Back to top

Génszerkesztéssel készül a csak hím utódot nemző tenyészbika

Ez a húsmarha tenyésztésben előnyös lenne, hiszen a hímek gyorsabban nőnek és nagyobb a húskihozataluk. A technológia egyelőre csak elméletben létezik, és a jogi szabályozása sem tisztázott még.

A Kaliforniai Egyetemen Alison Van Eenennaam és egyik hallgatója, Joey Owen kutatják annak lehetőségét, hogy CRISPR technikával, vagyis génszerkesztéssel olyan tenyészbikát hozzanak létre, ami garantáltan hím utódokat nemz.

Az elképzelésük az, hogy a SRY nevű gént adják hozzá a szarvasmarha génállományához. Nem akármilyen gén ez, mivel a jelenlétében a nőstény egyedek hímekké válnak: izmosabbak lesznek, és rendelkeznek hímivarszervekkel is – igaz spermatermelésre nem képesek.

Az SRY egy úgynevezett here meghatározó faktor (testis-determining factor, TDF). Az emlősöknél ez a gén felelős azért, hogy az állat fizikailag is hím legyen - ebből sejthető, hogy normál esetben az Y kromoszómán található ez a gén.

Bizonyos esetekben azonban természetes módon átkerülhet az X kromoszómára. Ez például az embereknél is megeshet. 1992-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a női sportolóknál kezdte keresni az SRY gént, és 5000 nőből 13-nál ki is mutatták a jelenlétét. Később ezt a gyakorlatot megszüntették, mivel sérti a privát szférát, és tisztességtelen is.

A szarvasmarhák esetében egyelőre nem találtak olyan „nőstényből-lett-hímet”, amely természetes módon rendelkezett az SRY génnel. Owen azonban úgy gondolja, hogy attól, hogy még nem írták le, létezhetnek ilyenek. A legtöbb bikát amúgy is ivartalanítják.

Van Eenennaam laboratóriumában a tervek szerint létrehoznak egy olyan bikát, melynek X kromoszómájához hozzáadják az extra SRY gént, ezzel azt továbbörökíti a lányainak. Az első lépést már meg is tették ez irányba: sikeresen hozzáadták az SRY gént egy bika bőrsejtjeinek X kromoszómájához. Ahhoz, hogy egy élő bika jöjjön létre, egy ugyanilyen génszerkesztést kell elvégezni egy szarvasmarha embrión. Ha ez nem működik, akkor Van Eenennaam még mindig használhatja a bőrsejtet, melynek segítségével klónozással lehet létrehozni a bikát.

A szarvasmarha tenyésztőknek egyébként már most van lehetősége a nem szerinti szaporításra, hiszen a piacon kapható ivarok alapján szelektált szaporítóanyag (az Y kromoszómát tartalmazó hímivarsejtek kicsit kevesebb DNS-t tartalmaznak, így könnyebbek, mint az X kromoszómákat tartalmazók, tehát súly alapján szét lehet választani őket). Azonban a húsmarha tenyésztésnél kevésbé jellemző a mesterséges termékenyítés – Amerikában mindössze 4 százalék. Ezeket az állatokat szabadon tartják, és a megtermékenyítéshez a begyűjtésük idő- és munkaigényes. Ezt a problémát azonban megoldanák Van Eenennaam különleges tenyészbikái.

A tudós hosszútávú célja, hogy a marhahús előállítását hatékonyabbá tegye. A bikák több húst termelnek, mint a tehenek, nem lesznek vemhesek és nem is ivarzanak. Van Eenennaam feltételezése szerint a mesterséges hímek 15 százalékkal hatékonyabban alakítják majd a füvet és a takarmányt hússá, mint a nőstények.

Törvényi szabályozás

Európában egyelőre nem létezik megfelelő törvényi szabályozás, ugyanis a jogalkotás nem különbözteti meg a génszerkesztést (CRISPR) a génmanipulációtól (GMO).

