Back to top

A jövő gabonakombájnjai, a gabonakombájnok jövője

Nyolcvan éve kutatják a gépészek a mind hatékonyabb gépesített aratás titkát. Az AGROmashEXPO-n 3. napjára szervezett tanácskozáson az arató-cséplőgépek legújabb fejlesztési irányairól, az innovációs eredményekről a fejlesztések szempontjairól, az új konstrukciós megoldásokról, valamint a hazai vizsgálatok tapasztalatairól tájékozódhattak az érdeklők.

Hajdú József (MG Technika) elmondta, hogy éppen 80 esztendeje indították próbaútra Kanadában a Massey-Harris mérnökei az első önjáró arató-cséplőgépet. A tengeren túli törekvéseket 1952-ben Európában, a belga Claeys cég (a mai New Holland elődje) kísérleti gépe követte, majd 1953-ban a CLAAS Hercules útra indításával ténylegesen kezdetét vette az aratás gépesítése.

Jelenleg a világon 13 cég gyárt gabonakombájnt szalmarázóládás, rotoros vagy hibrid változatban. A fejlesztésükben érvényesülő tendenciák között a nagyobb teljesítményű, tisztább üzemű, hajtóanyag-takarékos motor, a növekvő áteresztőképesség, az automatikus terhelésszabályozás, az egyszerűbb, megbízhatóbb hajtásrendszerek, a nagy tartálytérfogat és a nagy ürítőcsiga-teljesítmény, a hatékonyabb szalmaszecskázó-terítő rendszer, az összkerékhajtású talajkímélő járószerkezet, a magasabb vezetési komfort, a fejlettebb fedélzeti elektronika, az automatikus adapter csatlakoztatás, valamint a precíz flottavezérlés megvalósítása szerepel. Fő cél a minél kevesebb szemsérülés, a nagyobb szemtisztaság és a csökkenő szemveszteség elérése.

Ezeknek az elvárásoknak a figyelembevételével és évtizedek tapasztalatainak felhasználásával a legkorszerűbb elvek alapján fejlesztette ki az AGCO cég 647 LE motorteljesítményű, 13,5 méter széles vágóasztalú, 17,1 köbméteres magtartályú, hangzatos elnevezésű IDEAL-9 kombájnját, amelyet tavaly Hannoverben az Agritechnica kiállításon mutattak be a nagyközönségnek.

Csanádi Tamás (CLAAS Hungária Kft.) a kombájn vágóasztalok fejlesztési irányairól beszélt az AGROmashEXPO harmadik napjára szervezett tanácskozáson.
Fotó: Csatlós Norbert

A vágóasztalok fejlesztési szempontjaiból Csanádi Tamás (CLAAS Hungária Kft.) a nagyobb munkaszélességet, a sokoldalúságot, illetve az univerzalitást, a hatékonyabb terménytovábbítást, a motollavezérlést, a hajtástechnikai megoldások szerepét, a pontos hossz- és keresztirányú talajkövetést és a beállítások automatizálást emelte ki. A legújabb vágóasztaloknál a fel- és lekapcsolást elektromos vagy hidraulikus gyorscsatlakozó segíti, a motollaujjak állítása pályavezérelt, illetve felül átforduló megoldású, kaszaszerkezetük 3 vagy 4 collos rendszerű, a kasza és a behordócsiga közötti távolság menetközben változtatható, egyes gyártmányoknál pedig a közúti vontatásra integrált járószerkezetet használnak.

A kukoricacső-törő adapterek fejlesztésénél Jóri J. István (BME) szerint a növekvő munkaszélesség, azaz a sorok számának növelése, a 38,1-76,2 cm között állítható sortáv, az iker-, illetve sűrűsoros kialakítás, vagy a sorfüggetlen megoldás, az adapteroldali veszteségek minimalizálása, a magminőség megóvása, a forgóujjas vagy levegőrásegítéses anyagtovábbítás, a hajtási energia csökkentése, a központi állítás lehetősége, az adapterek szerkezeti tömegének csökkentése, az automatikus sorvezetés, illetve sorontartás és a szármaradványok kezelése (zúzás-terítés, rendre rakás) áll előtérben. Fontos szempont, hogy a behatolási-, az úgynevezett profilszög ne legyen nagyobb 17 foknál.

A vastagabb, keményebb szárú és levelű GMO fajták hatékonyabb vágásához, tépéséhez és aprításához fejlesztette ki az amerikai Calmer cég a BT Chopper törőszerkezetet. A gumiabroncsok, illetve a gumihevederek futófelületének kímélését szolgálják a csonktaposó szerkezetek. A napraforgó-betakarító adapterek közül a sorfüggetlen, gyűjtőtálcás konstrukciók 6-8 km/h munkasebességnél 3-4, míg a soros kialakításúaknak nagyobb sebességnél is csak 2-3 százalék a veszteségük.

