Back to top

Baromfitrágyából fermentált pellet

Hasznos, keresett, és akik már használták, esküsznek rá. A baromfi szerves trágyából készített Bio-Fer pelletről van szó, amit a nyírkércsi Baromfi-Coop Kft. készít, és aminek a használatával az istállótrágya minden nyűge, nyomora végérvényesen a múlté.

Az új pelletkészítő üzemet a Nyírjákó külterületén található fermentációs feldolgozó mellett hozzák létre, zöldmezős beruházás keretében. A beruházás megvalósítását 2017. november 1-jén kezdték meg, ami egyben a kapcsolódó K+F tevékenység megkezdésének is az időpontja. A projektet és az üzemi kísérleteket 2020. október 31-ére tervezik befejezni. A kutatás-fejlesztési beruházással 15 új munkahelyet hoznak létre a Baromfi-Coop Kft. ezen telepén.

Az új üzem éves kapacitása 60 ezer tonna szerves baromfitrágya szakszerű feldolgozása és piacra juttatása lesz.

Ezt a mennyiséget mintegy 75 milliós csirke- és tyúkállomány trágyájából hozzák létre, és Bio- Fer néven forgalmazzák. Az üzem kapacitása 100 ezer tonnára bővíthető, és ha ezt sikerül megvalósítani, ez lesz Európa legnagyobb szervestrágya-feldolgozója. A projekt keretében összesen 2,52 milliárd forint költséget számolhatnak el a konzorcium tagjai, amiből 1,63 milliárd forint a támogatás, azaz 64,7 százalékos az intenzitása. A beruházás a Széchenyi 2020 Program keretében valósul meg.

Együtt a Bio-Fer konzorcium vezetői: Tamás János, Bárány László, Vincze András és Tóth Balázs
Együtt a Bio-Fer konzorcium vezetői: Tamás János, Bárány László, Vincze András és Tóth Balázs

Az élet kényszerítette ki

Az eddigi adatok arról a sajtótájékoztatóról származnak, amit a Baromfi-Coop Kft. 2018. január 1-jén tartott Baktalórántházán. Az eseményen a beruházó Baromfi-Coop Kft. mellett részt vettek a Debreceni Egyetem, a Multimix Kft. és a Timac Agro Hungária Kft. képviselői is. Bárány László, a Mastergood cégcsoport alapító- tulajdonosa tájékoztatójában szólt arról is, hogy ezt a fejlesztést, mint oly sok más korábban felvetődött ötletet, az élet kényszerítette ki. A cégcsoportnál a gazdálkodás hármas rendszerben működik. Külön üzemel az agrár- és élelmiszeripari integráció, külön az ehhez tartozó mezőgazdasági takarmánytermelés és tápanyag- gazdálkodás, és végül, de nem utolsó sorban, a rendszer működésének harmadik eleme a melléktermékek racionális hasznosítása.

A Baromfi-Coop 28 telephelyen 400 gazdasággal működik együtt, és ehhez kevés az a 100 hektár, ami a Bárány család tulajdonában van. Ezért integrációban termeltetnek, és 6000 hektárról vásárolnak fel kukoricát, búzát, napraforgót és őszi káposztarepcét. Mindezt saját takarmánykeverőjükben alakítják át a baromfitenyésztéshez szükséges abraktakarmánnyá. Élelmiszeripari rendszerük alapját a csirke nevelése, vágása, feldolgozása és továbbfeldolgozása jelenti. A megoldások folyamatos keresése közepette az élet kikényszerítette, hogy a baromfitartás során keletkező trágyák és hulladékok sorsáról végérvényesen és szakszerűen gondoskodjanak. Ebben a kérdésben a vevők bizonyultak a legerősebb „hatóságnak” számukra, mert a fizetőképes vásárlók igénye minden másnál racionálisabb érv.

A McDonald's partnere

A cégcsoportról érdemes tudni, hogy a McDonald’s második legnagyobb beszállítója Európában, tehát nemcsak itthon, hanem az egész földrészen jegyzett üzemről beszélünk. Öt-hat évvel ezelőtt vetődött fel a csirkék talpfekélyének ügye, amire ez a vevő annyit mondott, hogy

„vagy megoldjátok, vagy más beszállítót keresünk. Ha nem tudtok ezen a területen előre lépni, nekünk nincs szükségünk a Baromfi-Cooptól származó alapanyagra.”

A Bárány família komolyan vette az intelmet, olyannyira, hogy manapság heti 300 ezer kilogramm csirkehúst szállíthatnak a McDonald’s-nak – természetesen úgy, hogy a talpfekély betegséget régen törölték a csirketartással kapcsolatos szótárukból.

