Back to top

Borok a boncasztalon

Acéltartályban, fahordóban vagy agyagamfórában készül-e jobb bor? Erre is választ kaphattak az érdeklődők a Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola tangazdaságában tartott 2017-es évjáratú kísérleti borok bemutatóján. A magyar piac konzervatív, a hagyományos fajták jól eladhatók, míg az újdonságokról egyenként kell meggyőzni termelőt és fogyasztót is.

Izgalmas történetek rejlenek egy-egy kísérleti borok kóstolója mögött. Főként, ha  éveken keresztül sikerül figyelemmel kísérni. Talán a jövő hírmondói lesznek, vagy zsákutcát jelentenek a vizsgálatok? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola által a tangazdaságukban tartott 2017-es évjáratú kísérleti borok bemutatóján.

Az esemény – melyen a SZIE és a házigazda szakiskola tanárai mellett gyakorló borászok, a NÉBIH és a Kormányhivatal szakemberei is részt vettek – évről évre nem csak a kóstolásról szól, hanem komoly szakmai diskurzusnak is teret ad. Mint elhangzott, borászati szempontból a magyar piac konzervatív, a hagyományos fajták jól eladhatók, míg az újdonságokról egyenként kell meggyőzni termelőt és fogyasztót egyaránt.

Pedig a kutatóintézeteinkben hosszú évtizedes hagyománya van a nemesítésnek, s – ahogyan Németh Iván, a tangazdaság igazgatója mondta -, ha egy fajta zöld utat kap a hatóságoktól, onnan jöhetnek a borászok, hogy azok erényeit megismeretessék a vásárlókkal.

A borban a változékonyság állandó
Fotó: viniczai

Az iskolának a különböző élesztőkkel, tápsókkal és eltérő hőmérsékleten erjesztett mustokkal végzett kísérletei igazi technológiai időutazásnak bizonyultak. A szakértő egyetértett abban, hogy az élesztők kevésbé képesek cukorból illatokat képezni, ehhez nagy szükség van az úgynevezett prekurzorokra, amelyeknek már ott kell lenniük a szőlőben, s különböző mértékben hozzák elő az illatokat. A tapasztalatok szerint – főként az elmúlt évek meleg nyarait és őszeit tekintve fontos tanulság –, már a feldolgozóhoz beérkező gyümölcsöt hűteni kellene, mivel ennek legalább akkora hatása van a minőségre, mint a jól megválasztott élesztőké. A hidegen történő erjesztés közben képződnek a gyümölcsészterek, így függ össze a technológia és az élesztő.

Ám arról sem szabad elfeledkeznünk, az élesztő csak azt tudja feldolgozni, ami a szőlőben van. Éppen ezért sem elegendő csak a cukorfokot nézni, a biológiai érettségnek szintén jelentősége van. Ugyanakkor az élesztő mellé adott tápsó is segíti az illatok feltáródását.

„A szőlő borászati szempontból alapanyag, nem szabad misztifikálni az élesztőket, melyek szőlő nélkül mit sem érnek”- hangsúlyozta Kállay Miklós professzor emeritus. A szakember hozzátette, ne feledjük, nem szőlő-, hanem borpiacról beszélünk.

A poharakba töltött sorozatokat vizsgálva az is elhangzott, aki technológiai hiányosságai miatt csak kínlódva képes rozét készíteni, inkább sillerrel foglalkozzon.

Légli Attila: Az amfora nem marketing elem, nem jelenik meg a boroscímkén
Fotó: viniczai

„Beszélünk kerámiáról, agyag- és kőedényről, agyagásványok és azok égetett őrleményéről”- sorolta a választékot Légli Attila. A balatonlellei keramikus két 70 literes amfórával járult hozzá a kísérletekhez, melyeknél ugyanazon borok értek acéltartályban, fahordóban és az általa készített edényekben. A borász testvéreire büszke szakember kiemelte, a szőlő gyökerei is agyagásványokkal találkoznak, így nem idegen ez az ősi tárolóedény.

