Back to top

Elismerték a méhész anyuka kemény munkáját

Egy kétgyermekes gyulai anyuka, Mikóné Hirth Beáta édesköményes mézét választották az ország legjobbjának a 10. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon. Beáta példája jól mutatja, hogy ha valaki nagyon akar valamit, bármit elérhet. A díjat ugyanis úgy nyerte el, hogy a méhészkedéssel csak néhány éve ismerkedett meg, és külföldön dolgozó férje távollétében rengeteg feladat szakadt a nyakába.

Beáta ráadásul nem csak „Az év kiváló magyar méze 2017” elismerést gyűjtötte be. Különleges, édesköményes méze egyúttal a legjobb egyéb fajtaméz is lett, napraforgómézével pedig a kategória második helyezését hozta el.

Megcsinálta a lehetetlent

Fotó: Mikóné Hirth Beáta
Az anyuka az ünnepélyes díjátadó után egy facebookos bejegyzésben ecsetelte, hogy mennyire rögös út vezetett sikeréig. Ebben a következőket írta:

„Nem tudom, ilyenkor mit lehet írni! Örömkönnyeket hullattam, amikor a 353 induló közül az enyém lett az év kiváló méze díj 2017-ben! A győzelem, azt gondolom, akkor ér igazán sokat, ha sok küzdelem és lemondás társul hozzá! Én most tiszta szívemmel megéltem ezt a győzelmet, hiszen rengeteget vett el a családommal töltött időből, és sokszor éreztem azt a szezon alatt, hogy egyedül, nőként nem bírom ezt tovább csinálni! De a lelkesedésem, kitartásom mindig átlendített a nehéz napokon! Kiváló önismeret is volt ez az év számomra, gyakorlatilag megcsináltam a lehetetlent (akik ismernek tudják, miért írom ezt), és saját magamnak bebizonyítottam, hogy igenis erős vagyok és képes vagyok rá, meg lehet csinálni! A munkám elismerése számomra ez a díj, nagyon hálás vagyok a férjemnek és az anyukámnak is, akik mellettem állnak.”

A viszontagságos győzelemről szóló poszt után a Dívány riportere kereste meg a kétgyermekes családanyát.

Négy éve kezdett méhészkedni

A családanya elmondta, a méheszet még csak nem is az eredeti szakmája, sőt főállása igazából elég távol áll ettől a területtől: az egészségügyi pályán dolgozik közalkalmazottként. A mézek világába férjének köszönhetően csöppent bele. János a nagyapja nyomdokaiba lépve tanulta ki ezt a szép mesterséget, hogy továbbvigye a családi hagyományt, és szenvedélyével feleségét is sikerült "megfertőznie".

Szerelem volt első látásra, egyből felkeltette az érdeklődésemet. Idővel már nem értem be azzal a tudással, ami rám ragadt a családból. A második kisfiam megszületése után ezért beiratkoztam egy méhész tanfolyamra, majd egy mezőgazdasági technikusi képzést is elvégeztem.

Egyedül is boldogult

A GYES-en lévő anyukának nem volt túl egyszerű dolga. Főleg azután, hogy férje két éve külföldön kezdett dolgozni. János nyolc hetes periódusokat tölt Londonban és csak 1-2 hétre tud hazajönni. Távollétében Beátának nem sok ideje jut a világ folyásán elmélkedni.

Azon túl, hogy főállásában dolgozik, egy személyben vezeti a háztartást, neveli a gyermeket és gondozza a méheket, gondoskodva róla, hogy a családi gazdaságból finomabb finomabb mézek kerüljenek ki.

A méhész szezonban hajnali 4-kor keltem, 7-ig megcsináltam, amit lehetett a méhekkel, utána megreggeliztettem a gyerekeket és útnak indítottam őket, majd nyolctól négyig a munkahelyemen dolgoztam, hogy aztán este 8 órától ismét belevessem magam a mézzel kapcsolatos teendőkbe.

Ha azt hiszed, hogy ez nem nagy kunszt, próbáld csak meg utána csinálni. A kaptárak festegetése és a méhek szaporítása még hagyján – legalábbis fizikai szempontból –, de a 30 kilós méztéri fiókok emelgetésével vajon hogy boldogulnál?

Így készült a díjnyertes méz

Beáta és férje folyamatosan kutakodik olyan területek után, ahol minden adott a különleges mézek készítéséhez. Így találták rá arra a helyre is, ahol több hektáron terem az édeskömény. A méheket ezután egy platós autóval fuvarozták el a helyszínre. Fáradozásaik nem voltak hiábavalóak, a kemény munkából egy igazán egyedi, karakteres és fűszeres ízű méz született.

Nagyon megosztó méznek számít. Aki egyszer megkóstolja, soha nem fogja elfelejteni az ízét.

Beáta bízott benne, hogy a versenyen jó helyezést érhet el vele, de amikor kimondták az eredményt, alig akart hinni a fülének, hiszen ekkora elismerést a több évtizede méhészkedő férfiak sem szoktak kapni a megyében. Nők meg pláne nem.

