Back to top

A jövő gabonakombájnjai, a gabonakombájnok jövője

Nyolcvan éve kutatják a gépészek a mind hatékonyabb gépesített aratás titkát. Az AGROmashEXPO-n 3. napjára szervezett tanácskozáson az arató-cséplőgépek legújabb fejlesztési irányairól, az innovációs eredményekről a fejlesztések szempontjairól, az új konstrukciós megoldásokról, valamint a hazai vizsgálatok tapasztalatairól tájékozódhattak az érdeklők.

Hajdú József (MG Technika) elmondta, hogy éppen 80 esztendeje indították próbaútra Kanadában a Massey-Harris mérnökei az első önjáró arató-cséplőgépet. A tengeren túli törekvéseket 1952-ben Európában, a belga Claeys cég (a mai New Holland elődje) kísérleti gépe követte, majd 1953-ban a CLAAS Hercules útra indításával ténylegesen kezdetét vette az aratás gépesítése.

Jelenleg a világon 13 cég gyárt gabonakombájnt szalmarázóládás, rotoros vagy hibrid változatban. A fejlesztésükben érvényesülő tendenciák között a nagyobb teljesítményű, tisztább üzemű, hajtóanyag-takarékos motor, a növekvő áteresztőképesség, az automatikus terhelésszabályozás, az egyszerűbb, megbízhatóbb hajtásrendszerek, a nagy tartálytérfogat és a nagy ürítőcsiga-teljesítmény, a hatékonyabb szalmaszecskázó-terítő rendszer, az összkerékhajtású talajkímélő járószerkezet, a magasabb vezetési komfort, a fejlettebb fedélzeti elektronika, az automatikus adapter csatlakoztatás, valamint a precíz flottavezérlés megvalósítása szerepel. Fő cél a minél kevesebb szemsérülés, a nagyobb szemtisztaság és a csökkenő szemveszteség elérése.

Ezeknek az elvárásoknak a figyelembevételével és évtizedek tapasztalatainak felhasználásával a legkorszerűbb elvek alapján fejlesztette ki az AGCO cég 647 LE motorteljesítményű, 13,5 méter széles vágóasztalú, 17,1 köbméteres magtartályú, hangzatos elnevezésű IDEAL-9 kombájnját, amelyet tavaly Hannoverben az Agritechnica kiállításon mutattak be a nagyközönségnek.

Csanádi Tamás (CLAAS Hungária Kft.) a kombájn vágóasztalok fejlesztési irányairól beszélt az AGROmashEXPO harmadik napjára szervezett tanácskozáson.
Fotó: Csatlós Norbert

A vágóasztalok fejlesztési szempontjaiból Csanádi Tamás (CLAAS Hungária Kft.) a nagyobb munkaszélességet, a sokoldalúságot, illetve az univerzalitást, a hatékonyabb terménytovábbítást, a motollavezérlést, a hajtástechnikai megoldások szerepét, a pontos hossz- és keresztirányú talajkövetést és a beállítások automatizálást emelte ki. A legújabb vágóasztaloknál a fel- és lekapcsolást elektromos vagy hidraulikus gyorscsatlakozó segíti, a motollaujjak állítása pályavezérelt, illetve felül átforduló megoldású, kaszaszerkezetük 3 vagy 4 collos rendszerű, a kasza és a behordócsiga közötti távolság menetközben változtatható, egyes gyártmányoknál pedig a közúti vontatásra integrált járószerkezetet használnak.

A kukoricacső-törő adapterek fejlesztésénél Jóri J. István (BME) szerint a növekvő munkaszélesség, azaz a sorok számának növelése, a 38,1-76,2 cm között állítható sortáv, az iker-, illetve sűrűsoros kialakítás, vagy a sorfüggetlen megoldás, az adapteroldali veszteségek minimalizálása, a magminőség megóvása, a forgóujjas vagy levegőrásegítéses anyagtovábbítás, a hajtási energia csökkentése, a központi állítás lehetősége, az adapterek szerkezeti tömegének csökkentése, az automatikus sorvezetés, illetve sorontartás és a szármaradványok kezelése (zúzás-terítés, rendre rakás) áll előtérben. Fontos szempont, hogy a behatolási-, az úgynevezett profilszög ne legyen nagyobb 17 foknál.

A vastagabb, keményebb szárú és levelű GMO fajták hatékonyabb vágásához, tépéséhez és aprításához fejlesztette ki az amerikai Calmer cég a BT Chopper törőszerkezetet. A gumiabroncsok, illetve a gumihevederek futófelületének kímélését szolgálják a csonktaposó szerkezetek. A napraforgó-betakarító adapterek közül a sorfüggetlen, gyűjtőtálcás konstrukciók 6-8 km/h munkasebességnél 3-4, míg a soros kialakításúaknak nagyobb sebességnél is csak 2-3 százalék a veszteségük.

