Back to top

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.

A német egyetem kutatói egy startup céggel való együttműködés során géntechnológiai módszerrel, úgynevezett RNS-interferencia eljárással keresték a varroa atka elpusztításának lehetőségét. Ez az eljárás  egy modern módszer arra, hogy bizonyos kártevőkbe, vírusokba, baktériumokba olyan RNS-fragmenseket (a kórokozó génjeit módosító „elemeket”) juttassanak, melyek aztán a kórokozót megbetegítik, illetve elpusztítják.

Az RNS-interferencia folyamatának leírását 2006-ban orvosi Nobel díjjal jutalmazták, és a modern kori gyógyszerkutatás fontos tényezőjévé vált. Érdekesség, hogy az RNS-interferenciát, mint jelenséget először bizonyos növények, például a dohány vírusellenes védekező mechanizmusaként észlelték már 1928-ban.

Egy ilyen kísérlet során tűnt fel a kutatóknak, hogy azon méhek csoportjában is elhullanak az atkák, melyek a varroa számára inaktív RNS-fragmenseket kaptak. Kiderült, hogy a lítium-klorid az az anyag, mely szerepet játszott az atkák pusztulásában - ezt az eljárásban a gének izolálásához használták.

Ez szerencsés fordulat a méhész számára, hiszen az említett modern géntechnológia igen költségessé tenne egy, a segítségével előállított atka ellenes szert.

A lítium-klorid oldott formában nagy mennyiségben fordul elő a természetben, tengerben, sós tavakban, vagy gyógyforrásokban. Előállítása egyszerű és olcsó.

A lítium-kloridot már több évtizede használják a depresszió elleni küzdelemben. Ezen kívül erős vízelvonó képessége miatt szerepet kap a párátlanítási technológiákban, de a pirotechnikában is.

A méhészeti gyakorlat számára azonban még sok kérdés megválaszolatlan.  A kísérleteket labor körülmények között végezték „kalitkázott” méhekkel, illetve Petri-csészében méhfiasítással, továbbá kilenc rajjal.

Kiderült, hogy a „kalitkázott” méheken hatékony volt mind a magasabb, mind az alacsonyabb dózis (2-25mM). Utóbbi esetben 6 nappal a kezelés megkezdése után szinte eltűnt az összes varroa a méhekről.

atkamortalitas.jpg

 A varroa atka pusztulása, miután a méheket lítium-klorid oldattal etették- az oldat koncentrációja 2mM-25mM. Minden koncentrációnál megfigyelhető az atkák pusztulása a kontroll csoporthoz (0 mM) képest. A fenti koncentrációnál és időszakban nem volt külö
A LiCL hatása az atkák pusztulására laborkísérletekben
Fotó: Nature magazin

Az ábrán a varroa atka pusztulási rátája látható (alul a napok vannak megadva, illetve a színes csíkok a LiCL koncentrációját és a mortalitás mértékét jelölik), miután a méheket lítium-klorid oldattal etették- az oldat koncentrációja 2mM-25mM. Minden koncentrációnál megfigyelhető az atkák pusztulása a kontroll csoporthoz (0 mM) képest. A fenti koncentrációknál és időszakban nem volt különbség a LiCl-dal etetett méhek és a LiCl mentes cukorsziruppal etetett méhek elhullása között.

Viszont csökkent a méhek élettartama a kontroll csoporthoz képest, amikor hat napnál hosszabb ideig kaptak a lítium-kloridból: 16-22 napra, míg a kontroll csoport méheinek átlag életkora 26 nap volt.

A tanulmány szerint a rajokban is 90 százalékos volt az atkák elhullása, de ezeknél hosszabb időbe telt, míg mindegyik varroával fertőzött méhhez eljutott a hatóanyag.

Hátulütője a lítium-klorid alkalmazásának, hogy a méhfiasításra (legalábbis Petri-csészében) is pusztító hatással volt.

Első ránézésre ezért főleg fiasításmentes időszakban jöhet majd szóba a használata, esetleg olyankor, amikor a méhész a fiasítást egyébként is korlátozni szeretné.

Azt, hogy a terepkísérletekben milyen eredmények születnek, illetve hogy a telelő méhek mortalitására milyen hatással van a lítium-klorid még nem tudhatjuk. A meglévő tanulmányból az sem derülhet még ki, hogy a viaszban vagy mézben lesz-e majd szermaradvány a gyűjtési szezonban.

