Back to top

Megreformálnák a hazai struccágazatot

A Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke több tenyésztő és az Országos Strucctenyésztők Egyesülete kezdeményezésére idén felméri a hazai struccállományt, annak genetikai hátterét, és az ágazat egyéb, a professzionális termeléshez, tenyésztésszervezéshez szükséges jellemzőit.

A gazdasági állatfajok tenyésztése olyan minőségű szakmai munkát jelent, ami messze túlmutat az állatok tartásán, takarmányozásán. Azok, akik ezt a munkát vállalják és sikeresen megoldják, joggal reménykedhetnek biztonságosabb és nagyobb jövedelemben. A hazai állattenyésztésben a korábban megszokott gazdasági állatfajok tenyésztése mellett az utóbbi évtizedekben megjelentek olyan fajok és fajták, amelyek lehetőséget teremtenek különleges minőségű termékek előállítására. Ide sorolható akár a vadon élő állatok zárt tartásban történő nevelése (dám, gím), akár az extra minőségű húst előállító wagyu marha magyarországi tenyésztése. Ezért vetődött fel már néhány évtizede a gazdálkodók részéről, hogy megpróbálkoznak Magyarországon a strucc tenyésztésével. A szivacsos agyvelőgyulladás terjedésének időszakában különösen indokolt volt olyan vörös húst előállítani, amely mentes az akkor oly veszélyesnek kikiáltott priontól.

A strucc Magyarországon

Közismert, hogy a strucc termékei sokrétűen felhasználhatók, hiszen a húsa mellett a tojásai, a tolla és a bőre is keresett termék. Magyarországra a ’90-es évek elején került be strucc. Első tenyészete Hajdúnánáson, a jelenleg is meghatározó tenyészkörzetben jött létre 1993-ban.

Az elmúlt évtizedekben annak ellenére, hogy többször próbálkoztak a faj státuszának tisztázásával, igazi eredményt nem sikerült elérni.

A futómadár tenyésztők (emu, strucc) egyesületbe tömörültek és volt próbálkozás a terméktanács és szövetség létrehozására is. Több ok miatt a mai napig nem történt meg Magyarországon a strucc besorolása, nyilvántartásának egységesítése, valamint a tenyésztés koordinálása, tenyésztésszervezői feladatok meghatározása. Ebben bizonyára szerepet játszott, hogy a rendelkezések sem egyértelműek, hiszen a 2003-as FVM-rendelet haszonállatként ír a struccról és az emuról, ugyanakkor egy másik rendeletben a strucc és az emu tenyésztett vadnak minősül. A most induló kutatómunka feladata nem lehet a jogi háttér tisztázása, de a magyarországi állomány genetikai alapjainak és teljesítményének felmérése igen.

A jelenleg ismert, akár több száz tenyésztő és több ezer állat, köztük ezer tenyészállat megléte indokolja, hogy megtörténjen a hazai struccállomány kontrollált körülmények közötti kutatása és beillesztése a tenyésztésszervezési rendszerekbe. Ennek a munkának a keretét a jogszabályok biztosítják és rendszerét törvény szabályozza.

Magyar strucc fajta jogi háttere

A ma még érvényben lévő 1993-as évi CXIV. állattenyésztésről szóló törvény rendelkezik a fajtaelismertetésről és a tenyésztőszervezeti jogosultságról. A tenyésztési hatóság a tenyésztéssel foglalkozó szervezetet tenyésztőként elismeri, ha a szervezet fajtaelismertetésben részesített, vagy arra bejelentett fajtát tenyészt, a tenyésztési program megvalósításához megfelelő létszámú állatállománnyal rendelkezik, a szakszerű tenyésztői munkához szükséges szakember és felszerelés rendelkezésre áll.

A fajtaelismertetés során a hatóság megállapítja, hogy az adott fajta milyen tulajdonságokkal rendelkezik és ki jogosult azok forgalmazására. Adott fajtát csak elismert tenyésztőszervezet és csak fajtaelismertetés alapján tenyészthet. Bármilyen, a fajtával kapcsolatos munkához az érintett és elismert tenyésztőszervezet hozzájárulása szükséges. Ez alól a szigorú törvényi rendelkezések alól a törvény 46. §-a alapján kivételt tehetnek és engedélyezhetnek egy fajtával végzett tudományos kutatást valamely intézetnek, vagy egyetemnek.

