Back to top

Új fogalmakat hoz a jogszabályváltozás

A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény helyébe lépő általános közigazgatási rendtartási törvény új fogalommal, a véglegessé válással ismerteti meg az érintetetteket.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (KET) helyét 2018. január 1-től a 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról vette át. A véglegességről a törvény 43. pontja szól (82.§).

Alapvetően ez a fogalom megegyezik a korábban használt jogerő fogalmával kifejezésre juttatva, hogy a végleges döntés a hatósági eljárás befejezése, azt már a hatóság nem módosíthatja, abból jogok és kötelezettségek fakadnak, tehát a hatóság döntési joga tekintetében véglegesnek minősül. A véglegesség a döntés közlésével áll be.

Ha olyan ügytípusról van szó, ahol van lehetőség a fellebbezésre, mert azt a törvény megengedi, akkor a hatóság döntése akkor válik véglegessé, ha  ellene nem fellebbeztek és a fellebbezési határidő letelt,  ha a fellebbezésről lemondtak vagy visszavonták azt, vagy  ha a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú hatóság döntésének közlésével.

A döntés akkor is véglegessé válik, ha a fellebbezésről lemondanak, vagy a fellebbezést visszavonják  elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és nincs ellenérdekű fél az ügyben, az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, abban az esetben ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja a fellebbezést. Továbbá akkor is véglegessé válik a döntés, ha a fellebbezési eljárás megszűnik a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válásának napján.

Az elsőfokú döntés fellebbezéssel nem érintett részei akkor is véglegessé válnak, ha csak az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen, vagy ha kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megjelentek a tájegységi vadgazdálkodási tervek

2018. július 3-án a Magyar Közlöny 2018. évi 104. számában megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek.

Változott a szabályozás: vetőmag és növényfajták

A növényfajták állami elismeréséről szóló rendelet módosításának célja a növényfajták állami elismeréséhez szükséges fajtavizsgálatokat végző szervre vonatkozó eljárási szabályok kialakítása.

Új adatszolgáltatási rendszer a cukorágazatban

Megjelent az agrárminiszter 2/2018. (VI. 22.) AM rendelete a cukorágazat szabályozásának egyes kérdéseiről. A rendelet rögzíti a cukorgyártó - és az izoglükóz-gyártó vállalkozás, a megtermelt cukor és izoglükóz fogalmait, valamint a vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségeit.

Parlament előtt a kútfúrási törvény

A törvényjavaslat szerint engedély és bejelentés nélkül lesz létesíthető a 80 méternél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény, a meglévő kutak utólagos fennmaradási engedélyt kaphatnak bírság kiszabása nélkül, ha a tulajdonosok 10 éven belül legalizálják azokat.

Októberig fokozottan ellenőrzik a munkavédelmi szabályok betartását a mezőgazdaságban

Jellemzően a halálos munkahelyi balesetek negyede-ötöde a mezőgazdaságban történik. Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) arra hívja fel a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét, hogy a munkavédelemre nagyobb gondot kell fordítani - és nem csak az országos munkavédelmi célvizsgálata miatt, mely már megkezdődött és szeptember végéig tart.

Kötelező lesz a fő alapanyag eredetjelzése címkéken

Nem trükközhetnek tovább az élelmiszergyártók a termékek származási helyével. Egy uniós rendelet ugyanis arra kötelezi a feldolgozókat, hogy a származási hely mellett a fő összetevő eredetét is jelöljék az árukon, ha a két helyszín eltér egymástól. Az agrártárca is üdvözli a lépést, hiszen így megakadályozható a vásárlók félrevezetése a hazai és az uniós élelmiszerpiacon egyaránt.

Vitás ügyekben segít az agrárkamara etikai bizottsága

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik legfontosabb célkitűzése, hogy aktívan közreműködik a rendezett piaci viszonyok kialakításában, fenntartásában, és tevékenységével segíti a tisztességes piaci szereplőket. A köztestület tagjai vitás kérdéseik rendezésében is kereshetik a szervezet szakmailag felkészült etikai bizottságát, amelynek közbenjárásával megelőzhetőek az akár több évig tartó pereskedések is.

Lassan két évtizede kötelező, mégis gondok vannak a nitrátdirektíva betartásával

Bár a kijuttatható nitrogén-hatóanyag mennyiségét szabályozó uniós irányelv nem új keletű, még mindig merülnek föl kérdések, félreértések a gazdálkodók körében, amelyek aztán a hatósági ellenőrzések során is felszínre kerülnek. Annál kevésbé elhanyagolható a kérdés, mivel ma hazánk közel 70 százaléka nitrátérzékeny besorolású, ahol az irányelv előírásait kötelező betartani.

Adatvédelem: itt a kormány mentő javaslata

Benyújtotta a kormány az új uniós adatvédelmi rendelettel összefüggésben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását, az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat szerint szabálysértés esetén figyelmezetést indokolt alkalmazni.

Ősszel parlament elé kerül az új állattenyésztési törvény

Az állattenyésztés fejlesztését az új minisztérium prioritásként kezeli. Ezt jelzi az is, hogy huszonöt év után egy új állattenyésztési törvény készül, amit már az őszi törvényhozási időszakban szeretnének előterjeszteni – hangzott el Herceghalomban, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének közgyűlésén.