A Bükk délnyugati részén, Felsőtárkány, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Bogács és Tard községek területén, mintegy 13 400 hektár állami erdőt kezel felelősséggel az EGERERDŐ Zrt. Felsőtárkányi Erdészete. Az ezekből az erdőkből évenként kitermelt 31 000 köbméter nettó faanyag egy részét a faipar dolgozza föl, nagyobb részben pedig tűzifa és apríték lesz. Az erdészethez tartozó felnémeti Tűzifaudvarban szolgálják ki a helyi lakosságot hasított-darabolt tűzifával, és a környékbeli hotelek fűtésére is innen szállítják az aprítékot.
A termőhelyi adottságokból adódóan a Felsőtárkányi Erdészet területén a középhegységi és dombvidéki gyertyános-tölgyes és cseres-tölgyes erdőtársulások az uralkodók.
mutatta be erdészetének jellegzetességeit Gyenes István erdészetvezető. Koruk szerint az idősebb faállományok vannak túlsúlyban, köszönhetően a természetvédelmi oltalom alatt álló erdőknek, valamint a talajvédelmi rendeltetésű, a faanyagtermelést nem szolgáló, úgynevezett örökerdőknek. Az ilyen idős állományok mind botanikailag, mind zoológiailag hatalmas értéket képviselnek.
Az erdészet erdőművelési és fahasználati tevékenysége során is a természetes folyamatokra épít, a természetközeli erdőgazdálkodás irányelveit követi. Az erdészek munkáját a tölgy és bükk magtermés mennyisége és minősége, az újulat megtelepedése, a csemeték növekedése irányítja. Az idős őshonos állományok fakitermelését csak kellő csemeteszám meglétekor engedélyezi a hatóság, a felújító vágások, szálalóvágások és szálalások nagy aránya jellemző, ezáltal a természetes erdőfelújítások mértéke is jelentős, az EGERERDŐ Zrt. teljes területén eléri a 95 százalékot.
A fenyőállományunk egészségi állapota klimatikus okokból nagyon leromlott az utóbbi években, osztotta meg velünk a szakember a sajnálatos tényt. Nagyon sok faegyed elszáradt, és ezekből a foltokból kiindulva a rovarok és gombák megbetegíthetik az élő fenyőket is. A faanyag további értékromlásának megelőzésére ezért ezeket a fenyveseket „kényszertarvágni” kell, a helyükön pedig mesterségesen kell új erdőt telepítenünk.
|
A turisztikai fejlesztés újabb mérföldköve
A Felsőtárkányi Erdészet vadászati hírneve is régi, a kövek alatti hegyoldalak, a Pazsag körüli volt szatmári püspöki erdő, a Hór-völgy vidéke, a cserépfalusi Mocsáros-ház környéke napjainkban is kedvelt vadászterületek.
Az erdészet mintegy 12 100 hektáros területen vadgazdálkodik, ahol az egyéni és társas vadászatok során évente körülbelül 700 nagyvad elejtésére nyílik lehetősége a hazai és külföldi vadászoknak. A területen vadászható nagyvadfajok a gímszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó. Az erdészeink és a természetvédelmi szakemberek megfigyelései alapján a védett nagyragadozóink közül az európai szürkefarkast és a hiúzt állandó vadnak tekinthetjük, alkalmanként pedig barna medve is megfordul a területen – mondta az erdészetvezető.
Csühögő nosztalgiaA Felsőtárkányi Erdészet területén működik az EGERERDŐ Zrt. három erdei vasútja közül az egyik. A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút gyönyörű természeti környezetben 5 kilométer hosszon közlekedik. Megközelíthető Egerből autóbusszal, személygépkocsival (a 25-ös úton, a 7-es kilométerkőnél található a vasútállomás) és kerékpárral kerékpárúton, amely a kisvasút egykori Eger-Felnémet nyomvonalán fut. Az erdei vasút tavasztól őszig közlekedik, a menetrendet meg találjuk a www.egererdo.hu honlapon. A felsőtárkányi indító állomás után következik az Egeres-völgyi megálló. Az itt lévő vadaskertben muflonok és dámszarvasok láthatók.
