Back to top

Minél nagyobb a raj, annál csendesebb a kaptár

A logika azt diktálná, hogy ha a mézelő méhek kolóniája növekszik, akkor hangosabbak, mivel több méh döngicsél egyszerre. Azonban egy friss publikáció pont az ellenkezőjét állapította meg: a nagyobb kolóniák kaptára csöndesebb, mint a kicsiké.

„A meglepő eredmény az – és először én is azt hittem, hogy valami hiba történt –, hogy amikor több méh van a kaptárban, a rezgések valójában csökkennek” nyilatkozta Michael Smith, a tudományos publikáció vezető szerzője, aki doktorandusz hallgatóként neurobilógiával és viselkedéstannal foglalkozik. A cikket a Behavioral Ecology and Sociobiology című tudományos lapban jelentette meg szerzőtársával, Po-Cheng Chennel, aki korábban elektrotechnikai és informatikus doktorandusz hallgató volt.

A kutatást kivitelezéséhez Smithnek szüksége volt egy szakemberre, aki mérni tudja a lép rezgését. Ekkor irányították Chenhez, aki olyan számítógépes chipeket épített, amelyek sebességmérőt is tartalmaztak, így három dimenzióban tudta mérni a rezgéseket.

„A chip képes 800 mintát venni a másodperc nyolcadrésze alatt, és ezt olyan hosszan képes végezni, ameddig csak szükséges” mondta Smith. Ezeket a chipeket rögzítették a laboratóriumban lévő kaptárak külsejére.

Smith és Chen váltogatta a kaptárakban lévő méhek számát: végeztek méréseket a kolónia egészével és a felével is. Egy másik kísérletben egy aktív kolónián végeztek méréseket a különböző napszakokban, amikor a ki- és berepülő méhek miatt a kolónia aktuális létszáma folyamatosan változott. Smith minden alkalommal megszámolta a kaptárban lévő méheket.

A kutatás során azt találták, hogy a méhek szándékosan fojtják el a rezgéseket a kaptárban, valószínűleg azzal, ahogyan a lépen kapaszkodnak, ennek megfejtéséhez azonban további kutatásokra van szükség.

A mostani felfedezés azért fontos, mert a méhek a kaptáron belül a kaptár fala által továbbított rezgésekkel kommunikálnak. Amikor a méhek a táncukkal a többi méh tudtára hozzák a pontos helyét egy virágmezőnek, a tánc rezgései az egész kaptárban elterjesztik az üzenetet a többi méh számára. Még a királynők is továbbítanak rezgéses jeleket, hogy a többi királynővel kommunikáljanak. De ahhoz, hogy ezek az üzenetek célba érjenek, csökkenteni kell a zajt.

A tudósok azt gyanítják, hogy a méhek titka a rezgések tompításánál a testtartásukban rejlik. Az egyes méhek több lépsejtet is érintenek egyszerre, amikor a kaptáron belül tartózkodnak, és apró kapcsokként összekötik a különböző sejteket egymással, mondta Smith. Egy másik elmélet szerint, ahogy a tengerészek egy hánykolódó hajón, úgy a méhek is képesek „ellentartani” és kompenzálni a rezgéseket oly módon, hogy azzal stabilizáló hatást érnek el.

Smith és Chen azt is kipróbálták, hogy vajon a méhek puszta tömege is képes-e tompítani a rezgéseket, ahogyan egy darab papír is kevésbé tud mozogni, ha sok gémkapcsot csatolunk rá. Hogy ezt tesztelje, Smith elpusztult méheket rakott a kaptárak sejtjeibe, és Chen eközben méréseket végzett. Ezeket megismételték 400, 600, 800, 1000, 1200, 1400 és 1600 darab elpusztult méhvel a kaptárban.

A hozzáadott méheknek semmilyen hatása nem volt a kaptár rezgéseire, ezzel bebizonyítva, hogy a méhek aktívan tesznek valamit, amivel csökkentik a rezgéseket, mondta Smith.

