Back to top

Elismerték a méhész anyuka kemény munkáját

Egy kétgyermekes gyulai anyuka, Mikóné Hirth Beáta édesköményes mézét választották az ország legjobbjának a 10. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon. Beáta példája jól mutatja, hogy ha valaki nagyon akar valamit, bármit elérhet. A díjat ugyanis úgy nyerte el, hogy a méhészkedéssel csak néhány éve ismerkedett meg, és külföldön dolgozó férje távollétében rengeteg feladat szakadt a nyakába.

Beáta ráadásul nem csak „Az év kiváló magyar méze 2017” elismerést gyűjtötte be. Különleges, édesköményes méze egyúttal a legjobb egyéb fajtaméz is lett, napraforgómézével pedig a kategória második helyezését hozta el.

Megcsinálta a lehetetlent

Fotó: Mikóné Hirth Beáta
Az anyuka az ünnepélyes díjátadó után egy facebookos bejegyzésben ecsetelte, hogy mennyire rögös út vezetett sikeréig. Ebben a következőket írta:

„Nem tudom, ilyenkor mit lehet írni! Örömkönnyeket hullattam, amikor a 353 induló közül az enyém lett az év kiváló méze díj 2017-ben! A győzelem, azt gondolom, akkor ér igazán sokat, ha sok küzdelem és lemondás társul hozzá! Én most tiszta szívemmel megéltem ezt a győzelmet, hiszen rengeteget vett el a családommal töltött időből, és sokszor éreztem azt a szezon alatt, hogy egyedül, nőként nem bírom ezt tovább csinálni! De a lelkesedésem, kitartásom mindig átlendített a nehéz napokon! Kiváló önismeret is volt ez az év számomra, gyakorlatilag megcsináltam a lehetetlent (akik ismernek tudják, miért írom ezt), és saját magamnak bebizonyítottam, hogy igenis erős vagyok és képes vagyok rá, meg lehet csinálni! A munkám elismerése számomra ez a díj, nagyon hálás vagyok a férjemnek és az anyukámnak is, akik mellettem állnak.”

A viszontagságos győzelemről szóló poszt után a Dívány riportere kereste meg a kétgyermekes családanyát.

Négy éve kezdett méhészkedni

A családanya elmondta, a méheszet még csak nem is az eredeti szakmája, sőt főállása igazából elég távol áll ettől a területtől: az egészségügyi pályán dolgozik közalkalmazottként. A mézek világába férjének köszönhetően csöppent bele. János a nagyapja nyomdokaiba lépve tanulta ki ezt a szép mesterséget, hogy továbbvigye a családi hagyományt, és szenvedélyével feleségét is sikerült "megfertőznie".

Szerelem volt első látásra, egyből felkeltette az érdeklődésemet. Idővel már nem értem be azzal a tudással, ami rám ragadt a családból. A második kisfiam megszületése után ezért beiratkoztam egy méhész tanfolyamra, majd egy mezőgazdasági technikusi képzést is elvégeztem.

Egyedül is boldogult

A GYES-en lévő anyukának nem volt túl egyszerű dolga. Főleg azután, hogy férje két éve külföldön kezdett dolgozni. János nyolc hetes periódusokat tölt Londonban és csak 1-2 hétre tud hazajönni. Távollétében Beátának nem sok ideje jut a világ folyásán elmélkedni.

Azon túl, hogy főállásában dolgozik, egy személyben vezeti a háztartást, neveli a gyermeket és gondozza a méheket, gondoskodva róla, hogy a családi gazdaságból finomabb finomabb mézek kerüljenek ki.

A méhész szezonban hajnali 4-kor keltem, 7-ig megcsináltam, amit lehetett a méhekkel, utána megreggeliztettem a gyerekeket és útnak indítottam őket, majd nyolctól négyig a munkahelyemen dolgoztam, hogy aztán este 8 órától ismét belevessem magam a mézzel kapcsolatos teendőkbe.

Ha azt hiszed, hogy ez nem nagy kunszt, próbáld csak meg utána csinálni. A kaptárak festegetése és a méhek szaporítása még hagyján – legalábbis fizikai szempontból –, de a 30 kilós méztéri fiókok emelgetésével vajon hogy boldogulnál?

Így készült a díjnyertes méz

Beáta és férje folyamatosan kutakodik olyan területek után, ahol minden adott a különleges mézek készítéséhez. Így találták rá arra a helyre is, ahol több hektáron terem az édeskömény. A méheket ezután egy platós autóval fuvarozták el a helyszínre. Fáradozásaik nem voltak hiábavalóak, a kemény munkából egy igazán egyedi, karakteres és fűszeres ízű méz született.

Nagyon megosztó méznek számít. Aki egyszer megkóstolja, soha nem fogja elfelejteni az ízét.

Beáta bízott benne, hogy a versenyen jó helyezést érhet el vele, de amikor kimondták az eredményt, alig akart hinni a fülének, hiszen ekkora elismerést a több évtizede méhészkedő férfiak sem szoktak kapni a megyében. Nők meg pláne nem.