A Stimecz-házi végállomáson szalonnasütők, focipálya, fedett szín és a Dél-Bükk élővilágát bemutató erdei tanösvény várja a kirándulókat. Az év folyamán különleges járatok is indulnak, a húsvéti hétvégén például a Nyuszivonat, szeptemberben a Szarvasbőgés a Stimecz-háznál, december elején pedig a Mikulásjárat. A színes programok mellett tavasszal turisták ezreit vonzza Felsőtárkányba a Stimecz-háztól 3 kilométerre fakadó gyönyörű Vöröskő-forrás. Csapadékos tél után a fennsíkon beszivárgó víz kora tavasszal a hegy lábánál, a Vöröskő-völgyben magasba tör, majd ernyőszerűen visszahull. Mivel a forrás nem minden évben működik, érdemes indulás előtt tájékozódni az EGERERDŐ Zrt. közösségi oldalán. |
Az áprilisi váratlan havazás és viharos szél az EGERERDŐ Zrt. területén komoly károkat okozott, az égi csapásról még most is tanúskodnak a kidőlt fák hatalmas tuskói szerte a Bükkben és a Mátrában. Az itt lakók és ide látogatók saját bőrükön tapasztalhatták meg a természet pusztító erejét.
Az erdőbelsőben összeomló hatalmas állományok mellett forgalmas közutak váltak napokra járhatatlanná, elszakadtak villanyvezetékek, több települést közel egy hétig megfosztva az áramellátástól.
A tavaszi havazás és vihar főként a meredek hegyoldalakon élő tányéros gyökérzetű bükkösöket sújtotta, a már kilombosodott fák nem bírták elviselni a leveleikre tapadt hó nyomását. Gyökereik kifordultak a felázott talajban, és a hatalmas faóriások dominószerűen kidőltek, semmit nem kímélve. Az ország egyik legkedveltebb kirándulóhelye, a szilvásváradi Szalajka-völgy látogatása is életveszélyessé vált.
Az erdészetek, köztük a Felsőtárkányi Erdészet is azonnal megkezdte a közutakon, erdőkben rekedt emberek mentését, és a károk felszámolását.
A turistautakkal behálózott Bükk bakancsos turistaként és két keréken is felfedezhető. Természeti kincseit először Less Nándor szenvedélyes világutazónk tárta fel, a térség szépsége azóta sem halványult. A Bükkben halad az Országos Kéktúra útvonala, az azonos jelzésű
Bükki Kéktúra útvonalán pedig több mint 72 kilométert tehetünk meg a térségben. Emellett számos turistaút, kijelölt kerékpáros erdei út segít a térség föltérképezésében.
Az erdőtömbben történelmi kalandozásokat is tehetünk. Legrégebbi leletei a Hór-völgy neandervölgyi ősember barlangjából, az úgynevezett Suba-lyuk barlangból származnak. Tovább haladva a Hór-völgyben az Ódor-hegy oldalán álló Ódorvár maradványaihoz érünk. A vár múltját köd fedi, valószínűleg az akkor még forgalmas Hór-völgyi út védelmére, figyelésére használták. A vár alatt rejtőző Hajnóczi-barlang csodaszép, több évszázad alatt kialakult cseppkőképződményeket rejt. A fokozottan védett barlang feltárása folyamatos, csak engedéllyel látogatható.
A környékbeli falvak lakói szoros kötelékben éltek az erdővel, fakitermeléssel, szénégetéssel, mészégetéssel és háton hordható mogyorófából készült kosarak készítésével foglalkoztak.
Portékáikat egész messzire, az Alföldre is elszállították, hogy biztosítsák családjuk megélhetését.
Szádeczky Kornélia,
Vigh Ilona
