Back to top

Baromfitrágyából fermentált pellet

Hasznos, keresett, és akik már használták, esküsznek rá. A baromfi szerves trágyából készített Bio-Fer pelletről van szó, amit a nyírkércsi Baromfi-Coop Kft. készít, és aminek a használatával az istállótrágya minden nyűge, nyomora végérvényesen a múlté.

Az új pelletkészítő üzemet a Nyírjákó külterületén található fermentációs feldolgozó mellett hozzák létre, zöldmezős beruházás keretében. A beruházás megvalósítását 2017. november 1-jén kezdték meg, ami egyben a kapcsolódó K+F tevékenység megkezdésének is az időpontja. A projektet és az üzemi kísérleteket 2020. október 31-ére tervezik befejezni. A kutatás-fejlesztési beruházással 15 új munkahelyet hoznak létre a Baromfi-Coop Kft. ezen telepén.

Az új üzem éves kapacitása 60 ezer tonna szerves baromfitrágya szakszerű feldolgozása és piacra juttatása lesz.

Ezt a mennyiséget mintegy 75 milliós csirke- és tyúkállomány trágyájából hozzák létre, és Bio- Fer néven forgalmazzák. Az üzem kapacitása 100 ezer tonnára bővíthető, és ha ezt sikerül megvalósítani, ez lesz Európa legnagyobb szervestrágya-feldolgozója. A projekt keretében összesen 2,52 milliárd forint költséget számolhatnak el a konzorcium tagjai, amiből 1,63 milliárd forint a támogatás, azaz 64,7 százalékos az intenzitása. A beruházás a Széchenyi 2020 Program keretében valósul meg.

Együtt a Bio-Fer konzorcium vezetői: Tamás János, Bárány László, Vincze András és Tóth Balázs
Együtt a Bio-Fer konzorcium vezetői: Tamás János, Bárány László, Vincze András és Tóth Balázs

Az élet kényszerítette ki

Az eddigi adatok arról a sajtótájékoztatóról származnak, amit a Baromfi-Coop Kft. 2018. január 1-jén tartott Baktalórántházán. Az eseményen a beruházó Baromfi-Coop Kft. mellett részt vettek a Debreceni Egyetem, a Multimix Kft. és a Timac Agro Hungária Kft. képviselői is. Bárány László, a Mastergood cégcsoport alapító- tulajdonosa tájékoztatójában szólt arról is, hogy ezt a fejlesztést, mint oly sok más korábban felvetődött ötletet, az élet kényszerítette ki. A cégcsoportnál a gazdálkodás hármas rendszerben működik. Külön üzemel az agrár- és élelmiszeripari integráció, külön az ehhez tartozó mezőgazdasági takarmánytermelés és tápanyag- gazdálkodás, és végül, de nem utolsó sorban, a rendszer működésének harmadik eleme a melléktermékek racionális hasznosítása.

A Baromfi-Coop 28 telephelyen 400 gazdasággal működik együtt, és ehhez kevés az a 100 hektár, ami a Bárány család tulajdonában van. Ezért integrációban termeltetnek, és 6000 hektárról vásárolnak fel kukoricát, búzát, napraforgót és őszi káposztarepcét. Mindezt saját takarmánykeverőjükben alakítják át a baromfitenyésztéshez szükséges abraktakarmánnyá. Élelmiszeripari rendszerük alapját a csirke nevelése, vágása, feldolgozása és továbbfeldolgozása jelenti. A megoldások folyamatos keresése közepette az élet kikényszerítette, hogy a baromfitartás során keletkező trágyák és hulladékok sorsáról végérvényesen és szakszerűen gondoskodjanak. Ebben a kérdésben a vevők bizonyultak a legerősebb „hatóságnak” számukra, mert a fizetőképes vásárlók igénye minden másnál racionálisabb érv.

A McDonald's partnere

A cégcsoportról érdemes tudni, hogy a McDonald’s második legnagyobb beszállítója Európában, tehát nemcsak itthon, hanem az egész földrészen jegyzett üzemről beszélünk. Öt-hat évvel ezelőtt vetődött fel a csirkék talpfekélyének ügye, amire ez a vevő annyit mondott, hogy

„vagy megoldjátok, vagy más beszállítót keresünk. Ha nem tudtok ezen a területen előre lépni, nekünk nincs szükségünk a Baromfi-Cooptól származó alapanyagra.”

