Back to top

Lovasok a városban

Urbanizált világunkban a lakott települések határa egyre jobban kitolódik a szabad természeti környezetbe. A gyorsforgalmi utakon való átkelés sokszor nem lehetséges, vagy veszélyes. A lovasok ilyen körülmények között gyakran kényszerülnek a városi aszfaltra.

Előfordulhat például, hogy egy lovas túrát kell városi útvonalon átvezetni. Az utóbbi években egyre növekszik a háztáji, családi lótartók száma, akik akár a városok szélén is lovakról gondoskodnak a kertjükben. Az ilyen környékeken a patkócsattogás az utcán mindennapos. Az, hogy milyen okkal és céllal kerülnek a lovasok a városba, változatos lehet – az azonban, hogy hogyan fogadják őket az ott élők, csakis a lovasok felelőssége.

Bizonyára sokan találkoztunk már időről időre elterjedő fotókkal, hírekkel, ahol a lovak lovasaikkal szokatlan helyeken, például fővárosi lakótelepeken, egy HÉV-állomáson, metróaluljáróban vagy a forgalmas Árpád-hídon bukkannak fel. Hogy mindez polgárpukkasztás vagy afféle ártalmatlan, egyedi életforma, nehéz eldönteni. Attól függetlenül, hogy ezek a városi lovasok mindezt hogyan élik meg, a közönség annak alapján fogja megítélni „szereplésüket”, hogy mennyire érzik magukat zavartalanul.

A városi ember ugyanis legtöbbször idegenkedik a lótól, ami jó nagy és büdös, kiváltképpen, ha még le is tiszteli a járdaszegélyt! Erre a tényre nem jó válasz a virtuskodás, polgárpukkasztás – a ló egyébként sem erre való eszköz. Sokkal jobb és békésebb, ha a városban felbukkanó lovak láttán a közönség morgolódás helyett inkább alkalmat kap rá, hogy gyönyörködjön a ló szépségében, miközben egymást nem zavarva mindenki eléri úti célját.

Fotó: Mráz Edina
A KRESZ több vonatkozásban is szabályozza a lóval való közlekedést. Az úttesten lovat hajtó, vagy vezető személyről ír – ide tartozik a lovas is. A lóval az úttest jobb oldalán kell haladni, annak szélére, lehetőség szerint a padkára húzódva. Korlátozott látási viszonyok esetén mindenképpen gondoskodni kell a láthatóságról (fényvisszaverő mellény és kiegészítők, illetve lámpa)!

Főútvonalon lóval közlekedni általában véve tilos, amennyiben más alternatív útvonal rendelkezésre áll. Közút mellett lovat tartani, de akár csak néhány percre őrizetlenül hagyni is csak úgy szabad, hogy biztosítottuk, hogy az állat az útra ki ne juthasson.

Egy lakóövezetben azonban ennél változatosabb szituációkkal találkozhatunk, amikre a szabályozás nem tér ki – nem magyarázza, és nem is tiltja. Ezen esetekben a józan észre és udvariasságra kell alapoznunk.

Az úton való átkelés általában, például tereplovaglás során egyértelmű: belátható, arra alkalmas helyen, az út szélén várakozunk, míg elhaladnak az autók, majd újból körülnézünk és átkelünk – csoportos haladás esetén mindig egyszerre, lehetőség szerint „forgalomirányító” csapattársak segítségével. Merőben más a helyzet azonban egy fővárosi lakótelepi övezetben, ahol a forgalmas, négysávos út egyik oldaláról szeretnénk átjutni a másikra. Logikus, hogy az erre kijelölt gyalogátkelőn tegyük ezt, a lámpa zöld jelzésekor.

A járdán, illetve kerékpárúton történő lovaglást nem tiltja meg a jogszabály a lovasnak.  Azonban se a járdán, se a zebrán ne haladjunk lépésnél magasabb jármódban az emberek közelében, és lehetőleg ne ijesztgessünk senkit azzal, hogy „rálovagolunk”, vagy „parádézunk” a zöld jelzésre várakozók között. Közterületekre, parkokra hasonlóan ügyeljünk, mások nyugalmát itt se zavarjuk. Gyalogosforgalmi aluljárókban való haladásra sincsen tiltó szabály, azonban itt még fokozottabb figyelemmel kell haladnunk a viszonylag szűk hely balesetveszélyessége miatt. A mi feladatunk és felelősségünk felmérni, hogy milyen helyzetbe visszük bele négylábú társunkat – tegyük ezt mindig úgy, hogy védjük az ő, és a járókelők biztonságát is.

