Back to top

Baromfitrágyából fermentált pellet

Hasznos, keresett, és akik már használták, esküsznek rá. A baromfi szerves trágyából készített Bio-Fer pelletről van szó, amit a nyírkércsi Baromfi-Coop Kft. készít, és aminek a használatával az istállótrágya minden nyűge, nyomora végérvényesen a múlté.

Az új pelletkészítő üzemet a Nyírjákó külterületén található fermentációs feldolgozó mellett hozzák létre, zöldmezős beruházás keretében. A beruházás megvalósítását 2017. november 1-jén kezdték meg, ami egyben a kapcsolódó K+F tevékenység megkezdésének is az időpontja. A projektet és az üzemi kísérleteket 2020. október 31-ére tervezik befejezni. A kutatás-fejlesztési beruházással 15 új munkahelyet hoznak létre a Baromfi-Coop Kft. ezen telepén.

Az új üzem éves kapacitása 60 ezer tonna szerves baromfitrágya szakszerű feldolgozása és piacra juttatása lesz.

Ezt a mennyiséget mintegy 75 milliós csirke- és tyúkállomány trágyájából hozzák létre, és Bio- Fer néven forgalmazzák. Az üzem kapacitása 100 ezer tonnára bővíthető, és ha ezt sikerül megvalósítani, ez lesz Európa legnagyobb szervestrágya-feldolgozója. A projekt keretében összesen 2,52 milliárd forint költséget számolhatnak el a konzorcium tagjai, amiből 1,63 milliárd forint a támogatás, azaz 64,7 százalékos az intenzitása. A beruházás a Széchenyi 2020 Program keretében valósul meg.

Együtt a Bio-Fer konzorcium vezetői: Tamás János, Bárány László, Vincze András és Tóth Balázs
Együtt a Bio-Fer konzorcium vezetői: Tamás János, Bárány László, Vincze András és Tóth Balázs

Az élet kényszerítette ki

Az eddigi adatok arról a sajtótájékoztatóról származnak, amit a Baromfi-Coop Kft. 2018. január 1-jén tartott Baktalórántházán. Az eseményen a beruházó Baromfi-Coop Kft. mellett részt vettek a Debreceni Egyetem, a Multimix Kft. és a Timac Agro Hungária Kft. képviselői is. Bárány László, a Mastergood cégcsoport alapító- tulajdonosa tájékoztatójában szólt arról is, hogy ezt a fejlesztést, mint oly sok más korábban felvetődött ötletet, az élet kényszerítette ki. A cégcsoportnál a gazdálkodás hármas rendszerben működik. Külön üzemel az agrár- és élelmiszeripari integráció, külön az ehhez tartozó mezőgazdasági takarmánytermelés és tápanyag- gazdálkodás, és végül, de nem utolsó sorban, a rendszer működésének harmadik eleme a melléktermékek racionális hasznosítása.

A Baromfi-Coop 28 telephelyen 400 gazdasággal működik együtt, és ehhez kevés az a 100 hektár, ami a Bárány család tulajdonában van. Ezért integrációban termeltetnek, és 6000 hektárról vásárolnak fel kukoricát, búzát, napraforgót és őszi káposztarepcét. Mindezt saját takarmánykeverőjükben alakítják át a baromfitenyésztéshez szükséges abraktakarmánnyá. Élelmiszeripari rendszerük alapját a csirke nevelése, vágása, feldolgozása és továbbfeldolgozása jelenti. A megoldások folyamatos keresése közepette az élet kikényszerítette, hogy a baromfitartás során keletkező trágyák és hulladékok sorsáról végérvényesen és szakszerűen gondoskodjanak. Ebben a kérdésben a vevők bizonyultak a legerősebb „hatóságnak” számukra, mert a fizetőképes vásárlók igénye minden másnál racionálisabb érv.

A McDonald's partnere

A cégcsoportról érdemes tudni, hogy a McDonald’s második legnagyobb beszállítója Európában, tehát nemcsak itthon, hanem az egész földrészen jegyzett üzemről beszélünk. Öt-hat évvel ezelőtt vetődött fel a csirkék talpfekélyének ügye, amire ez a vevő annyit mondott, hogy

„vagy megoldjátok, vagy más beszállítót keresünk. Ha nem tudtok ezen a területen előre lépni, nekünk nincs szükségünk a Baromfi-Cooptól származó alapanyagra.”