Meg kell említenünk, hogy nem ismeretes egyelőre még az sem, hogy miként öli meg a lítium-klorid az atkát.

A lítium-kloriddal és az alkáli fémekkel való atkairtást a Hohenheimi Egyetem szabadalmi oltalom alá helyezte. Az egyetem sajtóközleményéből kiderül, hogy egy gyógyszergyártó céggel már elkezdődtek a tárgyalások a szerrel való további kísérletekről, hogy az megfelelő formában és használati utasítással előbb-utóbb a méhészek számára gyártásra és forgalomba kerüljön. A szükséges engedélyeztetés több nyitott kérdés tisztázása miatt feltehetően hosszabb időt fog még igénybe venni.

Amennyiben azonban a szer valóban hatékonynak bizonyul a konkrét méhészeti gyakorlatban is, biztosak lehetünk benne, hogy a gazdasági érdekek felgyorsítják majd a piacra kerülés idejét.  

Az enyhe tél, vagy inkább a tél eddigi kimaradása aggodalommal tölti el idén a méhészeket, hiszen a fiasítás túl korai beindulása kedvez a leginkább a varroa atka feldúsulásának. De ennek ellenére elmondhatjuk, hogy reménnyel teli szakaszába érkezett a varroa elleni, immár több, mint harminc éves küzdelem, hisz néhány hete egy korábbi cikkben is beszámolhattunk pozitív eredményekről az oxálsavval kapcsolatban - Itt a megváltás a varroától címmel.

Forrás: 
Nature magazin- Uni-Hohenheim- Google-patents

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

GMO-méh a láthatáron?

Mind a méhészek között, mind tudományos körökben elfogadott az a nézet, hogy megfelelő varroa atkakezelés nélkül a háziméhcsaládok menthetetlenül elpusztulnak. Ha pusztán gazdaállat – parazita alapon nézzük ezt a tényt, akkor ez nyilvánvaló evolúciós zsákutca. Ha egy parazita elpusztítja a gazdaszervezetet, amitől saját léte függ, akkor saját sorsát ő sem kerülheti el, maga is pusztulásra ítélt.

Egyelőre csak madarakra veszélyes az új vírus

Bizonyítottan halálos fenyegetést egyelőre csak madarakra, főleg feketerigókra jelent, de itt van, folyamatosan mutálódik, könnyen nagy baj lehet belőle. Az Usutu-vírus nemrég bukkant fel, de már több európai variánsa is kialakult, eddig az emberek egy százalékában mutatták ki.

Zalai-somogyi "fogás" lett idén az Év Strandétele

Megszavazták az idei strand legjobb, újraértelmezett ételét. A hagyományos zalai-somogyi ételre tejfölhab, szárított paradicsom, ementáli és kecskesajt, pirított vöröshagyma és lilahagyma kerül...

A legtöbb méh Tolnában pusztult el

Példátlanul sok méh pusztult el Tolna megyében. Még az országos átlagnál is több, főleg Dombóvár környékén. Ennek az is oka lehet, hogy Dombóvár környékén nagyon magas a méh-sűrűség, az uniós átlag tízszerese.

Kérészrajzás miatt változott a szúnyogirtás rendje

Ezen a héten több mint háromszáz településen és öt fővárosi kerületben (III., IV., XI., XXI., XXII.) zajlik majd szúnyoggyérítés, amennyiben az időjárás ezt lehetővé teszi. A szakemberek mintegy százezer hektáron terveznek beavatkozni a vérszívók számának csökkentése érdekében.

Veszélyesek lehetnek a dietanolamint tartalmazó állatgyógyászati készítmények

A fogyasztókra jelentett esetleges veszélye miatt határozatlan időre felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hét, dietanolamint tartalmazó állatgyógyászati készítmény forgalmazását. A korlátozás bevezetésére Magyarországon ez év májusában került sor, azóta az Európai Unió több tagállama követte a hazai példát.

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Méhészkedés a háború sújtotta Szíriában

Amióta Szíriában háború zajlik, a méhészek és méhcsaládok száma erősen lecsökkent, ugyanakkor a méz ára az egekbe szökött. A megmaradt méhészeknek nehéz a vándorlás, de a saját területen tartott méhekkel is gondok vannak. Mivel az arab világban a méhészetnek nagy hagyományai vannak, az elmenekült méhészek a környező országokban újra méhészettel kezdenek foglalkozni.

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.