A Bárány família komolyan vette az intelmet, olyannyira, hogy manapság heti 300 ezer kilogramm csirkehúst szállíthatnak a McDonald’s-nak – természetesen úgy, hogy a talpfekély betegséget régen törölték a csirketartással kapcsolatos szótárukból.

Mi kellett ehhez, hogyan lehetett azt elérni, hogy a csirkéknél megszűnjön a talpfekély korábban 80 százalék körüli előfordulása? Szokás szerint körbenéztek, a megfelelő forrásokból tájékozódtak.

Kiderült, hogy Nyugat-Európában a szalmát darálják, granulálják és hőkezelik. Ezeket a folyamatokat igyekeztek a helyszínen is megtekinteni. Bár mindenki szívesen fogadja a szakmabeli érdeklődőket, Bárány László tapasztalatai szerint

arra azért mindenki vigyáz, hogy hasznosítható tudást ne nagyon vigyen magával a látogató.

Némi kínlódás és erőlködés után sikerült olyan hőkezelési eljárást kidolgozniuk a szalmához, amellyel minden létező patogén kórokozót el tudtak pusztítani az alomban. Ez teljesen új dimenziót nyitott a baromfi mélyalmos, istállótrágyás tartási rendszerében. Szükség volt erre az előrelépésre, mert a rendszerváltást követően sokan közellenségnek kiáltották ki a szerves trágyát, főleg olyanok, akik a flaszterről hintik az igét.

A gyakorlatban pedig úgy vetődött fel a kérdés, hogy hova tehetem a baromfitartás során képződő szerves trágyát, és mikor juttathatom azt ki a megfelelő termőtalajra. A csirke ugyanis bonyolultabb e téren a sertésnél és a szarvasmarhánál, mert évente hatszor termelnek egy-egy istállóban. Közben EU-s pénzből lehetett szervestrágya-tárolókat építeni, de ez sem oldotta meg a gondot, mert a trágya továbbra is ott bűzlött kezeletlenül a telephely mellett. A szerves anyagot nem sterilizálták, ezért a tároláson kívül más haszna nem volt annak a programnak.

Jó példát kerestek

Bárány László viszont egy másik metodikát talált követésre méltónak: meglátni és megtalálni az értéket a szerves trágyában úgy, hogy azzal minden káros környezeti hatást meg tudjunk szüntetni.

Japán technológiát találtak és vásároltak meg.

A többcélú organikus biofermentátum termékcsalád kidolgozásában és piaci bevezetésében kutatóként vesz részt a Debreceni Egyetem Víz- és környezetgazdálkodási Intézete, Tamás János intézetigazgató professzor irányításával. A Multimix Kft. a gépi és technológiai rendszerek fejlesztését végzi, erről Vincze András, a kft. ügyvezető igazgatója tartott tájékoztatót. A Timac Agro Hungária Kft. nevében Tóth Balázs ügyvezető igazgató pedig arról számolt be, hogy cége a tápanyag- gazdálkodásban elért tapasztalataival működik közre a program sikeressé tételében.

Ennek lényege, hogy a baromfitrágyából fermentációval állítanak elő tiszta anyagot, amely egyben kiemelten hasznos a növénytermesztés számára. Megvásárolták a hozzá szükséges gépeket, és Nyírjákón megépítették a feldolgozóüzemet. Az istállótrágyát fermentorokban érlelik, és ennek az eredményét igény szerint makro- és mikroelem-kiegészítéssel komplettálják, és az így létrehozott végterméket kereskedelmi forgalomba hozzák.

A mostani tanácskozásra meghívták azokat a gazdákat is, akik nemcsak észrevették ebben az anyagban a jót, hanem már alkalmazzák is.

Korábban így találkoztam én is Timárról Pásztor Andrással és Tamás fiával, akik a talaj savanyodása ellen alkalmazzák a feldolgozott tyúktrágyát. Riportban számoltunk be az Újlétán gazdálkodó Cseh Sándor tormatermesztési tapasztalatairól, akinél a Bio-Fer mind mennyiségben, mind minőségben – és így az eladhatóságban is – elképesztő eredményeket hozott. A mostani tanácskozáson részt vett Nagykőrösről Olasz Ferenc és felesége, akik a kertészetükben ugyanúgy használják a feldolgozott és fermentált baromfitrágyát, mint a szántóföldi növénytermesztésükben.