A lovakkal lakott területen történő közlekedés írott és íratlan szabályairól részletesebben Mráz Edina cikkében olvashatunk a Kistermelők Lapja januári számában.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/01 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mesteredző a megújult lovardában

A magyar lovassport örökös bajnoka, Dallos Gyula tart edzőtábort a Debreceni Egyetem Lovasakadémiáján június elején. Az elmúlt hónapokban újabb felújítások történtek a lovardában, a szociális helyiségek korszerűsítésével európai színvonalúvá vált a komplexum.

Ritka japán tyúkfajta Magyarországon

Akik érdeklődnek távoli országok őshonos baromfii iránt, azok számára minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújtott az idei Alföldi Állattenyésztési Napok baromfisátra, ugyanis itt bemutatták Japán egyik legősibb, de Európában az egyik legritkább viadorfajtáját, a tuzo tyúkot. Japánban már a múlt évezred közepén virágzott a viadorfajták tartása és tenyésztése.

Először születtek fogságban ürgék

Hazánkban egyedülálló módon, a Kaposvári Egyetemen sikerült az ürge zárttéri szaporítása. Az első egyedek – 39 nőstény és 31 hím – néhány hete jött világra.

Egy ősi fajta újra népszerű

A brakel tyúkfajta az egyik legősibbnek számít Nyugat-Európában, mely hajdanán leginkább a Németalföldön volt elterjedt, így nem meglepő, hogy ma a belgák tartják számon nemzeti fajtájukként. Minden bizonnyal ennek az ősi tyúkfajtának kialakulására a XVI. században Törökországból importált ottani parlagi fajták nagy befolyással bírtak.

Lovak a világ leghidegebb táján

A jakut ló, jakut póni avagy egyszerűen csak jakut vélhetően a leghidegtűrőbb, legigénytelenebb ló, melyet ismerünk. Jakutföldön honos, melynek címerállata is, hiszen kulcsfontosságú háziállatnak számít a mind a mai napig.

Megfizethetetlen élmény

Az élményt, amit a világ jelenlegi legeredményesebb reininglovasának kurzusán szerezhet egy tanulni vágyó versenyző, nyugodtan lehet azok közé sorolni, amelyeket megfizethetetlenként szokás emlegetni. Shawn Flarida kurzusán jártunk Franciaországban.

Vigyázzunk az elöregedett szálastakarmánnyal!

A kalcium és a foszfor a szervezet úgynevezett makroelemei közé tartozik. Ezeknek az elemeknek a nagy részét az állatok táplálása során ki kell egészíteni, mivel a takarmányokban nincs meg az állatok szükségletének megfelelő mennyiség, hiányuk ugyanakkor csökkent termeléssel, esetleg betegségek kialakulásával jár.

ASP: figyelmeztetik a Békés megyei állattartókat a megelőzési módokra

Békés megyéből kerül ki az ország sertésállományának körülbelül 10 százaléka, ezért kiemelten fontos, hogy a helyi gazdák tartsák be az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védőintézkedéseket – hangzott el a gazdafórum előtt tartott pénteki, békéscsabai sajtótájékoztatón.

Megyéket ugrott át a pestis, mire a Mátrába jutott?

Egyelőre nem tudni, hogyan került a pestis a Mátrába. Eddig mintegy háromszáz mintát vizsgáltak meg Hevesben az afrikai sertéspestis (ASP) miatt. Az eddig elhullott vaddisznók nagy részét egymáshoz közel, egyet lakott terület mellett találták meg.

Az első negyedévben rekord mennyiségű juhot adtak el

Márciusban – 2017-he viszonyítva – a vágójuh és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett a leginkább, kilónként 160 , illetve 67 forinttal adtak többet értük. A vágóbaromfi ára 8 forinttal nőtt, a vágósertésé viszont 12 forinttal csökkent. A tehéntejért 3, az étkezési tojásért pedig 1 forinttal fizettek magasabb árat, mint 2018 III. havában.