Back to top

A jövő gabonakombájnjai, a gabonakombájnok jövője

Nyolcvan éve kutatják a gépészek a mind hatékonyabb gépesített aratás titkát. Az AGROmashEXPO-n 3. napjára szervezett tanácskozáson az arató-cséplőgépek legújabb fejlesztési irányairól, az innovációs eredményekről a fejlesztések szempontjairól, az új konstrukciós megoldásokról, valamint a hazai vizsgálatok tapasztalatairól tájékozódhattak az érdeklők.

Hajdú József (MG Technika) elmondta, hogy éppen 80 esztendeje indították próbaútra Kanadában a Massey-Harris mérnökei az első önjáró arató-cséplőgépet. A tengeren túli törekvéseket 1952-ben Európában, a belga Claeys cég (a mai New Holland elődje) kísérleti gépe követte, majd 1953-ban a CLAAS Hercules útra indításával ténylegesen kezdetét vette az aratás gépesítése.

Jelenleg a világon 13 cég gyárt gabonakombájnt szalmarázóládás, rotoros vagy hibrid változatban. A fejlesztésükben érvényesülő tendenciák között a nagyobb teljesítményű, tisztább üzemű, hajtóanyag-takarékos motor, a növekvő áteresztőképesség, az automatikus terhelésszabályozás, az egyszerűbb, megbízhatóbb hajtásrendszerek, a nagy tartálytérfogat és a nagy ürítőcsiga-teljesítmény, a hatékonyabb szalmaszecskázó-terítő rendszer, az összkerékhajtású talajkímélő járószerkezet, a magasabb vezetési komfort, a fejlettebb fedélzeti elektronika, az automatikus adapter csatlakoztatás, valamint a precíz flottavezérlés megvalósítása szerepel. Fő cél a minél kevesebb szemsérülés, a nagyobb szemtisztaság és a csökkenő szemveszteség elérése.

Ezeknek az elvárásoknak a figyelembevételével és évtizedek tapasztalatainak felhasználásával a legkorszerűbb elvek alapján fejlesztette ki az AGCO cég 647 LE motorteljesítményű, 13,5 méter széles vágóasztalú, 17,1 köbméteres magtartályú, hangzatos elnevezésű IDEAL-9 kombájnját, amelyet tavaly Hannoverben az Agritechnica kiállításon mutattak be a nagyközönségnek.

Csanádi Tamás (CLAAS Hungária Kft.) a kombájn vágóasztalok fejlesztési irányairól beszélt az AGROmashEXPO harmadik napjára szervezett tanácskozáson.
Fotó: Csatlós Norbert

A vágóasztalok fejlesztési szempontjaiból Csanádi Tamás (CLAAS Hungária Kft.) a nagyobb munkaszélességet, a sokoldalúságot, illetve az univerzalitást, a hatékonyabb terménytovábbítást, a motollavezérlést, a hajtástechnikai megoldások szerepét, a pontos hossz- és keresztirányú talajkövetést és a beállítások automatizálást emelte ki. A legújabb vágóasztaloknál a fel- és lekapcsolást elektromos vagy hidraulikus gyorscsatlakozó segíti, a motollaujjak állítása pályavezérelt, illetve felül átforduló megoldású, kaszaszerkezetük 3 vagy 4 collos rendszerű, a kasza és a behordócsiga közötti távolság menetközben változtatható, egyes gyártmányoknál pedig a közúti vontatásra integrált járószerkezetet használnak.

A kukoricacső-törő adapterek fejlesztésénél Jóri J. István (BME) szerint a növekvő munkaszélesség, azaz a sorok számának növelése, a 38,1-76,2 cm között állítható sortáv, az iker-, illetve sűrűsoros kialakítás, vagy a sorfüggetlen megoldás, az adapteroldali veszteségek minimalizálása, a magminőség megóvása, a forgóujjas vagy levegőrásegítéses anyagtovábbítás, a hajtási energia csökkentése, a központi állítás lehetősége, az adapterek szerkezeti tömegének csökkentése, az automatikus sorvezetés, illetve sorontartás és a szármaradványok kezelése (zúzás-terítés, rendre rakás) áll előtérben. Fontos szempont, hogy a behatolási-, az úgynevezett profilszög ne legyen nagyobb 17 foknál.

A vastagabb, keményebb szárú és levelű GMO fajták hatékonyabb vágásához, tépéséhez és aprításához fejlesztette ki az amerikai Calmer cég a BT Chopper törőszerkezetet. A gumiabroncsok, illetve a gumihevederek futófelületének kímélését szolgálják a csonktaposó szerkezetek. A napraforgó-betakarító adapterek közül a sorfüggetlen, gyűjtőtálcás konstrukciók 6-8 km/h munkasebességnél 3-4, míg a soros kialakításúaknak nagyobb sebességnél is csak 2-3 százalék a veszteségük.

Jóri J. István hangsúlyozta azt is, hogy hazai gyáraink, az Optigép Kft., a Linamar Zrt. és a CLAAS Hungária Kft. kukorica- és napraforgó adapterei a világ minden részébe eljutnak, e tekintetben adaptergyártó „nagyhatalomnak” számítunk.

