Back to top

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.

A német egyetem kutatói egy startup céggel való együttműködés során géntechnológiai módszerrel, úgynevezett RNS-interferencia eljárással keresték a varroa atka elpusztításának lehetőségét. Ez az eljárás  egy modern módszer arra, hogy bizonyos kártevőkbe, vírusokba, baktériumokba olyan RNS-fragmenseket (a kórokozó génjeit módosító „elemeket”) juttassanak, melyek aztán a kórokozót megbetegítik, illetve elpusztítják.

Az RNS-interferencia folyamatának leírását 2006-ban orvosi Nobel díjjal jutalmazták, és a modern kori gyógyszerkutatás fontos tényezőjévé vált. Érdekesség, hogy az RNS-interferenciát, mint jelenséget először bizonyos növények, például a dohány vírusellenes védekező mechanizmusaként észlelték már 1928-ban.

Egy ilyen kísérlet során tűnt fel a kutatóknak, hogy azon méhek csoportjában is elhullanak az atkák, melyek a varroa számára inaktív RNS-fragmenseket kaptak. Kiderült, hogy a lítium-klorid az az anyag, mely szerepet játszott az atkák pusztulásában - ezt az eljárásban a gének izolálásához használták.

Ez szerencsés fordulat a méhész számára, hiszen az említett modern géntechnológia igen költségessé tenne egy, a segítségével előállított atka ellenes szert.

A lítium-klorid oldott formában nagy mennyiségben fordul elő a természetben, tengerben, sós tavakban, vagy gyógyforrásokban. Előállítása egyszerű és olcsó.

A lítium-kloridot már több évtizede használják a depresszió elleni küzdelemben. Ezen kívül erős vízelvonó képessége miatt szerepet kap a párátlanítási technológiákban, de a pirotechnikában is.

A méhészeti gyakorlat számára azonban még sok kérdés megválaszolatlan.  A kísérleteket labor körülmények között végezték „kalitkázott” méhekkel, illetve Petri-csészében méhfiasítással, továbbá kilenc rajjal.

Kiderült, hogy a „kalitkázott” méheken hatékony volt mind a magasabb, mind az alacsonyabb dózis (2-25mM). Utóbbi esetben 6 nappal a kezelés megkezdése után szinte eltűnt az összes varroa a méhekről.

 A varroa atka pusztulása, miután a méheket lítium-klorid oldattal etették- az oldat koncentrációja 2mM-25mM. Minden koncentrációnál megfigyelhető az atkák pusztulása a kontroll csoporthoz (0 mM) képest. A fenti koncentrációnál és időszakban nem volt külö
A LiCL hatása az atkák pusztulására laborkísérletekben
Fotó: Nature magazin

Az ábrán a varroa atka pusztulási rátája látható (alul a napok vannak megadva, illetve a színes csíkok a LiCL koncentrációját és a mortalitás mértékét jelölik), miután a méheket lítium-klorid oldattal etették- az oldat koncentrációja 2mM-25mM. Minden koncentrációnál megfigyelhető az atkák pusztulása a kontroll csoporthoz (0 mM) képest. A fenti koncentrációknál és időszakban nem volt különbség a LiCl-dal etetett méhek és a LiCl mentes cukorsziruppal etetett méhek elhullása között.

Viszont csökkent a méhek élettartama a kontroll csoporthoz képest, amikor hat napnál hosszabb ideig kaptak a lítium-kloridból: 16-22 napra, míg a kontroll csoport méheinek átlag életkora 26 nap volt.

A tanulmány szerint a rajokban is 90 százalékos volt az atkák elhullása, de ezeknél hosszabb időbe telt, míg mindegyik varroával fertőzött méhhez eljutott a hatóanyag.

Hátulütője a lítium-klorid alkalmazásának, hogy a méhfiasításra (legalábbis Petri-csészében) is pusztító hatással volt.

Első ránézésre ezért főleg fiasításmentes időszakban jöhet majd szóba a használata, esetleg olyankor, amikor a méhész a fiasítást egyébként is korlátozni szeretné.

