Back to top

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.

A német egyetem kutatói egy startup céggel való együttműködés során géntechnológiai módszerrel, úgynevezett RNS-interferencia eljárással keresték a varroa atka elpusztításának lehetőségét. Ez az eljárás  egy modern módszer arra, hogy bizonyos kártevőkbe, vírusokba, baktériumokba olyan RNS-fragmenseket (a kórokozó génjeit módosító „elemeket”) juttassanak, melyek aztán a kórokozót megbetegítik, illetve elpusztítják.

Az RNS-interferencia folyamatának leírását 2006-ban orvosi Nobel díjjal jutalmazták, és a modern kori gyógyszerkutatás fontos tényezőjévé vált. Érdekesség, hogy az RNS-interferenciát, mint jelenséget először bizonyos növények, például a dohány vírusellenes védekező mechanizmusaként észlelték már 1928-ban.

Egy ilyen kísérlet során tűnt fel a kutatóknak, hogy azon méhek csoportjában is elhullanak az atkák, melyek a varroa számára inaktív RNS-fragmenseket kaptak. Kiderült, hogy a lítium-klorid az az anyag, mely szerepet játszott az atkák pusztulásában - ezt az eljárásban a gének izolálásához használták.

Ez szerencsés fordulat a méhész számára, hiszen az említett modern géntechnológia igen költségessé tenne egy, a segítségével előállított atka ellenes szert.

A lítium-klorid oldott formában nagy mennyiségben fordul elő a természetben, tengerben, sós tavakban, vagy gyógyforrásokban. Előállítása egyszerű és olcsó.

A lítium-kloridot már több évtizede használják a depresszió elleni küzdelemben. Ezen kívül erős vízelvonó képessége miatt szerepet kap a párátlanítási technológiákban, de a pirotechnikában is.

A méhészeti gyakorlat számára azonban még sok kérdés megválaszolatlan.  A kísérleteket labor körülmények között végezték „kalitkázott” méhekkel, illetve Petri-csészében méhfiasítással, továbbá kilenc rajjal.

Kiderült, hogy a „kalitkázott” méheken hatékony volt mind a magasabb, mind az alacsonyabb dózis (2-25mM). Utóbbi esetben 6 nappal a kezelés megkezdése után szinte eltűnt az összes varroa a méhekről.

 A varroa atka pusztulása, miután a méheket lítium-klorid oldattal etették- az oldat koncentrációja 2mM-25mM. Minden koncentrációnál megfigyelhető az atkák pusztulása a kontroll csoporthoz (0 mM) képest. A fenti koncentrációnál és időszakban nem volt külö
A LiCL hatása az atkák pusztulására laborkísérletekben
Fotó: Nature magazin

Az ábrán a varroa atka pusztulási rátája látható (alul a napok vannak megadva, illetve a színes csíkok a LiCL koncentrációját és a mortalitás mértékét jelölik), miután a méheket lítium-klorid oldattal etették- az oldat koncentrációja 2mM-25mM. Minden koncentrációnál megfigyelhető az atkák pusztulása a kontroll csoporthoz (0 mM) képest. A fenti koncentrációknál és időszakban nem volt különbség a LiCl-dal etetett méhek és a LiCl mentes cukorsziruppal etetett méhek elhullása között.

Viszont csökkent a méhek élettartama a kontroll csoporthoz képest, amikor hat napnál hosszabb ideig kaptak a lítium-kloridból: 16-22 napra, míg a kontroll csoport méheinek átlag életkora 26 nap volt.

A tanulmány szerint a rajokban is 90 százalékos volt az atkák elhullása, de ezeknél hosszabb időbe telt, míg mindegyik varroával fertőzött méhhez eljutott a hatóanyag.

Hátulütője a lítium-klorid alkalmazásának, hogy a méhfiasításra (legalábbis Petri-csészében) is pusztító hatással volt.

Első ránézésre ezért főleg fiasításmentes időszakban jöhet majd szóba a használata, esetleg olyankor, amikor a méhész a fiasítást egyébként is korlátozni szeretné.

Azt, hogy a terepkísérletekben milyen eredmények születnek, illetve hogy a telelő méhek mortalitására milyen hatással van a lítium-klorid még nem tudhatjuk. A meglévő tanulmányból az sem derülhet még ki, hogy a viaszban vagy mézben lesz-e majd szermaradvány a gyűjtési szezonban.

Meg kell említenünk, hogy nem ismeretes egyelőre még az sem, hogy miként öli meg a lítium-klorid az atkát.

A lítium-kloriddal és az alkáli fémekkel való atkairtást a Hohenheimi Egyetem szabadalmi oltalom alá helyezte. Az egyetem sajtóközleményéből kiderül, hogy egy gyógyszergyártó céggel már elkezdődtek a tárgyalások a szerrel való további kísérletekről, hogy az megfelelő formában és használati utasítással előbb-utóbb a méhészek számára gyártásra és forgalomba kerüljön. A szükséges engedélyeztetés több nyitott kérdés tisztázása miatt feltehetően hosszabb időt fog még igénybe venni.

Amennyiben azonban a szer valóban hatékonynak bizonyul a konkrét méhészeti gyakorlatban is, biztosak lehetünk benne, hogy a gazdasági érdekek felgyorsítják majd a piacra kerülés idejét.  

Az enyhe tél, vagy inkább a tél eddigi kimaradása aggodalommal tölti el idén a méhészeket, hiszen a fiasítás túl korai beindulása kedvez a leginkább a varroa atka feldúsulásának. De ennek ellenére elmondhatjuk, hogy reménnyel teli szakaszába érkezett a varroa elleni, immár több, mint harminc éves küzdelem, hisz néhány hete egy korábbi cikkben is beszámolhattunk pozitív eredményekről az oxálsavval kapcsolatban - Itt a megváltás a varroától címmel.

Forrás: 
Nature magazin- Uni-Hohenheim- Google-patents

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A fotoszintézis „felturbózása”

Amerikai kutatók a fotoszintézis felerősítéséhez genetikailag módosítottak növényeket abban bízva, hogy ez a módszer egyszer majd javítja az élelmiszernövények hozamát.

Vakcina-gyártó üzem épül Monoron 8 milliárd forintból

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron több, mint 8 milliárd forintból.

Gyapot nő a Hold sötét oldalán

A nemrég a Hold sötét oldalán landolt kínai űrszonda fedélzetén egy apró zöld csíra növekszik, jelentették a tudósok kedden. A gyapot növényke nincs egyedül, több más mag illetve muslica peték és élesztőgomba is érkezett a Holdra.

Fejlesztőket és innovátorokat keres a NAK

Fejlesztők és innovátorok jelentkezését várják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal ötletversenyére 2019. február 18-ig!

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Újabb ASP-s vaddisznó Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemben mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az új esetet a magas kockázatú területen belül azonosították. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

A világ 10 legtáplálóbb étele

Egy új tanulmányban koreai kutatók több mint 1000 nyers élelmiszer elemzését követően rangsorolták azokat az összetevőket, amelyek a legkiegyensúlyozottabbá teszik a napi tápanyag szükségletet. Meglepő eredményeket találtak.

Szükség van-e csípős paradicsomra?

A csilipaprika evolúciós szempontból nézve a paradicsom távoli, undok unokatestvére. 19 millió évvel ezelőtt váltak le a közös őstől, de még mindig vannak közös szakaszok a DNS-ükben. Két különböző irányba fejlődtek: a paradicsom egy húsosabb, ásványi anyagokban gazdag gyümölcsöt, a csili azonban erőteljes védelmi vonalat hozott létre a kapszaicinoidok kifejlesztésével.