0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Alaptevékenység lett a téli vadetetés

A rendszeres vadetetésnek rendkívül fontos szerepe van ezekben a hónapokban a Nógrád megyei erdőkben is. Zömében szemestakarmány, elsősorban kukorica kerül ki az érintett területekre.

Ma már nemcsak rossz időben etetik a gazdálkodók a területükön élő vadat, de a téli hónapokban ez az egyik legfontosabb teendő. A takarmányozás száz-százhúsz napig tart, decembertől március végig, amit az időjárás természetesen nagyban befolyásol. A megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány biztosítása jelentős munkát és anyagi támogatást igényel a vadásztársaságoktól és az erdészetektől.

Vértesi Ágnes, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád megyei igazgatója elmondta, a vadetetés egyik legfontosabb célja a kármegelőzés, hiszen lényeges, hogy az erdőben tartsák a vadállományt, így elérhető, hogy az őzek, gím- és dámszarvasok, muflonok és a vaddisznók ne a facsemetékben és a mezőgazdasági területekben okozzanak károkat. Az erdei és mezőgazdasági vadkár így csökkenthető. Azonban a téli vadetetésnek lehetnek nem várt hatásai is. Előfordul, hogy az állatok függővé válhatnak a mesterséges takarmányozástól, a gabona nem megfelelően egyenletes kijuttatása növelheti a versengést a vadak között. Fontos, hogy a társaságok különítsenek el egy összeget a gazdálkodásra és minőségi vadetetést végezzenek.

– Zömében szemestakarmány, elsősorban kukorica kerül ki a területekre, ezt idényszerűen répával egészítjük ki. Ezenkívül lédús takarmányokkal is etetünk, a siló az őzek és a szarvasok számára nagyon fontos. A téli takarmányozás során mindezek mellett szálasról is gondoskodni kell, lucernabála áll rendelkezésünkre. Ebből azonban csak nagyon jó minőségűt szabad adni a vadnak. A széna a táplálkozásuk mellett másra is jó.

A vaddisznó majd februárban, malacozáskor vacoképítésre is felhasználja – tudatta az elnök, aki azt is elmondta, hogy átlagosan 400–600 mázsa szemes kukorica kerül ki a területre, szálastakarmányból pedig 50–100 mázsa körül. Lényeges, hogy a penészes, gomba által fertőzött gabona nem adható a vadnak – mondta Szabó László, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének elnöke.

Forrás: nak.hu