Back to top

Lovasok a városban

Urbanizált világunkban a lakott települések határa egyre jobban kitolódik a szabad természeti környezetbe. A gyorsforgalmi utakon való átkelés sokszor nem lehetséges, vagy veszélyes. A lovasok ilyen körülmények között gyakran kényszerülnek a városi aszfaltra.

Előfordulhat például, hogy egy lovas túrát kell városi útvonalon átvezetni. Az utóbbi években egyre növekszik a háztáji, családi lótartók száma, akik akár a városok szélén is lovakról gondoskodnak a kertjükben. Az ilyen környékeken a patkócsattogás az utcán mindennapos. Az, hogy milyen okkal és céllal kerülnek a lovasok a városba, változatos lehet – az azonban, hogy hogyan fogadják őket az ott élők, csakis a lovasok felelőssége.

Bizonyára sokan találkoztunk már időről időre elterjedő fotókkal, hírekkel, ahol a lovak lovasaikkal szokatlan helyeken, például fővárosi lakótelepeken, egy HÉV-állomáson, metróaluljáróban vagy a forgalmas Árpád-hídon bukkannak fel. Hogy mindez polgárpukkasztás vagy afféle ártalmatlan, egyedi életforma, nehéz eldönteni. Attól függetlenül, hogy ezek a városi lovasok mindezt hogyan élik meg, a közönség annak alapján fogja megítélni „szereplésüket”, hogy mennyire érzik magukat zavartalanul.

A városi ember ugyanis legtöbbször idegenkedik a lótól, ami jó nagy és büdös, kiváltképpen, ha még le is tiszteli a járdaszegélyt! Erre a tényre nem jó válasz a virtuskodás, polgárpukkasztás – a ló egyébként sem erre való eszköz. Sokkal jobb és békésebb, ha a városban felbukkanó lovak láttán a közönség morgolódás helyett inkább alkalmat kap rá, hogy gyönyörködjön a ló szépségében, miközben egymást nem zavarva mindenki eléri úti célját.

Fotó: Mráz Edina
A KRESZ több vonatkozásban is szabályozza a lóval való közlekedést. Az úttesten lovat hajtó, vagy vezető személyről ír – ide tartozik a lovas is. A lóval az úttest jobb oldalán kell haladni, annak szélére, lehetőség szerint a padkára húzódva. Korlátozott látási viszonyok esetén mindenképpen gondoskodni kell a láthatóságról (fényvisszaverő mellény és kiegészítők, illetve lámpa)!

Főútvonalon lóval közlekedni általában véve tilos, amennyiben más alternatív útvonal rendelkezésre áll. Közút mellett lovat tartani, de akár csak néhány percre őrizetlenül hagyni is csak úgy szabad, hogy biztosítottuk, hogy az állat az útra ki ne juthasson.

Egy lakóövezetben azonban ennél változatosabb szituációkkal találkozhatunk, amikre a szabályozás nem tér ki – nem magyarázza, és nem is tiltja. Ezen esetekben a józan észre és udvariasságra kell alapoznunk.

Az úton való átkelés általában, például tereplovaglás során egyértelmű: belátható, arra alkalmas helyen, az út szélén várakozunk, míg elhaladnak az autók, majd újból körülnézünk és átkelünk – csoportos haladás esetén mindig egyszerre, lehetőség szerint „forgalomirányító” csapattársak segítségével. Merőben más a helyzet azonban egy fővárosi lakótelepi övezetben, ahol a forgalmas, négysávos út egyik oldaláról szeretnénk átjutni a másikra. Logikus, hogy az erre kijelölt gyalogátkelőn tegyük ezt, a lámpa zöld jelzésekor.

A járdán, illetve kerékpárúton történő lovaglást nem tiltja meg a jogszabály a lovasnak.  Azonban se a járdán, se a zebrán ne haladjunk lépésnél magasabb jármódban az emberek közelében, és lehetőleg ne ijesztgessünk senkit azzal, hogy „rálovagolunk”, vagy „parádézunk” a zöld jelzésre várakozók között. Közterületekre, parkokra hasonlóan ügyeljünk, mások nyugalmát itt se zavarjuk. Gyalogosforgalmi aluljárókban való haladásra sincsen tiltó szabály, azonban itt még fokozottabb figyelemmel kell haladnunk a viszonylag szűk hely balesetveszélyessége miatt. A mi feladatunk és felelősségünk felmérni, hogy milyen helyzetbe visszük bele négylábú társunkat – tegyük ezt mindig úgy, hogy védjük az ő, és a járókelők biztonságát is.

A lovakkal lakott területen történő közlekedés írott és íratlan szabályairól részletesebben Mráz Edina cikkében olvashatunk a Kistermelők Lapja januári számában.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/01 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állattartó telep félmilliárd forintból

Sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnek a természetvédelmi területek, nemzeti parkok - jelentette ki az agrárminiszter kedden Makó-Rákoson.

Bodza is hozzájárulhat a vizslagének megőrzéséhez

Bodza, a két és fél éves magyar vizsla is tagja annak a programnak, amely a magyar kutyafajták génmegőrzését tűzte ki céljául. A projekt keretein belül a hazai nemzeti parkok igazgatóságai egy-egy magyar kutyafajtával kapcsolatos feladatot kaptak.

Zsinórban ötödször nagydíj: a juhtenyésztés élvonalában

A Vad Andrea-Barna Miklós házaspár története arra utal, nincs igaza a közmondásnak, ők „próféták lehettek a saját hazájukban”. Hódmezővásárhely melletti tanyájukban juhokat tenyésztenek, és az idén sorrendben ötödször nyerték el a gazdanapok Juhtenyésztési Nagydíját.

A szürkemarhának van jövője

A magyar szürkemarha sorsa a bizonyíték arra, hogy múltján és jelenén túl nagyon komoly jövő elé is néz - mondta Nagy István agrárminiszter a VI. Szürkemarha Fesztiválon szombaton Harsányban.

Döntős a magyar díjugrató csapat

A magyar csapat a második helyen végzett az eddigi legrangosabb hazai díjugrató viadal vasárnapi záró- egyúttal főszámában, a 200 ezer euró összdíjazású Nemzetek Díján.

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.

A világ szeme rajtunk van

A bábolnai CSI-n beszélgettem a verseny nemzetközi bírónőjével, az osztrák Inés Bejdllel, akiről kiderült, hogy magyar ősökkel rendelkezik. Gyerekkorától lovagol, sikeres fiatal lovas volt díjlovaglásban és díjugratásban is, díjugratóként Európa- és világbajnokságokon szerepelt eredményesen, tagja volt az osztrák díjugrató-válogatottnak.

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Gyöngyös nyak, kedves hang

Hazánkban a rendszerváltásig a vadgalambkedvelőknek igen kevés faj állt rendelkezésére. Ezek közül egyik volt a nálunk is olykor-olykor felbukkanó gyöngyös nyakú gerle, melyeknek legtöbbjét a szerencsés madarászok a hajdani NSZK-ból vásárolták, de jellemzően csak egy-egy párt hoztak belőle, így vérfrissítés hiányában a faj rendre eltűnt a portákról.

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont, ahol ezen a napon az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szervezésében családi napot rendeznek