Back to top

Komoly marketingkampányra lenne szüksége a méhészetnek

Nyolcvan, köztük Szlovákiából, Romániából és Szlovéniából érkezett kiállító mutatta be termékeit és terményeit a 20. alkalommal rendezett kaposvári nemzetközi méhésztalálkozón. Ahol az is kiderült: keserű a mézes jövő.

A hatalmas érdeklődés, a kiállítópavilonok közötti nyüzsgő tumultus láttán a laikus szemlélődő bizonyára azt szűrte le: minden rendben a honi méhészettel, az ágazat, mely a hazai mezőgazdasági GDP egy százalékát jelenti, fénykorát éli. Ezzel szemben a szakemberek meglehetősen borús jövőképet vázoltak fel, legalábbis, ha nem sikerül jelentős változásokat elérni. Úgy a szakmában, mint a fogyasztóknál.

- A rendszerváltás óta folyamatosan emelkedett a méhészek száma, jelenleg úgy húszezren foglalkoznak ezzel az országban – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. – A méhcsaládoké pedig konkrétan megduplázódott, s most 1,2 millió kaptárban termelik a mézet. Csak éppen az elmúlt években megállt a fejlődés.

A szakemberek szerint elsősorban a megnövekedett költségek miatt. Korábban ugyanis a méheket a természet tartotta életben, ma viszont a méhészek: a környezeti ártalmak miatt rengeteget kell költeni méhegészségügyre. Cseppet sem mellékesen a hazai mézfogyasztás továbbra is igen alacsony, alig hetven deka személyenként évente, így a 25 ezer tonnás éves termés kétharmada exportra kerül, a világpiacon viszont a pancsolt, hamis mézzel óriási tételben megjelenő Kína diktálja az árakat.

- Nem véletlen, hogy a nyugat-európai országok már csak belső piacra termelnek – folytatta Bross Péter. – Tíz-harminc éven belül ez vár a hazai termelőkre is: egyszerűen nem éri majd meg kivinni a hordós mézet. Éppen ezért addigra jelentősen meg kellene erősíteni a hazai piacot, más kérdés, egyelőre nem tudjuk, hogyan lehetne.

Többek között ezért is írtak alá a visegrádi országok méhészszervezetei együttműködési megállapodást a kaposvári találkozón: közösen terveznek kialakítani értékesítési programot, emellett a szakmai összefogást is erősítenék.

- Szlovákia, Lengyelország és Csehország előttünk jár, mondhatni irigylésre méltó a helyzetük, hiszen az egy főre eső éves mézfogyasztás kilogrammon felül van – jegyezte meg az OMME elnöke. – Nem véletlen, hogy importra szorulnak.

Az alacsony hazai fogyasztást kétféleképpen magyarázták a megkérdezett méhészek. Az egyik tábor szerint idehaza a méz nincs benne a köztudatban, a többiek szerint viszont sokkal inkább a magas ár az oka, hogy a többség nem vásárolja.

- Vélhetően mindkét félnek igaza van – mondta Bross Péter. – A mézről az átlagembernek az akác- és a virágméz jut az eszébe, valamint hogy kenyérre lehet kenni, esetleg a teába tenni. Pedig sokkal több fajta létezik, a felhasználási lehetőségek száma pedig szinte végtelen. Komoly marketingkampányra lenne szükség, hogy változzon a közfelfogás, de erre az ágazatnak nincs pénze. Így viszont a lehetőségek beszűkülnek, s egyre többen hagynak majd fel a méhészkedéssel.

Néhány évtizeden belül előfordulhat, a hazai piacra sem lesz elég a magyar méz - összegezte az elnök.
Forrás: 
Népszava

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felhő technológia menti meg a méheket?

Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel csütörtökön.

Legyen minden nap, mézes nap - őszi mézfogyasztási kampány

Kampány indul a belföldi mézfogyasztás ösztönzésére, ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. A mézfogyasztást ösztönző kampány december elejéig tart az Agrárminisztérium (AM), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) együttműködésében.

A Bayer nem hagyja magát

A Bayer nehezményezi a neonikotionoid tilalom Európai Bíróság általi indoklását. A cég szerint ez más engedélyezett szereket is veszélybe sorol. A tilalmat a cég tudománytalannak minősíti.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Bayer: a tiakloprid marad

Szeptember 19-től már nem forgalmazhatók, december 19-től pedig már nem használhatók három neonikotinoid hatóanyagot, imidaklopridot, tiametoxámot és klotianidint tartalmazó rovarölő készítmények az EU-ban, de a tiakloprid továbbra is forgalomban marad.

Sonkolyt a füstölőbe!

A napviaszolvasztóból összegyűlt sonkoly egy egészen praktikus felhasználási lehetőségéről olvashatunk a Deutsches Bienenjournal legutóbbi számában. Egy húsdaráló segítségével "pellet" készíthető belőle, mely két évig tárolható és egyszeri begyújtás után több óráig biztosítja a nem fojtó füstöt.

Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

A méhekre veszélyes ázsiai lódarázs (Vespa velutina) 14 év alatt elterjedt egész Franciaországban és megjelent Európa más részein is, mint pl. Németországban. Terjedését és kártételeit most Németországban is kutatják. Az ázsiai lódarázs invazív és tájidegen fajnak tekinthető Európában. Magyarországon még nem érkezett róla jelentés, de csak remélni tudjuk, hogy terjeszkedését az Alpok megállítják.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

A Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Pécs közigazgatási területen tartott méhállományokra azonnali hatállyal községi zárlatot rendelt el.

Hamarosan fizetik a méhészeti támogatásokat

A Magyar Államkincstár a Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2017/2018-as végrehajtási időszakához kapcsolódóan az elmúlt hónapokban tizenkét alintézkedés keretében már összesen 502 millió forint támogatást fizetett ki a méhész-gazdálkodóknak, illetve méhész szervezeteknek.

A termelők együttműködésére van szükség a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági ágazatokat sújtó legnagyobb probléma, hogy különvált a termelés és a feldolgozás, és ezen a termelők együttműködésével lehet változtatni - mondta Nagy István agrárminiszter szombaton a Nógrád megyei Karancskesziben.