Hatalmas meglepetés volt a számomra. Nem is az ajándékoknak örültem, hanem annak, hogy a szakma nőként elismert. Mindenben igyekszem maximálisan odatenni magam. Úgy tűnik, a sok munka és a kitartásom most meghozta a gyümölcsét.

Londonban is imádják a mézüket

A családnak összesen hétféle méze van, melyeknek nem csupán Gyulán van egyre tekintélyesebb rajongótábora. János londoni munkájának hozadékaként előbb a kinti magyarok, majd az angolok is rákaptak portékáikra.

Annak ellenére, hogy a szakma csúcsára ért, Beátának esze ágában sincs leállni. Egyfolytában kísérletezik és tele van hosszú távú tervekkel. Már arra is van ötlete, hogy mi lehetne a következő méz, amivel újra megbolygathatná az állóvizet, de erről egyelőre nem szeretne beszélni.

140 méhészet csapott össze

Haász Ferenc, a főszervező Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI kérdésére elmondta:

„Idén 140 méhészetből összesen 352 mintát küldtek be a versenyre, ami rekordnak számít a verseny nyolcéves története során. Az ország 110 településéről 35 különböző fajtájú mézből érkeztek minták. A bírálat során több tényezőt vettek figyelembe: a színt, az illatot, az íztisztaságot, a víztartalmat, a termelési tisztaságot és a csomagolást.”

A mézeket első körben Gyulán zsűrizték, ahol 86 mintát választották ki, melyeket laboratóriumi vizsgálatnak vetettek alá. Itt egyebek mellett a mézek fruktóz-glükóz arányt és a pollentartalmat is elemezték. Ezután jött a második körös zsűrizés, Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökének részvételével.

Ami a többi nyertest illeti, az egyes kategóriákban az alábbi eredmények születtek:

  • A legjobb akácméz: Remete Roland (Kecskemét), Hammer Ferenc (Bonyhád).
  • A legjobb vegyes virágméz: Gulyás Zoltánné (Kecskemét).
  • A legjobb napraforgóméz: Ábrám Méhészet (Miskolc)
  • A legjobb repceméz: Ujfalusi Csaba (Körösladány)
  • A legjobb fajtaméz: Tojzán Zoltán hársméze (Pécsvárad)
  • A legjobb különleges méz: Horváth Károly citromos repcekrémje (Csorna)

A győztesek 2018-ban egy matricával láthatják el mézüket, ami igazolja a versenyen elért fokozatot a vásárlók felé.

Forrás: 
divany.hu/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bormustra a Vajdaságban

Idén a Kárpát-medence különböző tájairól – Magyarországról, Romániából, Horvátországból, Moldvából és egész Szerbia területéről - érkeztek borok a 22. Nemzetközi Vince-napi Borversenyre, 85 borbíra értékelte a 681 bormintát a temerini Ifjúsági Otthonban.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Két fiatal magyar kertépítő a WorldSkills-en

Átadták az Országos Parképítő Tehetséggondozó Tanbázist Budapesten, az Agrárminisztérium Közép-Magyarországi Agrár Szakképző Központ Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakgimnáziumában. Ugyanezen a napon hirdették ki a WordSkills Kazan 2019 Szakmák Világbajnoksága kertépítő szakma nemzeti válogatójának eredményét is.

Készül a magyar csapat a január végi Bocuse d'Orra

Jól halad a magyar csapat felkészülése a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny január 28-29-i lyoni világdöntőjére, Pohner Ádám séf, Segal Viktor coach és Csillag Richárd commis (segítő) már a finomhangolásokat végzik.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

A poszméh, mint eleven drón - videó

A mezőgazdasági termelők már használják a drónokat a növények megfigyelésére és a hőmérséklet vagy a páratartalom ellenőrzésére. Ezek az eszközök azonban eléggé energiaigényesek. Új módszereket keresnek. Az energiafogyasztó drónok helyett a Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan rendszert hoztak létre, amely elég kis érzékelővel rendelkezik ahhoz, hogy azokat egy poszméh hátán helyezzék el.

Beteg a mézpiac (2. rész)

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben). Ráadásul, alig-alig lehet eladni, a hazai exportcégek szokatlanul sokat állnak, nem vásárolnak. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért beteg a mézpiac?

Almavédelem poszméhekkel?

A növényvédelemben mind nagyobb gond lehet a tűzelhalás elleni védekezés, mert a melegedő időjárás miatt másodvirágzásra lehet számítani az almánál, amikor nagyobb a fertőzés veszélye, mint tavasszal. Belga kutatók kísérleteztek azzal, hogy poszméhekkel juttassanak antagonista élesztőgombát az alma és körte virágaira, amivel meg lehet előzni a tűzelhalás fertőzését.

Egyre menőbb a falusi turizmus

Óriási bővülést mutatott tavaly a falusi turizmus látogatottsága: a magyarok egyre inkább érdeklődnek a vidék értékei iránt, miközben népszerűbbek lettek a helyi termékek és a régiós nemzeti kincsek.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba. Mivel a tavaszi munkálatok még két hónapnyira vannak, megengedhetjük magunknak, hogy távolabbról indítsuk a témát.