K+F tevékenység

Sorolhatnánk tovább a példákat, de most elsősorban arra koncentrálunk, hogy az új feldolgozó telep milyen előnyökkel kecsegtet, és hogy a K+F tevékenységben ki mivel vesz részt, milyen tapasztalatokat tud megosztani. A nyírjákói telep eredményei kiválóak ugyan, de a vállalatnál keletkező szerves baromfitrágyának csupán az egyharmadát tudják feldolgozni benne.

A Baromfi- Coop azt tervezi, hogy 2021-re további húsz Bakta 1. típusú baromfitartó telepet építenek meg, amelyek szintén megfelelnek a McDonald’s minősítési követelményének – csakhogy ezek további hasonló összetételű szerves trágya keletkezését indukálják.

Ezek korszerű trágyakezelési megoldását is eltervezték, és eddigi tapasztalataikra alapozva vágtak bele az új, 2,52 milliárd forintos GINOP-nyertes beruházásba.

Az eddigi eredmények ugyanis nagy előnyhöz juttatták a Baromfi-Coopot: a melléktermék ügye többé nem kényszerűen megoldandó feladat, hanem új értékek létrehozása egy keresett termékkel. Sőt, Kisvárdán 2019-ben újabb csirkefeldolgozó rendszert építenek, és az onnan kikerülő melléktermékekből (zsigerekből) kutya-macska eledelt készítenek – azaz a program tovább bővül.

A baromfitrágya fermentálással igen jó hatásfokkal feldolgozható, sőt kijelenthető, hogy az eljárás tökéletes módszer az istállótrágya szakszerű és ésszerű hasznosítására. Rövid fejszámolás után az is kiderült, hogyha ez a mostani projekt véget ér, alkalmassá lesz a magyarországi brojlercsirkék által termelt szerves trágya egyharmadának kezelésére. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha épülne még két-három hasonló fermentáló üzem az országban, akkor a Magyarországon keletkező összes csirketrágyát a lehető legtökéletesebben hasznosíthatnánk velük, mindenféle károsító körülmény nélkül.

Mindez számokban

A részletekbe még annyira érdemes belemenni, hogy tisztázzuk, a szalma feldolgozása és pellettálása mennyire lehet racionális megoldás. A számításhoz figyelembe kell venni, hogy Baktalórántházán és környékén 1 kilogramm szalmát 15–16 forintért lehet megvásárolni nagybálás kiszerelésben úgy, hogy beszállítják a telephelyre.

Ez kölcsönösen előnyös lehet az olyan termelők számára, akik takarmányát a Baromfi-Coop nemcsak betakarítja, hanem fel is vásárolja. Pelletkészítés közben, a sterilizáció folyamán 100 kilogramm szalmából még kivonnak 10 kilogramm port, piszkot és koszt. Az így készülő pelletből nyáron négyzetméterenként 1,5, télen 2 kilogrammot kell a csirkék alá elhelyezni. Ennek az önköltsége kilogrammonként 45–48 forint. Ezt a pelletet 100 kilométeres sugarú körben a vállalat számára csirkét hizlalóknak ugyanennyiért szállítja ki a Baromfi-Coop.

A pelletes tartástechnológiánál 30 százalékkal csökken a szalmaigény, miközben a talpfekély mértéke a korábbi nyári 20 százalékról, illetve a téli 70–100 százalékról nullára csökkent. A fekélyes csirkeláb kilónként 25 forintért adható el kutya-macska eledelnek, miközben az egészséges csirkeláb kilogrammjáért 200 forintot fizetnek, tehát igen jó a piaca. Azt pedig pontosan tudja a szakma, hogy amelyik csirkének talpfekélyes a lába, annak az egész testében ott van a kórokozó, ezért vagy olcsóbban, vagy egyáltalán nem lehet eladni a beteg állatokból készült termékeket.

Az üzemeltetés tapasztalatai szerint a Baromfi-Coopnál egyetlen év alatt a csirkelábak többletárbevételéből 100 millió forint származott.

A beruházás 200 millió forintba került. Mivel a nyírjákói üzem 4 éve működik, könnyen kiszámítható, hogy már a második év végére megtérült a beruházás.

A pellet használói azzal számolhatnak, hogy 1 kilogramm ilyen alom 4,5–5 kilogramm vizet képes magába szívni.

Az így keletkező trágya előnyös a növénytermesztésben, sőt, más hasonló termékek közül azzal tűnik ki a fermentált baromfitrágya, hogy a beltartalma és a minősége az év minden időszakában azonos.

