Back to top

A propolisz és a hód

Egy hiánypótló és olvasmányos könyv jelent meg arról, hogy miként képesek a méhek szabályozni élettartamukat, illetve a kaptár fertőzésmentességét. Közérthetően megismerhetjük a propolisz kutatásának állomásai mellett a méz, a virágpor, és a méhpempő jelentőségét a méhcsaládban. Nem elhanyagolható erénye a könyvnek, hogy filozófiai síkon is értekezik a méhekről és a méhészkedés szépségeiről.

A mézelő méh védőanyagai című könyv szerzője, Sz.A Proprakov professzor hazájában, Oroszországban közismert méhészkutató, tevékenysége és kísérletei nagy részét az egykori Szovjetunió fennállása idején végezte. A mézelő méhek védőanyagai című könyve mindenkinek ajánlható, aki a méhek lenyűgöző életének titkaiba szeretne mélyebb, laikusok számára is közérhető betekintést kapni.

Propoliszt gyüjtő méh
Fotó: Hevesi Mihály

A könyv egy mára már felfedett rejtéllyel indít: „Hogyan lehetséges, hogy a méhek szabályozni képesek élettartamukat?” Minden méhész által ismert tény, hogy  a téli méhek 6-7  hónapig élnek, a nyáriak pedig 5-6 hétig.

A professzort azonban megdöbbentette, amikor megfigyeléseiből kiderült, hogy a méhek még nyáron is képesek befolyásolni élethosszukat. Gyakorló méhészek számára is minden bizonnyal feltűnt már, hogy a rajzásra készülődő, vagy az anyátlanná váló családokban is meghosszabbodik a méhek élete. Amikor a méhész tavasszal korlátozza az anya petézését (vagy elveszi a családtól), valójában a méheknek ezt a képességét és rugalmas munkavégzési hajlamát használja ki.  A professzor kísérleteiben sok nyáron bejelölt méhegyed között akadt, amelyik 150-200 napig is élt. De ha nyár végén elhal az anya, és a család valamiért nem tud anyát nevelni, ezek a méhek is képesek hosszabb ideig életben maradni, mint ahogy az egy nyáron világrajött méhegyedtől elvárható. Sőt előfordul, hogy ezek át is telelnek.

De hogyan képesek erre?  Az élettartam meghosszabbítása egyrészt a bőséges és változatos fehérjéket tartalmazó virágpor (méhkenyér) fogyasztásának köszönhető. Másrészt kísérletekből egyértelművé vált az is, hogy a méhpempőt előállító méhek élettartama csökken.  

A professzor a méhek életkor növelő faktorai közé sorolja a kaptár hőmérsékletének csökkenését, amikor például nyáron megszűnik a fiasítás. Nyáron a méhek toruk belső izomzatának mozgatásával tartják 35-36 fokon a fiasítást, míg fiasítás hiányában rajzás után, vagy az anya elvesztésekor ez a tevékenység szünetel.

A szerző a könyv további részeiben a virágpor, propolisz és méz összetevőit veszi gorcső alá. Ennek mentén betekintést nyerünk azokba a kutatásokba is, melyek pl. felfedték, hogy minek köszonhető a méz baktériumok és gombák fejlődését gátló hatása.

A könyv legfontosabb fejezetei közé tartozik a propolisz kutatásának leírása. Ebben a professzor és csapata kiemelkedő szerepet játszott, hiszen részben nekik köszönhető, hogy mára megértettük, honnan származik a propolisz. A propoliszról  ugyanis hosszú időn keresztül azt gondolták, hogy kizárólag egy méhek által termelt anyag, nem pedig azt, hogy növények rügyeiről (nyír, nyár, füz stb.) származna. A valóság felismeréséig rögös út vezetett. (A fehér nyírből származó propoliszt rendkívüli fertőzésgátló képességei miatt hívják még "orosz penicilinnek" is !)

A propolisszal kapcsolatban talán legérdekesebb információ volt számomra, hogy a hódok  is termelnek gyógyászati szempontból hasonló anyagot (kasztőreum), hódzsírt, melyet az ember évszázadok óta sebek gyógyítására használ. De csak akkor termelődik a mirigyeikben hatékony "gyógyszer", ha lakóhelyük közelében rendelkezésükre állnak megfelelő mennyiségben nyír, nyár, vagy fűzfaágak. A hód által bejelölt helyeken környékén jól érezhető a jellegzetes „propolisz” illat.