A Bárány família komolyan vette az intelmet, olyannyira, hogy manapság heti 300 ezer kilogramm csirkehúst szállíthatnak a McDonald’s-nak – természetesen úgy, hogy a talpfekély betegséget régen törölték a csirketartással kapcsolatos szótárukból.

Mi kellett ehhez, hogyan lehetett azt elérni, hogy a csirkéknél megszűnjön a talpfekély korábban 80 százalék körüli előfordulása? Szokás szerint körbenéztek, a megfelelő forrásokból tájékozódtak.

Kiderült, hogy Nyugat-Európában a szalmát darálják, granulálják és hőkezelik. Ezeket a folyamatokat igyekeztek a helyszínen is megtekinteni. Bár mindenki szívesen fogadja a szakmabeli érdeklődőket, Bárány László tapasztalatai szerint

arra azért mindenki vigyáz, hogy hasznosítható tudást ne nagyon vigyen magával a látogató.

Némi kínlódás és erőlködés után sikerült olyan hőkezelési eljárást kidolgozniuk a szalmához, amellyel minden létező patogén kórokozót el tudtak pusztítani az alomban. Ez teljesen új dimenziót nyitott a baromfi mélyalmos, istállótrágyás tartási rendszerében. Szükség volt erre az előrelépésre, mert a rendszerváltást követően sokan közellenségnek kiáltották ki a szerves trágyát, főleg olyanok, akik a flaszterről hintik az igét.

A gyakorlatban pedig úgy vetődött fel a kérdés, hogy hova tehetem a baromfitartás során képződő szerves trágyát, és mikor juttathatom azt ki a megfelelő termőtalajra. A csirke ugyanis bonyolultabb e téren a sertésnél és a szarvasmarhánál, mert évente hatszor termelnek egy-egy istállóban. Közben EU-s pénzből lehetett szervestrágya-tárolókat építeni, de ez sem oldotta meg a gondot, mert a trágya továbbra is ott bűzlött kezeletlenül a telephely mellett. A szerves anyagot nem sterilizálták, ezért a tároláson kívül más haszna nem volt annak a programnak.

Jó példát kerestek

Bárány László viszont egy másik metodikát talált követésre méltónak: meglátni és megtalálni az értéket a szerves trágyában úgy, hogy azzal minden káros környezeti hatást meg tudjunk szüntetni.

Japán technológiát találtak és vásároltak meg.

A többcélú organikus biofermentátum termékcsalád kidolgozásában és piaci bevezetésében kutatóként vesz részt a Debreceni Egyetem Víz- és környezetgazdálkodási Intézete, Tamás János intézetigazgató professzor irányításával. A Multimix Kft. a gépi és technológiai rendszerek fejlesztését végzi, erről Vincze András, a kft. ügyvezető igazgatója tartott tájékoztatót. A Timac Agro Hungária Kft. nevében Tóth Balázs ügyvezető igazgató pedig arról számolt be, hogy cége a tápanyag- gazdálkodásban elért tapasztalataival működik közre a program sikeressé tételében.

Ennek lényege, hogy a baromfitrágyából fermentációval állítanak elő tiszta anyagot, amely egyben kiemelten hasznos a növénytermesztés számára. Megvásárolták a hozzá szükséges gépeket, és Nyírjákón megépítették a feldolgozóüzemet. Az istállótrágyát fermentorokban érlelik, és ennek az eredményét igény szerint makro- és mikroelem-kiegészítéssel komplettálják, és az így létrehozott végterméket kereskedelmi forgalomba hozzák.

A mostani tanácskozásra meghívták azokat a gazdákat is, akik nemcsak észrevették ebben az anyagban a jót, hanem már alkalmazzák is.

Korábban így találkoztam én is Timárról Pásztor Andrással és Tamás fiával, akik a talaj savanyodása ellen alkalmazzák a feldolgozott tyúktrágyát. Riportban számoltunk be az Újlétán gazdálkodó Cseh Sándor tormatermesztési tapasztalatairól, akinél a Bio-Fer mind mennyiségben, mind minőségben – és így az eladhatóságban is – elképesztő eredményeket hozott. A mostani tanácskozáson részt vett Nagykőrösről Olasz Ferenc és felesége, akik a kertészetükben ugyanúgy használják a feldolgozott és fermentált baromfitrágyát, mint a szántóföldi növénytermesztésükben.

