Back to top

Cinkék kártétele a telelő kaptárakban

Faluba Zoltán, mindenki „Zoli bácsija" az egyik legérthetőbben, leggyakorlatiasabban író szakember volt a hazai méhészeti szakírók közül. Gyakran írt szaklapunkban, a Méhészetben. Az idei esztendőben régmúlt, de talán a mai napig aktuális írásai közül a cinkék kártételéről szólót közöljük. Telelési tapasztalatairól 1955-ben írt.

A cinkék téli kártevéséről sokat hallunk, olvasunk. Sokan tapasztalatból is tudjuk, mennyit kellemetlenkednek méheinknek. Azonban magam sem gondoltam, hogy ilyen nagy károkat okozhatnak.

Méhészetünk lépcsőzetesen kiképzett déli hegyoldalon van elhelyezve. A kaptárak 6 sorban állnak egymás mögött. Az első 4 sorban 10-10 kaptár van. A sorok elejénél lévő fákról támadták a cinkék a legközelebbi kaptárakat. Riasztgattuk, etettük őket, de nem mindig eredményesen. Legtöbbet a 2. és a 3. sor kaptárjai szenvedtek. Ezekben feltűnően kevesebb méhet találtam az őszinél.

A második sor 4 kaptárjában 5 család van. Összes népességük ősszel 41 léputca, tavasszal csak 29. A csökkenés 30 százalék. Különösen feltűnő a veszteség a 11. és 14. családnál. Előbbi 12 léputcáról 6-ra, az utóbbi 9-ről 5-re csökkent. Viszont az egyik kis család, amelyiknek a nagy Boczonádi fekvő kaptár oldalfalán van kis, alsó kijárója, nem veszített népet. Sőt most egy léputcával népesebbre becsültem.

Ezt a cinke nem zavarta, mert vagy nem találta meg a kijárót, vagy hiába zörgött ott. A telelőcsomó a kijárótól messze volt, a méhek nem jelentek meg rögtön a kopogtatásra.

A cinkék „támpontjait" képező fáktól távolabbi 6 kaptár összes népessége ősszel 47 léputca volt, tavasszal pedig 54 léputcára becsültem. Vagyis fogyás helyet 15 százalékos növekedés állapítható meg.

A harmadik sor első 4 kaptárjában levő 5 méhcsalád összes népessége ősszel 50 léputca, tavasszal csak 31. A csökkenés 38 százalék! Legtöbbet a 21. és 22. számú veszített. Előbbi 9 léputcáról 5-re, utóbbi 12-ről szintén 5- re néptelenedett. Ebben a két kaptárban sok hullát és penészedést is találtam. A 23. sz. család népessége 11 léputcáról 8-ra csökkent; sok hullája volt és belső ürítkezés nyomait is találtam. Ennek a sornak a fáktól távolabb fekvő 6 kaptárjában a méhek ősszel összesen 66, tavasszal 62 léputcát foglaltak el. A csökkenés tehát 6 százalék. Hasonló volt a helyzet a 4. sor kaptárjaiban is, azzal a különbséggel, hogy itt a távolabbi 6 kaptárban is 24 százalékos csökkenés mutatkozik. Ennek magyarázata az, hogy ezek a túloldali fákról támadó cinkéknek is ki voltak téve.

A három kaptársor egyesített eredménye a következő: A fákhoz közeli 12 kaptárban levő 15 méhcsalád őszi népessége 132, tavasszal 89 léputca. A csökkenés 43 léputca, vagyis 32,5 százalék. A fáktól távolabb fekvő 18 kaptárban levő 24 család népessége ősszel 171, tavasszal 160 léputca; a csökkenés 6,4 százalék. A cinkék által fokozottan háborgatott családok tehát ötször annyi méhet veszítettek, mint a többiek.

A cinkék által csak szórványosan támadott 1. sorban a népesség őszi becsléskor 79, tavasszal 88 léputca volt. Az 5. sorban ősszel 39, tavasszal 35 léputca.

Érdekes, hogy a kaptárakban – néhány család kivételével – hulla is akadt. A méhek tehát vagy úgy pusztulnak el, hogy a cinkék a kijáróban elcsípték őket, vagy az izgatásra kirepülve kint hullottak el.

Tanulság: a cinkék a telelő családok nyugalmának zavarásával nagy károkat okoznak. Ezért mindent el kell követnünk, hogy őket a méhektől távoltartsuk.

Lejegyezte: Ruczek Mária

Faluba Zoltán további telelési tapasztalatairól szóló írást a Méhészet 2018/1-es számában olvashatják.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2018/01 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloskacsapdát fejleszt az MTA

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Legyen minden nap, mézes nap - őszi mézfogyasztási kampány

Kampány indul a belföldi mézfogyasztás ösztönzésére, ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. A mézfogyasztást ösztönző kampány december elejéig tart az Agrárminisztérium (AM), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) együttműködésében.

Nyugat-nílusi láz lovaknál

Hazánkban lovaknál a nyugat-nílusi láz vírusát először 2007-ben izolálták, majd 2008-ban 18 ló betegedett meg, melyből 5 elhullott, és a betegséget átvészelt állatokból három egyednek maradandó idegrendszeri elváltozása maradt fent. A helyzet nem javul, hiszen napjainkig a vírus nagy utat tett meg, számos országban kimutatták jelenlétét.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

Kötelező ellenük védekezni

A kedvező körülmények, különösen a száraz őszi időjárás következtében szeptember óta a mezei pocok egyedszámának folyamatos növekedése tapasztalható hazánk több megyéjében. A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére.

A Bayer nem hagyja magát

A Bayer nehezményezi a neonikotionoid tilalom Európai Bíróság általi indoklását. A cég szerint ez más engedélyezett szereket is veszélybe sorol. A tilalmat a cég tudománytalannak minősíti.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Bayer: a tiakloprid marad

Szeptember 19-től már nem forgalmazhatók, december 19-től pedig már nem használhatók három neonikotinoid hatóanyagot, imidaklopridot, tiametoxámot és klotianidint tartalmazó rovarölő készítmények az EU-ban, de a tiakloprid továbbra is forgalomban marad.

Melegebb éghajlatról települt be és szinte minden növényt felfal

Az amerikai lepkekabócát, mint a kertészeti növények új kártevőjét itthon először Budapesten figyelték meg 2004-ben. Azóta egyre nagyobb az elterjedése és a károsítása.

Repülőn hurcoljuk be a veszélyes betegségeket

A NAV és a Nébih munkatársai négy alkalommal ellenőrizték az utasok csomagjait a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A közös akció célja az volt, hogy felmérjék a személyi forgalommal járó növény-egészségügyi kockázatokat