A könyv nem kapható könyvterjesztői hálózatban, de  megrendelhető a magánkiadó  honlapjáról az alábbi linkre kattintva. A könyv árát  valószínüleg a nagy költségvetéssel dolgozó magánkiadói gyakorlat indokolja, továbbá hogy feltehetően az első kiadás kis példányszámban készült:

SZ.A Popravko, A mézelő méhek védőanyagai, Lilli magánkiadó, Nagykovácsi, 2017, kemény táblás, oldalak száma 175, isbn 978  963 983 744 7, 9045 Ft

A méhek védőanyagai

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért ez a nap lett a méhek világnapja?

Az Egyesült Nemzetek Szervezete május 20-át jelölte meg a méhek világnapjának. A határozatot december 20-án hozták a tavaly tartott new yorki közgyűlésén. A javaslatot főleg az Európai Unió tagországai támogatták. De miért ezt a napot választották?

Nagyobb figyelmet kell fordítani a méhegészségügyre

A kiváló minőségű magyar méz Európában is elismert, a méhészek munkáját ma már megbecsülés övezi- mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy szakmai rendezvényen, Miskolcon. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt, fokozottan kitett a betegségek terjedésének. 

Olcsó mézet lehet importálni, de megporzást nem

A méz a harmadik leghamisítottabb élelmiszer. Az EUROSTADT jelentése szerint az Európai Unióba importként bekerülő méz 20 százaléka sohasem látott méheket és kaptárt. Ez a jelentős mennyiségű, olcsó hamisítvány egyre inkább kiszorítja a termelőket az unió piacáról.

Amikor a DDT a kaptárból mérgez

Egy friss olasz vizsgálat során kiderült, hogy az elemzett 178 viaszminta 74 százalékában található legalább egy nem kívánatos vegyszermaradvány. Megoldatlan probléma, hogy ezeket az anyagokat miként távolítsák el a méhészetek és a műlép gyártók közötti viaszkörforgásból.

Elfogadás előtt a Mézjelentés

Március elsején szavazhat az Európai Parlament a Mézjelentésről, amely az Európában termelt, azon belül is a kiváló minőségű magyar mézet védené meg a hamisított importtól. Bár a dokumentum sarokpontja az álmézek elleni küzdelem, elfogadásának ennél sokkal szélesebb körű előnyei lehetnek, mondta Erdős Norbert, a Mézjelentést beterjesztő EP-képviselő Szombathelyen, sajtótájékoztatón.

Díjazták Európa méhbarát kezdeményezéseit

Tavaly decemberben adták át European Bee Awardot, mellyel elismerik az innovatív és praktikus ötleteket, melyekkel az európai gazdálkodásban megvédhetőek a beporzók. A díj azon gazdákat, területtulajdonosokat, kutatókat, magán és közintézményeket támogatja, akik innovatív projekteket dolgoznak ki a mezőgazdaság részére hasznos méhek és más beporzó állatok védelmére.

Minél nagyobb a raj, annál csendesebb a kaptár

A logika azt diktálná, hogy ha a mézelő méhek kolóniája növekszik, akkor hangosabbak, mivel több méh döngicsél egyszerre. Azonban egy friss publikáció pont az ellenkezőjét állapította meg: a nagyobb kolóniák kaptára csöndesebb, mint a kicsiké.

Mi köze egy border collie-nak a poszméhekhez?

A gödöllői Szent István Egyetem állattani és állatökológiai tanszékén diplomázó Mátrai Flóra különleges kutatási témát választott magának. Border collie-ját arra képezte ki, hogy a terepen poszméheket keressen. A beporzó rovarok ugyanis, köztük a poszméhek, egyre fogynak, és bár a földi poszméh még gyakorinak számít, az európai és észak-amerikai fajok 24 százaléka a kihalás szélén áll.

Elismerték a méhész anyuka kemény munkáját

Egy kétgyermekes gyulai anyuka, Mikóné Hirth Beáta édesköményes mézét választották az ország legjobbjának a 10. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon. Beáta példája jól mutatja, hogy ha valaki nagyon akar valamit, bármit elérhet. A díjat ugyanis úgy nyerte el, hogy a méhészkedéssel csak néhány éve ismerkedett meg, és külföldön dolgozó férje távollétében rengeteg feladat szakadt a nyakába.

Jó hátszelet kapott a Méz-jelentés

Rendkívüli támogatást kapott az Európai Parlament (EP) szakbizottságában Erdős Norbert, magyar EP képviselő Méz-jelentése – jelentette ki a politikus, miután a szakbizottság tagjai egy kivétellel mind támogatták a jelentését.