Back to top

Minél nagyobb a raj, annál csendesebb a kaptár

A logika azt diktálná, hogy ha a mézelő méhek kolóniája növekszik, akkor hangosabbak, mivel több méh döngicsél egyszerre. Azonban egy friss publikáció pont az ellenkezőjét állapította meg: a nagyobb kolóniák kaptára csöndesebb, mint a kicsiké.

„A meglepő eredmény az – és először én is azt hittem, hogy valami hiba történt –, hogy amikor több méh van a kaptárban, a rezgések valójában csökkennek” nyilatkozta Michael Smith, a tudományos publikáció vezető szerzője, aki doktorandusz hallgatóként neurobilógiával és viselkedéstannal foglalkozik. A cikket a Behavioral Ecology and Sociobiology című tudományos lapban jelentette meg szerzőtársával, Po-Cheng Chennel, aki korábban elektrotechnikai és informatikus doktorandusz hallgató volt.

A kutatást kivitelezéséhez Smithnek szüksége volt egy szakemberre, aki mérni tudja a lép rezgését. Ekkor irányították Chenhez, aki olyan számítógépes chipeket épített, amelyek sebességmérőt is tartalmaztak, így három dimenzióban tudta mérni a rezgéseket.

„A chip képes 800 mintát venni a másodperc nyolcadrésze alatt, és ezt olyan hosszan képes végezni, ameddig csak szükséges” mondta Smith. Ezeket a chipeket rögzítették a laboratóriumban lévő kaptárak külsejére.

Smith és Chen váltogatta a kaptárakban lévő méhek számát: végeztek méréseket a kolónia egészével és a felével is. Egy másik kísérletben egy aktív kolónián végeztek méréseket a különböző napszakokban, amikor a ki- és berepülő méhek miatt a kolónia aktuális létszáma folyamatosan változott. Smith minden alkalommal megszámolta a kaptárban lévő méheket.

A kutatás során azt találták, hogy a méhek szándékosan fojtják el a rezgéseket a kaptárban, valószínűleg azzal, ahogyan a lépen kapaszkodnak, ennek megfejtéséhez azonban további kutatásokra van szükség.

A mostani felfedezés azért fontos, mert a méhek a kaptáron belül a kaptár fala által továbbított rezgésekkel kommunikálnak. Amikor a méhek a táncukkal a többi méh tudtára hozzák a pontos helyét egy virágmezőnek, a tánc rezgései az egész kaptárban elterjesztik az üzenetet a többi méh számára. Még a királynők is továbbítanak rezgéses jeleket, hogy a többi királynővel kommunikáljanak. De ahhoz, hogy ezek az üzenetek célba érjenek, csökkenteni kell a zajt.

A tudósok azt gyanítják, hogy a méhek titka a rezgések tompításánál a testtartásukban rejlik. Az egyes méhek több lépsejtet is érintenek egyszerre, amikor a kaptáron belül tartózkodnak, és apró kapcsokként összekötik a különböző sejteket egymással, mondta Smith. Egy másik elmélet szerint, ahogy a tengerészek egy hánykolódó hajón, úgy a méhek is képesek „ellentartani” és kompenzálni a rezgéseket oly módon, hogy azzal stabilizáló hatást érnek el.

Smith és Chen azt is kipróbálták, hogy vajon a méhek puszta tömege is képes-e tompítani a rezgéseket, ahogyan egy darab papír is kevésbé tud mozogni, ha sok gémkapcsot csatolunk rá. Hogy ezt tesztelje, Smith elpusztult méheket rakott a kaptárak sejtjeibe, és Chen eközben méréseket végzett. Ezeket megismételték 400, 600, 800, 1000, 1200, 1400 és 1600 darab elpusztult méhvel a kaptárban.

A hozzáadott méheknek semmilyen hatása nem volt a kaptár rezgéseire, ezzel bebizonyítva, hogy a méhek aktívan tesznek valamit, amivel csökkentik a rezgéseket, mondta Smith.

Ez az eredmény jó példa arra, hogyan képesek az élő rendszerek - beleérve az olyan szuperorganizmusokat, mint a mézelő méh kolónia - fizikai akadályokat leküzdeni különösen egyszerű és elegáns megoldásokkal, tette hozzá Smith.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A fotoszintézis „felturbózása”

Amerikai kutatók a fotoszintézis felerősítéséhez genetikailag módosítottak növényeket abban bízva, hogy ez a módszer egyszer majd javítja az élelmiszernövények hozamát.

Gyapot nő a Hold sötét oldalán

A nemrég a Hold sötét oldalán landolt kínai űrszonda fedélzetén egy apró zöld csíra növekszik, jelentették a tudósok kedden. A gyapot növényke nincs egyedül, több más mag illetve muslica peték és élesztőgomba is érkezett a Holdra.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

A világ 10 legtáplálóbb étele

Egy új tanulmányban koreai kutatók több mint 1000 nyers élelmiszer elemzését követően rangsorolták azokat az összetevőket, amelyek a legkiegyensúlyozottabbá teszik a napi tápanyag szükségletet. Meglepő eredményeket találtak.

Szükség van-e csípős paradicsomra?

A csilipaprika evolúciós szempontból nézve a paradicsom távoli, undok unokatestvére. 19 millió évvel ezelőtt váltak le a közös őstől, de még mindig vannak közös szakaszok a DNS-ükben. Két különböző irányba fejlődtek: a paradicsom egy húsosabb, ásványi anyagokban gazdag gyümölcsöt, a csili azonban erőteljes védelmi vonalat hozott létre a kapszaicinoidok kifejlesztésével.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

A poszméh, mint eleven drón - videó

A mezőgazdasági termelők már használják a drónokat a növények megfigyelésére és a hőmérséklet vagy a páratartalom ellenőrzésére. Ezek az eszközök azonban eléggé energiaigényesek. Új módszereket keresnek. Az energiafogyasztó drónok helyett a Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan rendszert hoztak létre, amely elég kis érzékelővel rendelkezik ahhoz, hogy azokat egy poszméh hátán helyezzék el.

Beteg a mézpiac (2. rész)

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben). Ráadásul, alig-alig lehet eladni, a hazai exportcégek szokatlanul sokat állnak, nem vásárolnak. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért beteg a mézpiac?