Back to top

Komoly marketingkampányra lenne szüksége a méhészetnek

Nyolcvan, köztük Szlovákiából, Romániából és Szlovéniából érkezett kiállító mutatta be termékeit és terményeit a 20. alkalommal rendezett kaposvári nemzetközi méhésztalálkozón. Ahol az is kiderült: keserű a mézes jövő.

A hatalmas érdeklődés, a kiállítópavilonok közötti nyüzsgő tumultus láttán a laikus szemlélődő bizonyára azt szűrte le: minden rendben a honi méhészettel, az ágazat, mely a hazai mezőgazdasági GDP egy százalékát jelenti, fénykorát éli. Ezzel szemben a szakemberek meglehetősen borús jövőképet vázoltak fel, legalábbis, ha nem sikerül jelentős változásokat elérni. Úgy a szakmában, mint a fogyasztóknál.

- A rendszerváltás óta folyamatosan emelkedett a méhészek száma, jelenleg úgy húszezren foglalkoznak ezzel az országban – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. – A méhcsaládoké pedig konkrétan megduplázódott, s most 1,2 millió kaptárban termelik a mézet. Csak éppen az elmúlt években megállt a fejlődés.

A szakemberek szerint elsősorban a megnövekedett költségek miatt. Korábban ugyanis a méheket a természet tartotta életben, ma viszont a méhészek: a környezeti ártalmak miatt rengeteget kell költeni méhegészségügyre. Cseppet sem mellékesen a hazai mézfogyasztás továbbra is igen alacsony, alig hetven deka személyenként évente, így a 25 ezer tonnás éves termés kétharmada exportra kerül, a világpiacon viszont a pancsolt, hamis mézzel óriási tételben megjelenő Kína diktálja az árakat.

- Nem véletlen, hogy a nyugat-európai országok már csak belső piacra termelnek – folytatta Bross Péter. – Tíz-harminc éven belül ez vár a hazai termelőkre is: egyszerűen nem éri majd meg kivinni a hordós mézet. Éppen ezért addigra jelentősen meg kellene erősíteni a hazai piacot, más kérdés, egyelőre nem tudjuk, hogyan lehetne.

Többek között ezért is írtak alá a visegrádi országok méhészszervezetei együttműködési megállapodást a kaposvári találkozón: közösen terveznek kialakítani értékesítési programot, emellett a szakmai összefogást is erősítenék.

- Szlovákia, Lengyelország és Csehország előttünk jár, mondhatni irigylésre méltó a helyzetük, hiszen az egy főre eső éves mézfogyasztás kilogrammon felül van – jegyezte meg az OMME elnöke. – Nem véletlen, hogy importra szorulnak.

Az alacsony hazai fogyasztást kétféleképpen magyarázták a megkérdezett méhészek. Az egyik tábor szerint idehaza a méz nincs benne a köztudatban, a többiek szerint viszont sokkal inkább a magas ár az oka, hogy a többség nem vásárolja.

- Vélhetően mindkét félnek igaza van – mondta Bross Péter. – A mézről az átlagembernek az akác- és a virágméz jut az eszébe, valamint hogy kenyérre lehet kenni, esetleg a teába tenni. Pedig sokkal több fajta létezik, a felhasználási lehetőségek száma pedig szinte végtelen. Komoly marketingkampányra lenne szükség, hogy változzon a közfelfogás, de erre az ágazatnak nincs pénze. Így viszont a lehetőségek beszűkülnek, s egyre többen hagynak majd fel a méhészkedéssel.

Néhány évtizeden belül előfordulhat, a hazai piacra sem lesz elég a magyar méz - összegezte az elnök.
Forrás: 
Népszava

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

GMO-méh a láthatáron?