K+F tevékenység

Sorolhatnánk tovább a példákat, de most elsősorban arra koncentrálunk, hogy az új feldolgozó telep milyen előnyökkel kecsegtet, és hogy a K+F tevékenységben ki mivel vesz részt, milyen tapasztalatokat tud megosztani. A nyírjákói telep eredményei kiválóak ugyan, de a vállalatnál keletkező szerves baromfitrágyának csupán az egyharmadát tudják feldolgozni benne.

A Baromfi- Coop azt tervezi, hogy 2021-re további húsz Bakta 1. típusú baromfitartó telepet építenek meg, amelyek szintén megfelelnek a McDonald’s minősítési követelményének – csakhogy ezek további hasonló összetételű szerves trágya keletkezését indukálják.

Ezek korszerű trágyakezelési megoldását is eltervezték, és eddigi tapasztalataikra alapozva vágtak bele az új, 2,52 milliárd forintos GINOP-nyertes beruházásba.

Az eddigi eredmények ugyanis nagy előnyhöz juttatták a Baromfi-Coopot: a melléktermék ügye többé nem kényszerűen megoldandó feladat, hanem új értékek létrehozása egy keresett termékkel. Sőt, Kisvárdán 2019-ben újabb csirkefeldolgozó rendszert építenek, és az onnan kikerülő melléktermékekből (zsigerekből) kutya-macska eledelt készítenek – azaz a program tovább bővül.

A baromfitrágya fermentálással igen jó hatásfokkal feldolgozható, sőt kijelenthető, hogy az eljárás tökéletes módszer az istállótrágya szakszerű és ésszerű hasznosítására. Rövid fejszámolás után az is kiderült, hogyha ez a mostani projekt véget ér, alkalmassá lesz a magyarországi brojlercsirkék által termelt szerves trágya egyharmadának kezelésére. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha épülne még két-három hasonló fermentáló üzem az országban, akkor a Magyarországon keletkező összes csirketrágyát a lehető legtökéletesebben hasznosíthatnánk velük, mindenféle károsító körülmény nélkül.

Mindez számokban

A részletekbe még annyira érdemes belemenni, hogy tisztázzuk, a szalma feldolgozása és pellettálása mennyire lehet racionális megoldás. A számításhoz figyelembe kell venni, hogy Baktalórántházán és környékén 1 kilogramm szalmát 15–16 forintért lehet megvásárolni nagybálás kiszerelésben úgy, hogy beszállítják a telephelyre.

Ez kölcsönösen előnyös lehet az olyan termelők számára, akik takarmányát a Baromfi-Coop nemcsak betakarítja, hanem fel is vásárolja. Pelletkészítés közben, a sterilizáció folyamán 100 kilogramm szalmából még kivonnak 10 kilogramm port, piszkot és koszt. Az így készülő pelletből nyáron négyzetméterenként 1,5, télen 2 kilogrammot kell a csirkék alá elhelyezni. Ennek az önköltsége kilogrammonként 45–48 forint. Ezt a pelletet 100 kilométeres sugarú körben a vállalat számára csirkét hizlalóknak ugyanennyiért szállítja ki a Baromfi-Coop.

A pelletes tartástechnológiánál 30 százalékkal csökken a szalmaigény, miközben a talpfekély mértéke a korábbi nyári 20 százalékról, illetve a téli 70–100 százalékról nullára csökkent. A fekélyes csirkeláb kilónként 25 forintért adható el kutya-macska eledelnek, miközben az egészséges csirkeláb kilogrammjáért 200 forintot fizetnek, tehát igen jó a piaca. Azt pedig pontosan tudja a szakma, hogy amelyik csirkének talpfekélyes a lába, annak az egész testében ott van a kórokozó, ezért vagy olcsóbban, vagy egyáltalán nem lehet eladni a beteg állatokból készült termékeket.

Az üzemeltetés tapasztalatai szerint a Baromfi-Coopnál egyetlen év alatt a csirkelábak többletárbevételéből 100 millió forint származott.

A beruházás 200 millió forintba került. Mivel a nyírjákói üzem 4 éve működik, könnyen kiszámítható, hogy már a második év végére megtérült a beruházás.

A pellet használói azzal számolhatnak, hogy 1 kilogramm ilyen alom 4,5–5 kilogramm vizet képes magába szívni.

