Az eseményen többek között Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Szabolcs Attila, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke, Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke, valamint Maurer Oszkár, délvidéki borász, az újonnan megalakult egyesület elnöke vett részt.
„A múlt század elején már mintegy háromszáz borkereskedést jegyeztek Budafokon, s rövid időn belül megnyílt az első vincellér iskola, amely mai napig a hazai borászképzés legfontosabb bázisa” – köszöntötte a vendégeket Szabolcs Attila, aki korábban a kerület vezetését is vállalta. Napjainban szőlőt – mely már a római idők előtt virágzott a dombokon – csak a Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola tangazdaságában találunk, a mintegy 110 kilométernyi pincerendszer viszont új élettel telt meg. Idén már harmincadik alkalommal szervezik meg a Budafoki Bor és Pezsgőfesztivált, amely a legnagyobb rendezvények közé küzdötte fel magát. A 2006-ban először megrendezett Kárpát-medencei Borászok Találkozójával megelőzték a kormány nemzeti összetartozást segítő programját.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára kiemelte, a határon inneni és túli borászok közötti együttműködés első eredményei már mutatkoznak, de jól működő hálózatok szükségesek a magyar borkultúra határokon átívelő, Kárpát-medencei fejlődéséhez. Az elmúlt másfél-két évben már támogatás is járult az elképzelésekhez, százas nagyságrendben kaptak határon túli borászok több millió forintot fejlesztésekre.
Háromoldalú együttműködést erősítő összefogásról, szerződésről van szó, melynek szereplői a határon túli és a hazai borászok, az együttműködést támogató magyar kormány, illetve ötlet- és házigazdaként a monarchia egykori borászati központja, Budafok-Tétény. Az együttműködés célja a borvidékek és borkultúra fejlesztése magyarországi és határon túli magyar borászok közreműködésével.
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a szerződés – amelyet a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), a magyar Országgyűlés, a kormány, és Budafok-Tétény Önkormányzatának képviselői láttak el kézjegyükkel – lehetővé teszi, hogy a magyar borászat fejlődését szívükön viselők közösen munkálkodjanak a Kárpát-medencében.
Potenciálisan mintegy egymillió hektár szőlővel számolhatunk, a Kárpát-medencei Borrégió nemzetközi tekintetben is verhetetlen lesz, ha az innen származó magyar borokat egységesen tudjuk tudjuk megjeleníteni. Egyedi, izgalmas ízvilág. „Ez nem revizionizmus, hanem csak leírása egy borászati nagy régiónak, amely segítheti a sikeres gazdálkodást” – mondta Német Zsolt, aki hozzátette, a XIX. század végén a régió borászainak központjává vált Budafok-Tétény, s legyen ma is a szakmai szervezetek bázisa. A szakember hozzátette, szeretné elérni, hogy a kerület Budapest bornegyede, egyféle grintzingje, igazi „vinopolis” legyen.
Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért helyettes felelős államtitkára elmondta, a Kárpát-medencei Borszerződés fontos nyilatkozat arról, hogy a magyar állam gondol a határon túli magyar borászokra is, és fontosnak tartja fejlődésük támogatását. Emellett pedig fontos bizonyítéka és kerete az összetartozás erősítésének.
A Külhoni Magyar Borászok Egyesülete alapítói:
Maurer Oszkár (Délvidék) elnök
tagok:
Balla Géza (Arad-hegyalja),
Bereczki István (Kárpátalja),
Bott Frigyes (Felvidék),
Czuk Lajos (Lendva-hegyalja),
Dujmovics László (Délvidék),
Geönczeöl Attila (Felvidék),
Heit Lóránd (Érmellék),
Pinkert Krisztina (Dél-Baranya),
Rozsmán István (Lendva-hegyalja),
Sass Károly (Kárpátalja),
Sütő Zsolt (Felvidék)
