Back to top

Komoly marketingkampányra lenne szüksége a méhészetnek

Nyolcvan, köztük Szlovákiából, Romániából és Szlovéniából érkezett kiállító mutatta be termékeit és terményeit a 20. alkalommal rendezett kaposvári nemzetközi méhésztalálkozón. Ahol az is kiderült: keserű a mézes jövő.

A hatalmas érdeklődés, a kiállítópavilonok közötti nyüzsgő tumultus láttán a laikus szemlélődő bizonyára azt szűrte le: minden rendben a honi méhészettel, az ágazat, mely a hazai mezőgazdasági GDP egy százalékát jelenti, fénykorát éli. Ezzel szemben a szakemberek meglehetősen borús jövőképet vázoltak fel, legalábbis, ha nem sikerül jelentős változásokat elérni. Úgy a szakmában, mint a fogyasztóknál.

- A rendszerváltás óta folyamatosan emelkedett a méhészek száma, jelenleg úgy húszezren foglalkoznak ezzel az országban – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. – A méhcsaládoké pedig konkrétan megduplázódott, s most 1,2 millió kaptárban termelik a mézet. Csak éppen az elmúlt években megállt a fejlődés.

A szakemberek szerint elsősorban a megnövekedett költségek miatt. Korábban ugyanis a méheket a természet tartotta életben, ma viszont a méhészek: a környezeti ártalmak miatt rengeteget kell költeni méhegészségügyre. Cseppet sem mellékesen a hazai mézfogyasztás továbbra is igen alacsony, alig hetven deka személyenként évente, így a 25 ezer tonnás éves termés kétharmada exportra kerül, a világpiacon viszont a pancsolt, hamis mézzel óriási tételben megjelenő Kína diktálja az árakat.

- Nem véletlen, hogy a nyugat-európai országok már csak belső piacra termelnek – folytatta Bross Péter. – Tíz-harminc éven belül ez vár a hazai termelőkre is: egyszerűen nem éri majd meg kivinni a hordós mézet. Éppen ezért addigra jelentősen meg kellene erősíteni a hazai piacot, más kérdés, egyelőre nem tudjuk, hogyan lehetne.

Többek között ezért is írtak alá a visegrádi országok méhészszervezetei együttműködési megállapodást a kaposvári találkozón: közösen terveznek kialakítani értékesítési programot, emellett a szakmai összefogást is erősítenék.

- Szlovákia, Lengyelország és Csehország előttünk jár, mondhatni irigylésre méltó a helyzetük, hiszen az egy főre eső éves mézfogyasztás kilogrammon felül van – jegyezte meg az OMME elnöke. – Nem véletlen, hogy importra szorulnak.

Az alacsony hazai fogyasztást kétféleképpen magyarázták a megkérdezett méhészek. Az egyik tábor szerint idehaza a méz nincs benne a köztudatban, a többiek szerint viszont sokkal inkább a magas ár az oka, hogy a többség nem vásárolja.

- Vélhetően mindkét félnek igaza van – mondta Bross Péter. – A mézről az átlagembernek az akác- és a virágméz jut az eszébe, valamint hogy kenyérre lehet kenni, esetleg a teába tenni. Pedig sokkal több fajta létezik, a felhasználási lehetőségek száma pedig szinte végtelen. Komoly marketingkampányra lenne szükség, hogy változzon a közfelfogás, de erre az ágazatnak nincs pénze. Így viszont a lehetőségek beszűkülnek, s egyre többen hagynak majd fel a méhészkedéssel.

Néhány évtizeden belül előfordulhat, a hazai piacra sem lesz elég a magyar méz - összegezte az elnök.
Forrás: 
Népszava

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

A poszméh, mint eleven drón - videó

A mezőgazdasági termelők már használják a drónokat a növények megfigyelésére és a hőmérséklet vagy a páratartalom ellenőrzésére. Ezek az eszközök azonban eléggé energiaigényesek. Új módszereket keresnek. Az energiafogyasztó drónok helyett a Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan rendszert hoztak létre, amely elég kis érzékelővel rendelkezik ahhoz, hogy azokat egy poszméh hátán helyezzék el.

Beteg a mézpiac (2. rész)

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben). Ráadásul, alig-alig lehet eladni, a hazai exportcégek szokatlanul sokat állnak, nem vásárolnak. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért beteg a mézpiac?

Almavédelem poszméhekkel?

A növényvédelemben mind nagyobb gond lehet a tűzelhalás elleni védekezés, mert a melegedő időjárás miatt másodvirágzásra lehet számítani az almánál, amikor nagyobb a fertőzés veszélye, mint tavasszal. Belga kutatók kísérleteztek azzal, hogy poszméhekkel juttassanak antagonista élesztőgombát az alma és körte virágaira, amivel meg lehet előzni a tűzelhalás fertőzését.

Egyre menőbb a falusi turizmus

Óriási bővülést mutatott tavaly a falusi turizmus látogatottsága: a magyarok egyre inkább érdeklődnek a vidék értékei iránt, miközben népszerűbbek lettek a helyi termékek és a régiós nemzeti kincsek.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba. Mivel a tavaszi munkálatok még két hónapnyira vannak, megengedhetjük magunknak, hogy távolabbról indítsuk a témát.

Méhészhírek a nagyvilágból

A nozéma a hideget is túléli; Kidobott viasz Afrikában; A méhek az aknamentesítésben is társai az embernek

A méhészek kedvelt fafaja lehet a kínai mézesfa

A Kína középső részéről származó kínai mézesfa a hársfa elvirágzása után biztosíthatja a további nektárgyűjtést, és alkalmas lehet arra is, hogy a méhek télire bespájzoljanak.

Mézeskalácsfalu Szomoron

Lélegzetelállítóan aprólékos munkával készült, igazi mesterművek láthatók Szomoron, ezen a Dunántúl északkeleti részén, Komárom-Esztergom-, Pest-, és Fejér megye hármas találkozásánál fekvő településen. A mézeskalácstészta kezelhetősége miatt a résztvevők bármit elkészítenek, ami eszükbe jut. A település középületei, magánházak, templomok tekinthetők meg a plébánia épületében.