Back to top

Fejlettebb vízgazdálkodással biztosított hozamok

A szokatlanul meleg januári időjárás aggodalommal tölti el a gazdákat, mert nagyobb a veszélye a kártevők elszaporodásának. A csapadék mennyisége ugyanakkor nem indokolja a belvíz kialakulását. Az öntözőrendszer fejlesztése viszont szükségszerű: a cél az, hogy a jelenlegi 80 ezer helyett félmillió hektáron öntözzenek, amivel a szélsőséges időjárás okozta károk is csökkenthetők.

Aggódnak a gazdák az évszakhoz képest kimagaslóan meleg januári időjárás miatt. Az igazi veszélyt főként az jelentheti, ha rövid idő alatt nagy hőingadozások következnek be. Vancsura József, a Gabona Termesztők Országos Szövetségének elnöke lapunk kérdésére elmondta, a kalászosok és a repce is az őszi időszakban szépen kikelt, megerősödött, és várta a telet, de ezeket a növényeket megviccelte a szokatlanul enyhe decemberi és januári időjárás, 15 fok felett is járt a hőmérő.

A kórokozókat és a kártevőket pedig arra ösztönözte, hogy induljanak el és támadják a növényeket. A szakember bízik benne, hogy a tél nem múlik el fagy nélkül, tartósabb hideg jön, amely helyreállítja az egyensúlyt. Ez most kisebb hótakaróval egybekötve megtörténik, megállítva azt a kedvezőtlen folyamatot, amely korai tavaszodást idézne elő. A csapadék mennyisége jelenleg olyan kevés, hogy nem látszik belvíz kialakulásának veszélye sem. 

A belvízelvezető csatornák karbantartását egyébként folyamatosan végzik, hogy az esetlegesen felgyülemlő vizet mihamarabb levezesse. Ami pedig az öntözőcsatornákat illeti, az ágazatnak az az érdeke, hogy az öntöző hálózat országszerte fejlődjön, ne álljon meg a jelenlegi nyolcvanezer hektárnál, hanem legalább két-háromszázezer hektárral lenne ideális pár éven belül ezeknek a területeknek a nagyságát növelni.

Ehhez öntözési programra van szükség, amelynek előkészületei mind kormányzati, mind szakmai szinten folyamatban vannak. Azt szeretnék elérni, hogy félmillió hektár öntözött terület legyen az országban, és ez az ötmillió hektáros termőterületnek még mindig csak a tíz százalékát teszi ki. Az európai átlag húsz százalék körüli az öntözhető termőterületek arányát tekintve. A hazai gabonatermesztők arra törekszenek, hogy minél nagyobb öntözhető termőterület álljon rendelkezésre, különös tekintettel az egyre inkább szélsőségessé váló időjárásra.

Forrás: 
Magyar Hírlap

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hosszabbak az aszályos időszakok Somogyban

A klímaváltozás miatt ugyan nem csökken az összcsapadék-mennyiség a térségben, ám az aszályos időszakok egyre hosszabbak Somogyban is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályfigyelő rendszert épít ki. Ennek keretében Somogyban elsőként a drávai aszálykörzetben Kálmáncsán létesült mérőállomás.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Tavasztól hatékonyabb lesz a Balatonon az iszapeltávolítás

Tavasszal munkába állhat a Balatonon az az új technológiával dolgozó, mobil lágyiszap-eltávolító és -víztelenítő berendezés, amelyet több mint két év alatt fejlesztett ki a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. az unió 180 millió forintos támogatásával, összesen mintegy 350 millió forint ráfordítással - közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Hatályba léptek a földtörvény módosításai

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, és az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.

Már akár 20 évre is kaphatnak a gazdák vízjogi üzemeltetési engedélyt az öntözésre

Az év elején megváltozott vízügyi szabályozás szerint a korábbi 5 év helyett immár akár 20 évre is kaphat vízjogi engedélyt az öntözni kívánó gazdálkodó.

Vizes élőhelyeket tettek rendbe Belső-Somogyban

Csaknem 187 millió forint támogatásból újult meg több belső-somogyi természetvédelmi terület is. A beruházásra azért volt szükség, hogy a fokozottan védett fajok hosszú távon is a területen maradjanak.

Berecz Zsombor: vitorlával a dobogó tetejére

Az alsóörsi kikötőben pihenő hajók felé sétálva egy molinó tűnik fel, rajta a nemzeti lobogót égnek emelő Berecz Zsombor fotója, s egy hatalmas „gratulálunk” felirat. Mindez nemcsak az ő, hanem egyszersmind a hazai vitorlássport történelmének eddigi legnagyobb sikere előtti tisztelgés is: a sportoló ugyanis az első magyar, aki olimpiai hajóosztályban – finn dingiben – nyert világbajnoki címet.

Szőlőtermesztés: tények és tévhitek az öntözésről

"Szőlőtermesztéssel foglalkozunk a Neszmélyi borvidéken. A szőlő öntözésének gondolatával régóta foglalkozunk, és az elképzelést a 2016-ban kiírt vízgazdálkodási pályázat segítségével remélhetőleg sikerül megvalósítani. Ahhoz, hogy a vevőinket mindig ellássuk az elvárt szőlőmennyiséggel, már napjainkban is nélkülözhetetlen az öntözés." - Dr. Mikóczy Nárcisz előadásának szerkesztett változata következik.