősége. Tartástechnológiáját alkalmasnak tartjuk szélesebb körű alkalmazásra, a gazdaság mintául szolgálhat a kisebb állományú húsmarhát tartó vállalkozások számára.

Keletről is kopogtat a sertéspestis

A magyar-román határtól alig több mint 7 km-re afrikai sertéspestist (ASP) regisztrált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A betegség tényét múlt hét csütörtökön a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében.

Galambmustra Rákospalotán

Még 1912-ben történt, hogy 51 galambtenyésztő megalakította Rákospalotán a galambtenyésztők helyi egyesületét, mely ma is működik B.15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület néven. A szervezet évente kiállítást is rendez.