Érdekes volt nyomon követni, milyen különbségek adódtak az érlelésnél. Az acél tartályos tételeknél – amint ez várható volt – friss, gyümölcsös marad a bor, a fahordónál és az amfóránál viszont érzékelni lehetett a mikrooxidációból származó érettséget. Az agyag és a fa porozitása érdekes kérdés lehet ebben a tekintetben, ám még nem mérték. Mint Légli Attila elmondta, az amfora esetében ezt az anyag minősége határozza meg. Általában 2-2,5 centis falvastagsággal készülnek az edényei, melyet használat után nem elég kimosni, ki is kell szárítani.

A vizsgálatok folytatódnak
Fotó: viniczai

A rendezvény végén egyben egyetértettünk, a borban abszolút igazságok nincsenek, sok a változó, ezért is alkotói folyamat a borkészítés.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tartósan piros paprikát kutatnak Szegeden uniós támogatással

Több mint 100 millió forintból, - ebből 78 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatás - fejleszt színét stabilan pirosan tartó paprikaőrleményt a Rubin Szegedi Fűszerpaprika Feldolgozó Kft. - közölte a cég az MTI-vel. Az új terméknek köszönhetően várhatóan mintegy 25 millió forint többlet árbevételre számítanak 2019 végéig.

Uniós oltalmat kapott a monori bor

Az Európai Bizottság oltalom alatt álló eredetmegjelölést (OEM) hagyott jóvá a monori régióban termelt borok számára - közölte az uniós bizottság. A bizottság jóváhagyása a Monor, vagy Monori név alatt termelt fehér, vörös és rozé borokra, és az azokból készült küvékre érvényes. A bort a monori borrégióhoz tartozó területeken termelt szőlőből állíthatják elő.

A városok és a biomassza-alapú gazdaság

A biomassza-alapú gazdaság fejlesztésének egyik fő eszköze a kutatás és innováció erősítése - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára egy hároméves, a témában tervezett kutatásokat támogató európai uniós projekt zárótanácskozásán.

Júniusban Siófok ad otthont az Országos Borversenynek

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2018. június első felében ismét megrendezi az XXXIX.Országos Borversenyt, amely a magyar borászatok legfőbb hazai versenyének számít. A nevezési díjak összegét 2018-ban nem kívánják emelni, és marad az eddigi kedvezményes nevezési lehetőség is.

Elárasztja a világot a francia szesz

A francia borok és szeszes italok exportja rekordot döntött tavaly több mint egymilliárd eurós, 8,5 százalékos forgalomnövekedéssel, ami mindenekelőtt a kínai és amerikai érdeklődésnek köszönhető - közölte a francia exportálók szövetsége.

Borokról kapnak nevet az alagutak

Zöld utat kapott Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől, hogy hamarosan térségi borokról, pécsi cirfandliról, villányi francról, zöldvelteliniről és szekszárdi bikavérről nevezzék el az M6-os autópálya Baranya és Tolna megye határán található négy alagútját.

Vegán trend a borpiacon

A veganizmus, azaz az állati eredetű alapanyagokat teljes körűen mellőző táplálkozás világszerte egyre többek által követett életmód, amit a borászat sem hagyhat figyelmen kívül.

Cseppfolyós csók Valentin napra

Az ünnep az eltelt évszázadok során újabb és újabb szokásokkal és jelentéstartalommal gazdagodott, egy dolog azonban nem változott: ajándékot adni jó. A bor tökéletes kiegészítő minden alkalomhoz, így egy randinak is elengedhetetlen kelléke.

Nyílt napok a gyümölcs-génbankoknál

Hosszú fennállása alatt az idén először nyitja meg kapuit a széles közönség előtt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete négy génbanki gyűjteménye. Az 1970-es évektől begyűjtött tételek a kívánatos tulajdonságok tárházát képviselik: betegség-ellenálló, szárazságtűrő, egészségvédő anyagokban gazdag, vagy különleges alakú, színű változatok is vannak köztük.

A diplomácia borai (Frissült!)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) idei borválogatásába idén 30 kiváló minőségű magyar bor került, ezek képviselik a magyar borkultúrát a külképviseleteken és a KKM diplomáciai rendezvényein.