Back to top

Minél nagyobb a raj, annál csendesebb a kaptár

A logika azt diktálná, hogy ha a mézelő méhek kolóniája növekszik, akkor hangosabbak, mivel több méh döngicsél egyszerre. Azonban egy friss publikáció pont az ellenkezőjét állapította meg: a nagyobb kolóniák kaptára csöndesebb, mint a kicsiké.

„A meglepő eredmény az – és először én is azt hittem, hogy valami hiba történt –, hogy amikor több méh van a kaptárban, a rezgések valójában csökkennek” nyilatkozta Michael Smith, a tudományos publikáció vezető szerzője, aki doktorandusz hallgatóként neurobilógiával és viselkedéstannal foglalkozik. A cikket a Behavioral Ecology and Sociobiology című tudományos lapban jelentette meg szerzőtársával, Po-Cheng Chennel, aki korábban elektrotechnikai és informatikus doktorandusz hallgató volt.

A kutatást kivitelezéséhez Smithnek szüksége volt egy szakemberre, aki mérni tudja a lép rezgését. Ekkor irányították Chenhez, aki olyan számítógépes chipeket épített, amelyek sebességmérőt is tartalmaztak, így három dimenzióban tudta mérni a rezgéseket.

„A chip képes 800 mintát venni a másodperc nyolcadrésze alatt, és ezt olyan hosszan képes végezni, ameddig csak szükséges” mondta Smith. Ezeket a chipeket rögzítették a laboratóriumban lévő kaptárak külsejére.

Smith és Chen váltogatta a kaptárakban lévő méhek számát: végeztek méréseket a kolónia egészével és a felével is. Egy másik kísérletben egy aktív kolónián végeztek méréseket a különböző napszakokban, amikor a ki- és berepülő méhek miatt a kolónia aktuális létszáma folyamatosan változott. Smith minden alkalommal megszámolta a kaptárban lévő méheket.

A kutatás során azt találták, hogy a méhek szándékosan fojtják el a rezgéseket a kaptárban, valószínűleg azzal, ahogyan a lépen kapaszkodnak, ennek megfejtéséhez azonban további kutatásokra van szükség.

A mostani felfedezés azért fontos, mert a méhek a kaptáron belül a kaptár fala által továbbított rezgésekkel kommunikálnak. Amikor a méhek a táncukkal a többi méh tudtára hozzák a pontos helyét egy virágmezőnek, a tánc rezgései az egész kaptárban elterjesztik az üzenetet a többi méh számára. Még a királynők is továbbítanak rezgéses jeleket, hogy a többi királynővel kommunikáljanak. De ahhoz, hogy ezek az üzenetek célba érjenek, csökkenteni kell a zajt.

A tudósok azt gyanítják, hogy a méhek titka a rezgések tompításánál a testtartásukban rejlik. Az egyes méhek több lépsejtet is érintenek egyszerre, amikor a kaptáron belül tartózkodnak, és apró kapcsokként összekötik a különböző sejteket egymással, mondta Smith. Egy másik elmélet szerint, ahogy a tengerészek egy hánykolódó hajón, úgy a méhek is képesek „ellentartani” és kompenzálni a rezgéseket oly módon, hogy azzal stabilizáló hatást érnek el.

Smith és Chen azt is kipróbálták, hogy vajon a méhek puszta tömege is képes-e tompítani a rezgéseket, ahogyan egy darab papír is kevésbé tud mozogni, ha sok gémkapcsot csatolunk rá. Hogy ezt tesztelje, Smith elpusztult méheket rakott a kaptárak sejtjeibe, és Chen eközben méréseket végzett. Ezeket megismételték 400, 600, 800, 1000, 1200, 1400 és 1600 darab elpusztult méhvel a kaptárban.

A hozzáadott méheknek semmilyen hatása nem volt a kaptár rezgéseire, ezzel bebizonyítva, hogy a méhek aktívan tesznek valamit, amivel csökkentik a rezgéseket, mondta Smith.

Ez az eredmény jó példa arra, hogyan képesek az élő rendszerek - beleérve az olyan szuperorganizmusokat, mint a mézelő méh kolónia - fizikai akadályokat leküzdeni különösen egyszerű és elegáns megoldásokkal, tette hozzá Smith.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felhő technológia menti meg a méheket?

Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel csütörtökön.

Stratégiai megállapodás a Nemzeti Ménesbirtok és a Szent István Egyetem között

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a Szent István Egyetemmel, a felsőoktatási intézmény gödöllői székhelyén.

Poloskacsapdát fejleszt az MTA

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Az Ön vállalkozása hogyan digitalizál? – Rövid felmérés

Amennyiben ön egyéni gazdálkodó vagy cégvezető, kérjük, szánjon néhány percet az önkéntes és anonim kérdőív kitöltésére! Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja az agrárgazdaság digitalizációs átalakítása és fejlesztése az agrárgazdaság hatékonyságának növeléséhez. A DAS gördülékeny és hatékony megvalósítása érdekében az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérést készít a jelenlegi helyzetről.

Újabb géntechnológiai bravúr

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

Új biológiai hulladéktechnológiát fejleszt a Profikomp Zrt.

Új, integrált biológiai hulladék feldolgozó technológiát fejleszt ki a gödöllői székhelyű Profikomp Környezettechnika Zrt. vezette konzorcium, amellyel elsősorban állattartó telepek állíthatnak elő új típusú szerves trágyát - közölték az MTI-vel.

Édes kis semmiség - a cukor káros, vagy a szokásaink?

A világ fejlett országaiban rengetegen küzdenek elhízottsággal, illetve túlsúllyal. Azoknál az embereknél, akik több édességet fogyasztanak nagyobb valószínűséggel alakul ki kettes típusú cukorbetegség, szívrendellenesség vagy rák…de lehet nem is a cukor a hibás.

A juhágazat hiányosságainak pótlása és új ismeretek szerzése a cél

"A hazai juhtartás eredményessége, termelékenysége, állategészségügyi helyzete, technológiai színvonala, és sajnos a juhtenyésztésé is elmarad az európai szinttől. Egy kutatóintézetnek nem feladata, hogy a hiányosság kialakulásának okát keresse. A mi feladatunk releváns megoldási javaslatok kidolgozása a felmerülő problémákra" - Dr. Monori István összefoglalóját olvashatják.

Honvédelem és agrárkutatás

Stratégiai partnerségi megállapodás a Honvédelmi Minisztérium és a Szent István Egyetem között. A megállapodásban vállalt célok megvalósítása érdekében az aláírók együttműködnek és elősegítik a szakmai konzultációkat, a toborzási, az oktatási tapasztalatok, ismeretek és az új kutatási eredmények egymással történő megosztását.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.