A különböző gabonakombájnokról „igazi” képet a szántóföldi tesztek nyújtanak. Kelemen Zsolt ( NAIK MGI) ismertette, hogy a hazai vizsgálatoknál a NAIK MGI mérési módszerével a gépek áteresztő-képességét, a fajlagos hajtóanyag-felhasználásukat, a szemtisztaságot és a törtszem-arányt, valamint az átlagos tarlómagasságot határozzák meg egyenletes állományú, hektáronként legalább 7-8 tonna hozamú, köztermesztésben használt fajta betakarításában. A cséplési veszteséget a szemteljesítmény (gépterhelés) függvényében állapítják meg. Az eredmények a gépvásárlásnál és az üzemi paraméterek megválasztásánál, illetve a kombájn beszabályozásánál lehet a gazdák, a vállalkozók segítségére, míg a gyártóknak a fejlesztési munkájukban lehetnek hasznosak.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zalai-somogyi "fogás" lett idén az Év Strandétele

Megszavazták az idei strand legjobb, újraértelmezett ételét. A hagyományos zalai-somogyi ételre tejfölhab, szárított paradicsom, ementáli és kecskesajt, pirított vöröshagyma és lilahagyma kerül...

Uborkaszedés kézzel vagy géppel

A szántóföldön termesztett uborka kézzel és géppel egyaránt betakarítható, de mivel nem egyszerre érik, a taroló rendszerű gépi szedésnél tetemes a terméskiesés. Ha sikerül sérülés nélkül osztályozni, különböző méretű uborkák értékesíthetők, hiszen a konzervipar szinte minden méretet fölhasznál.

A hazaárulótól a luxustraktorig

Tüzes gép, hazaáruló és nőknek készült körmös traktor – a magyar mezőgazdaság történetének főszereplői, amelyek nélkül ma nem léteznének high-tech luxustraktorok. Utóbbival dolgozni már nem is fizikai munka, inkább tudomány, hiszen a legújabb erőgépek mechanikáját az űr- és légi technológiához hasonlítják a szakértők.

Veterán csodák, és modern gépek egymás ellen

Hagyományőrzés és szántóverseny, a kettő nagyon jól megfér egymással; ezt bizonyítja a Jászkiséren augusztus 4-én már 3. alkalommal megrendezett „Hagyományőrző Veterán Szántóverseny és Gép- és Gépésztalálkozó”.

Aratókoszorú a Szent István bazilikában

Idén első alkalommal a Szent István bazilikában állították ki a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program keretében elkészült - aratókoszorút, mely a 19 magyarországi megyéből, valamint a határon túli magyarlakta területekről származó búzából font erdélyi motívumokat magában foglaló mű.

Gőzgéppel csépelnek Hódmezővásárhelyen

Száz éves cséplési technológiát, oldtimereket és high-tech mezőgépeket is bemutatnak az idei Hódmezőrület 3.0-n. A járműtechnika imádói augusztus 25-én egész nap tobzódhatnak a többgenerációs traktorok és driftautók tucatjai között. A kicsik traktorbiciklit, az idősebbek pedig traktormonstrumokat is vezethetnek, a VR szemüvegekben pedig bárki játszva élheti át a mezőgépész szakma rejtelmeit.

A hiányzó harmadik kéz a csomagolóiparban

Egyelőre még nem használják nehéz fizikai munkára az együttműködésre képes robotokat, az úgynevezett „cobotok”-okat a csomagolóiparban. Azonban így is megkönnyítik az dolgozók munkáját, és csökkentik a kézzel végzett munka mennyiségét. Ez növeli a hatékonyságot és javítja az alkalmazottak egészségét, miközben a munkájukat sem veszi el.

Magyarországon eddig még nem látott gépek mutatkoztak be a látványos gépshow-n

Egész napos, változatos programokkal tarkított gépshow-t szervezett Polgárdiba az AXIÁL Kft. és Phylazonit Kft. A szervezők a legújabb talajművelő technológiák ismertetése mellett az új, 650 lóerős, gumihevederes Fendt traktort is bemutatták, s persze nem maradhattak el ez alkalomból a mezőgazdaság aktualitásait érintő hasznos előadások sem.

A lányokat is várják mezőgépésznek

Ami ma a traktorban, az holnap az autóban – legyél te is mezőgépész –hívja a fiatalokat a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) rendezvényein, plakátjain. Hat-e a szlogen, lesz–e elég gépész, vagy inkább informatikus - kérdeztük a szövetség elnökétől?

A zöldmunkák gépesítése - szőlőművelés

A gazdák a szőlőmunkák minél teljesebb körű gépesítésére törekszenek. Manapság a legtöbb munkaműveletre találunk a piacon megfelelő gépeket, azonban vannak olyan fitotechnikai műveletek, amelyekre még nincsenek, és azok bonyolultsága miatt talán nem is lesznek gépek.