Ez az eredmény jó példa arra, hogyan képesek az élő rendszerek - beleérve az olyan szuperorganizmusokat, mint a mézelő méh kolónia - fizikai akadályokat leküzdeni különösen egyszerű és elegáns megoldásokkal, tette hozzá Smith.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elhunyt Tomcsányi Pál kertészmérnök, az MTA rendes tagja

Életének 94. évében meghalt Tomcsányi Pál, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, kertészmérnök, egyetemi tanár, a gyümölcsnemesítés neves szakembere, az agrármarketing hazai meghonosítója. Tomcsányi Pált február 22-én érte a halál - közölte az MTA.

Tartósan piros paprikát kutatnak Szegeden uniós támogatással

Több mint 100 millió forintból, - ebből 78 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatás - fejleszt színét stabilan pirosan tartó paprikaőrleményt a Rubin Szegedi Fűszerpaprika Feldolgozó Kft. - közölte a cég az MTI-vel. Az új terméknek köszönhetően várhatóan mintegy 25 millió forint többlet árbevételre számítanak 2019 végéig.

A városok és a biomassza-alapú gazdaság

A biomassza-alapú gazdaság fejlesztésének egyik fő eszköze a kutatás és innováció erősítése - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára egy hároméves, a témában tervezett kutatásokat támogató európai uniós projekt zárótanácskozásán.

Nyílt napok a gyümölcs-génbankoknál

Hosszú fennállása alatt az idén először nyitja meg kapuit a széles közönség előtt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete négy génbanki gyűjteménye. Az 1970-es évektől begyűjtött tételek a kívánatos tulajdonságok tárházát képviselik: betegség-ellenálló, szárazságtűrő, egészségvédő anyagokban gazdag, vagy különleges alakú, színű változatok is vannak köztük.

Szükség van-e magyar burgonyára?

Bár a burgonya egykor alapélelmiszernek számított, napjainkban folyamatosan csökken a fogyasztása, és a magyarországi termőterület is apad. A teremlőknek a nyomott piaci árak sem kedveznek az idén. Az ágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos Burgonya Ágazati Fórumon. Bemutatták a legújabb, állami fajtaelismerésre váró nemesítést, a Balatoni sárgát is.

Az USA-ban is hasznosítják az SZTE szabadalommal védett baktériumtörzsét

A zöldségtermesztésben különösen nagy károkat okozó baktériumok és gombák ellen találtak új baktériumtörzset a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A Bacillus mojavensis jelentős mennyiségben termel olyan peptid-antibiotikumot, amely a zöldségfélék gyökérzetében előforduló baktériumok és gombák ellen nyújt védelmet, egyben növeli a növény általános ellenálló képességét.

Vízsugaras vetőgéppel kísérleteznek

Akár a jövőt is képviselheti az a ma még fejlesztés alatt álló vetőgép, amelynél a vetőcsoroszlyák szerepét nagy nyomású vízsugarak veszik át. Az első hallásra meglepő ötlet ugyanakkor kiválóan illeszkedhet a forgatás nélküli talajműveléshez, hiszen így a rétegek megbolygatása nélkül lehetne földbe juttatni a magokat.

Új innovációs felhívásokra lehet pályázni

Januárban 61 milliárd forintos keretösszeggel új felhívások jelentek meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alapból, ezek egyike a magyar mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységét ösztönzi - mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a hivatal budapesti pályázati fórumán.

Megújul a ceglédi gyümölcskutató

A szokásos befőttbírálaton tájékoztatta a városi televíziót Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a ceglédi kutatóállomás 254 millió forintos energetikai korszerűsítéséről. A bírálaton a Cegléden nemesített és vizsgált kajszi-, illetve szilvafajtákból készített befőtteket, ivóleveket és lekvárokat értékelték a meghívott szakemberek.

A propolisz és a hód

Egy hiánypótló és olvasmányos könyv jelent meg arról, hogy miként képesek a méhek szabályozni élettartamukat, illetve a kaptár fertőzésmentességét. Közérthetően megismerhetjük a propolisz kutatásának állomásai mellett a méz, a virágpor, és a méhpempő jelentőségét a méhcsaládban. Nem elhanyagolható erénye a könyvnek, hogy filozófiai síkon is értekezik a méhekről és a méhészkedés szépségeiről.