Back to top

A jövő gabonakombájnjai, a gabonakombájnok jövője

Nyolcvan éve kutatják a gépészek a mind hatékonyabb gépesített aratás titkát. Az AGROmashEXPO-n 3. napjára szervezett tanácskozáson az arató-cséplőgépek legújabb fejlesztési irányairól, az innovációs eredményekről a fejlesztések szempontjairól, az új konstrukciós megoldásokról, valamint a hazai vizsgálatok tapasztalatairól tájékozódhattak az érdeklők.

Hajdú József (MG Technika) elmondta, hogy éppen 80 esztendeje indították próbaútra Kanadában a Massey-Harris mérnökei az első önjáró arató-cséplőgépet. A tengeren túli törekvéseket 1952-ben Európában, a belga Claeys cég (a mai New Holland elődje) kísérleti gépe követte, majd 1953-ban a CLAAS Hercules útra indításával ténylegesen kezdetét vette az aratás gépesítése.

Jelenleg a világon 13 cég gyárt gabonakombájnt szalmarázóládás, rotoros vagy hibrid változatban. A fejlesztésükben érvényesülő tendenciák között a nagyobb teljesítményű, tisztább üzemű, hajtóanyag-takarékos motor, a növekvő áteresztőképesség, az automatikus terhelésszabályozás, az egyszerűbb, megbízhatóbb hajtásrendszerek, a nagy tartálytérfogat és a nagy ürítőcsiga-teljesítmény, a hatékonyabb szalmaszecskázó-terítő rendszer, az összkerékhajtású talajkímélő járószerkezet, a magasabb vezetési komfort, a fejlettebb fedélzeti elektronika, az automatikus adapter csatlakoztatás, valamint a precíz flottavezérlés megvalósítása szerepel. Fő cél a minél kevesebb szemsérülés, a nagyobb szemtisztaság és a csökkenő szemveszteség elérése.

Ezeknek az elvárásoknak a figyelembevételével és évtizedek tapasztalatainak felhasználásával a legkorszerűbb elvek alapján fejlesztette ki az AGCO cég 647 LE motorteljesítményű, 13,5 méter széles vágóasztalú, 17,1 köbméteres magtartályú, hangzatos elnevezésű IDEAL-9 kombájnját, amelyet tavaly Hannoverben az Agritechnica kiállításon mutattak be a nagyközönségnek.

Csanádi Tamás (CLAAS Hungária Kft.) a kombájn vágóasztalok fejlesztési irányairól beszélt az AGROmashEXPO harmadik napjára szervezett tanácskozáson.
Fotó: Csatlós Norbert

A vágóasztalok fejlesztési szempontjaiból Csanádi Tamás (CLAAS Hungária Kft.) a nagyobb munkaszélességet, a sokoldalúságot, illetve az univerzalitást, a hatékonyabb terménytovábbítást, a motollavezérlést, a hajtástechnikai megoldások szerepét, a pontos hossz- és keresztirányú talajkövetést és a beállítások automatizálást emelte ki. A legújabb vágóasztaloknál a fel- és lekapcsolást elektromos vagy hidraulikus gyorscsatlakozó segíti, a motollaujjak állítása pályavezérelt, illetve felül átforduló megoldású, kaszaszerkezetük 3 vagy 4 collos rendszerű, a kasza és a behordócsiga közötti távolság menetközben változtatható, egyes gyártmányoknál pedig a közúti vontatásra integrált járószerkezetet használnak.

A kukoricacső-törő adapterek fejlesztésénél Jóri J. István (BME) szerint a növekvő munkaszélesség, azaz a sorok számának növelése, a 38,1-76,2 cm között állítható sortáv, az iker-, illetve sűrűsoros kialakítás, vagy a sorfüggetlen megoldás, az adapteroldali veszteségek minimalizálása, a magminőség megóvása, a forgóujjas vagy levegőrásegítéses anyagtovábbítás, a hajtási energia csökkentése, a központi állítás lehetősége, az adapterek szerkezeti tömegének csökkentése, az automatikus sorvezetés, illetve sorontartás és a szármaradványok kezelése (zúzás-terítés, rendre rakás) áll előtérben. Fontos szempont, hogy a behatolási-, az úgynevezett profilszög ne legyen nagyobb 17 foknál.

A vastagabb, keményebb szárú és levelű GMO fajták hatékonyabb vágásához, tépéséhez és aprításához fejlesztette ki az amerikai Calmer cég a BT Chopper törőszerkezetet. A gumiabroncsok, illetve a gumihevederek futófelületének kímélését szolgálják a csonktaposó szerkezetek. A napraforgó-betakarító adapterek közül a sorfüggetlen, gyűjtőtálcás konstrukciók 6-8 km/h munkasebességnél 3-4, míg a soros kialakításúaknak nagyobb sebességnél is csak 2-3 százalék a veszteségük.

Jóri J. István hangsúlyozta azt is, hogy hazai gyáraink, az Optigép Kft., a Linamar Zrt. és a CLAAS Hungária Kft. kukorica- és napraforgó adapterei a világ minden részébe eljutnak, e tekintetben adaptergyártó „nagyhatalomnak” számítunk.