Mind a méhészek között, mind tudományos körökben elfogadott az a nézet, hogy megfelelő varroa atkakezelés nélkül a háziméhcsaládok menthetetlenül elpusztulnak. Ha pusztán gazdaállat – parazita alapon nézzük ezt a tényt, akkor ez nyilvánvaló evolúciós zsákutca. Ha egy parazita elpusztítja a gazdaszervezetet, amitől saját léte függ, akkor saját sorsát ő sem kerülheti el, maga is pusztulásra ítélt.

A legtöbb méh Tolnában pusztult el

Példátlanul sok méh pusztult el Tolna megyében. Még az országos átlagnál is több, főleg Dombóvár környékén. Ennek az is oka lehet, hogy Dombóvár környékén nagyon magas a méh-sűrűség, az uniós átlag tízszerese.

Kérészrajzás miatt változott a szúnyogirtás rendje

Ezen a héten több mint háromszáz településen és öt fővárosi kerületben (III., IV., XI., XXI., XXII.) zajlik majd szúnyoggyérítés, amennyiben az időjárás ezt lehetővé teszi. A szakemberek mintegy százezer hektáron terveznek beavatkozni a vérszívók számának csökkentése érdekében.

Méhészkedés a háború sújtotta Szíriában

Amióta Szíriában háború zajlik, a méhészek és méhcsaládok száma erősen lecsökkent, ugyanakkor a méz ára az egekbe szökött. A megmaradt méhészeknek nehéz a vándorlás, de a saját területen tartott méhekkel is gondok vannak. Mivel az arab világban a méhészetnek nagy hagyományai vannak, az elmenekült méhészek a környező országokban újra méhészettel kezdenek foglalkozni.

Kétarcú selyemfű: jó mézelő, de veszélyes gyomnövény

Bár a nem őshonos és agresszíven terjedő fajok közül legnagyobb ismertségre a parlagfű tett szert, vannak más kártékony növényfajok is. Gyorsan, nagy területeket hódított meg hazánkban a selyemkóró, mely irtásra van ítélve. A méhészek ugyanakkor kedvelik, hiszen kiváló mézelő fajta.

Hét év alatt több mint duplájára nőtt a hazai mézfogyasztás

A méz itthoni népszerűsítésének köszönhetően hét év alatt több mint a duplájára nőtt a mézfogyasztás Magyarországon - fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Jászberényben, a 31. nemzetközi mézvásár és méhésztalálkozó megnyitóján.

Micimackó és a méz

Kerti mese gyerekeknek (is): Micimackó a döngicsélést követte, mert ugyebár ahol döngicsélés van, ott lesz méhecske is. Biztos ti is hallottatok már méhecskét zümmögni, ahogy virágról virágra száll, szorgalmasan gyűjti a virágport és a nektárt, közben pedig beporozza a gyümölcsöt adó növényeinket.

Jászberényben gyűlnek össze a méhészek

Nemzetközi mézvásárt és méhésztalálkozót tartanak augusztus 4-én, szombaton Jászberényben, a méztermelők, eszközgyártók és forgalmazók bemutatkozóját szakmai fórumok és szórakoztató műsorok egészítik ki.

Összefogtak a gazdálkodók, indul a Nyitott Porták projekt

Pincetúrákkal, gyógynövény bemutatókkal és különféle gazdaságok megtekintésével várják a vendégeket a Zala-völgyi gazdák. Nyitott Porta néven olyan összefogás született, melynek keretében nem csak megismerni lehet a helyi termelőket, de közvetlenül vásárolhatnak tőlük az érdeklődők.

Koncert rovarokra és filharmonikusokra hangszerelve - videó

A Berlini Filharmonikusok és a WWF (Word Wide Fund for Nature -Természetvédelmi Alap) együttműködésében egy koncertmű született, melyben először szerepelnek maguk a rovarok is. A mű rendhagyó és igen sajátos módon alkalmazza a rovarhangokat a koncerten, mely az interneten hallgatható meg csekély támogatás ellenében. A letöltésekből származó összeget a WWF a rovarok megmentésére használja fel.