Back to top

Minél nagyobb a raj, annál csendesebb a kaptár

A logika azt diktálná, hogy ha a mézelő méhek kolóniája növekszik, akkor hangosabbak, mivel több méh döngicsél egyszerre. Azonban egy friss publikáció pont az ellenkezőjét állapította meg: a nagyobb kolóniák kaptára csöndesebb, mint a kicsiké.

„A meglepő eredmény az – és először én is azt hittem, hogy valami hiba történt –, hogy amikor több méh van a kaptárban, a rezgések valójában csökkennek” nyilatkozta Michael Smith, a tudományos publikáció vezető szerzője, aki doktorandusz hallgatóként neurobilógiával és viselkedéstannal foglalkozik. A cikket a Behavioral Ecology and Sociobiology című tudományos lapban jelentette meg szerzőtársával, Po-Cheng Chennel, aki korábban elektrotechnikai és informatikus doktorandusz hallgató volt.

A kutatást kivitelezéséhez Smithnek szüksége volt egy szakemberre, aki mérni tudja a lép rezgését. Ekkor irányították Chenhez, aki olyan számítógépes chipeket épített, amelyek sebességmérőt is tartalmaztak, így három dimenzióban tudta mérni a rezgéseket.

„A chip képes 800 mintát venni a másodperc nyolcadrésze alatt, és ezt olyan hosszan képes végezni, ameddig csak szükséges” mondta Smith. Ezeket a chipeket rögzítették a laboratóriumban lévő kaptárak külsejére.

Smith és Chen váltogatta a kaptárakban lévő méhek számát: végeztek méréseket a kolónia egészével és a felével is. Egy másik kísérletben egy aktív kolónián végeztek méréseket a különböző napszakokban, amikor a ki- és berepülő méhek miatt a kolónia aktuális létszáma folyamatosan változott. Smith minden alkalommal megszámolta a kaptárban lévő méheket.

A kutatás során azt találták, hogy a méhek szándékosan fojtják el a rezgéseket a kaptárban, valószínűleg azzal, ahogyan a lépen kapaszkodnak, ennek megfejtéséhez azonban további kutatásokra van szükség.

A mostani felfedezés azért fontos, mert a méhek a kaptáron belül a kaptár fala által továbbított rezgésekkel kommunikálnak. Amikor a méhek a táncukkal a többi méh tudtára hozzák a pontos helyét egy virágmezőnek, a tánc rezgései az egész kaptárban elterjesztik az üzenetet a többi méh számára. Még a királynők is továbbítanak rezgéses jeleket, hogy a többi királynővel kommunikáljanak. De ahhoz, hogy ezek az üzenetek célba érjenek, csökkenteni kell a zajt.

A tudósok azt gyanítják, hogy a méhek titka a rezgések tompításánál a testtartásukban rejlik. Az egyes méhek több lépsejtet is érintenek egyszerre, amikor a kaptáron belül tartózkodnak, és apró kapcsokként összekötik a különböző sejteket egymással, mondta Smith. Egy másik elmélet szerint, ahogy a tengerészek egy hánykolódó hajón, úgy a méhek is képesek „ellentartani” és kompenzálni a rezgéseket oly módon, hogy azzal stabilizáló hatást érnek el.

Smith és Chen azt is kipróbálták, hogy vajon a méhek puszta tömege is képes-e tompítani a rezgéseket, ahogyan egy darab papír is kevésbé tud mozogni, ha sok gémkapcsot csatolunk rá. Hogy ezt tesztelje, Smith elpusztult méheket rakott a kaptárak sejtjeibe, és Chen eközben méréseket végzett. Ezeket megismételték 400, 600, 800, 1000, 1200, 1400 és 1600 darab elpusztult méhvel a kaptárban.

A hozzáadott méheknek semmilyen hatása nem volt a kaptár rezgéseire, ezzel bebizonyítva, hogy a méhek aktívan tesznek valamit, amivel csökkentik a rezgéseket, mondta Smith.

Ez az eredmény jó példa arra, hogyan képesek az élő rendszerek - beleérve az olyan szuperorganizmusokat, mint a mézelő méh kolónia - fizikai akadályokat leküzdeni különösen egyszerű és elegáns megoldásokkal, tette hozzá Smith.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sok helyen elmaradt a szúnyogirtás, ezen a héten pótolják

Az elmúlt hétre tervezett szúnyoggyérítést jelentős mértékben akadályozta a kedvezőtlen időjárás. A tervezett 67 ezer hektárból alig több mint 16 ezer hektáron sikerült elvégezni a munkálatokat. Így ezen a héten elsőként az elmúlt héten nem kezelt területeken dolgoznak majd a vérszívók számának csökkentése érdekében.

Kevesebb méh gyűjt mézet, talán a napraforgó segít az ágazatnak

A méhészetek szempontjából gyenge repcevirágzás után azonnal berobbant az akácok virágzása. Mivel az akácból készül a legdrágább méz, ez a méhészek számára a legfontosabb időszak - bár idén sem lesz fényes a termés. A megoldást, az elmúlt évhez hasonlóan, ismét a napraforgó jelentheti.

Arzénmentesítő mohák

A Stockholmi Egyetemen végzett kísérletek kimutatták, hogy a mohák hatékonyan képesek kivonni az arzént. A felfedezés környezetbarát megoldást tesz lehetővé a víz arzéntól való megtisztítására, mely főleg a bányászati tevékenység miatt okoz problémát.

Zárlat Nádasdon a méhek nyúlós költésrothadása miatt

Települési zárlatot rendeltek el Nádasd közigazgatási területén. Körmend város oldalán olvasható a tájékoztatás, miszerint Nádasd közigazgatási területén mézelő méhek nyúlós költésrothadás fertőző betegséget állapítottak meg.

A méhész feleségek biznisze: a méhpempő termelés

A méhpempő termeléshez a méhcsaládokon túl nincs szükség túl nagy befektetésre. Egy méhész családanya az olaszországi Piemontban csaknem 100 kiló méhpempőt is termeltet egy évben.

Édesvizi mikroműanyag-szint mérést kutat a Wessling

Az édesvizek mikroműanyag szennyezettségének megállapítására a Wessling Hungary Kft. 269,5 millió forint összköltségvetésű projektet indított, amelyben vállalta, hogy 2019 december végéig egységes mintavételi eljárásokat dolgoz ki - közölte a cég az MTI-vel.

Odút a fákra, madarat az odúba!

Május 10-én ünnepeljük a Madarak és Fák Napját. Sajnos azonban nincs túl sok okunk az örömre: bár tölgyerdeink közül kerülnek ki legnagyobb biológiai sokféleségű szárazföldi élőhelyeink, egészségük mára drasztikusan leromlott.

Berobbant a nyár Nógrádba, a méhészek szerint égnek az akácfák

Elviselhetetlen a perzselő, májusi nyár. Nógrád megyében minden növény egyszerre virágzik és van, amelyiken már az apró, zöld termés is látható. Közben a fákra szinte rásül a virág, amely a 33 fokos melegben nem csoda. Nincs eső, éjszaka az ideális 12 fok helyett 18 fok van. A méz mennyiségével és minőségével is gondok lehetnek.

Mozognak-e a fák?

A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják“ a vizet.

Vita a neonikotinoidok betiltásáról

Év végétől tilos lesz szabad földön használni három neonikotinoid-tartalmú rovarirtó szert – határoztak a biodiverzitás és a környezet védelmére hivatkozva az uniós tagállamok szakminiszterei. Magyarország a javaslat ellen szavazott, a Magyar Növényvédelmi Szövetség pedig elhamarkodottnak tartja a döntést.