A különböző gabonakombájnokról „igazi” képet a szántóföldi tesztek nyújtanak. Kelemen Zsolt ( NAIK MGI) ismertette, hogy a hazai vizsgálatoknál a NAIK MGI mérési módszerével a gépek áteresztő-képességét, a fajlagos hajtóanyag-felhasználásukat, a szemtisztaságot és a törtszem-arányt, valamint az átlagos tarlómagasságot határozzák meg egyenletes állományú, hektáronként legalább 7-8 tonna hozamú, köztermesztésben használt fajta betakarításában. A cséplési veszteséget a szemteljesítmény (gépterhelés) függvényében állapítják meg. Az eredmények a gépvásárlásnál és az üzemi paraméterek megválasztásánál, illetve a kombájn beszabályozásánál lehet a gazdák, a vállalkozók segítségére, míg a gyártóknak a fejlesztési munkájukban lehetnek hasznosak.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még mindig a nyomtatott lap vezet

Az agrárhirdetések szerkezete alapvetően különbözik a reklámtorta egészétől, és hasonló szerkezeti különbségek figyelhetők meg a hazai és a globális trendek között is – fejtette ki az AgromashExpo keretében a Magyar Mezőgazdaság Kft. által szervezett médianapon Szőke Péter. Az agrárhirdetések világa továbbra is sajátos terület, amelyben még mindig a nyomtatott lapoknak van kiemelkedő szerepe.

3,6 millió abroncs Tatabányáról

Kiemelkedően sikeres üzleti évet zárt a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft., amely tavaly 47 százalékkal, 53,1 milliárd forintra növelte értékesítésének árbevételét. Az eredmények jelentős növekedésének hátterében a cég által 85 milliárd forintos beruházással megvalósított kapacitásbővítés és technológiafejlesztés áll.

Mit érdemes tudni "Az év magyar mezőgépéről"?

A 36. AGROmashEXPO és 8. AgrárgépShow kiállításon ünnepélyes keretek között átadták „Az év magyar mezőgépe 2018” díjat, melyet a CLAAS Magyarországon tervezett, kifejlesztett és gyártott CLAAS CORIO kukoricacső-törőadapter családjának egyik tagja nyert el.

Kókuszchips nyerte az innovációs díjat Berlinben

Kihirdették a Fruit Logistica Innovation Award nyertesét: egy olaj és zsír nélkül készülő kókuszchipset talált a legmenőbbnek a berlini kiállítás szakmai közönsége. A második helyezett egy ízletes és sokáig eltartható barna paradicsom lett, a harmadik pedig egy felerészben bio-fűrostokból készülő csomagolóanyag.

A fűszerpaprika magolajtól az online platformig

Speciális élelmiszerigényt kielégítő termékektől a vendéglátóipari vállalkozások mindennapjait megkönnyítő online alkalmazásokig bezárólag számos újítást díjaztak a SIRHA Budapest 2018 innovációs versenyén. Habár az egyes kategóriák még foghíjasak, innovációban nem volt hiány.

Vízsugaras vetőgéppel kísérleteznek

Akár a jövőt is képviselheti az a ma még fejlesztés alatt álló vetőgép, amelynél a vetőcsoroszlyák szerepét nagy nyomású vízsugarak veszik át. Az első hallásra meglepő ötlet ugyanakkor kiválóan illeszkedhet a forgatás nélküli talajműveléshez, hiszen így a rétegek megbolygatása nélkül lehetne földbe juttatni a magokat.

Húsz hektáros ültetvényt érdemes teljesen gépesíteni

Ahogy fokozódik a munkaerőhiány, úgy fordulnak a gépesítés felé a gazdálkodók egész Európában. A teljes gépesítés hatékonyabbá teszi a gazdálkodást, nálunk 20-30 hektáros ültetvényfelületnél már érdemes a lehető legtöbb munkafolyamatot géppel végezni. A speciális kertészeti munkagépek gyártói folyamatosan fejlesztenek az igények kielégítésére.

Megvannak a nyertes startupok

A regionalitás és a fenntarthatóság voltak a hívószavak a berlini Nemzetközi Zöld Hét keretében szervezett startup-versenyen. Az első helyezett egy méhészközvetítő portál lett, a második kiszolgált tojótyúkok utóéletét szervezi, a harmadik pedig a fenntartható halászatért ténykedik.

Újdonságok szőlős- és gyümölcsös gazdáknak

Az AGROmashEXPO társkiállítása, a Szőlészet és Pincészet évek óta családias hangulatban folyik, hiszen javarészt ugyanazok a kiállítók jelennek meg. Az idén huszonhárman várták a látogatókat, akik érkeztek is szép számmal, annak ellenére, hogy megint a nehezen megközelíthető 18-as pavilonban kapott helyet a kiállítás. Reméljük, jövőre végre méltóbb körülmények közt jelenhetnek meg a kiállítók.

Az idő pénz: a precíziós vetés sebességén javítottak

„Végre minden cég megmutathatta, miben jó, a támogatások most nem torzították a piacot”- magyarázta Nagy-György János, a Kverneland Group Hungária Kft. ügyvezetője az AGROmashEXPÓ-n. Fontosnak tartják, hogy a precíziós technológiák a kisebb üzemmérethez igazodó eszközökben is megjelenjenek, a kiállításon ilyen gépeket is bemutattak a legújabb, nagy sebességre képes szemenkénti vetőgépük mellett.