Back to top

Szinte lehetetlen megkülönböztetni a hamis mézet az igazitól

A méhészek szerint is nehéz különbséget tenni az eredeti és a hamisított méz között. A hamisítók évről évre egyre ügyesebbek, és könnyen lépre csalják a vevőket cseppet sem minőségi portékáikkal.
Laikusként nehéz megkülönböztetni az eredeti mézet a hamistól

A mézjelentés kapcsán az utóbbi időben sokat olvashattunk arról, hogy milyen nehéz dolga is van a vevőknek szerte az Európai Unióban, hogyha minőségi mézet szeretnének vásárolni. A jelentés kapcsán számos hazai méhész is elmondta, hogyha valaki nem szakember, akkor bizony a nem tisztességes eladók könnyen lépre csalják az egyszerű fogyasztókat.

A hamisítók – ahogy sok más termék esetében is – egyre ügyesebbek, évről évre egyre kevésbé kiszűrhető hamisítási eljárásokat alkalmaznak. Másfelől több olyan vizsgálati módszer létezik a köztudatban, amivel nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a vásárolt méz igazi vagy hamis.

Így nem húzzák el előttünk a „mézes madzagot”

Az egyik ilyen otthon is elvégezhető vizsgálat a kristályosodás megfigyelése.

Közismert tény, hogy a valódi méz egy idő után kristályosodik, míg a hamis méz megőrzi a szirup jellegű állagát.Viszont a szakértők szerint ez csak részben igaz, mert vannak mézfajták, amelyek éveken át folyékony állagúak maradnak.

A repceméz például igen hamar kikristályosodik, míg az akácméz akár két éven keresztül is folyékony marad. Így ezzel a módszerrel a vásárló nem lesz képes hitelt érdemlően ellenőrizni a termék valódiságát.

A hamis mézet arról lehet leginkább felismerni, hogy a színe teljesen halvány, az íze pedig jellegtelen.

Sőt az is gyakran előfordul, hogy fogyasztásuk után kellemetlen utóízt érzünk a szánkban. Így egy-egy kanál ezekből az általában olcsó termékekből nem nyújt sem esztétikai, sem íz-, sem pedig illatélményt.

Vásárlói tippeket, fogyasztói tapasztalatokat természetesen megoszthatunk egymással, mindemellett azonban arra van szükség, hogy uniós szinten egy megbízható nyomon követési és termékmegjelölési rendszert vezessenek be. A mézjelentés benyújtói már jó ideje erre törekednek Brüsszelben, és a jelenlegi állás szerint ennek a munkának hamarosan meg is lesz az eredménye.

Hamarosan beérik a mézjelentés

A jelentésről – amelynek egyik fő célja, hogy a hamis méztől megvédje az uniós piacot – előreláthatólag január 23-án szavaz majd az Európai Parlament bizottsági szinten, majd a tervek szerint február elején kerül az Európai Parlament elé. A hazai európai parlamenti képviselők közül a legnagyobb szószóló a témában Erdős Norbert, aki legutóbb december közepén adott interjút a témában az M1 műsorában Bross Péterrel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökével együtt.

Magyarország számára azért kiemelten fontos ez a kérdés, hiszen Spanyolország és Románia után mi vagyunk a harmadik legnagyobb mézelőállító ország az Európai Unióban. Országos szinten mintegy húszezer magyar méhészt tartanak számon, akiknek a fő megélhetését ez az ágazat jelenti. A Magyarországon készült méz 75 százaléka az EU piacára kerül. Azonban a minőségi magyar méznek fel kell vennie a versenyt a kontinensen kívülről, például a Kínából behozott mézekkel, amelyeknek majdnem 20 százaléka bizonyítottan hamisított.

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tatára és Békéscsabára látogat a „Kapj rá!”

Két nagy múltú rendezvényen folytatódik a „Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző roadshow. A Békéscsabai Kolbászfesztiválon ugyan a füstölt ínyencségeké lesz a főszerep, de a könnyed falatokra vágyók sem maradnak éhen, ha a „Kapj rá!” standjához látogatnak. Tatán, az Öreg-tó partján pedig a Nagy Halászfesztiválon ízlelhetnek kitűnő halfogásokat az arra járók.

Felhő technológia menti meg a méheket?

Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel csütörtökön.

Többet pazarolnak a fogyasztók, mint a feldolgozók

Felmérések szerint az Európai Unióban a fogyasztók élen járnak az élelmiszerpazarlás tekintetében, azonban a feldolgozók számára is vannak lehetőségek a veszteségek csökkentésére. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igyekszik a fejlődést elősegíteni az élelmiszer előállítók körében.

Legyen minden nap, mézes nap - őszi mézfogyasztási kampány

Kampány indul a belföldi mézfogyasztás ösztönzésére, ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. A mézfogyasztást ösztönző kampány december elejéig tart az Agrárminisztérium (AM), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) együttműködésében.

Adománygyűjtő-konvojjal hívták fel a figyelmet a súlyos élelmezési problémákra

30 tonnányi élelmiszeradomány gurult keresztül Budapest belvárosán az Élelmezési világnap alkalmából: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) közös akciója amellett, hogy rászorulókon segít, rendkívül súlyos, globális problémákra is felhívta a figyelmet.

Bioropi és a feldolgozóipar

Évek óta nő a feldolgozott élelmiszerek forgalmazásának aránya, s az egyre élesedő ágazati versenyben a költségek optimalizálásával, csökkentésével igyekeznek nyerő helyzetbe kerülni. Egervári Márk, a Biopont Kft. ügyvezető igazgatójának cégbemutatkozójával kezdődött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága "Erősödő élelmiszergazdaság" címmel tartott sajtótájékoztatója Ercsiben.

EU kampány az uniós élelmiszerek népszerűsítésére

Az Európai Bizottság az Európai Unió (EU) mezőgazdasági költségvetéséből 172,5 millió euróval (mintegy 55,2 milliárd forint) finanszírozza az uniós agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítését Európában és világszerte - közölte az uniós bizottság.

Élelmezési Világnap: Tetteink alakítják a jövőt

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) minden évben október 16-án – az Élelmezési világnapon – a szervezet 1945-ös alapítására emlékezik. Szerte a világon több mint 150 országban tesznek ugyanígy, ezzel az ENSZ egyik legjelentősebb napjává emelve az eseményt. A cél, felhívni a figyelmet az éhezőkre, hogy az élelem, a megfelelő táplálék még nem biztosított mindenki számára.

Elhallgatott magyar minőség?

A rendszerváltozás után érdekes módon, keveset hallani a magyar sajtról. Mintha csak a külföldről érkezett és a külföldiek által Magyarországon készített sajtok lennének. A média hallgat, miközben nemzetközi színtéren egyre másra elismerik a magyar sajtkészítő kistermelők termékeit.

A magyar bor a külföldi turisták kedvence

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy 850 palack bor fogy el egyetlen nap alatt a budapesti repülőtér duty-free üzleteiben. Késői szüretelésű tokaji édes fehérborból fogy a legtöbb a Liszt Ferenc Repülőtér duty-free üzleteiben, mert ez legnépszerűbb bor a magyar fővárost repülőgépen elhagyó utazók körében.