Mi kellett ehhez, hogyan lehetett azt elérni, hogy a csirkéknél megszűnjön a talpfekély korábban 80 százalék körüli előfordulása? Szokás szerint körbenéztek, a megfelelő forrásokból tájékozódtak.

Kiderült, hogy Nyugat-Európában a szalmát darálják, granulálják és hőkezelik. Ezeket a folyamatokat igyekeztek a helyszínen is megtekinteni. Bár mindenki szívesen fogadja a szakmabeli érdeklődőket, Bárány László tapasztalatai szerint

arra azért mindenki vigyáz, hogy hasznosítható tudást ne nagyon vigyen magával a látogató.

Némi kínlódás és erőlködés után sikerült olyan hőkezelési eljárást kidolgozniuk a szalmához, amellyel minden létező patogén kórokozót el tudtak pusztítani az alomban. Ez teljesen új dimenziót nyitott a baromfi mélyalmos, istállótrágyás tartási rendszerében. Szükség volt erre az előrelépésre, mert a rendszerváltást követően sokan közellenségnek kiáltották ki a szerves trágyát, főleg olyanok, akik a flaszterről hintik az igét.

A gyakorlatban pedig úgy vetődött fel a kérdés, hogy hova tehetem a baromfitartás során képződő szerves trágyát, és mikor juttathatom azt ki a megfelelő termőtalajra. A csirke ugyanis bonyolultabb e téren a sertésnél és a szarvasmarhánál, mert évente hatszor termelnek egy-egy istállóban. Közben EU-s pénzből lehetett szervestrágya-tárolókat építeni, de ez sem oldotta meg a gondot, mert a trágya továbbra is ott bűzlött kezeletlenül a telephely mellett. A szerves anyagot nem sterilizálták, ezért a tároláson kívül más haszna nem volt annak a programnak.

Jó példát kerestek

Bárány László viszont egy másik metodikát talált követésre méltónak: meglátni és megtalálni az értéket a szerves trágyában úgy, hogy azzal minden káros környezeti hatást meg tudjunk szüntetni.

Japán technológiát találtak és vásároltak meg.

A többcélú organikus biofermentátum termékcsalád kidolgozásában és piaci bevezetésében kutatóként vesz részt a Debreceni Egyetem Víz- és környezetgazdálkodási Intézete, Tamás János intézetigazgató professzor irányításával. A Multimix Kft. a gépi és technológiai rendszerek fejlesztését végzi, erről Vincze András, a kft. ügyvezető igazgatója tartott tájékoztatót. A Timac Agro Hungária Kft. nevében Tóth Balázs ügyvezető igazgató pedig arról számolt be, hogy cége a tápanyag- gazdálkodásban elért tapasztalataival működik közre a program sikeressé tételében.

Ennek lényege, hogy a baromfitrágyából fermentációval állítanak elő tiszta anyagot, amely egyben kiemelten hasznos a növénytermesztés számára. Megvásárolták a hozzá szükséges gépeket, és Nyírjákón megépítették a feldolgozóüzemet. Az istállótrágyát fermentorokban érlelik, és ennek az eredményét igény szerint makro- és mikroelem-kiegészítéssel komplettálják, és az így létrehozott végterméket kereskedelmi forgalomba hozzák.

A mostani tanácskozásra meghívták azokat a gazdákat is, akik nemcsak észrevették ebben az anyagban a jót, hanem már alkalmazzák is.

Korábban így találkoztam én is Timárról Pásztor Andrással és Tamás fiával, akik a talaj savanyodása ellen alkalmazzák a feldolgozott tyúktrágyát. Riportban számoltunk be az Újlétán gazdálkodó Cseh Sándor tormatermesztési tapasztalatairól, akinél a Bio-Fer mind mennyiségben, mind minőségben – és így az eladhatóságban is – elképesztő eredményeket hozott. A mostani tanácskozáson részt vett Nagykőrösről Olasz Ferenc és felesége, akik a kertészetükben ugyanúgy használják a feldolgozott és fermentált baromfitrágyát, mint a szántóföldi növénytermesztésükben.

K+F tevékenység

Sorolhatnánk tovább a példákat, de most elsősorban arra koncentrálunk, hogy az új feldolgozó telep milyen előnyökkel kecsegtet, és hogy a K+F tevékenységben ki mivel vesz részt, milyen tapasztalatokat tud megosztani. A nyírjákói telep eredményei kiválóak ugyan, de a vállalatnál keletkező szerves baromfitrágyának csupán az egyharmadát tudják feldolgozni benne.