Az így keletkező trágya előnyös a növénytermesztésben, sőt, más hasonló termékek közül azzal tűnik ki a fermentált baromfitrágya, hogy a beltartalma és a minősége az év minden időszakában azonos.

Ugyanis Európában léteznek olyan gyártók más országokban, amelyek a különböző állatfajoktól származó istállótrágyákból nem tudnak minden időben egységes minőségű feldolgozott trágyát szállítani. A Baromfi-Coop technológiája esetében 99 százalékos biztonsággal állítható, hogy mindig azonos minőségű lesz a végtermék, sőt, az is, hogy az intenzív takarmányozás következtében a fermentált trágya beltartalma felülmúlja a szokásosat. Amikor az új üzem elkészül, újabb 60 ezer tonna alapanyag feldolgozására lesznek képesek. A cég jelenlegi elképzelései szerint árban is mindenkivel versenyképesek lesznek, mert a helyszínen, tehát a gyárban 54 ezer forintért lehet megszerezni a trágya tonnáját, makro- és mikroelemekkel dúsítva pedig 62-68 ezer forintba kerül majd.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/04 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ritka japán tyúkfajta Magyarországon

Akik érdeklődnek távoli országok őshonos baromfii iránt, azok számára minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújtott az idei Alföldi Állattenyésztési Napok baromfisátra, ugyanis itt bemutatták Japán egyik legősibb, de Európában az egyik legritkább viadorfajtáját, a tuzo tyúkot. Japánban már a múlt évezred közepén virágzott a viadorfajták tartása és tenyésztése.

Egy ősi fajta újra népszerű

A brakel tyúkfajta az egyik legősibbnek számít Nyugat-Európában, mely hajdanán leginkább a Németalföldön volt elterjedt, így nem meglepő, hogy ma a belgák tartják számon nemzeti fajtájukként. Minden bizonnyal ennek az ősi tyúkfajtának kialakulására a XVI. században Törökországból importált ottani parlagi fajták nagy befolyással bírtak.

Az állatjóléti támogatás meghosszabbítását kértük

A kormány 2019-től is fenn kívánja tartani a baromfiszektor állatjóléti támogatását. Magyarország az éves keretet 12 milliárd forintról 14,5 milliárd forintra emelné, miközben fenntartja a tojótyúkok állatjóléti támogatását is.

Az első negyedévben rekord mennyiségű juhot adtak el

Márciusban – 2017-he viszonyítva – a vágójuh és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett a leginkább, kilónként 160 , illetve 67 forinttal adtak többet értük. A vágóbaromfi ára 8 forinttal nőtt, a vágósertésé viszont 12 forinttal csökkent. A tehéntejért 3, az étkezési tojásért pedig 1 forinttal fizettek magasabb árat, mint 2018 III. havában.

Az uniós kukorica tizede magyar

Gabona- és iparinövény-, valamint baromfitermelésben jóval az ágazati átlag felett járul hozzá Magyarország az uniós agrárteljesítményhez  – derül ki a KSH összefoglalójából. Hazánk az EU mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő.

Jó üzletek köttettek a baromfiárverésen

A jubileumi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok egyik záróeseménye volt a baromfiárverés, melyre második alkalommal került sor a rangos esemény történetében. Egyértelmű, hogy a tavalyi árverést nem felejtette el a törzsközönség – sok ismerős arcot láthattunk a licitálók és az érdeklődők között. Idén azonban lényegesen többen vásároltak tárcsát, mint az előző évben.

Extrém gyümölcsdrágulás volt márciusban

Márciusban a mezőgazdasági termelői árak 2,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest. Az emelkedés a növényi termékek árának 2,6 és az élő állatok és állati termékek árának 2,2 százalékos növekedéséből tevődik össze - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

Biztató lehetőségek a baromfiipar előtt

Kedvező világpiaci környezet és lehetőségek mellett jelentősen növelheti kibocsátását idén a hazai baromfiipar - mondta lapunknak a Baromfi Világnap alkalmából Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács tisztségében újabb 3 évre megerősített elnöke.

Tavaly végre beindultak az agrárberuházások

A mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,3 százalékkal járult hozzá 2017-ben - derül ki a KSH mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepét elemző jelentéséből. A mezőgazdasági beruházások volumene 12 százalékkal nőtt, és a termelői árak is növekedtek – átlagosan 5,6 százalékkal.