Back to top

Cinkék kártétele a telelő kaptárakban

Faluba Zoltán, mindenki „Zoli bácsija" az egyik legérthetőbben, leggyakorlatiasabban író szakember volt a hazai méhészeti szakírók közül. Gyakran írt szaklapunkban, a Méhészetben. Az idei esztendőben régmúlt, de talán a mai napig aktuális írásai közül a cinkék kártételéről szólót közöljük. Telelési tapasztalatairól 1955-ben írt.

A cinkék téli kártevéséről sokat hallunk, olvasunk. Sokan tapasztalatból is tudjuk, mennyit kellemetlenkednek méheinknek. Azonban magam sem gondoltam, hogy ilyen nagy károkat okozhatnak.

Méhészetünk lépcsőzetesen kiképzett déli hegyoldalon van elhelyezve. A kaptárak 6 sorban állnak egymás mögött. Az első 4 sorban 10-10 kaptár van. A sorok elejénél lévő fákról támadták a cinkék a legközelebbi kaptárakat. Riasztgattuk, etettük őket, de nem mindig eredményesen. Legtöbbet a 2. és a 3. sor kaptárjai szenvedtek. Ezekben feltűnően kevesebb méhet találtam az őszinél.

A második sor 4 kaptárjában 5 család van. Összes népességük ősszel 41 léputca, tavasszal csak 29. A csökkenés 30 százalék. Különösen feltűnő a veszteség a 11. és 14. családnál. Előbbi 12 léputcáról 6-ra, az utóbbi 9-ről 5-re csökkent. Viszont az egyik kis család, amelyiknek a nagy Boczonádi fekvő kaptár oldalfalán van kis, alsó kijárója, nem veszített népet. Sőt most egy léputcával népesebbre becsültem.

Ezt a cinke nem zavarta, mert vagy nem találta meg a kijárót, vagy hiába zörgött ott. A telelőcsomó a kijárótól messze volt, a méhek nem jelentek meg rögtön a kopogtatásra.

A cinkék „támpontjait" képező fáktól távolabbi 6 kaptár összes népessége ősszel 47 léputca volt, tavasszal pedig 54 léputcára becsültem. Vagyis fogyás helyet 15 százalékos növekedés állapítható meg.

A harmadik sor első 4 kaptárjában levő 5 méhcsalád összes népessége ősszel 50 léputca, tavasszal csak 31. A csökkenés 38 százalék! Legtöbbet a 21. és 22. számú veszített. Előbbi 9 léputcáról 5-re, utóbbi 12-ről szintén 5- re néptelenedett. Ebben a két kaptárban sok hullát és penészedést is találtam. A 23. sz. család népessége 11 léputcáról 8-ra csökkent; sok hullája volt és belső ürítkezés nyomait is találtam. Ennek a sornak a fáktól távolabb fekvő 6 kaptárjában a méhek ősszel összesen 66, tavasszal 62 léputcát foglaltak el. A csökkenés tehát 6 százalék. Hasonló volt a helyzet a 4. sor kaptárjaiban is, azzal a különbséggel, hogy itt a távolabbi 6 kaptárban is 24 százalékos csökkenés mutatkozik. Ennek magyarázata az, hogy ezek a túloldali fákról támadó cinkéknek is ki voltak téve.

A három kaptársor egyesített eredménye a következő: A fákhoz közeli 12 kaptárban levő 15 méhcsalád őszi népessége 132, tavasszal 89 léputca. A csökkenés 43 léputca, vagyis 32,5 százalék. A fáktól távolabb fekvő 18 kaptárban levő 24 család népessége ősszel 171, tavasszal 160 léputca; a csökkenés 6,4 százalék. A cinkék által fokozottan háborgatott családok tehát ötször annyi méhet veszítettek, mint a többiek.

A cinkék által csak szórványosan támadott 1. sorban a népesség őszi becsléskor 79, tavasszal 88 léputca volt. Az 5. sorban ősszel 39, tavasszal 35 léputca.