A Baromfi- Coop azt tervezi, hogy 2021-re további húsz Bakta 1. típusú baromfitartó telepet építenek meg, amelyek szintén megfelelnek a McDonald’s minősítési követelményének – csakhogy ezek további hasonló összetételű szerves trágya keletkezését indukálják.

Ezek korszerű trágyakezelési megoldását is eltervezték, és eddigi tapasztalataikra alapozva vágtak bele az új, 2,52 milliárd forintos GINOP-nyertes beruházásba.

Az eddigi eredmények ugyanis nagy előnyhöz juttatták a Baromfi-Coopot: a melléktermék ügye többé nem kényszerűen megoldandó feladat, hanem új értékek létrehozása egy keresett termékkel. Sőt, Kisvárdán 2019-ben újabb csirkefeldolgozó rendszert építenek, és az onnan kikerülő melléktermékekből (zsigerekből) kutya-macska eledelt készítenek – azaz a program tovább bővül.

A baromfitrágya fermentálással igen jó hatásfokkal feldolgozható, sőt kijelenthető, hogy az eljárás tökéletes módszer az istállótrágya szakszerű és ésszerű hasznosítására. Rövid fejszámolás után az is kiderült, hogyha ez a mostani projekt véget ér, alkalmassá lesz a magyarországi brojlercsirkék által termelt szerves trágya egyharmadának kezelésére. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha épülne még két-három hasonló fermentáló üzem az országban, akkor a Magyarországon keletkező összes csirketrágyát a lehető legtökéletesebben hasznosíthatnánk velük, mindenféle károsító körülmény nélkül.

Mindez számokban

A részletekbe még annyira érdemes belemenni, hogy tisztázzuk, a szalma feldolgozása és pellettálása mennyire lehet racionális megoldás. A számításhoz figyelembe kell venni, hogy Baktalórántházán és környékén 1 kilogramm szalmát 15–16 forintért lehet megvásárolni nagybálás kiszerelésben úgy, hogy beszállítják a telephelyre.

Ez kölcsönösen előnyös lehet az olyan termelők számára, akik takarmányát a Baromfi-Coop nemcsak betakarítja, hanem fel is vásárolja. Pelletkészítés közben, a sterilizáció folyamán 100 kilogramm szalmából még kivonnak 10 kilogramm port, piszkot és koszt. Az így készülő pelletből nyáron négyzetméterenként 1,5, télen 2 kilogrammot kell a csirkék alá elhelyezni. Ennek az önköltsége kilogrammonként 45–48 forint. Ezt a pelletet 100 kilométeres sugarú körben a vállalat számára csirkét hizlalóknak ugyanennyiért szállítja ki a Baromfi-Coop.

A pelletes tartástechnológiánál 30 százalékkal csökken a szalmaigény, miközben a talpfekély mértéke a korábbi nyári 20 százalékról, illetve a téli 70–100 százalékról nullára csökkent. A fekélyes csirkeláb kilónként 25 forintért adható el kutya-macska eledelnek, miközben az egészséges csirkeláb kilogrammjáért 200 forintot fizetnek, tehát igen jó a piaca. Azt pedig pontosan tudja a szakma, hogy amelyik csirkének talpfekélyes a lába, annak az egész testében ott van a kórokozó, ezért vagy olcsóbban, vagy egyáltalán nem lehet eladni a beteg állatokból készült termékeket.

Az üzemeltetés tapasztalatai szerint a Baromfi-Coopnál egyetlen év alatt a csirkelábak többletárbevételéből 100 millió forint származott.

A beruházás 200 millió forintba került. Mivel a nyírjákói üzem 4 éve működik, könnyen kiszámítható, hogy már a második év végére megtérült a beruházás.

A pellet használói azzal számolhatnak, hogy 1 kilogramm ilyen alom 4,5–5 kilogramm vizet képes magába szívni.

Az így keletkező trágya előnyös a növénytermesztésben, sőt, más hasonló termékek közül azzal tűnik ki a fermentált baromfitrágya, hogy a beltartalma és a minősége az év minden időszakában azonos.

