Back to top

Cinkék kártétele a telelő kaptárakban

Faluba Zoltán, mindenki „Zoli bácsija" az egyik legérthetőbben, leggyakorlatiasabban író szakember volt a hazai méhészeti szakírók közül. Gyakran írt szaklapunkban, a Méhészetben. Az idei esztendőben régmúlt, de talán a mai napig aktuális írásai közül a cinkék kártételéről szólót közöljük. Telelési tapasztalatairól 1955-ben írt.

A cinkék téli kártevéséről sokat hallunk, olvasunk. Sokan tapasztalatból is tudjuk, mennyit kellemetlenkednek méheinknek. Azonban magam sem gondoltam, hogy ilyen nagy károkat okozhatnak.

Méhészetünk lépcsőzetesen kiképzett déli hegyoldalon van elhelyezve. A kaptárak 6 sorban állnak egymás mögött. Az első 4 sorban 10-10 kaptár van. A sorok elejénél lévő fákról támadták a cinkék a legközelebbi kaptárakat. Riasztgattuk, etettük őket, de nem mindig eredményesen. Legtöbbet a 2. és a 3. sor kaptárjai szenvedtek. Ezekben feltűnően kevesebb méhet találtam az őszinél.

A második sor 4 kaptárjában 5 család van. Összes népességük ősszel 41 léputca, tavasszal csak 29. A csökkenés 30 százalék. Különösen feltűnő a veszteség a 11. és 14. családnál. Előbbi 12 léputcáról 6-ra, az utóbbi 9-ről 5-re csökkent. Viszont az egyik kis család, amelyiknek a nagy Boczonádi fekvő kaptár oldalfalán van kis, alsó kijárója, nem veszített népet. Sőt most egy léputcával népesebbre becsültem.

Ezt a cinke nem zavarta, mert vagy nem találta meg a kijárót, vagy hiába zörgött ott. A telelőcsomó a kijárótól messze volt, a méhek nem jelentek meg rögtön a kopogtatásra.

A cinkék „támpontjait" képező fáktól távolabbi 6 kaptár összes népessége ősszel 47 léputca volt, tavasszal pedig 54 léputcára becsültem. Vagyis fogyás helyet 15 százalékos növekedés állapítható meg.

A harmadik sor első 4 kaptárjában levő 5 méhcsalád összes népessége ősszel 50 léputca, tavasszal csak 31. A csökkenés 38 százalék! Legtöbbet a 21. és 22. számú veszített. Előbbi 9 léputcáról 5-re, utóbbi 12-ről szintén 5- re néptelenedett. Ebben a két kaptárban sok hullát és penészedést is találtam. A 23. sz. család népessége 11 léputcáról 8-ra csökkent; sok hullája volt és belső ürítkezés nyomait is találtam. Ennek a sornak a fáktól távolabb fekvő 6 kaptárjában a méhek ősszel összesen 66, tavasszal 62 léputcát foglaltak el. A csökkenés tehát 6 százalék. Hasonló volt a helyzet a 4. sor kaptárjaiban is, azzal a különbséggel, hogy itt a távolabbi 6 kaptárban is 24 százalékos csökkenés mutatkozik. Ennek magyarázata az, hogy ezek a túloldali fákról támadó cinkéknek is ki voltak téve.

A három kaptársor egyesített eredménye a következő: A fákhoz közeli 12 kaptárban levő 15 méhcsalád őszi népessége 132, tavasszal 89 léputca. A csökkenés 43 léputca, vagyis 32,5 százalék. A fáktól távolabb fekvő 18 kaptárban levő 24 család népessége ősszel 171, tavasszal 160 léputca; a csökkenés 6,4 százalék. A cinkék által fokozottan háborgatott családok tehát ötször annyi méhet veszítettek, mint a többiek.

A cinkék által csak szórványosan támadott 1. sorban a népesség őszi becsléskor 79, tavasszal 88 léputca volt. Az 5. sorban ősszel 39, tavasszal 35 léputca.

Érdekes, hogy a kaptárakban – néhány család kivételével – hulla is akadt. A méhek tehát vagy úgy pusztulnak el, hogy a cinkék a kijáróban elcsípték őket, vagy az izgatásra kirepülve kint hullottak el.

Tanulság: a cinkék a telelő családok nyugalmának zavarásával nagy károkat okoznak. Ezért mindent el kell követnünk, hogy őket a méhektől távoltartsuk.

Lejegyezte: Ruczek Mária

Faluba Zoltán további telelési tapasztalatairól szóló írást a Méhészet 2018/1-es számában olvashatják.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2018/01 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Befogott" napsugarakkal a kártevők ellen

A gazdálkodóknak gyakran kell kémiai talajfertőtlenítőket használniuk. Ezek a szerek széles körű biocidek, ami azt jelenti, hogy a kártevők mellett a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítják. Sok háztáji kertész ismeri a talajszolarizáció hatékonyságát. A nedves talajra terített átlátszó műanyag-fóliával befogható a napsugárzás, mely még a talajban élő kártevőket is elpusztítására.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

A poszméh, mint eleven drón - videó

A mezőgazdasági termelők már használják a drónokat a növények megfigyelésére és a hőmérséklet vagy a páratartalom ellenőrzésére. Ezek az eszközök azonban eléggé energiaigényesek. Új módszereket keresnek. Az energiafogyasztó drónok helyett a Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan rendszert hoztak létre, amely elég kis érzékelővel rendelkezik ahhoz, hogy azokat egy poszméh hátán helyezzék el.

Beteg a mézpiac (2. rész)

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben). Ráadásul, alig-alig lehet eladni, a hazai exportcégek szokatlanul sokat állnak, nem vásárolnak. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért beteg a mézpiac?

Almavédelem poszméhekkel?

A növényvédelemben mind nagyobb gond lehet a tűzelhalás elleni védekezés, mert a melegedő időjárás miatt másodvirágzásra lehet számítani az almánál, amikor nagyobb a fertőzés veszélye, mint tavasszal. Belga kutatók kísérleteztek azzal, hogy poszméhekkel juttassanak antagonista élesztőgombát az alma és körte virágaira, amivel meg lehet előzni a tűzelhalás fertőzését.

Egyre menőbb a falusi turizmus

Óriási bővülést mutatott tavaly a falusi turizmus látogatottsága: a magyarok egyre inkább érdeklődnek a vidék értékei iránt, miközben népszerűbbek lettek a helyi termékek és a régiós nemzeti kincsek.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba. Mivel a tavaszi munkálatok még két hónapnyira vannak, megengedhetjük magunknak, hogy távolabbról indítsuk a témát.

Méhészhírek a nagyvilágból

A nozéma a hideget is túléli; Kidobott viasz Afrikában; A méhek az aknamentesítésben is társai az embernek

A méhészek kedvelt fafaja lehet a kínai mézesfa

A Kína középső részéről származó kínai mézesfa a hársfa elvirágzása után biztosíthatja a további nektárgyűjtést, és alkalmas lehet arra is, hogy a méhek télire bespájzoljanak.