Hatalmas meglepetés volt a számomra. Nem is az ajándékoknak örültem, hanem annak, hogy a szakma nőként elismert. Mindenben igyekszem maximálisan odatenni magam. Úgy tűnik, a sok munka és a kitartásom most meghozta a gyümölcsét.

Londonban is imádják a mézüket

A családnak összesen hétféle méze van, melyeknek nem csupán Gyulán van egyre tekintélyesebb rajongótábora. János londoni munkájának hozadékaként előbb a kinti magyarok, majd az angolok is rákaptak portékáikra.

Annak ellenére, hogy a szakma csúcsára ért, Beátának esze ágában sincs leállni. Egyfolytában kísérletezik és tele van hosszú távú tervekkel. Már arra is van ötlete, hogy mi lehetne a következő méz, amivel újra megbolygathatná az állóvizet, de erről egyelőre nem szeretne beszélni.

140 méhészet csapott össze

Haász Ferenc, a főszervező Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI kérdésére elmondta:

„Idén 140 méhészetből összesen 352 mintát küldtek be a versenyre, ami rekordnak számít a verseny nyolcéves története során. Az ország 110 településéről 35 különböző fajtájú mézből érkeztek minták. A bírálat során több tényezőt vettek figyelembe: a színt, az illatot, az íztisztaságot, a víztartalmat, a termelési tisztaságot és a csomagolást.”

A mézeket első körben Gyulán zsűrizték, ahol 86 mintát választották ki, melyeket laboratóriumi vizsgálatnak vetettek alá. Itt egyebek mellett a mézek fruktóz-glükóz arányt és a pollentartalmat is elemezték. Ezután jött a második körös zsűrizés, Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökének részvételével.

Ami a többi nyertest illeti, az egyes kategóriákban az alábbi eredmények születtek:

  • A legjobb akácméz: Remete Roland (Kecskemét), Hammer Ferenc (Bonyhád).
  • A legjobb vegyes virágméz: Gulyás Zoltánné (Kecskemét).
  • A legjobb napraforgóméz: Ábrám Méhészet (Miskolc)
  • A legjobb repceméz: Ujfalusi Csaba (Körösladány)
  • A legjobb fajtaméz: Tojzán Zoltán hársméze (Pécsvárad)
  • A legjobb különleges méz: Horváth Károly citromos repcekrémje (Csorna)

A győztesek 2018-ban egy matricával láthatják el mézüket, ami igazolja a versenyen elért fokozatot a vásárlók felé.

Forrás: 
divany.hu/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felhő technológia menti meg a méheket?

Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel csütörtökön.

Legyen minden nap, mézes nap - őszi mézfogyasztási kampány

Kampány indul a belföldi mézfogyasztás ösztönzésére, ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. A mézfogyasztást ösztönző kampány december elejéig tart az Agrárminisztérium (AM), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) együttműködésében.

Az év magyar vállalata az AXIÁL Kft.

Október 11-én rendezték meg a Figyelő Top200 gálát a budapesti Várkert Bazárban. Az év egyik legjelentősebb hazai, üzleti eseményén nyolc kategóriában osztottak ki díjakat, köztük „Az év magyar vállalata” elismerést is, amit az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője vehetett át.

Kollégánk elismerése

Biza Klárának, a Kertészet és Szőlészet, valamint a Kertbarát Magazin főszerkesztőjének Helyes Lajos, a Szent István Egyetem rektorhelyettese adta át az Arany Díszoklevelet a szakoktatásért és ismeretterjesztésért kifejtett több évtizedes kimagasló munkája elismeréseként.

A Bayer nem hagyja magát

A Bayer nehezményezi a neonikotionoid tilalom Európai Bíróság általi indoklását. A cég szerint ez más engedélyezett szereket is veszélybe sorol. A tilalmat a cég tudománytalannak minősíti.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Bayer: a tiakloprid marad

Szeptember 19-től már nem forgalmazhatók, december 19-től pedig már nem használhatók három neonikotinoid hatóanyagot, imidaklopridot, tiametoxámot és klotianidint tartalmazó rovarölő készítmények az EU-ban, de a tiakloprid továbbra is forgalomban marad.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Sonkolyt a füstölőbe!

A napviaszolvasztóból összegyűlt sonkoly egy egészen praktikus felhasználási lehetőségéről olvashatunk a Deutsches Bienenjournal legutóbbi számában. Egy húsdaráló segítségével "pellet" készíthető belőle, mely két évig tárolható és egyszeri begyújtás után több óráig biztosítja a nem fojtó füstöt.

Hiába röpködnek a drónok, az ekére mindig szükség lesz

Összesen 19 fiatal mérte össze tudását pénteken a 9. Középiskolás Szántóversenyen: két kategóriában – ágyeke és váltva forgató eke – gyűjtötték a pontokat. A zsűri szerint erős volt a mezőny, s lelkesedésből sem volt hiány: diáktársak szurkoltak az agráros tanulóknak.