Back to top

Startupot indítanál? A Debreceni Egyetem segít!

Évi fél milliárd forintos keretösszegű Innovációs Alapot hozott létre a Debreceni Egyetem a vállalkozókedvű hallgatók ötleteinek megvalósítására és piacra juttatására – jelentette be a kancellár szerdán, a DEVIK évindító klubtalálkozóján.

A Debreceni Egyetemisták Vállalkozásfejlesztő Innovatív Közössége (DEVIK) 3 és fél évvel ezelőtt jött létre a Gazdaságtudományi, valamint később a Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar támogatásával. A szervezet havonta egyszer olyan előadásokat és kerekasztalbeszélgetéseket tart, melyen a hallgatók hasznos információkhoz juthatnak leendő vállalkozásuk elindításához.

- Azok számára szeretnénk többlettudást átadni, akik már egyetemi éveik alatt szeretnének vállalkozóvá válni. Találkozóinkon egyidejűleg tudnak tanulni, szórakozni, kapcsolatokat építeni, "bizniszelni", hiszen a mai fiataloknak már általában nincs idejük mindezt külön-külön megtenni – tájékoztatott Gályász József egyetemi docens, a DEVIK klub mentora.

Az idei első rendezvényen a megyei iparkamara elnöke, Miklóssy Ferenc mellett a térség legnagyobb vállalkozói is részt vettek. Dajnoki Krisztina intézetigazgató egyetemi docens előadásában, elsősorban a cégvezetők figyelmét hívta fel a fiatal munkavállalók megváltozott igényeire, akik már nem a fizetés nagysága, hanem a légkör és a várható munkaélmény szerint választanak, vagy éppen váltanak igen gyakran és bátran munkahelyet.

A vállalkozói ökoszisztéma fejlesztése kapcsán Bács Zoltán kancellár azt hangsúlyozta, hogy a Debreceni Egyetem szervezeti felépítése mellett a környezetét is igyekszik olyanná alakítani, ami segíti a vállalkozó szellemű hallgatókat terveik megvalósításában.

- Az intézmény Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központja, valamint Innovatív Ökoszisztéma Központja mellett ezért jött létre az UD Ventures Kft. is, amely már a befektetési oldalt képviseli. Létrehoztuk továbbá a Debreceni Egyetem Innovációs Alapját (DEINA), amelyben az egyetem minden piaci bevételének 5 százalékát tesszük. Az így felhalmozódott évi 5-600 millió forintból tudjuk támogatni az arra alkalmas projektek indulását az államháztartási szabályok szerint – jelentette be Bács Zoltán.

Gémesi Zsolt, a DE Innovációs Ökoszisztéma Központ vezetője szerint soha nem volt még annyi forrás Magyarországon a jó ötletek megvalósításához, mint napjainkban. A DEINA félmilliárd forintos keretösszegén túl a fiatal vállalkozók GINOP inkubátorra is pályázhatnak, illetve a kormány által létrehozott 620 millió forint keretösszegű támogatási alappal is számolhatnak az igazán innovatív ötletek gazdái.

Kovács Zsolt, az EH Invest Zrt. igazgatósági elnöke elmondta, hogy a társaság jelenleg elérhető támogatási rendszerén túl hamarosan egy startup ösztöndíj bevezetését tervezik a hallgatók számára.

Lévay Csaba, a fővárosban évek óta sikeresen működő Bossconect Mentor Program alapítója pedig kiemelte, hogy tevékenységüket ebben az évben szeretnék 15 további nagyvárosra, köztük Debrecenre is kiterjeszteni. Ennek lényege, hogy a sikeres vállalkozókból álló mentorok választanak maguknak egy-egy fiatalt, akiket havonta egyszer személyes találkozón látnak el tanácsokkal ingyenesen. A tervek szerint a cívisvárosól és a régióból körülbelül száz fiatal vehet részt majd a programban.

Az est végén három startup is bemutatkozott, melyek közül az egyik éppen a DEVIK rendezvényen talált támogatóra, és két éve egyre nagyobb sikerrel veszi az akadályokat a piacon.

Forrás: 
Élelmiszer Online

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Átadtak Somogyban egy kocatelepet és egy látogatóközpontot

Kocatelepet, illetve egy oktató- és látogatóközpontot adtak át csütörtökön Somogy megyében, a somogyszobi Nagybaráti-pusztán tartott ünnepségen Nagy István agrárminiszter egyebek mellett a versenyképesség növelésének szükségességéről beszélt.

A Campus fesztiválon az erdei iskola

Akárcsak az elmúlt évben, idén is bemutatkozik a debreceni Campus Fesztiválon a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolája. A rendezvény minden napján (július 18-22) érdekes programokkal várják a résztvevőket a debreceni Nagyerdőben.

Mi kell a növényvédő-szerek felhasználásához?

A szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakképzettség neve Növényvédelmi szakmérnök, amely feljogosít az I. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő-szerek teljes körű felhasználására.

Egészségesek az iskolakerti talajok

2017 végétől 2018 elejéig immár harmadik alkalommal zajlottak le sikeresen az Iskolakert-hálózat kertjeinek talajvizsgálatai. A Nébih tanakajdi laboratóriumának szakemberei 9 iskolakert 2-2 talajmintáját analizálták. Az iskolakertek egyéni kiértékelést és javaslatokat is kapnak a talajjal kapcsolatos további teendőikről.

Diákmunkások a sertéstelepen

Egyre nyilvánvalóbb és égetőbb probléma a munkaerőhiány a mezőgazdaságban. A kétkezi munka tisztelete átalakult az elmúlt évtizedekben, kevesebb fiatal látja a jövőjét, a boldogulását ebben az ágazatban. Üdítő­ kivételek azonban mindig vannak. Találkoztunk olyanokkal, akik már a diákmunka adta lehetőséget megragadva úgy határoztak, egy sertéstelepen próbálják ki magukat.

Aflatoxin a tejben?

A tejben is megtalálható, potenciálisan közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin felmérését és visszaszorítását tűzte ki célul az a program, melyre mintegy 300 millió forintot nyertek a NKFIH pályázatán a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatói.

Ovisok ismerkedtek a tanyasi élettel

Nemesvámos A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztató fórumsorozatot szervezett, amelynek keretében óvodások hallhatnak előadást a mezőgazdaság sokszínűségéről.

Újra képeznek agrármérnök tanárokat Debrecenben

Csaknem tíz év szünet után újra indul agrármérnök tanár szak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A képzésre nagy az igény Kelet-Magyarországon, ezt a felvételi adatok is alátámasztják.

Szarvasmarha-hizlalás Peruban

Peruban a lakosság élelmezése szempontjából a sertés és a szárnyasok a legjelentősebb fajok, ugyanakkor az ország állattenyésztésében máig ható következményei vannak annak, hogy az itt élők már a spanyol hódítás előtt háziasítottak egyes teveféléket (guanakó, láma, alpaka, vikunya). Az országban ma csak alpakából 4, lámából 5 millió állat van.

Túlélte az Agrokor

Horvátország legnagyobb magántulajdonú cégcsoportja, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor hitelezői szerdán megszavazták a válságmenedzsment által előkészített megállapodást, amely szerint a két állami orosz bank, a Szberbank és a VTB Bank több mint 46 százalékos tulajdonrészt szerzett a vállalatban.