Back to top

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.

A német egyetem kutatói egy startup céggel való együttműködés során géntechnológiai módszerrel, úgynevezett RNS-interferencia eljárással keresték a varroa atka elpusztításának lehetőségét. Ez az eljárás  egy modern módszer arra, hogy bizonyos kártevőkbe, vírusokba, baktériumokba olyan RNS-fragmenseket (a kórokozó génjeit módosító „elemeket”) juttassanak, melyek aztán a kórokozót megbetegítik, illetve elpusztítják.

Az RNS-interferencia folyamatának leírását 2006-ban orvosi Nobel díjjal jutalmazták, és a modern kori gyógyszerkutatás fontos tényezőjévé vált. Érdekesség, hogy az RNS-interferenciát, mint jelenséget először bizonyos növények, például a dohány vírusellenes védekező mechanizmusaként észlelték már 1928-ban.

Egy ilyen kísérlet során tűnt fel a kutatóknak, hogy azon méhek csoportjában is elhullanak az atkák, melyek a varroa számára inaktív RNS-fragmenseket kaptak. Kiderült, hogy a lítium-klorid az az anyag, mely szerepet játszott az atkák pusztulásában - ezt az eljárásban a gének izolálásához használták.

Ez szerencsés fordulat a méhész számára, hiszen az említett modern géntechnológia igen költségessé tenne egy, a segítségével előállított atka ellenes szert.

A lítium-klorid oldott formában nagy mennyiségben fordul elő a természetben, tengerben, sós tavakban, vagy gyógyforrásokban. Előállítása egyszerű és olcsó.

A lítium-kloridot már több évtizede használják a depresszió elleni küzdelemben. Ezen kívül erős vízelvonó képessége miatt szerepet kap a párátlanítási technológiákban, de a pirotechnikában is.

A méhészeti gyakorlat számára azonban még sok kérdés megválaszolatlan.  A kísérleteket labor körülmények között végezték „kalitkázott” méhekkel, illetve Petri-csészében méhfiasítással, továbbá kilenc rajjal.

Kiderült, hogy a „kalitkázott” méheken hatékony volt mind a magasabb, mind az alacsonyabb dózis (2-25mM). Utóbbi esetben 6 nappal a kezelés megkezdése után szinte eltűnt az összes varroa a méhekről.

 A varroa atka pusztulása, miután a méheket lítium-klorid oldattal etették- az oldat koncentrációja 2mM-25mM. Minden koncentrációnál megfigyelhető az atkák pusztulása a kontroll csoporthoz (0 mM) képest. A fenti koncentrációnál és időszakban nem volt külö
A LiCL hatása az atkák pusztulására laborkísérletekben
Fotó: Nature magazin

Az ábrán a varroa atka pusztulási rátája látható (alul a napok vannak megadva, illetve a színes csíkok a LiCL koncentrációját és a mortalitás mértékét jelölik), miután a méheket lítium-klorid oldattal etették- az oldat koncentrációja 2mM-25mM. Minden koncentrációnál megfigyelhető az atkák pusztulása a kontroll csoporthoz (0 mM) képest. A fenti koncentrációknál és időszakban nem volt különbség a LiCl-dal etetett méhek és a LiCl mentes cukorsziruppal etetett méhek elhullása között.

Viszont csökkent a méhek élettartama a kontroll csoporthoz képest, amikor hat napnál hosszabb ideig kaptak a lítium-kloridból: 16-22 napra, míg a kontroll csoport méheinek átlag életkora 26 nap volt.

A tanulmány szerint a rajokban is 90 százalékos volt az atkák elhullása, de ezeknél hosszabb időbe telt, míg mindegyik varroával fertőzött méhhez eljutott a hatóanyag.

Hátulütője a lítium-klorid alkalmazásának, hogy a méhfiasításra (legalábbis Petri-csészében) is pusztító hatással volt.

Első ránézésre ezért főleg fiasításmentes időszakban jöhet majd szóba a használata, esetleg olyankor, amikor a méhész a fiasítást egyébként is korlátozni szeretné.

Azt, hogy a terepkísérletekben milyen eredmények születnek, illetve hogy a telelő méhek mortalitására milyen hatással van a lítium-klorid még nem tudhatjuk. A meglévő tanulmányból az sem derülhet még ki, hogy a viaszban vagy mézben lesz-e majd szermaradvány a gyűjtési szezonban.

Meg kell említenünk, hogy nem ismeretes egyelőre még az sem, hogy miként öli meg a lítium-klorid az atkát.

A lítium-kloriddal és az alkáli fémekkel való atkairtást a Hohenheimi Egyetem szabadalmi oltalom alá helyezte. Az egyetem sajtóközleményéből kiderül, hogy egy gyógyszergyártó céggel már elkezdődtek a tárgyalások a szerrel való további kísérletekről, hogy az megfelelő formában és használati utasítással előbb-utóbb a méhészek számára gyártásra és forgalomba kerüljön. A szükséges engedélyeztetés több nyitott kérdés tisztázása miatt feltehetően hosszabb időt fog még igénybe venni.

