Back to top

A propolisz és a hód

Egy hiánypótló és olvasmányos könyv jelent meg arról, hogy miként képesek a méhek szabályozni élettartamukat, illetve a kaptár fertőzésmentességét. Közérthetően megismerhetjük a propolisz kutatásának állomásai mellett a méz, a virágpor, és a méhpempő jelentőségét a méhcsaládban. Nem elhanyagolható erénye a könyvnek, hogy filozófiai síkon is értekezik a méhekről és a méhészkedés szépségeiről.

A mézelő méh védőanyagai című könyv szerzője, Sz.A Proprakov professzor hazájában, Oroszországban közismert méhészkutató, tevékenysége és kísérletei nagy részét az egykori Szovjetunió fennállása idején végezte. A mézelő méhek védőanyagai című könyve mindenkinek ajánlható, aki a méhek lenyűgöző életének titkaiba szeretne mélyebb, laikusok számára is közérhető betekintést kapni.

Propoliszt gyüjtő méh
Fotó: Hevesi Mihály

A könyv egy mára már felfedett rejtéllyel indít: „Hogyan lehetséges, hogy a méhek szabályozni képesek élettartamukat?” Minden méhész által ismert tény, hogy  a téli méhek 6-7  hónapig élnek, a nyáriak pedig 5-6 hétig.

A professzort azonban megdöbbentette, amikor megfigyeléseiből kiderült, hogy a méhek még nyáron is képesek befolyásolni élethosszukat. Gyakorló méhészek számára is minden bizonnyal feltűnt már, hogy a rajzásra készülődő, vagy az anyátlanná váló családokban is meghosszabbodik a méhek élete. Amikor a méhész tavasszal korlátozza az anya petézését (vagy elveszi a családtól), valójában a méheknek ezt a képességét és rugalmas munkavégzési hajlamát használja ki.  A professzor kísérleteiben sok nyáron bejelölt méhegyed között akadt, amelyik 150-200 napig is élt. De ha nyár végén elhal az anya, és a család valamiért nem tud anyát nevelni, ezek a méhek is képesek hosszabb ideig életben maradni, mint ahogy az egy nyáron világrajött méhegyedtől elvárható. Sőt előfordul, hogy ezek át is telelnek.

De hogyan képesek erre?  Az élettartam meghosszabbítása egyrészt a bőséges és változatos fehérjéket tartalmazó virágpor (méhkenyér) fogyasztásának köszönhető. Másrészt kísérletekből egyértelművé vált az is, hogy a méhpempőt előállító méhek élettartama csökken.  

A professzor a méhek életkor növelő faktorai közé sorolja a kaptár hőmérsékletének csökkenését, amikor például nyáron megszűnik a fiasítás. Nyáron a méhek toruk belső izomzatának mozgatásával tartják 35-36 fokon a fiasítást, míg fiasítás hiányában rajzás után, vagy az anya elvesztésekor ez a tevékenység szünetel.

A szerző a könyv további részeiben a virágpor, propolisz és méz összetevőit veszi gorcső alá. Ennek mentén betekintést nyerünk azokba a kutatásokba is, melyek pl. felfedték, hogy minek köszonhető a méz baktériumok és gombák fejlődését gátló hatása.

A könyv legfontosabb fejezetei közé tartozik a propolisz kutatásának leírása. Ebben a professzor és csapata kiemelkedő szerepet játszott, hiszen részben nekik köszönhető, hogy mára megértettük, honnan származik a propolisz. A propoliszról  ugyanis hosszú időn keresztül azt gondolták, hogy kizárólag egy méhek által termelt anyag, nem pedig azt, hogy növények rügyeiről (nyír, nyár, füz stb.) származna. A valóság felismeréséig rögös út vezetett. (A fehér nyírből származó propoliszt rendkívüli fertőzésgátló képességei miatt hívják még "orosz penicilinnek" is !)

A propolisszal kapcsolatban talán legérdekesebb információ volt számomra, hogy a hódok  is termelnek gyógyászati szempontból hasonló anyagot (kasztőreum), hódzsírt, melyet az ember évszázadok óta sebek gyógyítására használ. De csak akkor termelődik a mirigyeikben hatékony "gyógyszer", ha lakóhelyük közelében rendelkezésükre állnak megfelelő mennyiségben nyír, nyár, vagy fűzfaágak. A hód által bejelölt helyeken környékén jól érezhető a jellegzetes „propolisz” illat.