Az idei évben indul az adatgyűjtés a kutató munkához, melynek eredménye számtalan előnyt jelentene a hazai tenyésztőknek
Az idei évben indul az adatgyűjtés a kutató munkához, melynek eredménye számtalan előnyt jelentene a hazai tenyésztőknek

Kutatás a tenyésztők szolgálatában

A Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke több tenyésztő és az Országos Strucctenyésztők Egyesülete kezdeményezésére 2017 tavaszán kérelemmel fordult a Minisztériumhoz, hogy engedélyezze a magyar strucc fajtával folytatott kutatómunkát. A Földművelésügyi Minisztérium 2017. augusztus 30-án hozott határozatában engedélyezte a magyar struccfajtával végzett kutatásokat.

Ez alapján a fajta a kutatási program keretében használható és a tanszék által, illetve a kérelemhez csatolt együttműködési megállapodásokban megjelölt szervezeteknél, állattartóknál tartható. Újabb tenyésztők bevonását előzetesen a tenyésztési hatóságnak írásban kell bejelenteni. Természetesen a struccot az eddigiekhez hasonlóan a programon kívül is lehet tartani, a kutatási program a magyar struccfajta későbbi elismertetését célozza. A kutató munka 2017-ben az állattartókkal történő kapcsolatfelvétellel és a feladattisztázással indult, a konkrét adatgyűjtés az idei évben várható.

A kutatási program célja a hazai strucctenyésztés alapjainak lefektetése, a populáció genetikai hátterének és termelési paramétereinek felmérése. Tisztázni kell a különböző hím- és nőivarú egyedek genetikai besorolását, a különböző küllemű egyedek rendszertani helyét.

Nehezíti a pontos kategorizálást, hogy a strucc (Struthio camelus) több alfajjal és hibriddel is rendelkezik.

A világon és Európában is ismert az arábiai, az észak-afrikai, a maszáj, a szomáliai és a dél-afrikai strucc. Ezek az állatok testméretben, termelési paraméterben és a legismertebb besorolás szerint a nyaktoll színében térnek el egymástól. A vörös, kék és fekete nyakú strucc elkülönítése esetenként nem egyértelmű. Magyarországra az elmúlt évtizedekben különböző genetikai hátterű tenyészállatok kerültek be és ezek nagymértékben keveredtek. Azt azonban tudjuk, hogy egy ország állományából egységes tenyésztési programmal viszonylag homogén tenyészállomány alakítható ki.

A populáció szerkezetének vizsgálatára napjainkban a mikroszatellit alapú elemzések a legelterjedtebbek. A már meglévő és később beszállított tenyészállatok folyamatos ellenőrzésével, az adatok gyűjtésével és kiértékelésével jellemeznénk a hazánkban tartott strucc állományt. Az eredmények ismeretében meghatározható egy fajta, vagy populáció genetikai sokfélesége, más populációktól, fajtáktól való genetikai távolsága, elkülöníthetősége.

Mindezen információk fontos segítséget jelentenek a meglévő állomány genetikai felméréséhez. A tenyészállatok genetikai vizsgálatával megalapozhatjuk azt a tenyésztői munkát, amelynek eredményeként a magyar strucc viszonylag egységes küllemmel és termelési mutatókkal tenyészthető.

Hús és tojástermelés

A strucc termékeinek sokrétű felhasználhatósága széles körű felmérést és kutatómunkát igényel. A kutatásnak ki kell terjedni a genetikai háttér tisztázásán kívül a tenyésztett állatok küllemének (méret, tollszín stb.) felmérésére és a termelési paraméterek tisztázására.

Fontos a tojástermelés intenzitásának és perzisztenciájának meghatározása, valamint a tojások keltethetőségének felmérése.

