Back to top

Komoly marketingkampányra lenne szüksége a méhészetnek

Nyolcvan, köztük Szlovákiából, Romániából és Szlovéniából érkezett kiállító mutatta be termékeit és terményeit a 20. alkalommal rendezett kaposvári nemzetközi méhésztalálkozón. Ahol az is kiderült: keserű a mézes jövő.

A hatalmas érdeklődés, a kiállítópavilonok közötti nyüzsgő tumultus láttán a laikus szemlélődő bizonyára azt szűrte le: minden rendben a honi méhészettel, az ágazat, mely a hazai mezőgazdasági GDP egy százalékát jelenti, fénykorát éli. Ezzel szemben a szakemberek meglehetősen borús jövőképet vázoltak fel, legalábbis, ha nem sikerül jelentős változásokat elérni. Úgy a szakmában, mint a fogyasztóknál.

- A rendszerváltás óta folyamatosan emelkedett a méhészek száma, jelenleg úgy húszezren foglalkoznak ezzel az országban – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. – A méhcsaládoké pedig konkrétan megduplázódott, s most 1,2 millió kaptárban termelik a mézet. Csak éppen az elmúlt években megállt a fejlődés.

A szakemberek szerint elsősorban a megnövekedett költségek miatt. Korábban ugyanis a méheket a természet tartotta életben, ma viszont a méhészek: a környezeti ártalmak miatt rengeteget kell költeni méhegészségügyre. Cseppet sem mellékesen a hazai mézfogyasztás továbbra is igen alacsony, alig hetven deka személyenként évente, így a 25 ezer tonnás éves termés kétharmada exportra kerül, a világpiacon viszont a pancsolt, hamis mézzel óriási tételben megjelenő Kína diktálja az árakat.

- Nem véletlen, hogy a nyugat-európai országok már csak belső piacra termelnek – folytatta Bross Péter. – Tíz-harminc éven belül ez vár a hazai termelőkre is: egyszerűen nem éri majd meg kivinni a hordós mézet. Éppen ezért addigra jelentősen meg kellene erősíteni a hazai piacot, más kérdés, egyelőre nem tudjuk, hogyan lehetne.

Többek között ezért is írtak alá a visegrádi országok méhészszervezetei együttműködési megállapodást a kaposvári találkozón: közösen terveznek kialakítani értékesítési programot, emellett a szakmai összefogást is erősítenék.

- Szlovákia, Lengyelország és Csehország előttünk jár, mondhatni irigylésre méltó a helyzetük, hiszen az egy főre eső éves mézfogyasztás kilogrammon felül van – jegyezte meg az OMME elnöke. – Nem véletlen, hogy importra szorulnak.

Az alacsony hazai fogyasztást kétféleképpen magyarázták a megkérdezett méhészek. Az egyik tábor szerint idehaza a méz nincs benne a köztudatban, a többiek szerint viszont sokkal inkább a magas ár az oka, hogy a többség nem vásárolja.

- Vélhetően mindkét félnek igaza van – mondta Bross Péter. – A mézről az átlagembernek az akác- és a virágméz jut az eszébe, valamint hogy kenyérre lehet kenni, esetleg a teába tenni. Pedig sokkal több fajta létezik, a felhasználási lehetőségek száma pedig szinte végtelen. Komoly marketingkampányra lenne szükség, hogy változzon a közfelfogás, de erre az ágazatnak nincs pénze. Így viszont a lehetőségek beszűkülnek, s egyre többen hagynak majd fel a méhészkedéssel.

Néhány évtizeden belül előfordulhat, a hazai piacra sem lesz elég a magyar méz - összegezte az elnök.
Forrás: 
Népszava

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Olcsó mézet lehet importálni, de megporzást nem

A méz a harmadik leghamisítottabb élelmiszer. Az EUROSTADT jelentése szerint az Európai Unióba importként bekerülő méz 20 százaléka sohasem látott méheket és kaptárt. Ez a jelentős mennyiségű, olcsó hamisítvány egyre inkább kiszorítja a termelőket az unió piacáról.

Amikor a DDT a kaptárból mérgez

Egy friss olasz vizsgálat során kiderült, hogy az elemzett 178 viaszminta 74 százalékában található legalább egy nem kívánatos vegyszermaradvány. Megoldatlan probléma, hogy ezeket az anyagokat miként távolítsák el a méhészetek és a műlép gyártók közötti viaszkörforgásból.

Elfogadás előtt a Mézjelentés

Március elsején szavazhat az Európai Parlament a Mézjelentésről, amely az Európában termelt, azon belül is a kiváló minőségű magyar mézet védené meg a hamisított importtól. Bár a dokumentum sarokpontja az álmézek elleni küzdelem, elfogadásának ennél sokkal szélesebb körű előnyei lehetnek, mondta Erdős Norbert, a Mézjelentést beterjesztő EP-képviselő Szombathelyen, sajtótájékoztatón.

A propolisz és a hód

Egy hiánypótló és olvasmányos könyv jelent meg arról, hogy miként képesek a méhek szabályozni élettartamukat, illetve a kaptár fertőzésmentességét. Közérthetően megismerhetjük a propolisz kutatásának állomásai mellett a méz, a virágpor, és a méhpempő jelentőségét a méhcsaládban. Nem elhanyagolható erénye a könyvnek, hogy filozófiai síkon is értekezik a méhekről és a méhészkedés szépségeiről.

Díjazták Európa méhbarát kezdeményezéseit

Tavaly decemberben adták át European Bee Awardot, mellyel elismerik az innovatív és praktikus ötleteket, melyekkel az európai gazdálkodásban megvédhetőek a beporzók. A díj azon gazdákat, területtulajdonosokat, kutatókat, magán és közintézményeket támogatja, akik innovatív projekteket dolgoznak ki a mezőgazdaság részére hasznos méhek és más beporzó állatok védelmére.

Elismerték a méhész anyuka kemény munkáját

Egy kétgyermekes gyulai anyuka, Mikóné Hirth Beáta édesköményes mézét választották az ország legjobbjának a 10. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon. Beáta példája jól mutatja, hogy ha valaki nagyon akar valamit, bármit elérhet. A díjat ugyanis úgy nyerte el, hogy a méhészkedéssel csak néhány éve ismerkedett meg, és külföldön dolgozó férje távollétében rengeteg feladat szakadt a nyakába.

Jó hátszelet kapott a Méz-jelentés

Rendkívüli támogatást kapott az Európai Parlament (EP) szakbizottságában Erdős Norbert, magyar EP képviselő Méz-jelentése – jelentette ki a politikus, miután a szakbizottság tagjai egy kivétellel mind támogatták a jelentését.

Az önellátó-önfenntartó mézes falu Baranyában

A kényszer nagy úr, de Aranyosgadányban igyekeztek összefogni és mindent megtenni annak érdekében, hogy a nehézségek ellenére felülkerekedjenek a problémákon. Ma már saját termékeik vannak és arra törekszenek, hogy önellátóak legyenek, minden háztartásba jusson zöldség, lekvár, savanyúság és méz.

Szlovák-magyar erdészeti méhészprojekt indul

A szlovák állami erdőgazdaság Kistapolcsányi Erdészete és a Vértesi Erdő Zrt. 340 millió forintos uniós támogatásból közös programot valósít meg a két erdészet méhészeti hagyományainak megújítására - jelentették be Kistapolcsány kastélyában. Az erdészetek méhészetet telepítenek, az innen származó termékek feldolgozását bemutató üzemet és méhlegelőket létesítenek.

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.