A könyv nem kapható könyvterjesztői hálózatban, de  megrendelhető a magánkiadó  honlapjáról az alábbi linkre kattintva. A könyv árát  valószínüleg a nagy költségvetéssel dolgozó magánkiadói gyakorlat indokolja, továbbá hogy feltehetően az első kiadás kis példányszámban készült:

SZ.A Popravko, A mézelő méhek védőanyagai, Lilli magánkiadó, Nagykovácsi, 2017, kemény táblás, oldalak száma 175, isbn 978  963 983 744 7, 9045 Ft

A méhek védőanyagai

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sok helyen elmaradt a szúnyogirtás, ezen a héten pótolják

Az elmúlt hétre tervezett szúnyoggyérítést jelentős mértékben akadályozta a kedvezőtlen időjárás. A tervezett 67 ezer hektárból alig több mint 16 ezer hektáron sikerült elvégezni a munkálatokat. Így ezen a héten elsőként az elmúlt héten nem kezelt területeken dolgoznak majd a vérszívók számának csökkentése érdekében.

Kevesebb méh gyűjt mézet, talán a napraforgó segít az ágazatnak

A méhészetek szempontjából gyenge repcevirágzás után azonnal berobbant az akácok virágzása. Mivel az akácból készül a legdrágább méz, ez a méhészek számára a legfontosabb időszak - bár idén sem lesz fényes a termés. A megoldást, az elmúlt évhez hasonlóan, ismét a napraforgó jelentheti.

Zárlat Nádasdon a méhek nyúlós költésrothadása miatt

Települési zárlatot rendeltek el Nádasd közigazgatási területén. Körmend város oldalán olvasható a tájékoztatás, miszerint Nádasd közigazgatási területén mézelő méhek nyúlós költésrothadás fertőző betegséget állapítottak meg.

A méhész feleségek biznisze: a méhpempő termelés

A méhpempő termeléshez a méhcsaládokon túl nincs szükség túl nagy befektetésre. Egy méhész családanya az olaszországi Piemontban csaknem 100 kiló méhpempőt is termeltet egy évben.

Bőségesen virágzik az akác, mégis kevesebb nektár

A szakemberek szerint a korábbi évekhez képest sokkal gazdagabban virágzik idén az akác Somogyban. Azt gondolhatnánk, hogy emiatt bőségesen több nektárt gyűjtenek belőle a méhek a mézkészítéshez, ám a méhészek is értetlenül állnak a jelenség előtt, mert a kaptárba hordott nektár napi mennyisége nem növekszik. Inkább csökkenését mutatja a mérleg.

A héten 185 településen folytatódik a szúnyogirtás

A nyárias tavasz miatt komoly szúnyogártalom jellemző szinte az egész ország területén. Budapest, Szolnok, Békéscsaba és a Csepel-sziget mellett Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Nógrád, Baranya, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok megyék azon településein avatkoznak be a héten, ahol a legjelentősebb a szúnyogártalom.

Berobbant a nyár Nógrádba, a méhészek szerint égnek az akácfák

Elviselhetetlen a perzselő, májusi nyár. Nógrád megyében minden növény egyszerre virágzik és van, amelyiken már az apró, zöld termés is látható. Közben a fákra szinte rásül a virág, amely a 33 fokos melegben nem csoda. Nincs eső, éjszaka az ideális 12 fok helyett 18 fok van. A méz mennyiségével és minőségével is gondok lehetnek.

Vita a neonikotinoidok betiltásáról

Év végétől tilos lesz szabad földön használni három neonikotinoid-tartalmú rovarirtó szert – határoztak a biodiverzitás és a környezet védelmére hivatkozva az uniós tagállamok szakminiszterei. Magyarország a javaslat ellen szavazott, a Magyar Növényvédelmi Szövetség pedig elhamarkodottnak tartja a döntést.

Kezdődik a kémiai szúnyoggyérítés

Harmadik hetébe lép a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés. Ezen a héten 70 ezer hektáron permetezik a vérszívókat: Budapest és Szeged mellett Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas és Veszprém megyében fogják az esti órákban földről és levegőből permetezni a szúnyogokat.

Étek a kaptárból: mikor a legfinomabb a herelárva?

A méhpempő közismert és elismert gyógyászati méhtermék, de vajon mi lesz a herelárvákkal? Tippek és trükkök elszánt kísérletező méhészeknek és gourmandoknak mit, mikor és hogyan csináljanak a gasztroújdonság élvezetéhez.