Érdekes, hogy a kaptárakban – néhány család kivételével – hulla is akadt. A méhek tehát vagy úgy pusztulnak el, hogy a cinkék a kijáróban elcsípték őket, vagy az izgatásra kirepülve kint hullottak el.

Tanulság: a cinkék a telelő családok nyugalmának zavarásával nagy károkat okoznak. Ezért mindent el kell követnünk, hogy őket a méhektől távoltartsuk.

Lejegyezte: Ruczek Mária

Faluba Zoltán további telelési tapasztalatairól szóló írást a Méhészet 2018/1-es számában olvashatják.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2018/01 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhek, propolisz, egértetem

A propolisz fontos a méhek egészségének megőrzése szempontjából. Amikor egy potenciális fertőző góc, egy egértetem kerül a kaptárba, rögtön hozzálátnak a semlegesítéséhez. A kaptárba került tetemeket először "szőrtelenítik", majd bevonják propolisszal. De vajon elég-e a tetem szaga ahhoz, hogy kiváltsa ezt a viselkedést, vagy tapintaniuk is kell azt?

Április 6-áig lehet kifizetési kérelmeket benyújtani a méhészetek varroa atka védekezésére

A Magyar Államkincstár (Kincstár) felhívja a méhész-gazdálkodók figyelmét arra, hogy a méhészetek varroa atka elleni gyógyszeres védekezésének támogatására 2018. április 6-áig nyújthatják be kifizetési kérelmeiket személyesen vagy postai úton a lakhely/székhely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.

A gyom, melyből a jövő gyomirtója készülhet

Catia Bastioli vegyésznő, a Novamont cég alapítója, a vitatott glifozát gyomirtó helyett egy ígéretes alternatív megoldásra bukkant, melyre már több országban is engedélyt adtak. A bogáncsfélékből előállított pelargonsav alkalmas gyomirtásra és a kultúrnövények leveleinek kiszárítására.

Már gyerekkora óta zümmögnek körülötte a méhek

Mindig jó érzés, ha olyan emberrel találkozunk, aki szakmáját hivatásának tekinti, s olyan szeretettel és szakértelemmel beszél munkájáról, mint Koklács Pál, aki körül már gyerekkora óta zümmögnek a méhek.

Ismét fertőzött vetőburgonyát talált a Nébih

Újabb burgonyatételekből mutatott ki gumórontó fonálféreg (Ditylenchus destructor) fertőzést a Nébih laboratóriuma. Az összesen 11,5 tonna fertőzött szállítmány Romániából és Ausztriából származott, hőkezelés után állati takarmányként fogják hasznosítani.

Négylábú „segítők” a szőlőültetvényen

A szőlőtermelőket általában csak panaszkodni halljuk arról, ha valamilyen állat megjelenik az ültetvényeikben, mivel azok legtöbbször csak kárt okoznak. De vajon minden állat káros, amely az ültetvényeinkben megjelenik, vagy esetleg saját hasznunkra is fel tudjuk őket használni?

Támogatta az Európai Parlament a méhészek védelmét

Az EU és tagállamai fektessenek többet a méhek védelmébe, a hamisítás elleni harcba és a termelők támogatásába – áll az Európai Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalásban.

Kevesebb rovarölőt használna? Vessen vadvirágokat a földje közepére!

Angliában kísérleti jelleggel több helyen is vetettek olyan kalászos gabonatáblákat, melyek közepére egy vadvirágokból álló sáv került. Az elmélet szerint ez a sáv segíti a ragadozó rovarok túlélését, melyek elpusztítják a kártevőket.

Miért ez a nap lett a méhek világnapja?

Az Egyesült Nemzetek Szervezete május 20-át jelölte meg a méhek világnapjának. A határozatot december 20-án hozták a tavaly tartott new yorki közgyűlésén. A javaslatot főleg az Európai Unió tagországai támogatták. De miért ezt a napot választották?

Nagyobb figyelmet kell fordítani a méhegészségügyre

A kiváló minőségű magyar méz Európában is elismert, a méhészek munkáját ma már megbecsülés övezi- mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy szakmai rendezvényen, Miskolcon. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt, fokozottan kitett a betegségek terjedésének.