Back to top

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.

A német egyetem kutatói egy startup céggel való együttműködés során géntechnológiai módszerrel, úgynevezett RNS-interferencia eljárással keresték a varroa atka elpusztításának lehetőségét. Ez az eljárás  egy modern módszer arra, hogy bizonyos kártevőkbe, vírusokba, baktériumokba olyan RNS-fragmenseket (a kórokozó génjeit módosító „elemeket”) juttassanak, melyek aztán a kórokozót megbetegítik, illetve elpusztítják.

Az RNS-interferencia folyamatának leírását 2006-ban orvosi Nobel díjjal jutalmazták, és a modern kori gyógyszerkutatás fontos tényezőjévé vált. Érdekesség, hogy az RNS-interferenciát, mint jelenséget először bizonyos növények, például a dohány vírusellenes védekező mechanizmusaként észlelték már 1928-ban.

Egy ilyen kísérlet során tűnt fel a kutatóknak, hogy azon méhek csoportjában is elhullanak az atkák, melyek a varroa számára inaktív RNS-fragmenseket kaptak. Kiderült, hogy a lítium-klorid az az anyag, mely szerepet játszott az atkák pusztulásában - ezt az eljárásban a gének izolálásához használták.

Ez szerencsés fordulat a méhész számára, hiszen az említett modern géntechnológia igen költségessé tenne egy, a segítségével előállított atka ellenes szert.

A lítium-klorid oldott formában nagy mennyiségben fordul elő a természetben, tengerben, sós tavakban, vagy gyógyforrásokban. Előállítása egyszerű és olcsó.

A lítium-kloridot már több évtizede használják a depresszió elleni küzdelemben. Ezen kívül erős vízelvonó képessége miatt szerepet kap a párátlanítási technológiákban, de a pirotechnikában is.

A méhészeti gyakorlat számára azonban még sok kérdés megválaszolatlan.  A kísérleteket labor körülmények között végezték „kalitkázott” méhekkel, illetve Petri-csészében méhfiasítással, továbbá kilenc rajjal.

Kiderült, hogy a „kalitkázott” méheken hatékony volt mind a magasabb, mind az alacsonyabb dózis (2-25mM). Utóbbi esetben 6 nappal a kezelés megkezdése után szinte eltűnt az összes varroa a méhekről.

 A varroa atka pusztulása, miután a méheket lítium-klorid oldattal etették- az oldat koncentrációja 2mM-25mM. Minden koncentrációnál megfigyelhető az atkák pusztulása a kontroll csoporthoz (0 mM) képest. A fenti koncentrációnál és időszakban nem volt külö
A LiCL hatása az atkák pusztulására laborkísérletekben
Fotó: Nature magazin

Az ábrán a varroa atka pusztulási rátája látható (alul a napok vannak megadva, illetve a színes csíkok a LiCL koncentrációját és a mortalitás mértékét jelölik), miután a méheket lítium-klorid oldattal etették- az oldat koncentrációja 2mM-25mM. Minden koncentrációnál megfigyelhető az atkák pusztulása a kontroll csoporthoz (0 mM) képest. A fenti koncentrációknál és időszakban nem volt különbség a LiCl-dal etetett méhek és a LiCl mentes cukorsziruppal etetett méhek elhullása között.

Viszont csökkent a méhek élettartama a kontroll csoporthoz képest, amikor hat napnál hosszabb ideig kaptak a lítium-kloridból: 16-22 napra, míg a kontroll csoport méheinek átlag életkora 26 nap volt.

A tanulmány szerint a rajokban is 90 százalékos volt az atkák elhullása, de ezeknél hosszabb időbe telt, míg mindegyik varroával fertőzött méhhez eljutott a hatóanyag.

Hátulütője a lítium-klorid alkalmazásának, hogy a méhfiasításra (legalábbis Petri-csészében) is pusztító hatással volt.

Első ránézésre ezért főleg fiasításmentes időszakban jöhet majd szóba a használata, esetleg olyankor, amikor a méhész a fiasítást egyébként is korlátozni szeretné.

Azt, hogy a terepkísérletekben milyen eredmények születnek, illetve hogy a telelő méhek mortalitására milyen hatással van a lítium-klorid még nem tudhatjuk. A meglévő tanulmányból az sem derülhet még ki, hogy a viaszban vagy mézben lesz-e majd szermaradvány a gyűjtési szezonban.

Meg kell említenünk, hogy nem ismeretes egyelőre még az sem, hogy miként öli meg a lítium-klorid az atkát.

A lítium-kloriddal és az alkáli fémekkel való atkairtást a Hohenheimi Egyetem szabadalmi oltalom alá helyezte. Az egyetem sajtóközleményéből kiderül, hogy egy gyógyszergyártó céggel már elkezdődtek a tárgyalások a szerrel való további kísérletekről, hogy az megfelelő formában és használati utasítással előbb-utóbb a méhészek számára gyártásra és forgalomba kerüljön. A szükséges engedélyeztetés több nyitott kérdés tisztázása miatt feltehetően hosszabb időt fog még igénybe venni.