Ugyanis Európában léteznek olyan gyártók más országokban, amelyek a különböző állatfajoktól származó istállótrágyákból nem tudnak minden időben egységes minőségű feldolgozott trágyát szállítani. A Baromfi-Coop technológiája esetében 99 százalékos biztonsággal állítható, hogy mindig azonos minőségű lesz a végtermék, sőt, az is, hogy az intenzív takarmányozás következtében a fermentált trágya beltartalma felülmúlja a szokásosat. Amikor az új üzem elkészül, újabb 60 ezer tonna alapanyag feldolgozására lesznek képesek. A cég jelenlegi elképzelései szerint árban is mindenkivel versenyképesek lesznek, mert a helyszínen, tehát a gyárban 54 ezer forintért lehet megszerezni a trágya tonnáját, makro- és mikroelemekkel dúsítva pedig 62-68 ezer forintba kerül majd.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/04 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire lehet jó az ipari és a mezőgazdasági szerves hulladék?

A mezőgazdaság és az ipar által termelt hulladékok és melléktermékek gyakran a talajban és a felszíni vizekben kötnek ki, vagyis szennyezik a talajt és a vízi környezetet. De mi történik akkor, ha ezeket a hulladékokat nem szemétnek, hanem hasznos anyagnak tekintjük?

Ősszel indul a próbavágás Mélykúton

Ősszel megkezdődhetnek a próbavágások a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. mintegy 12,6 milliárd forintos beruházással épülő új víziszárnyas-vágóhídján - közölte Kiss István, a zrt. igazgatósági elnöke a Bács-Kiskun megyei Mélykúton. A kormány által 4,4 milliárd forinttal támogatott zöldmezős beruházással mintegy 350 új munkahelyet hoznak létre a felső-bácskai városban.

Már növekedésre számít a baromfi ágazat 2018-ban

A madárinfluenza miatt a magyarországi baromfiállomány élősúlyban 5,2 százalékkal, egyedszámban pedig 4,3 százalékkal csökkent tavaly az azt megelőző évhez képest - közölte a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója az MTI érdeklődésére. A madárinfluenza járvány mintegy 20 milliárd forint ágazati kárt okozott, amelyből a közvetlen kár 11-12 milliárd forintot tett ki.

Gyöngytyúkunk őse a fekete kontinensen

A sisakos gyöngytyúkról, mint házi gyöngytyúkunk őséről viszonylag gyakrabban olvashatunk különféle szakkönyvekben – az elmúlt években több kutatás is irányult vadonbéli viselkedésének megfigyelésére. Ezek eredményei alapján ma már könnyebben érthetjük meg gyöngytyúkjaink viselkedését, ami a gazdaságos termelés egyik alapja is.

Miért mondjuk: „iszik, mint a gödény”?

A rózsás gödény mintegy másfél méteres testhosszával, hatalmas, jellegzetes csőrével lenyűgözi a madárbarátokat. Csőrét lényegében egy hatalmas halfogó eszköznek is tekinthetjük. Felső kávája kampós, míg az alsón egy terjedelmes, torokra is kiterjedő bőrzacskó található.

Megállíthatatlan a sertésállomány zsugorodása

Az elmúlt egy évben 18 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 6 ezerrel a juhállomány, ugyanakkor a sertések száma 37 ezerrel, a tyúkoké pedig 183 ezerrel csökkent - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhén emelkedett a szalmonella-fertőzések száma az uniós tagállamokban 

Enyhén nőtt a szalmonellózishoz köthető esetek száma az uniós tagállamokban 2016-ban az EU legfrissebb, zoonózisokat (állatról emberre vagy emberről állatra terjedő megbetegedéseket) összegző jelentése szerint. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt tapasztalja, hogy Magyarországon is mérsékelten növekszik a szalmonella-fertőzések száma.

Nem támogatjuk a Latin-Amerikával tervezett uniós szabadkereskedelmet

Több mint hétmilliárd eurós kárt okozhat az Európai Unió mezőgazdaságának a Mercosur-csoporttal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény. A megállapodást több tagállam, köztük hazánk is ellenzi. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint minimálisra kellene csökkenteni a Dél-Amerikából érkező cukor-, baromfi-, etanol- és rizsimportot.

Veszélyezteti a szabadkereskedelmi megállapodás a hazai baromfiipart

Több uniós tagállam – köztük Magyarország – szakmai szervezetei tiltakoztak az Európai Unió és a latin-amerikai országokat tömörítő Mercosur csoport közötti szabadkereskedelmi tárgyalások miatt, mivel a hírek szerint az Európai Bizottság hajlandó lenne tovább emelni az unióba vámmentesen behozható baromfihúskvótán.

Megmenthető a fuzáriummal fertőzött gabona

A Saskatchewan Egyetemen felfedezése segíthet abban, hogy a gazdák mégis profitálhassanak az eladhatatlan, fuzáriummal fertőzött gabonából is. A toxinnal szennyezett gabonát lisztkukacokkal etetnék fel, amit állati takarmányozáshoz használnának fel.