Back to top

Legyen március 10. a beporzók napja

Ha szeretsz kirándulni, ha az ablakodban szokott virágcserép lenni, ha szereted a gyümölcsöt, a mézet, ha van egyetlen gyümölcsfa is a környezetedben, akkor érted is van ez a mozgalom – ezzel hívják fel a figyelmünket lelkes önkéntesek a greenfo.hu oldalon, hogy minél többen álljunk egy új természetvédelmi jeles nap ügye mögé.

Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók, sőt nélkülük elképzelhetetlen az emberhez méltó életünk a Földön. A beporzó élőlényekkel, azokon belül a rovarokkal kapcsolatos bajnak ezer formája van.

Ezerféle a megoldás is, és nemcsak a termelőknek, az agrár- vagy környezetvédő szakembereknek, hanem mindenkinek juthat belőle egy kicsi feladat, és ha jól csináljuk, egy kicsi öröm is – ezzel hívják fel a figyelmet a greenfo.hu oldalon a téma elkötelezett aktivistái, és egyúttal szimpatizánsokat, pártolókat és szervezőket keresnek, hogy március 10-ét új természetvédelmi jeles napként, a beporzók napjaként írhassuk be a naptárba. Március 10-ig még van egy kis időnk, addig tanulhatunk, taníthatunk, készíthetünk rovartanyát („darázsgarázs”), kialakíthatunk sokféle rovarbarát kertet, tarthatunk rendhagyó tanórát, projektnapot – írják.

Aki szeret kirándulni, akinek az ablakában szokott virágcserép lenni, aki szereti a gyümölcsöt, a mézet, akinek van akár csak egyetlen gyümölcsfa is a környezetében, az joggal érezheti, érte is van ez a mozgalom. Az új természetvédelmi jeles napot önkéntesek ötlete, lelkesedése próbálja életre hívni. Ha elég sokan állnak mögéjük, akkor a mindenkori beporzók napja hatásos eseménnyé nőhet, hatása lehet a természet iránti fogékonyságunk növelésére és a természet egészségesebb működésére.

 

(2017 végén egyébként az ENSZ május 20-át a méhek nemzetközi napjává nyilvánította. A szerk.)

Forrás: 
greenfo.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.

A vállalatok több mint 70%-a ismeri a fenntartható fejlődési célokat

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72%-a) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10%-os növekedést jelent.

„Magyar nyulakkal” népesítik be a háromszéki vadászterületeket

Mintegy száz, Magyarországon befogott vadnyulat telepített a háromszéki vadászterületekre a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület, számolt be László Béla.