A strucchús mint prémium termék előállítása indokolja a hústermelési paraméterek egzakt meghatározását. Az állatok növekedési erélye és takarmányértékesítő képessége élő állapotban felmérhető, a vágásra kerülő állatokon pedig további elemzéseket végezhetünk. A vágási kihozatal, a szöveti összetétel vizsgálata fontos információt nyújthat a tenyésztő számára. Az egészséges táplálkozásra való törekvés miatt célszerűnek tartjuk a hús zsírsav-összetételének elemzését, különös tekintettel a többszörösen telítetlen zsírsavak arányára.

Strucctoll

A strucc tolla a mai napig keresett termék, így célszerű az állatok tolltermelését is számszerűsíteni. A termelt toll mennyisége, színeloszlása az értékesíthetőség szempontjából fontos lehet. Az egy állatról nyerhető bőrfelület nagysága és minőségének meghatározása e gazdasági haszonállatnál szintén extra feladat. E korábbi felsorolás is igazolja, hogy a magyarországi struccállomány felmérése nem egyszerű, de mindenképpen indokolt és fontos feladat. A magyarországi struccfajta későbbi elismertetése miatt is szükséges a jelenlegi állomány paramétereinek tisztázása.

Az egyedek jelölése

Be kell vezetni az egyedi jelölést a struccoknál, már a naposcsibék is alkalmasak erre
Be kell vezetni az egyedi jelölést a struccoknál, már a naposcsibék is alkalmasak erre
A strucc méretéből és egyéb sajátosságaiból adódóan a baromfifajoknál alkalmazott megjelölési módszerek kevésbé alkalmasak.

Mindenképpen egyedi megjelölésben kell gondolkodnunk, hiszen egy-egy tenyészállat értékét tekintve is más kategória, mint az egyéb gazdasági baromfifajok tenyészállatai.

A tenyésztésbe vont, vagy tenyésztésre kijelölt tojóknál és kakasoknál a chippel való megjelölést alkalmazzuk, amelynek optimális helyét a kutatási program során határozzuk meg.

Szóba jöhet a nyak, a mell bőre alá, vagy az állat csüdjébe ültetett chip. Ez lehetővé tenné az állat azonosítását és az adatok megbízható gyűjtését. A kikelt naposcsibékbe méretüknél fogva beültethető a chip, így a jelölés a kelés után rövid időn belül alkalmazható.

A jelenlegi chip árak lehetővé tennék a vágóra kerülő állatok jelölését is, amelyet a hízlalási idő és az állatok értéke is indokolhat.

A chip által megadott azonosító számhoz társítani lehet a legfontosabb információkat. A hivatalos megjelölés hiánya nemcsak a tenyésztésben, hanem az állatok értékesítésében is lehetőséget teremt a szabályok megkerülésére. A szürkegazdaság előnyeit kihasználók akár a hazai vágásnál, de az exportra kerülő állatok után is indokolatlan nyereségre tehetnek szert. A piacok kontrollálásának alapja lehetne az egyedi megjelölés és a követhetőség biztosítása. Ezért döntött úgy a hatóság és hozta meg a határozatot arról, hogy a program keretében tenyésztésbe vont egyedeket – a kérelemben foglaltaknak megfelelően – egyedi azonosításra alkalmas chippel kell ellátni.

A kutatási program indításakor a programban résztvevők tehát vállalják azt, hogy adatot szolgáltatnak állataikról, valamint tenyészállat-jelöltjeiket az előbb említett módszerekkel egységesen jelölik.

A programhoz kapcsolódó tenyésztők tehát lemondanak a nyilvántartás hiányából adódó előnyökről és számukra további áldozatot jelent, hogy vállalják alapvető termelési, tenyésztési adatok gyűjtését is. Megítélésem szerint ugyanakkor, ha a program eredményeként a magyar struccfajtát elismerik, és hivatalos tenyésztőszervezet alakulhat, ez számtalan előnyt jelent a hazai strucctenyésztők számára. Az egyesület alapvető feladataként végrehajtott tenyésztési program jobb minőségű és hatékonyabban termelő állomány létrejöttét eredményezi, biztosítván a fajtában a genetikai haladást.

A tenyésztési és termelési adatokkal rendelkező hivatalosan nyilvántartott tenyészállatok akár a hazai, akár a külföldi piacokon jobban értékesíthetőek, extraprofit elérését lehetővé téve a tenyészállatot tartók számára. Közismert, hogy a törzskönyvvel rendelkező, vagy származási igazolást kapott állatok a piacon előnyt élveznek a kommersz állatokkal szemben.