Jóri J. István hangsúlyozta azt is, hogy hazai gyáraink, az Optigép Kft., a Linamar Zrt. és a CLAAS Hungária Kft. kukorica- és napraforgó adapterei a világ minden részébe eljutnak, e tekintetben adaptergyártó „nagyhatalomnak” számítunk.

A különböző gabonakombájnokról „igazi” képet a szántóföldi tesztek nyújtanak. Kelemen Zsolt ( NAIK MGI) ismertette, hogy a hazai vizsgálatoknál a NAIK MGI mérési módszerével a gépek áteresztő-képességét, a fajlagos hajtóanyag-felhasználásukat, a szemtisztaságot és a törtszem-arányt, valamint az átlagos tarlómagasságot határozzák meg egyenletes állományú, hektáronként legalább 7-8 tonna hozamú, köztermesztésben használt fajta betakarításában. A cséplési veszteséget a szemteljesítmény (gépterhelés) függvényében állapítják meg. Az eredmények a gépvásárlásnál és az üzemi paraméterek megválasztásánál, illetve a kombájn beszabályozásánál lehet a gazdák, a vállalkozók segítségére, míg a gyártóknak a fejlesztési munkájukban lehetnek hasznosak.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felhő technológia menti meg a méheket?

Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel csütörtökön.

Végre! Nem barnul a saláta vágási felülete

A zöldségek közül – a szó szoros értelmében – a salátafélék választéka a legszínesebb. Már a hagyományos fejes salátából is megjelentek a piros levelűek, a lollo, a tögylevelű, a batávia, a római típusból pedig szinte követhetetlen a választék bővülése. A salátafogyasztás divatos, és a vásárlók nagy örömére, az utóbbi években folyamatosan újabb típusok bővítik a kínálatot.

Mit tudnak a szőlőkombájnok?

A szőlőkombájnon belül különböző szállítóberendezések mozgatják az anyagot. A vízszintes irányú szállítást szállítószalagok, kaparószalagok, a ferde és függőleges irányú anyagmozgatást nyitott vagy zárt házban futó kaparóelemes, rekeszes szállítószalagok, illetve serleges felvonók biztosítják. A szállítóberendezések rendszert képeznek, a szállítás végpontja a gyűjtőtartály.

Gabonatermesztők: jól haladnak az őszi munkák

Jó ütemben haladnak az őszi betakarítási és a vetési munkák is a száraz időjárásnak köszönhetően, ugyanakkor a megfelelő keléshez szükség lenne a csapadékra - mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Új ORBIS-generáció

A CLAAS nemcsak a betakarítógépeket, hanem azok adaptereit is folyamatosan fejleszti, hiszen minden a gép elején kezdődik. Ezekre a fejlesztésekre példa a CLAAS legújabb, 6 és 7,5 méteres munkaszélességű ORBIS kukoricaadapter-családja.

Gombafonal vázon nőhet a labor-steak

Az Ecovative startup cég – ami jelenleg az IKEA-val és a Dellel áll szerződésben, és a habszivacs csomagolókat váltja le gombafonal alapúra – új babérokra tör: gombanövesztő kapacitása révén a laboratóriumban „készített” hús gyártásába szállna be.

Az Év Magyar Vállalata 2018-ban az AXIÁL Kft.

Október 11-én rendezték meg a FIGYELŐ TOP200 Gálát Budapesten a Várkert Bazárban. Az AXIÁL Kft. az Év Magyar Vállalata díjat nyerte meg.

Édesipari összefogás a szakképzett utánpótlásért

Három édesipari cég összefogásával, valamint a helyi önkormányzat támogatásával többféle duális képzés indul a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen – jelentették be a városban megrendezett sajtótájékoztatón, csütörtökön.

Napraforgó-termesztésünk válaszúton

Egy-egy szántóföldi növényfaj termésátlaga akkor növekedett jelentősen, amikor termesztéstechnológiája elemeinek komplex fejlesztése megvalósult. Hazánkban a napraforgó termésátlagának változása, növekedése az elmúlt évtizedekben nem volt folyamatos.

Vessünk direktbe!

Még gyakorlott francia gazdák is azt vallják, hogy a forgatás nélküli talajművelés minden évben egy-egy újabb kísérlet. Egészen más hozzáállást igényel egy csapadékosabb, mint egy szárazabb évjáratban. Az Agri Szerviz Kft. szervezésében Somogyfajszon, Berend Ferenc birtokán mutatták be a francia Sky MaxiDrill mulcs vetőgépet.