Amennyiben azonban a szer valóban hatékonynak bizonyul a konkrét méhészeti gyakorlatban is, biztosak lehetünk benne, hogy a gazdasági érdekek felgyorsítják majd a piacra kerülés idejét.  

Az enyhe tél, vagy inkább a tél eddigi kimaradása aggodalommal tölti el idén a méhészeket, hiszen a fiasítás túl korai beindulása kedvez a leginkább a varroa atka feldúsulásának. De ennek ellenére elmondhatjuk, hogy reménnyel teli szakaszába érkezett a varroa elleni, immár több, mint harminc éves küzdelem, hisz néhány hete egy korábbi cikkben is beszámolhattunk pozitív eredményekről az oxálsavval kapcsolatban - Itt a megváltás a varroától címmel.

Forrás: 
Nature magazin- Uni-Hohenheim- Google-patents

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tartósan piros paprikát kutatnak Szegeden uniós támogatással

Több mint 100 millió forintból, - ebből 78 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatás - fejleszt színét stabilan pirosan tartó paprikaőrleményt a Rubin Szegedi Fűszerpaprika Feldolgozó Kft. - közölte a cég az MTI-vel. Az új terméknek köszönhetően várhatóan mintegy 25 millió forint többlet árbevételre számítanak 2019 végéig.

Olcsó mézet lehet importálni, de megporzást nem

A méz a harmadik leghamisítottabb élelmiszer. Az EUROSTADT jelentése szerint az Európai Unióba importként bekerülő méz 20 százaléka sohasem látott méheket és kaptárt. Ez a jelentős mennyiségű, olcsó hamisítvány egyre inkább kiszorítja a termelőket az unió piacáról.

Sürgető volt az összefogás – Vadászati Világkiállítás és sertéspestis a láthatáron

2018-tól jelentősen szigorítják az afrikai sertéspestis hazai kitörésének megelőzését célzó, vadászokat, vadgazdálkodókat érintő szabályokat - derült ki egy szakmai konferencián a FeHoVán. Az országot magas, közepes, és alacsony kockázatú zónákra osztják, eltérő szigorúságú intézkedésekkel. A magas kockázatúnál a szabadtéri társas vadászatot főállatorvosi engedélyhez kötik.

A városok és a biomassza-alapú gazdaság

A biomassza-alapú gazdaság fejlesztésének egyik fő eszköze a kutatás és innováció erősítése - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára egy hároméves, a témában tervezett kutatásokat támogató európai uniós projekt zárótanácskozásán.

Nyílt napok a gyümölcs-génbankoknál

Hosszú fennállása alatt az idén először nyitja meg kapuit a széles közönség előtt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete négy génbanki gyűjteménye. Az 1970-es évektől begyűjtött tételek a kívánatos tulajdonságok tárházát képviselik: betegség-ellenálló, szárazságtűrő, egészségvédő anyagokban gazdag, vagy különleges alakú, színű változatok is vannak köztük.

Amikor a DDT a kaptárból mérgez

Egy friss olasz vizsgálat során kiderült, hogy az elemzett 178 viaszminta 74 százalékában található legalább egy nem kívánatos vegyszermaradvány. Megoldatlan probléma, hogy ezeket az anyagokat miként távolítsák el a méhészetek és a műlép gyártók közötti viaszkörforgásból.

Szükség van-e magyar burgonyára?

Bár a burgonya egykor alapélelmiszernek számított, napjainkban folyamatosan csökken a fogyasztása, és a magyarországi termőterület is apad. A teremlőknek a nyomott piaci árak sem kedveznek az idén. Az ágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos Burgonya Ágazati Fórumon. Bemutatták a legújabb, állami fajtaelismerésre váró nemesítést, a Balatoni sárgát is.

Elfogadás előtt a Mézjelentés

Március elsején szavazhat az Európai Parlament a Mézjelentésről, amely az Európában termelt, azon belül is a kiváló minőségű magyar mézet védené meg a hamisított importtól. Bár a dokumentum sarokpontja az álmézek elleni küzdelem, elfogadásának ennél sokkal szélesebb körű előnyei lehetnek, mondta Erdős Norbert, a Mézjelentést beterjesztő EP-képviselő Szombathelyen, sajtótájékoztatón.

Kókuszchips nyerte az innovációs díjat Berlinben

Kihirdették a Fruit Logistica Innovation Award nyertesét: egy olaj és zsír nélkül készülő kókuszchipset talált a legmenőbbnek a berlini kiállítás szakmai közönsége. A második helyezett egy ízletes és sokáig eltartható barna paradicsom lett, a harmadik pedig egy felerészben bio-fűrostokból készülő csomagolóanyag.

Az USA-ban is hasznosítják az SZTE szabadalommal védett baktériumtörzsét

A zöldségtermesztésben különösen nagy károkat okozó baktériumok és gombák ellen találtak új baktériumtörzset a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A Bacillus mojavensis jelentős mennyiségben termel olyan peptid-antibiotikumot, amely a zöldségfélék gyökérzetében előforduló baktériumok és gombák ellen nyújt védelmet, egyben növeli a növény általános ellenálló képességét.