Amennyiben azonban a szer valóban hatékonynak bizonyul a konkrét méhészeti gyakorlatban is, biztosak lehetünk benne, hogy a gazdasági érdekek felgyorsítják majd a piacra kerülés idejét.  

Az enyhe tél, vagy inkább a tél eddigi kimaradása aggodalommal tölti el idén a méhészeket, hiszen a fiasítás túl korai beindulása kedvez a leginkább a varroa atka feldúsulásának. De ennek ellenére elmondhatjuk, hogy reménnyel teli szakaszába érkezett a varroa elleni, immár több, mint harminc éves küzdelem, hisz néhány hete egy korábbi cikkben is beszámolhattunk pozitív eredményekről az oxálsavval kapcsolatban - Itt a megváltás a varroától címmel.

Forrás: 
Nature magazin- Uni-Hohenheim- Google-patents

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cukorrépa-termelők tovább használhatják a tiltott növényvédő szereket?

Miután az unió teljes tilalmat szavazott meg a neonikotinoid alapú növényvédő szerek használatára, előbb a belga, majd a holland növénytermesztők is kérték, hogy a cukkorrépa termesztést vegyék ki tiltás hatálya alól.

Jó évet zárt a Boehringer Ingelheim

A Boehringer Ingelheim cég 2017. január 1-én befejeződött stratégiai ügylettel bővítette állatgyógyászati portfólióját, így a világ 2. legnagyobb állatgyógyászati termékeket gyártó és forgalmazó vállalatává vált. Az elmúlt 17 hónapban Magyarországon is megkezdődött a cég már meglévő és felvásárolt vállalatrészeinek egybefonódása, az új szervezeti struktúra kialakítása.

Átöltöztek a Sága termékei

Valamennyi termékét átöltöztette a magyar piac elsőszámú szárnyas márkája, a Sága, amely új logót kapott. A sárvári cég új szárnyas termékekkel jelenik meg a piacon, és hárommilliárdos beruházási programjával a virsli után a baromfisonka-gyártásban is az élre tör.

Sok helyen elmaradt a szúnyogirtás, ezen a héten pótolják

Az elmúlt hétre tervezett szúnyoggyérítést jelentős mértékben akadályozta a kedvezőtlen időjárás. A tervezett 67 ezer hektárból alig több mint 16 ezer hektáron sikerült elvégezni a munkálatokat. Így ezen a héten elsőként az elmúlt héten nem kezelt területeken dolgoznak majd a vérszívók számának csökkentése érdekében.

Kevesebb méh gyűjt mézet, talán a napraforgó segít az ágazatnak

A méhészetek szempontjából gyenge repcevirágzás után azonnal berobbant az akácok virágzása. Mivel az akácból készül a legdrágább méz, ez a méhészek számára a legfontosabb időszak - bár idén sem lesz fényes a termés. A megoldást, az elmúlt évhez hasonlóan, ismét a napraforgó jelentheti.

Egy hónap alatt nagyjából 11 milliárdos kárt szenvedett el a sertéságazat

Vizsgálja a kormány, hogyan segíthetné azokat a gazdákat, akiket veszteség ért a sertéspestis miatt. Magyarországon már több elhullott vaddisznót is találtak, emiatt több ország is embargót vezetett be a magyar sertésekre. Az országos főállatorvos szerint a kár elérheti a 11 milliárd forintot. Továbbra is arra hívják fel a gazdák figyelmét, hogy ügyeljenek a higiéniára – közölte az M1 Híradója.

Arzénmentesítő mohák

A Stockholmi Egyetemen végzett kísérletek kimutatták, hogy a mohák hatékonyan képesek kivonni az arzént. A felfedezés környezetbarát megoldást tesz lehetővé a víz arzéntól való megtisztítására, mely főleg a bányászati tevékenység miatt okoz problémát.

Az állatjóléti támogatás meghosszabbítását kértük

A kormány 2019-től is fenn kívánja tartani a baromfiszektor állatjóléti támogatását. Magyarország az éves keretet 12 milliárd forintról 14,5 milliárd forintra emelné, miközben fenntartja a tojótyúkok állatjóléti támogatását is.

Zárlat Nádasdon a méhek nyúlós költésrothadása miatt

Települési zárlatot rendeltek el Nádasd közigazgatási területén. Körmend város oldalán olvasható a tájékoztatás, miszerint Nádasd közigazgatási területén mézelő méhek nyúlós költésrothadás fertőző betegséget állapítottak meg.

A méhész feleségek biznisze: a méhpempő termelés

A méhpempő termeléshez a méhcsaládokon túl nincs szükség túl nagy befektetésre. Egy méhész családanya az olaszországi Piemontban csaknem 100 kiló méhpempőt is termeltet egy évben.