Amerikában eddig csak egyetlen génmódosított (GMO) állatfaj kapott engedélyt, egy gyorsan növő lazacfajta. A tudósok azt remélik, hogy a génszerkesztés esetében megengedőbb lesz a szabályozás, így gyorsabban kerülhetnek kereskedelmi forgalomba az új innovációk. Még az Obama adminisztráció alatt, 2017 januárjában született állásfoglalás szerint a CRISPR technológiával létrehozott új állatfajtákat új gyógyszerekként vizsgálnák, és az engedélyeztetésük pont olyan bonyolult és drága is lenne.

Ez a tervezet azonban Van Eenennaam szerint a szabályozás által gátolná a génszerkesztési technikák használatát az állatoknál. Jelenleg a kormánynál lobbiznak a tervezett szabályozás megszüntetéséért, és azzal érvelnek, hogy az USA nagyon lemaradna Argentína és Brazília mögött.

Szökött gének

A génszerkesztés fejlődésével egyre egyszerűbb a gének módosítása nagyjából bármilyen szervezetnél. Azonban a félelem miatt, hogy a mesterségesen létrehozott élőlény génállománya esetleg elkeveredik, „megszökik” (és például a vadon élő rokonfajokkal keveredik) jelenleg könnyebb kutatási pénzt nyerni arra, hogy a CRISPR által jelentett rizikókat és veszélyeket vizsgálják, mint arra, hogy milyen hasznos dolgokra lehet használni.

Van Eenennaam szarvasmarha projektje is arra kapta a pénzt, hogy megvizsgálja a génmódosított organizmusok által jelentett potenciális veszélyeket. Az amerikai mezőgazdasági hivatal olyan módszert szeretne, amivel sterilizálni lehet a génmódosított élőlényeket, mint például harcsákat vagy a nyárfákat, így megakadályozva hogy a DNS-ük elterjedjen a vadonélő rokonfajok között.

Mivel azok az állatok, amiket az SRY gén változtat hímmé várhatóan sterilek, így nem tudják továbbítani a genetikai változásaikat, vagy bármilyen más DNS módosítást, ami hozzájuk kapcsolódik.

Mivel a szarvasmarhákat egyedileg jelölik, nyilvántartják, zárt legelőn tartják, levágják, illetve a szaporodási ciklusa is lassú, ezért valószínűleg náluk a legkisebb az esély rá, hogy a genetikai anyaguk kikerül a vadonba.
Forrás: 
www.technologyreview.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.

Saját sztorikkal jobban eladható a marhahús

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló második része.

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

Különböző módokon folyik a marhahús-előállítás

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló első része.

Magyar tulajdonban lévő kutató és oltóanyag-termelő központot adtak át

Átadták szombaton a mohácsi Prophyl Kft. kutatólaboratóriumát és oltóanyag-termelő központját, a cég a 700 millió forintos beruházással elkészült létesítmény mellett az állatgyógyászatban újdonságnak számító, a libák vérzéses bél- és vesegyulladása elleni vakcinát is kifejlesztett.

Egy mozgékony perzsamacska-különlegesség

A csincsillaperzsák sokakat elkápráztatnak – ha részvételükkel macskaszépségversenyt rendeznének, bizonyára dobogós helyen végeznének. Ezek a gyönyörű, smaragdzöld szemű állatok fekete kontúrú pirosas orrukkal és sötét színű tappancsaikkal valóban elbűvölők. Hazánkban a csincsillaperzsák igen nagy ritkaságnak számítanak.

A húsgalamb legyen jó termelő, szemrevaló

Hús előállítására majd’ minden galambfajta alkalmas, a hústermelésre szakosodott haszonfajták közös jellemzőjük, hogy kifejezetten pecsenyegalambok előállítására tenyésztették őket. Jellemzőjük a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az erőteljes fejlődési erély, a kedvező szaporodóképesség.

Elindult a nemzeti húsgalambprogram

Nemzeti galamb-, nyúl- és díszmadár-kiállítást rendeztek december 7. és 9. között Budapesten, a Hungexpo B pavilonjában. A rangos rendezvényt Dr. Nagy István agrárminiszter és Dr. Pintér József Zsolt, az MGKSZ elnöke nyitotta meg. Évtizedeken át hagyomány volt, hogy a budapesti vásárváros ad helyet a hazai kisállattenyésztés legrangosabb eseményének, mely egy bő évtizeddel ezelőtt megszakadt.

Többet kapnak vissza a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).