Back to top

Borok a boncasztalon

Acéltartályban, fahordóban vagy agyagamfórában készül-e jobb bor? Erre is választ kaphattak az érdeklődők a Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola tangazdaságában tartott 2017-es évjáratú kísérleti borok bemutatóján. A magyar piac konzervatív, a hagyományos fajták jól eladhatók, míg az újdonságokról egyenként kell meggyőzni termelőt és fogyasztót is.

Izgalmas történetek rejlenek egy-egy kísérleti borok kóstolója mögött. Főként, ha  éveken keresztül sikerül figyelemmel kísérni. Talán a jövő hírmondói lesznek, vagy zsákutcát jelentenek a vizsgálatok? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola által a tangazdaságukban tartott 2017-es évjáratú kísérleti borok bemutatóján.

Az esemény – melyen a SZIE és a házigazda szakiskola tanárai mellett gyakorló borászok, a NÉBIH és a Kormányhivatal szakemberei is részt vettek – évről évre nem csak a kóstolásról szól, hanem komoly szakmai diskurzusnak is teret ad. Mint elhangzott, borászati szempontból a magyar piac konzervatív, a hagyományos fajták jól eladhatók, míg az újdonságokról egyenként kell meggyőzni termelőt és fogyasztót egyaránt.

Pedig a kutatóintézeteinkben hosszú évtizedes hagyománya van a nemesítésnek, s – ahogyan Németh Iván, a tangazdaság igazgatója mondta -, ha egy fajta zöld utat kap a hatóságoktól, onnan jöhetnek a borászok, hogy azok erényeit megismeretessék a vásárlókkal.

A borban a változékonyság állandó
Fotó: viniczai

Az iskolának a különböző élesztőkkel, tápsókkal és eltérő hőmérsékleten erjesztett mustokkal végzett kísérletei igazi technológiai időutazásnak bizonyultak. A szakértő egyetértett abban, hogy az élesztők kevésbé képesek cukorból illatokat képezni, ehhez nagy szükség van az úgynevezett prekurzorokra, amelyeknek már ott kell lenniük a szőlőben, s különböző mértékben hozzák elő az illatokat. A tapasztalatok szerint – főként az elmúlt évek meleg nyarait és őszeit tekintve fontos tanulság –, már a feldolgozóhoz beérkező gyümölcsöt hűteni kellene, mivel ennek legalább akkora hatása van a minőségre, mint a jól megválasztott élesztőké. A hidegen történő erjesztés közben képződnek a gyümölcsészterek, így függ össze a technológia és az élesztő.

Ám arról sem szabad elfeledkeznünk, az élesztő csak azt tudja feldolgozni, ami a szőlőben van. Éppen ezért sem elegendő csak a cukorfokot nézni, a biológiai érettségnek szintén jelentősége van. Ugyanakkor az élesztő mellé adott tápsó is segíti az illatok feltáródását.

„A szőlő borászati szempontból alapanyag, nem szabad misztifikálni az élesztőket, melyek szőlő nélkül mit sem érnek”- hangsúlyozta Kállay Miklós professzor emeritus. A szakember hozzátette, ne feledjük, nem szőlő-, hanem borpiacról beszélünk.

A poharakba töltött sorozatokat vizsgálva az is elhangzott, aki technológiai hiányosságai miatt csak kínlódva képes rozét készíteni, inkább sillerrel foglalkozzon.

Légli Attila: Az amfora nem marketing elem, nem jelenik meg a boroscímkén
Fotó: viniczai

„Beszélünk kerámiáról, agyag- és kőedényről, agyagásványok és azok égetett őrleményéről”- sorolta a választékot Légli Attila. A balatonlellei keramikus két 70 literes amfórával járult hozzá a kísérletekhez, melyeknél ugyanazon borok értek acéltartályban, fahordóban és az általa készített edényekben. A borász testvéreire büszke szakember kiemelte, a szőlő gyökerei is agyagásványokkal találkoznak, így nem idegen ez az ősi tárolóedény.

Érdekes volt nyomon követni, milyen különbségek adódtak az érlelésnél. Az acél tartályos tételeknél – amint ez várható volt – friss, gyümölcsös marad a bor, a fahordónál és az amfóránál viszont érzékelni lehetett a mikrooxidációból származó érettséget. Az agyag és a fa porozitása érdekes kérdés lehet ebben a tekintetben, ám még nem mérték. Mint Légli Attila elmondta, az amfora esetében ezt az anyag minősége határozza meg. Általában 2-2,5 centis falvastagsággal készülnek az edényei, melyet használat után nem elég kimosni, ki is kell szárítani.

A vizsgálatok folytatódnak
Fotó: viniczai

A rendezvény végén egyben egyetértettünk, a borban abszolút igazságok nincsenek, sok a változó, ezért is alkotói folyamat a borkészítés.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felhő technológia menti meg a méheket?

Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel csütörtökön.

Stratégiai megállapodás a Nemzeti Ménesbirtok és a Szent István Egyetem között

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a Szent István Egyetemmel, a felsőoktatási intézmény gödöllői székhelyén.

Poloskacsapdát fejleszt az MTA

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Az Ön vállalkozása hogyan digitalizál? – Rövid felmérés

Amennyiben ön egyéni gazdálkodó vagy cégvezető, kérjük, szánjon néhány percet az önkéntes és anonim kérdőív kitöltésére! Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja az agrárgazdaság digitalizációs átalakítása és fejlesztése az agrárgazdaság hatékonyságának növeléséhez. A DAS gördülékeny és hatékony megvalósítása érdekében az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérést készít a jelenlegi helyzetről.

Újabb géntechnológiai bravúr

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

Mindig úttörő volt a Varga Pincészet

Nem hiányzott a vállalkozó szellem Varga Péter családjából, derült ki az egyik legnagyobb hazai borászat, a Varga Pincészet 25 évét bemutató sajtótájékoztatón. A cégtulajdonos az első hazai magánvállalkozók között volt, és már gyakorlottként vásárolta meg a Badacsonyi Állami Gazdaság pincészetét, hogy negyedszázad alatta legnagyobb hazai borászattá fejlessze.

A magyar bor a külföldi turisták kedvence

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy 850 palack bor fogy el egyetlen nap alatt a budapesti repülőtér duty-free üzleteiben. Késői szüretelésű tokaji édes fehérborból fogy a legtöbb a Liszt Ferenc Repülőtér duty-free üzleteiben, mert ez legnépszerűbb bor a magyar fővárost repülőgépen elhagyó utazók körében.

Új biológiai hulladéktechnológiát fejleszt a Profikomp Zrt.

Új, integrált biológiai hulladék feldolgozó technológiát fejleszt ki a gödöllői székhelyű Profikomp Környezettechnika Zrt. vezette konzorcium, amellyel elsősorban állattartó telepek állíthatnak elő új típusú szerves trágyát - közölték az MTI-vel.

Határtalan Kárpát-medencei borünnep

Idén 2. alkalommal kerül megrendezésre a BORmedence Kárpát-medencei borünnep.

Édes kis semmiség - a cukor káros, vagy a szokásaink?

A világ fejlett országaiban rengetegen küzdenek elhízottsággal, illetve túlsúllyal. Azoknál az embereknél, akik több édességet fogyasztanak nagyobb valószínűséggel alakul ki kettes típusú cukorbetegség, szívrendellenesség vagy rák…de lehet nem is a cukor a hibás.