Back to top

Alaptevékenység lett a téli vadetetés

A rendszeres vadetetésnek rendkívül fontos szerepe van ezekben a hónapokban a Nógrád megyei erdőkben is. Zömében szemestakarmány, elsősorban kukorica kerül ki az érintett területekre.

Ma már nemcsak rossz időben etetik a gazdálkodók a területükön élő vadat, de a téli hónapokban ez az egyik legfontosabb teendő. A takarmányozás száz-százhúsz napig tart, decembertől március végig, amit az időjárás természetesen nagyban befolyásol. A megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány biztosítása jelentős munkát és anyagi támogatást igényel a vadásztársaságoktól és az erdészetektől.

Vértesi Ágnes, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád megyei igazgatója elmondta, a vadetetés egyik legfontosabb célja a kármegelőzés, hiszen lényeges, hogy az erdőben tartsák a vadállományt, így elérhető, hogy az őzek, gím- és dámszarvasok, muflonok és a vaddisznók ne a facsemetékben és a mezőgazdasági területekben okozzanak károkat. Az erdei és mezőgazdasági vadkár így csökkenthető. Azonban a téli vadetetésnek lehetnek nem várt hatásai is. Előfordul, hogy az állatok függővé válhatnak a mesterséges takarmányozástól, a gabona nem megfelelően egyenletes kijuttatása növelheti a versengést a vadak között. Fontos, hogy a társaságok különítsenek el egy összeget a gazdálkodásra és minőségi vadetetést végezzenek.

– Zömében szemestakarmány, elsősorban kukorica kerül ki a területekre, ezt idényszerűen répával egészítjük ki. Ezenkívül lédús takarmányokkal is etetünk, a siló az őzek és a szarvasok számára nagyon fontos. A téli takarmányozás során mindezek mellett szálasról is gondoskodni kell, lucernabála áll rendelkezésünkre. Ebből azonban csak nagyon jó minőségűt szabad adni a vadnak. A széna a táplálkozásuk mellett másra is jó.

A vaddisznó majd februárban, malacozáskor vacoképítésre is felhasználja – tudatta az elnök, aki azt is elmondta, hogy átlagosan 400–600 mázsa szemes kukorica kerül ki a területre, szálastakarmányból pedig 50–100 mázsa körül. Lényeges, hogy a penészes, gomba által fertőzött gabona nem adható a vadnak – mondta Szabó László, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének elnöke.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vadak is rosszul viselik a kiszámíthatatlan időjárást

Az enyhe télnek Békés megye vadállományánál vannak kedvező és kedvezőtlen hatásai is. Az évszakhoz mérten az átlagosnál magasabb hőmérséklet miatt eddig kevesebb takarmányt igényeltek az állatok, de a vadászok a természetes táplálék mellett is gondoskodnak pótlásról. A ködös, párás, nyirkos idő ugyanakkor sok energiát felemészt az állatoknál.

Bővítették az ország egyik legnagyobb vadhúsfeldolgozóját

Új hűtőcsarnokot adtak át szerdán a hat állami erdőgazdaság tulajdonában lévő, tavaly 1,76 milliárd forintos árbevételt elérő Somogy megyei Öreglaki Vadfeldolgozó Kft.-ben.

Sürgető volt az összefogás – Vadászati Világkiállítás és sertéspestis a láthatáron

2018-tól jelentősen szigorítják az afrikai sertéspestis hazai kitörésének megelőzését célzó, vadászokat, vadgazdálkodókat érintő szabályokat - derült ki egy szakmai konferencián a FeHoVán. Az országot magas, közepes, és alacsony kockázatú zónákra osztják, eltérő szigorúságú intézkedésekkel. A magas kockázatúnál a szabadtéri társas vadászatot főállatorvosi engedélyhez kötik.

Csigás, neszes patások

Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.

Egy vadász anatómiája

Regényes életútjának „aranykorára” sem hagyott fel az erdőjárással, vadászattal Mess Béla. Az idén kilencven éves pécsi anatómia professzor eddigi élete, s jelen napjai sem mondhatók hétköznapinak. Már a 64. vadászjegye lapul a zsebében, ennyi szezont töltött puskával a kezében, s ahogyan mondja: „amíg a föld be nem fogad, vadászni fogok”.

Agancsgyűjtés csak engedéllyel!

Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható - hívta fel a figyelmet a Tolna Megyei Kormányhivatal vadászati szakügyintézője kedden Szekszárdon, sajtótájékoztatón.

Nagyvad- és ragadozógyérítést szorgalmaz a jogszabálytervezet

Alaposan csökkentené a hazánk erdeiben, sík- és dombvidékein élő nagyvadak számát a tájegységi vadgazdálkodást segítő jogszabálytervezet. A vaddisznóállományt például a legtöbb területen a felére kell csökkenteni, de a gím- és dámszarvas-populáció is gyérítésre szorul, ahogyan a rókák túlszaporodását is meg kell akadályoz­niuk az érintetteknek.

Népszerű a téli Zselic a vadászok körében

A téli hónapok a vadászatról szólnak a Zselicben. Hazai és külföldi vadászok egyaránt nagy számban érkeznek a nagyvadban különösen gazdag somogyi erdőkbe. A terítékekre legtöbbször vaddisznó kerül, mely gyérítése nagyon fontos a vadkár megelőzésének érdekében is.

Tovább terjed a sertéspestis Csehországban

A villanypásztorral bekerített területen kívül már hét fertőzött vaddisznót találtak. Zlin régió kormányzója szerint ez még nem olyan súlyos probléma, más országokban sokkal gyorsabban terjed a kór.

Dámvadban verhetetlenek vagyunk

Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.