Azt, hogy a terepkísérletekben milyen eredmények születnek, illetve hogy a telelő méhek mortalitására milyen hatással van a lítium-klorid még nem tudhatjuk. A meglévő tanulmányból az sem derülhet még ki, hogy a viaszban vagy mézben lesz-e majd szermaradvány a gyűjtési szezonban.

Meg kell említenünk, hogy nem ismeretes egyelőre még az sem, hogy miként öli meg a lítium-klorid az atkát.

A lítium-kloriddal és az alkáli fémekkel való atkairtást a Hohenheimi Egyetem szabadalmi oltalom alá helyezte. Az egyetem sajtóközleményéből kiderül, hogy egy gyógyszergyártó céggel már elkezdődtek a tárgyalások a szerrel való további kísérletekről, hogy az megfelelő formában és használati utasítással előbb-utóbb a méhészek számára gyártásra és forgalomba kerüljön. A szükséges engedélyeztetés több nyitott kérdés tisztázása miatt feltehetően hosszabb időt fog még igénybe venni.

Amennyiben azonban a szer valóban hatékonynak bizonyul a konkrét méhészeti gyakorlatban is, biztosak lehetünk benne, hogy a gazdasági érdekek felgyorsítják majd a piacra kerülés idejét.  

Az enyhe tél, vagy inkább a tél eddigi kimaradása aggodalommal tölti el idén a méhészeket, hiszen a fiasítás túl korai beindulása kedvez a leginkább a varroa atka feldúsulásának. De ennek ellenére elmondhatjuk, hogy reménnyel teli szakaszába érkezett a varroa elleni, immár több, mint harminc éves küzdelem, hisz néhány hete egy korábbi cikkben is beszámolhattunk pozitív eredményekről az oxálsavval kapcsolatban - Itt a megváltás a varroától címmel.

Forrás: 
Nature magazin- Uni-Hohenheim- Google-patents

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felhő technológia menti meg a méheket?

Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel csütörtökön.

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Az utóbbi időben a híradásokban és szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a globális felmelegedésről és ennek hatásairól. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztést sújtja legjobban az időjárás kiszámíthatatlan változása. Az állattenyésztés elszenvedője, de részben felelőse is a klímaváltozásnak.

Az nem elég, ha ember van az állat mellett

A védett gyepet, a védelemre szoruló, majdnem kipusztult cikta juhok tartják karban a Nagydorog melletti Szenespusztán. Az állomány ma már szépen gyarapodik.

Megállíthatatlan az afrikai sertéspestis Kínában

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis (ASP) megfékezése, ellenőrzése egyre inkább kicsúszik a kínai hatóságok kezéből. Október közepén már a kilencedik tartományából jelentettek kitörését.

Végre! Nem barnul a saláta vágási felülete

A zöldségek közül – a szó szoros értelmében – a salátafélék választéka a legszínesebb. Már a hagyományos fejes salátából is megjelentek a piros levelűek, a lollo, a tögylevelű, a batávia, a római típusból pedig szinte követhetetlen a választék bővülése. A salátafogyasztás divatos, és a vásárlók nagy örömére, az utóbbi években folyamatosan újabb típusok bővítik a kínálatot.

Stratégiai megállapodás a Nemzeti Ménesbirtok és a Szent István Egyetem között

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a Szent István Egyetemmel, a felsőoktatási intézmény gödöllői székhelyén.

Poloskacsapdát fejleszt az MTA

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Legyen minden nap, mézes nap - őszi mézfogyasztási kampány

Kampány indul a belföldi mézfogyasztás ösztönzésére, ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. A mézfogyasztást ösztönző kampány december elejéig tart az Agrárminisztérium (AM), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) együttműködésében.

Az Ön vállalkozása hogyan digitalizál? – Rövid felmérés

Amennyiben ön egyéni gazdálkodó vagy cégvezető, kérjük, szánjon néhány percet az önkéntes és anonim kérdőív kitöltésére! Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja az agrárgazdaság digitalizációs átalakítása és fejlesztése az agrárgazdaság hatékonyságának növeléséhez. A DAS gördülékeny és hatékony megvalósítása érdekében az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérést készít a jelenlegi helyzetről.

Újabb géntechnológiai bravúr

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.