Ugyanis Európában léteznek olyan gyártók más országokban, amelyek a különböző állatfajoktól származó istállótrágyákból nem tudnak minden időben egységes minőségű feldolgozott trágyát szállítani. A Baromfi-Coop technológiája esetében 99 százalékos biztonsággal állítható, hogy mindig azonos minőségű lesz a végtermék, sőt, az is, hogy az intenzív takarmányozás következtében a fermentált trágya beltartalma felülmúlja a szokásosat. Amikor az új üzem elkészül, újabb 60 ezer tonna alapanyag feldolgozására lesznek képesek. A cég jelenlegi elképzelései szerint árban is mindenkivel versenyképesek lesznek, mert a helyszínen, tehát a gyárban 54 ezer forintért lehet megszerezni a trágya tonnáját, makro- és mikroelemekkel dúsítva pedig 62-68 ezer forintba kerül majd.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/04 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bárány: kijózanodás következhet a Brexit folyamatában

Ébresztőként szolgálhat a brit politikai elit számára a May-féle tervezet keddi bukása, amelynek eredménye egy sokkal enyhébb forgatókönyv megvalósulása lehet – mondta el lapunknak az egyik legnagyobb baromfihús-exportőr vállalat tulajdonosa.

A kínai sertéságazat megsínyli az ASP-t

Kína legnagyobb sertéstenyésztői jelentősen csökkentették a 2018-as profit becsléseiket, mivel a gyorsan terjedő afrikai sertéspestis (ASP) erősen befolyásolja a sertéshús árakat és a keresletet. Ez pedig érzékenyen érinti a világ legnagyobb sertéshús előállító országát.

Számolási segédlet a nitrát adatszolgáltatáshoz!

A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak, valamint minden háztartási igényt meghaladó állattartást végzőnek az előző évi trágyázásra, trágya felhasználásra vonatkozó tevékenységével kapcsolatosan adatot kell szolgáltatni.

Túszokat ejtett az ijedt strucc

Egy esztergomi struccfarmon esett pánikba egy óriási madár, miután társai már nyugovóra tértek, ő pedig egyedül maradt. Ijedtében a gondozójának is nekiment, és a farmon lévő látogatókat bekergette az egyik épületbe.

Thaiföld is alkalmazza a regionalizációt a jövőben madárinfluenza járvány esetén

Újabb szakdiplomáciai sikert ért el az Agrárminisztérium. A thai hatóságokkal kötött megállapodás értelmében a jövőben egy esetleges hazai madárinfluenza járvány esetén kizárólag a fertőzött területről származó baromfitermékekkel szemben vezetnek be korlátozásokat a távol-keleti országban.

Mediterrán melléktermékek brojlereknek

A World's Poultry Science Journalban egy olasz kutatócsoport két cikkben számolt be a mediterrán és közel-keleti térség tipikus növénytermesztési termékeinek feldolgozása alkalmával nyert melléktermékek baromfitakarmányozásban történő felhasználásáról.

Csibe-barát tojásokat dobtak piacra

Berlinben a boltok polcaira került az a tojás, melynek termelése során nem kellett egyetlen kakas-csibét sem leölni. A tojótyúk állományt ugyanis még tojáskorukban szelektálták, és a kakasokat rejtő tojásokat 9 napos korukban feldolgozták.

A piaci zavaroknak is van tanulsága

A szántóföldi növénytermesztés az átlagosnál jobb évet zárt, a zöldség-gyümölcs ágazat nagy részét elkerülték a durva időjárási csapások, a baromfiágazat kiheverte a madárinfluenzát, a sertéságazat pedig a körülményekhez képest jól van – így foglalta össze lapunknak a 2018-as év mérlegét Feldman Zsolt.

Felértékelődött a bárány az elmúlt félévben

Az év második felétől folyamatosan emelkedett az élőbárány ára. Januártól november végéig az úgynevezett könnyű bárány ára tíz, a nehéz bárányé hét százalékkal lett magasabb, mint egy évvel ezelőtt volt.

Nem szabadna növelni a brazil baromfikvótát

Előnytelen lenne az uniós baromfiszektor számára, ha az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás az eddigi kiszivárgott feltételekkel lépne életbe, mivel Brazília a jelenleginél is nagyobb kedvezményes uniós baromfi-behozatali kontingenst kapna.