A szakhatóságok részéről is elvárás, hogy az állatok azonosíthatóak legyenek, hiszen bármilyen későbbi támogatás alapja csak tartósan megjelölt állatok esetében biztosítható. Remélhetőleg a későbbiekben lesznek olyan pályázati lehetőségek, melyeket az ellenőrzött és követhető állatokat tartó strucctenyésztők igénybe vehetnek. Összességében tehát a jövőben e program a jövedelmezőbb és tenyésztés szempontjából hatékonyabb hazai strucctenyésztést eredményezhet.

Az ötéves kutatási program eredményeként elismerést kaphat a magyarországi struccfajta és létrejöhet olyan tenyésztőszervezet, amely az állomány tenyésztési programját végrehajtja, a tenyésztést koordinálja és törzskönyvezi a tenyészállatokat.

A jelenlegi strucctenyésztők döntő többsége érdekelt abban, hogy mind tenyésztési, mind értékesítési szempontból rendbe tegyék az eddig nem szabályozott körülmények között dolgozó ágazatot. Ebben a munkában az egyetem szakmai munkáján túl a tenyésztési hatóság és az ágazat irányítóinak segítségét is igénybe kívánják venni és bíznak a program sikeres végrehajtásában.

Béri Béla

egyetemi docens, Debreceni Egyetem

MÉK, Állattenyésztéstani Tanszék

 

Ide kattintva adhatja le szavazatát az 1. számú, "Megreformálnák a hazai struccágazatot" cikkre!

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/02 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drágulhat a kenyér, a tej, a hús, a tojás viszont olcsóbb lett

Kilónkénti ötforintos lisztáremelést valószínűsít ősz elején az egyik legnagyobb hazai gabonafeldolgozó vállalat. A tojás ára viszont csökkent, míg a tejtermékek és a baromfi húsé növekedett.

Átadtak Somogyban egy kocatelepet és egy látogatóközpontot

Kocatelepet, illetve egy oktató- és látogatóközpontot adtak át csütörtökön Somogy megyében, a somogyszobi Nagybaráti-pusztán tartott ünnepségen Nagy István agrárminiszter egyebek mellett a versenyképesség növelésének szükségességéről beszélt.

Összefognak a székelyföldi gazdaszervezetek

A háromszéki Zágonban tartott csütörtöki tanácskozásukon a Kovászna, Hargita és Maros megyei gazdaszervezetek és közbirtokosságok képviselői megalakították a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumát - tudatta az MTI-hez eljuttatott közös közleményben a három megye önkormányzata.

Tovább terjed a kecskepestis

Újabb, rövid időn belül a sokadik kecskepestises megbetegedést mutattak ki Bulgáriában, az Európai Unió más országában még nem jegyeztek fel ilyen jellegű megbetegedést.

Hamburger lombik húsból?

Három éven belül éttermekben is felszolgálhatják a laboratóriumi körülmények között előállított húst – jelentette be az a dán vállalat, amely öt éve a világ első mesterséges hússal készült hamburgerét mutatta be.

Talajművelési ABC – Tarlóápolás

Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvből szemlézünk, ezúttal a nyári aratás befejezéséhez közeledve a tarlógondozás és -ápolás kerül a fókuszba.

Több országgal folyik egyeztetés a sertéspestis kapcsán

Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Hogyan rendezzük be a galambdúcot?

A legkedveltebbek a dúc legmagasabb helyén lévő fészkek, ezekért folyik a folytonos küzdelem a hímek között. A fészekberendezések legalább 70 centiméter szélesek, 50 centiméter magasak és 50 centiméter mélyek legyenek, és biztosítsák azt, hogy a galambok a fészekben párosodni is tudjanak.

Kivétel a pulyka

2018 első öt hónapjának összegzése szerint a pulyka kivételével valamennyi fontosabb állat és állati termék felvásárlási ára meghaladta az előző év azonos időszakának árait – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából.

A génektől a gépekig: Magyartarka szakmai nap

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. Tíz év múlva már csak az a fajta lesz versenyképes, aminek küllemi és a belső tulajdonságai lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.