A szigorítás nem Magyarország ellen irányul, hanem meghatározott kritériumok szerint rangsorol országokat (pl. társasági nyereségadó mértéke), hogy Ukrajna megvédje saját, belső piacát. A törvény csak az Ukrajnából Magyarországra irányuló pénzmozgásokra terjed ki.
Ennek értelmében a magyarországi termék- vagy szolgáltatás export számlák kifizetésének feltétele lett, hogy a teljesítéssel megbízott ukrán pénzintézet vizsgálatot folytasson le a kedvezményezett magyar exportőr kilétét illetően. Többek között kérhetnek a bankok a magyar exportőr vállalkozás tulajdonosi körének minden szintjét bemutató dokumentumokat, vagyis a végső kedvezményezett / többségi tulajdonos kilétét igazoló hiteles okiratokat (igazolás vagy alapítói okirat), esetleg vázlatot. Ugyancsak be kell mutatni a vállalkozás tevékenységi körét. Meg kell adni a tulajdonosok nevét, születési évét, állampolgárságát, de több bank elkéri a személyi igazolvány számát is. A kedvezményezetteket magánszemélyig kell lebontani, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ennek bizonyítását várják el.
Ez plusz adminisztrációs feladatokat ró nemcsak a magyar exportőrökre, de a helyi importőreikre egyaránt. A rendelettel kapcsolatos ismertetőt itt találják.
A listán több EU tagállam, EU térség és EU-val vámunióban lévő ország is szerepel, így Bulgária, Észtország, Lettország, Ciprus, Málta, Írország, Kanári-szigetek (Spanyolország), Gibraltár (Nagy- Britannia), Andorra, Liechtenstein, San Marino.
