Back to top

Cinkék kártétele a telelő kaptárakban

Faluba Zoltán, mindenki „Zoli bácsija" az egyik legérthetőbben, leggyakorlatiasabban író szakember volt a hazai méhészeti szakírók közül. Gyakran írt szaklapunkban, a Méhészetben. Az idei esztendőben régmúlt, de talán a mai napig aktuális írásai közül a cinkék kártételéről szólót közöljük. Telelési tapasztalatairól 1955-ben írt.

A cinkék téli kártevéséről sokat hallunk, olvasunk. Sokan tapasztalatból is tudjuk, mennyit kellemetlenkednek méheinknek. Azonban magam sem gondoltam, hogy ilyen nagy károkat okozhatnak.

Méhészetünk lépcsőzetesen kiképzett déli hegyoldalon van elhelyezve. A kaptárak 6 sorban állnak egymás mögött. Az első 4 sorban 10-10 kaptár van. A sorok elejénél lévő fákról támadták a cinkék a legközelebbi kaptárakat. Riasztgattuk, etettük őket, de nem mindig eredményesen. Legtöbbet a 2. és a 3. sor kaptárjai szenvedtek. Ezekben feltűnően kevesebb méhet találtam az őszinél.

A második sor 4 kaptárjában 5 család van. Összes népességük ősszel 41 léputca, tavasszal csak 29. A csökkenés 30 százalék. Különösen feltűnő a veszteség a 11. és 14. családnál. Előbbi 12 léputcáról 6-ra, az utóbbi 9-ről 5-re csökkent. Viszont az egyik kis család, amelyiknek a nagy Boczonádi fekvő kaptár oldalfalán van kis, alsó kijárója, nem veszített népet. Sőt most egy léputcával népesebbre becsültem.

Ezt a cinke nem zavarta, mert vagy nem találta meg a kijárót, vagy hiába zörgött ott. A telelőcsomó a kijárótól messze volt, a méhek nem jelentek meg rögtön a kopogtatásra.

A cinkék „támpontjait" képező fáktól távolabbi 6 kaptár összes népessége ősszel 47 léputca volt, tavasszal pedig 54 léputcára becsültem. Vagyis fogyás helyet 15 százalékos növekedés állapítható meg.

A harmadik sor első 4 kaptárjában levő 5 méhcsalád összes népessége ősszel 50 léputca, tavasszal csak 31. A csökkenés 38 százalék! Legtöbbet a 21. és 22. számú veszített. Előbbi 9 léputcáról 5-re, utóbbi 12-ről szintén 5- re néptelenedett. Ebben a két kaptárban sok hullát és penészedést is találtam. A 23. sz. család népessége 11 léputcáról 8-ra csökkent; sok hullája volt és belső ürítkezés nyomait is találtam. Ennek a sornak a fáktól távolabb fekvő 6 kaptárjában a méhek ősszel összesen 66, tavasszal 62 léputcát foglaltak el. A csökkenés tehát 6 százalék. Hasonló volt a helyzet a 4. sor kaptárjaiban is, azzal a különbséggel, hogy itt a távolabbi 6 kaptárban is 24 százalékos csökkenés mutatkozik. Ennek magyarázata az, hogy ezek a túloldali fákról támadó cinkéknek is ki voltak téve.

A három kaptársor egyesített eredménye a következő: A fákhoz közeli 12 kaptárban levő 15 méhcsalád őszi népessége 132, tavasszal 89 léputca. A csökkenés 43 léputca, vagyis 32,5 százalék. A fáktól távolabb fekvő 18 kaptárban levő 24 család népessége ősszel 171, tavasszal 160 léputca; a csökkenés 6,4 százalék. A cinkék által fokozottan háborgatott családok tehát ötször annyi méhet veszítettek, mint a többiek.

A cinkék által csak szórványosan támadott 1. sorban a népesség őszi becsléskor 79, tavasszal 88 léputca volt. Az 5. sorban ősszel 39, tavasszal 35 léputca.

Érdekes, hogy a kaptárakban – néhány család kivételével – hulla is akadt. A méhek tehát vagy úgy pusztulnak el, hogy a cinkék a kijáróban elcsípték őket, vagy az izgatásra kirepülve kint hullottak el.

Tanulság: a cinkék a telelő családok nyugalmának zavarásával nagy károkat okoznak. Ezért mindent el kell követnünk, hogy őket a méhektől távoltartsuk.

Lejegyezte: Ruczek Mária

Faluba Zoltán további telelési tapasztalatairól szóló írást a Méhészet 2018/1-es számában olvashatják.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2018/01 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhészek kedvelt fafaja lehet a kínai mézesfa

A Kína középső részéről származó kínai mézesfa a hársfa elvirágzása után biztosíthatja a további nektárgyűjtést, és alkalmas lehet arra is, hogy a méhek télire bespájzoljanak.

A katicák nem szeretik az AC/DC-t

Az emberi tevékenységek által keltett (antropogén) zajok fontos környezeti problémát jelentenek. A hangokkal végzett kezelésnél különféle típusú zenéket és egy zsúfolt városban mérhető városi zajok katicákra gyakorolt hatását vizsgálták a tudósok.

Beteg a mézpiac

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben).

Minőségi mézet méhészkitartással

A magyar méhészet ezer éves, ezer éve jól működik. Nem hagyható, hogy elveszítse értékeit és az Európában kivívott rangját – fogalmazott Kiss László Tibor, a Selecta Flóra Kft. ügyvezetője, aki szerint egy rosszabb esztendő miatt nem szabad feladni a méhészkedést.

Újabb csapás jön a magyar méhészekre?

Karlsruhéban több ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkét semmisítettek meg. A helyi méhészek immár az invazív faj kártételeiről is beszámoltak. A lódarázs hazánkban való megjelenése és elterjedése hatékony szaporodási stratégiája miatt borítékolható. Jogos a felvetés, hogy a hazai méhészeknek okulva a francia és német tapasztaltakból átfogó stratégiával készüljenek fel a kártevő megjelenésére.

Nem egyformán látogatják a virágokat a „fiú” és „lány” méhek

A méh-fajok különböző nemű egyedei külsőre talán hasonlítanak, de a táplálkozási szokásaik nagyon is eltérőek. Nektárra mindkét nemnek szüksége van, amit különböző virágokról gyűjtenek – annyira különbözőekről, hogy ez alapján akár két külön fajnak is lehetne őket tekinteni.

Ne a kártevők fogyasszák el a salátánkat

A salátát elő- vagy utónövényként hajtatják, rendszerint a melegigényes növények előterményeként. Termesztőberendezésünk fűtési szintjétől függően ősztől tavaszig bármikor ültethetjük. Nem tartozik a hőigényes primőrök közé, fényigénye viszont fajtánként változó. A szélsőséges klimatikus viszonyokra érzékenyen reagál, ezért nagy odafigyelést igényel.

Várakozáson felüli sikerrel zárult az őszi mézkampány

Mézes reggelivel, rádiókampánnyal és jótékonysági akcióval is népszerűsítette a mézfogyasztást az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a 2018. december 9-én befejeződött őszi kampányában.

Gyorsan élő növények

Mi az oka annak, hogy bizonyos növények „gyorsan élnek és fiatalon pusztulnak”, míg mások hosszú és egészséges életet élnek?

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.