Jóri J. István hangsúlyozta azt is, hogy hazai gyáraink, az Optigép Kft., a Linamar Zrt. és a CLAAS Hungária Kft. kukorica- és napraforgó adapterei a világ minden részébe eljutnak, e tekintetben adaptergyártó „nagyhatalomnak” számítunk.

A különböző gabonakombájnokról „igazi” képet a szántóföldi tesztek nyújtanak. Kelemen Zsolt ( NAIK MGI) ismertette, hogy a hazai vizsgálatoknál a NAIK MGI mérési módszerével a gépek áteresztő-képességét, a fajlagos hajtóanyag-felhasználásukat, a szemtisztaságot és a törtszem-arányt, valamint az átlagos tarlómagasságot határozzák meg egyenletes állományú, hektáronként legalább 7-8 tonna hozamú, köztermesztésben használt fajta betakarításában. A cséplési veszteséget a szemteljesítmény (gépterhelés) függvényében állapítják meg. Az eredmények a gépvásárlásnál és az üzemi paraméterek megválasztásánál, illetve a kombájn beszabályozásánál lehet a gazdák, a vállalkozók segítségére, míg a gyártóknak a fejlesztési munkájukban lehetnek hasznosak.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.

Robotok szállítják a nassolnivalót a megfáradt egyetemistáknak

Télen-nyáron, esőben, lejtőn fel és le szállítják a finomságokat egy amerikai egyetemen a PepsiCo önjáró robotjai a tanulóknak és az iskola alkalmazottainak.

Fejlesztőket és innovátorokat keres a NAK

Fejlesztők és innovátorok jelentkezését várják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal ötletversenyére 2019. február 18-ig!

Technológiai újdonságok az AXIÁL standon, az AgrárgépShow szakkiállításon

A hagyományokhoz hűen az AXIÁL Kft. 2019. január 23. és 26. között ismét megrendezi 5-let Show névre keresztelt színpadi produkcióját, melyet naponta kétszer, 11:00 és 13:30 órai kezdettel tekinthetnek meg a látogatók a Hungexpo D pavilonjában.

A poszméh, mint eleven drón - videó

A mezőgazdasági termelők már használják a drónokat a növények megfigyelésére és a hőmérséklet vagy a páratartalom ellenőrzésére. Ezek az eszközök azonban eléggé energiaigényesek. Új módszereket keresnek. Az energiafogyasztó drónok helyett a Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan rendszert hoztak létre, amely elég kis érzékelővel rendelkezik ahhoz, hogy azokat egy poszméh hátán helyezzék el.

Kedvezménnyel utazhatnak az AGROmashEXPO-ra a látogatók

MÁV-kedvezmény, egyszerűsített fizetési lehetőségek a büfében és a pénztárnál, illetve az eddigieknél is több látnivaló és program – így várják a magyar agrárium seregszemléjének tartott kiállításra a látogatókat a szervezők.

Drónok segítik a megporzást

Tavaly a méhek munkáját egy drón is segítette az USA New York államában a 150 hektáros Beak and Skiff almáskertben. Peter Fleckenstein, a cég friss gyümölcs értékesítéssel foglalkozó ügyvezetője talált rá arra a start-up cégre a közeli Syracuse-ban, amelyik mandulában kísérletezett drónos megporzással.

A zöldség-gyümölcs biznisz legnívósabb díja

Kihirdették a Fruit Logistica Innovation Award, vagyis a berlini Fruit Logistica szakvásár innovációs versenyének díj tíz jelöltjét. A több mint hetven benevezett újdonságot szakmai zsűri válogatta meg, az arra legérdemesebbnek talált tíz közül pedig a február 6–8-ig tartó berlini kiállítás látogatói döntik majd el, melyik lesz a nyertes. Többek között szagtalan biotrágya és fajtaújdonságok is versenyeznek.

Az ember helyett kapáljon a robot

Már nem a jövő, hogy robotok dolgozzanak a kertészetekben is. Szükség is van rájuk, hiszen egyre nehezebben találni megbízható munkaerőt. A két francia robottechnikai mérnök által alapított Naio Technologies cég már négy robotot fejlesztett, és ebből kettőnek már számos példánya dolgozik főként francia kertészetekben.

Szőlőbe vágó kérdés: melyik metszésmód a menő?

A metszés az egyik legfontosabb, legmunkaigényesebb művelet a szőlőtermesztő gazdaságokban. Munkacsúcsot jelent és nem mindig a legjobb, szakmailag képzett munkaerő végzi el, ezért számos törekvés van a munkafolyamatok optimalizálására és a költségek csökkentésére.