Back to top

Alaptevékenység lett a téli vadetetés

A rendszeres vadetetésnek rendkívül fontos szerepe van ezekben a hónapokban a Nógrád megyei erdőkben is. Zömében szemestakarmány, elsősorban kukorica kerül ki az érintett területekre.

Ma már nemcsak rossz időben etetik a gazdálkodók a területükön élő vadat, de a téli hónapokban ez az egyik legfontosabb teendő. A takarmányozás száz-százhúsz napig tart, decembertől március végig, amit az időjárás természetesen nagyban befolyásol. A megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány biztosítása jelentős munkát és anyagi támogatást igényel a vadásztársaságoktól és az erdészetektől.

Vértesi Ágnes, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád megyei igazgatója elmondta, a vadetetés egyik legfontosabb célja a kármegelőzés, hiszen lényeges, hogy az erdőben tartsák a vadállományt, így elérhető, hogy az őzek, gím- és dámszarvasok, muflonok és a vaddisznók ne a facsemetékben és a mezőgazdasági területekben okozzanak károkat. Az erdei és mezőgazdasági vadkár így csökkenthető. Azonban a téli vadetetésnek lehetnek nem várt hatásai is. Előfordul, hogy az állatok függővé válhatnak a mesterséges takarmányozástól, a gabona nem megfelelően egyenletes kijuttatása növelheti a versengést a vadak között. Fontos, hogy a társaságok különítsenek el egy összeget a gazdálkodásra és minőségi vadetetést végezzenek.

– Zömében szemestakarmány, elsősorban kukorica kerül ki a területekre, ezt idényszerűen répával egészítjük ki. Ezenkívül lédús takarmányokkal is etetünk, a siló az őzek és a szarvasok számára nagyon fontos. A téli takarmányozás során mindezek mellett szálasról is gondoskodni kell, lucernabála áll rendelkezésünkre. Ebből azonban csak nagyon jó minőségűt szabad adni a vadnak. A széna a táplálkozásuk mellett másra is jó.

A vaddisznó majd februárban, malacozáskor vacoképítésre is felhasználja – tudatta az elnök, aki azt is elmondta, hogy átlagosan 400–600 mázsa szemes kukorica kerül ki a területre, szálastakarmányból pedig 50–100 mázsa körül. Lényeges, hogy a penészes, gomba által fertőzött gabona nem adható a vadnak – mondta Szabó László, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének elnöke.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyeztetik a közúti közlekedést a vadludak

Az utakat övező gyepes sávban több száz vadludat figyeltek meg Hollandiában. A fészkelőterületüket védő madarak időnként a járművek elé is leszállnak. A ludak száma drasztikusan megnőtt az elmúlt évtizedekben, köszönhetően az intenzív mezőgazdaságnak és az ország enyhe klímájának, mely kedvező ezeknek a vízmadaraknak.

Miért nevelik tovább a bocsaikat a barnamedvék?

Egy évvel tovább maradnak az anyjuk mellett a svéd erdőkben élő barnamedve-bocsok, mint néhány évtizeddel ezelőtt - derült ki egy új kutatásból.

Hamarosan korlátlanul lőhetők a vaddisznók

Berlinben el akarják törölni a vaddisznók vadászati idényét, így a vadászok bármikor lőhetik a vadakat. A kormány azt reméli, hogy így megakadályozható a sertéspestis átterjedése Németországba, ami katasztrofális következményekkel járna a házisertés állományra.

A nagyvadállományra is hatással volt a rendszerváltás

A vasfüggöny leomlását követő társadalmi-gazdasági átalakulások nemcsak a lakosság, hanem a nagyvadak életkörülményeire is hatással voltak egy Közép- és Kelet-Európa kilenc országát érintő friss tanulmány szerint, melynek egyik társszerzője dr. Csányi Sándor, a Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetének igazgatója.

A vadak is rosszul viselik a kiszámíthatatlan időjárást

Az enyhe télnek Békés megye vadállományánál vannak kedvező és kedvezőtlen hatásai is. Az évszakhoz mérten az átlagosnál magasabb hőmérséklet miatt eddig kevesebb takarmányt igényeltek az állatok, de a vadászok a természetes táplálék mellett is gondoskodnak pótlásról. A ködös, párás, nyirkos idő ugyanakkor sok energiát felemészt az állatoknál.

Bővítették az ország egyik legnagyobb vadhúsfeldolgozóját

Új hűtőcsarnokot adtak át szerdán a hat állami erdőgazdaság tulajdonában lévő, tavaly 1,76 milliárd forintos árbevételt elérő Somogy megyei Öreglaki Vadfeldolgozó Kft.-ben.

Sürgető volt az összefogás – Vadászati Világkiállítás és sertéspestis a láthatáron

2018-tól jelentősen szigorítják az afrikai sertéspestis hazai kitörésének megelőzését célzó, vadászokat, vadgazdálkodókat érintő szabályokat - derült ki egy szakmai konferencián a FeHoVán. Az országot magas, közepes, és alacsony kockázatú zónákra osztják, eltérő szigorúságú intézkedésekkel. A magas kockázatúnál a szabadtéri társas vadászatot főállatorvosi engedélyhez kötik.

Csigás, neszes patások

Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.

Egy vadász anatómiája

Regényes életútjának „aranykorára” sem hagyott fel az erdőjárással, vadászattal Mess Béla. Az idén kilencven éves pécsi anatómia professzor eddigi élete, s jelen napjai sem mondhatók hétköznapinak. Már a 64. vadászjegye lapul a zsebében, ennyi szezont töltött puskával a kezében, s ahogyan mondja: „amíg a föld be nem fogad, vadászni fogok”.

Agancsgyűjtés csak engedéllyel!

Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható - hívta fel a figyelmet a Tolna Megyei Kormányhivatal vadászati szakügyintézője kedden Szekszárdon, sajtótájékoztatón.