Back to top

Minél nagyobb a raj, annál csendesebb a kaptár

A logika azt diktálná, hogy ha a mézelő méhek kolóniája növekszik, akkor hangosabbak, mivel több méh döngicsél egyszerre. Azonban egy friss publikáció pont az ellenkezőjét állapította meg: a nagyobb kolóniák kaptára csöndesebb, mint a kicsiké.

„A meglepő eredmény az – és először én is azt hittem, hogy valami hiba történt –, hogy amikor több méh van a kaptárban, a rezgések valójában csökkennek” nyilatkozta Michael Smith, a tudományos publikáció vezető szerzője, aki doktorandusz hallgatóként neurobilógiával és viselkedéstannal foglalkozik. A cikket a Behavioral Ecology and Sociobiology című tudományos lapban jelentette meg szerzőtársával, Po-Cheng Chennel, aki korábban elektrotechnikai és informatikus doktorandusz hallgató volt.

A kutatást kivitelezéséhez Smithnek szüksége volt egy szakemberre, aki mérni tudja a lép rezgését. Ekkor irányították Chenhez, aki olyan számítógépes chipeket épített, amelyek sebességmérőt is tartalmaztak, így három dimenzióban tudta mérni a rezgéseket.

„A chip képes 800 mintát venni a másodperc nyolcadrésze alatt, és ezt olyan hosszan képes végezni, ameddig csak szükséges” mondta Smith. Ezeket a chipeket rögzítették a laboratóriumban lévő kaptárak külsejére.

Smith és Chen váltogatta a kaptárakban lévő méhek számát: végeztek méréseket a kolónia egészével és a felével is. Egy másik kísérletben egy aktív kolónián végeztek méréseket a különböző napszakokban, amikor a ki- és berepülő méhek miatt a kolónia aktuális létszáma folyamatosan változott. Smith minden alkalommal megszámolta a kaptárban lévő méheket.

A kutatás során azt találták, hogy a méhek szándékosan fojtják el a rezgéseket a kaptárban, valószínűleg azzal, ahogyan a lépen kapaszkodnak, ennek megfejtéséhez azonban további kutatásokra van szükség.

A mostani felfedezés azért fontos, mert a méhek a kaptáron belül a kaptár fala által továbbított rezgésekkel kommunikálnak. Amikor a méhek a táncukkal a többi méh tudtára hozzák a pontos helyét egy virágmezőnek, a tánc rezgései az egész kaptárban elterjesztik az üzenetet a többi méh számára. Még a királynők is továbbítanak rezgéses jeleket, hogy a többi királynővel kommunikáljanak. De ahhoz, hogy ezek az üzenetek célba érjenek, csökkenteni kell a zajt.

A tudósok azt gyanítják, hogy a méhek titka a rezgések tompításánál a testtartásukban rejlik. Az egyes méhek több lépsejtet is érintenek egyszerre, amikor a kaptáron belül tartózkodnak, és apró kapcsokként összekötik a különböző sejteket egymással, mondta Smith. Egy másik elmélet szerint, ahogy a tengerészek egy hánykolódó hajón, úgy a méhek is képesek „ellentartani” és kompenzálni a rezgéseket oly módon, hogy azzal stabilizáló hatást érnek el.

Smith és Chen azt is kipróbálták, hogy vajon a méhek puszta tömege is képes-e tompítani a rezgéseket, ahogyan egy darab papír is kevésbé tud mozogni, ha sok gémkapcsot csatolunk rá. Hogy ezt tesztelje, Smith elpusztult méheket rakott a kaptárak sejtjeibe, és Chen eközben méréseket végzett. Ezeket megismételték 400, 600, 800, 1000, 1200, 1400 és 1600 darab elpusztult méhvel a kaptárban.

A hozzáadott méheknek semmilyen hatása nem volt a kaptár rezgéseire, ezzel bebizonyítva, hogy a méhek aktívan tesznek valamit, amivel csökkentik a rezgéseket, mondta Smith.

Ez az eredmény jó példa arra, hogyan képesek az élő rendszerek - beleérve az olyan szuperorganizmusokat, mint a mézelő méh kolónia - fizikai akadályokat leküzdeni különösen egyszerű és elegáns megoldásokkal, tette hozzá Smith.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

GMO-méh a láthatáron?

Mind a méhészek között, mind tudományos körökben elfogadott az a nézet, hogy megfelelő varroa atkakezelés nélkül a háziméhcsaládok menthetetlenül elpusztulnak. Ha pusztán gazdaállat – parazita alapon nézzük ezt a tényt, akkor ez nyilvánvaló evolúciós zsákutca. Ha egy parazita elpusztítja a gazdaszervezetet, amitől saját léte függ, akkor saját sorsát ő sem kerülheti el, maga is pusztulásra ítélt.

A legtöbb méh Tolnában pusztult el

Példátlanul sok méh pusztult el Tolna megyében. Még az országos átlagnál is több, főleg Dombóvár környékén. Ennek az is oka lehet, hogy Dombóvár környékén nagyon magas a méh-sűrűség, az uniós átlag tízszerese.

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Méhészkedés a háború sújtotta Szíriában

Amióta Szíriában háború zajlik, a méhészek és méhcsaládok száma erősen lecsökkent, ugyanakkor a méz ára az egekbe szökött. A megmaradt méhészeknek nehéz a vándorlás, de a saját területen tartott méhekkel is gondok vannak. Mivel az arab világban a méhészetnek nagy hagyományai vannak, az elmenekült méhészek a környező országokban újra méhészettel kezdenek foglalkozni.

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.

A lengyelek Európa málna-nagyhatalma

Míg Magyarországon jelentősen csökkent a málnatermelés, addig néhány szomszédos és közeli országban eredményes ez a tevékenység – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet zöldség-, gyümölcs- és borpiaci jelentéséből.

A mezőgazdaság reformja visszafordíthatja a klímaváltozást

Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani.

Tartós növekedésre számítanak a nagyvállalatok

A Magyarországon működő nagyvállalatok többsége a gazdasági növekedés folytatódásával számol, várakozásaik azonban kissé visszafogottabbak az utóbbi fél évben - derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatásából.

Még legalább öt év kell az ASP elleni vakcina kifejlesztéséhez

Egy wroclawi kutatóintézet, tanulmányozva az afrikai sertéspestis terjedését, arra a megállapításra jutott, hogy a vírusos betegség évente megközelítőleg 200 km/év sebességgel terjed keletről Nyugat-Európa felé. Az Európai Unió új kutatási forrásokat is megnyitott az afrikai sertéspestis elleni oltóanyag kifejlesztésre. Mikorra várható, hogy az afrikai sertéspestisnek (ASP) lesz ellenszere?

Micimackó és a méz

Kerti mese gyerekeknek (is): Micimackó a döngicsélést követte, mert ugyebár ahol döngicsélés van, ott lesz méhecske is. Biztos ti is hallottatok már méhecskét zümmögni, ahogy virágról virágra száll, szorgalmasan gyűjti a virágport és a nektárt, közben pedig beporozza a gyümölcsöt adó növényeinket.