Back to top

Külpiacokra figyel idén a baromfiipar

Az október vagy a november lehetett az első olyan hónap, amikor a baromfitermelés elérte a madárinfluenza előtti szintet – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója.

A termelők és az agrárirányítás is sokat tett azért, hogy a járvány újbóli megjelenésének esélye minimálisra csökkenjen, de sok még a munka ezen a területen – célzott az elnök a szabadtartás körülményeinek szigorítására és az ellenőrzésekre. Megállapodtak az élelmiszer-biztonsági hatósággal, hogy idén is folytatják a rendelkezések betartásának ellenőrzését.

Piaci szempontból Csorbai Attila szerint felemás év volt a 2017-es. A madárinfluenza a víziszárnyas-termelést 25-30 százalékkal vetette vissza, a baromfihúsok áfájának csökkentése 10-15 százalékos fogyasztásnövekedést eredményezett a csirkeágazatban, miközben – részben a kacsahús hiánya miatt – a pulykafogyasztás is emelkedett. Idén a trend folytatását várják a szakértők, és abban bíznak, hogy a baromfitartó telepek korszerűsítésére kapott mintegy 30 milliárd forint támogatás legalább 60 milliárdos fejlesztést generál, aminek vissza kell köszönnie a hatékonyságban is.

Az idei év nagy kérdései nagyrészt a külpiacokon dőlnek el – véli Csorbai Attila.

Az uniós gazdaságdiplomáciának el kellene érnie, hogy Dél-Afrika szüntesse meg az EU-ból származó baromfival szembeni – a hazai megítélés szerint jogellenes – korlátozását, amely uniós szinten heti egymillió eurós veszteséget okoz. Szükség van arra, hogy Kína felé is megindulhasson a magyar export, ahogyan ezt például a lengyelek kiharcolták. Szintén kényes kérdés, hogyan dőlnek el a Mercosur-tárgyalások, mert egy nagyobb vámmentes kvóta több piacon is zavarokat okozhatna, és az állategészségügyi szempontból laza ellenőrzésű dél-amerikai áru az uniós fogyasztók biztonságát is csökkentené.

Vitatéma az EU által Ukrajnának adott kedvezményes baromfihús-behozatali lehetőség is. Az ukránok ugyanis az egyezmény kiskapuit kihasználva, a „csirkedarabok csonttal” vámtarifaszám alatt csontos mellet hoznak be, amelyet egy ukrán cég szlovákiai és lengyelországi feldolgozóiban kicsontoznak. Az így előállított csirkemellfilét pedig EU-kódszámmal, az uniós árnál csaknem 30 százalékkal olcsóbban adják az európai piacon.

A tavaly nyár vége óta jellemző enyhe keresleti piac fennmaradni látszik, igaz, némileg csökkenő mértékben – mondta a Világgazdaságnak Bárány László, a Master Good cégcsoport alapító-tulajdonosa. Ezt egyébként a brazil csirke szalmonellás fertőzöttsége okozta, ami miatt visszaesett az import. A belső piacon ezért felpörgött a kereslet a csirkemellfilé iránt, és 6-8 százalékkal emelkedtek az árak. A kereslet serkentőleg hatott a termelésre, viszont a csirke egyéb részeire nem jelentkezett többletigény, felesleg keletkezett például combból és szárnyból. Az ezzel járó áresés pedig elvitte a csirkemell árának emelkedéséből származó többletbevétel felét.

Tavaly a takarmányárak növekedése 3,5-4 forinttal emelte az élő csirke kilónkénti önköltségét, a piac ebből csak 2 forintot fogadott el. Ezzel együtt Bárány László azt mondja, ha a helyzet változatlan maradna egész évben, azzal a termelők és a feldolgozók is elégedettek lehetnének.

Az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése azonban óriási károkat okozhat a baromfiszektornak is. Ebben az esetben ugyanis a sertéshús bent ragadna az országban, az élő sertés és a sertéshús árának várható beszakadása pedig magával húzná a csirke- és pulykahúsárakat is.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lassan helyreáll a tojás ára

Az egy évvel ezelőtti áfamérséklés következtében nem csökkent a tojás ára, a tiltott szerek használata miatt az unióban kirobban botrány következtében viszont emelkedni kezdett. Idén januárban újra lefelé indultak az árak.

Megreformálnák a hazai struccágazatot

A Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke több tenyésztő és az Országos Strucctenyésztők Egyesülete kezdeményezésére idén felméri a hazai struccállományt, annak genetikai hátterét, és az ágazat egyéb, a professzionális termeléshez, tenyésztésszervezéshez szükséges jellemzőit.

2,5 milliárdból épít trágyafeldolgozót a Baromfi-Coop

Évi 60 ezer tonna baromfitrágyát dolgoz majd fel az a szervesanyag-kezelő központ, amit a baromfitenyésztéssel foglalkozó Baromfi-Coop Kft. hoz létre 2,52 milliárd forint értékben - jelentette be Bárány László, a társaság ügyvezető igazgatója Baktalórántházán. A kapacitás később 100 ezer tonnásra bővíthető, amire szükség is lesz, a Master Good 2020-ig húsz új baromfitelepet akar létesíteni.

Védekezés a madártetűatka ellen

A Baromfi Termék Tanács felmérése szerint a magyarországi baromfiállomány fele fertőzött madártetűatkával. Az élősködő világszerte nagy problémát jelent a gazdáknak. A védekezéshez engedélyezett szerekről érdeklődtünk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih).

Egyre több a fekete réce hazánkban

Az utóbbi hetekben egyre több helyen találkozhatunk fekete récékkel. Így például a Dunán a Pilismaróti-öbölnél is láthatjuk néhány egyedből álló kisebb csapatát. Akik szeretnének ilyen ritka tengeri vendéget megfigyelni, azoknak érdemes kilátogatniuk a Duna és a Balaton partjára.

Fipronil-botrány: perlik a holland élelmiszerbiztonsági igazgatóságot

A holland mezőgazdasági szervezet, az LTO (Land- en Tuinbouw Organisatie Nederland) beperli a holland élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi hatóság igazgatóságát, az NVWA-t (Netherlands food and consumer product safety authority), mivel szerintük hanyagul kezelték az idei szennyezett-tojás-botrányt.

Olaszország küzd a madárinfluenzával

Olaszországban októberben és novemberben számos madárinfluenza megbetegedést jelentettek, a vadmadarak mellett hízópulyka, broiler és tojótyúk állományból is. Zárt és szabadtartású állományban is észlelték a kórt, több tízezer madarat pusztítottak el.

Szárnyaló piac, megdöbbent fogyasztók, új kockázatok

Madárinfluenza, fipronil, uniós tojáspiaci és kiskereskedelmi játszmák, és ismét madárinfluenza Olaszországban - rossz éve van a tojástermelőknek, de a fogyasztóknak is, mivel az utóbbi hetekben drasztikus, és nem lassuló áremelkedést tapasztalhattak a boltokban. Nagy a bizonytalanság, hogy meddig tart az emelkedés, van, aki szerint legkorábban januárban kezdődhet az árcsökkenés.

A galamb trágyája is érték

Galambot sokféle céllal, és ennek megfelelően sokféle fajtát tarthat az ember: vannak dísz-, sport- és haszonfajták is. Az már kérdésesebb, hogy mi lesz a tartás során keletkező melléktermék sorsa. A Közel-Kelet több országában a mai napig galambtrágyát használnak a kisgazdaságokban a dinnye, az uborka és újabban a paradicsom termesztéséhez is.

Tyúktoll adja az otthon melegét

Ahol emberek vannak, ott csirkéket is találunk. A hatalmas csirkepopuláció egyik következménye az óriási mennyiségű tyúktoll, amit általában elégetnek vagy hulladéklerakókban helyeznek el, ezzel szennyezve a környezetet. A világ egyik legkihasználatlanabb mellékterméke, a baromfitelepekről származó toll, a jövőben házak szigetelésében lehet segítségünkre.