Back to top

A propolisz és a hód

Egy hiánypótló és olvasmányos könyv jelent meg arról, hogy miként képesek a méhek szabályozni élettartamukat, illetve a kaptár fertőzésmentességét. Közérthetően megismerhetjük a propolisz kutatásának állomásai mellett a méz, a virágpor, és a méhpempő jelentőségét a méhcsaládban. Nem elhanyagolható erénye a könyvnek, hogy filozófiai síkon is értekezik a méhekről és a méhészkedés szépségeiről.

A mézelő méh védőanyagai című könyv szerzője, Sz.A Proprakov professzor hazájában, Oroszországban közismert méhészkutató, tevékenysége és kísérletei nagy részét az egykori Szovjetunió fennállása idején végezte. A mézelő méhek védőanyagai című könyve mindenkinek ajánlható, aki a méhek lenyűgöző életének titkaiba szeretne mélyebb, laikusok számára is közérhető betekintést kapni.

Propoliszt gyüjtő méh
Fotó: Hevesi Mihály

A könyv egy mára már felfedett rejtéllyel indít: „Hogyan lehetséges, hogy a méhek szabályozni képesek élettartamukat?” Minden méhész által ismert tény, hogy  a téli méhek 6-7  hónapig élnek, a nyáriak pedig 5-6 hétig.

A professzort azonban megdöbbentette, amikor megfigyeléseiből kiderült, hogy a méhek még nyáron is képesek befolyásolni élethosszukat. Gyakorló méhészek számára is minden bizonnyal feltűnt már, hogy a rajzásra készülődő, vagy az anyátlanná váló családokban is meghosszabbodik a méhek élete. Amikor a méhész tavasszal korlátozza az anya petézését (vagy elveszi a családtól), valójában a méheknek ezt a képességét és rugalmas munkavégzési hajlamát használja ki.  A professzor kísérleteiben sok nyáron bejelölt méhegyed között akadt, amelyik 150-200 napig is élt. De ha nyár végén elhal az anya, és a család valamiért nem tud anyát nevelni, ezek a méhek is képesek hosszabb ideig életben maradni, mint ahogy az egy nyáron világrajött méhegyedtől elvárható. Sőt előfordul, hogy ezek át is telelnek.

De hogyan képesek erre?  Az élettartam meghosszabbítása egyrészt a bőséges és változatos fehérjéket tartalmazó virágpor (méhkenyér) fogyasztásának köszönhető. Másrészt kísérletekből egyértelművé vált az is, hogy a méhpempőt előállító méhek élettartama csökken.  

A professzor a méhek életkor növelő faktorai közé sorolja a kaptár hőmérsékletének csökkenését, amikor például nyáron megszűnik a fiasítás. Nyáron a méhek toruk belső izomzatának mozgatásával tartják 35-36 fokon a fiasítást, míg fiasítás hiányában rajzás után, vagy az anya elvesztésekor ez a tevékenység szünetel.

A szerző a könyv további részeiben a virágpor, propolisz és méz összetevőit veszi gorcső alá. Ennek mentén betekintést nyerünk azokba a kutatásokba is, melyek pl. felfedték, hogy minek köszonhető a méz baktériumok és gombák fejlődését gátló hatása.

A könyv legfontosabb fejezetei közé tartozik a propolisz kutatásának leírása. Ebben a professzor és csapata kiemelkedő szerepet játszott, hiszen részben nekik köszönhető, hogy mára megértettük, honnan származik a propolisz. A propoliszról  ugyanis hosszú időn keresztül azt gondolták, hogy kizárólag egy méhek által termelt anyag, nem pedig azt, hogy növények rügyeiről (nyír, nyár, füz stb.) származna. A valóság felismeréséig rögös út vezetett. (A fehér nyírből származó propoliszt rendkívüli fertőzésgátló képességei miatt hívják még "orosz penicilinnek" is !)

A propolisszal kapcsolatban talán legérdekesebb információ volt számomra, hogy a hódok  is termelnek gyógyászati szempontból hasonló anyagot (kasztőreum), hódzsírt, melyet az ember évszázadok óta sebek gyógyítására használ. De csak akkor termelődik a mirigyeikben hatékony "gyógyszer", ha lakóhelyük közelében rendelkezésükre állnak megfelelő mennyiségben nyír, nyár, vagy fűzfaágak. A hód által bejelölt helyeken környékén jól érezhető a jellegzetes „propolisz” illat.

A könyv nem kapható könyvterjesztői hálózatban, de  megrendelhető a magánkiadó  honlapjáról az alábbi linkre kattintva. A könyv árát  valószínüleg a nagy költségvetéssel dolgozó magánkiadói gyakorlat indokolja, továbbá hogy feltehetően az első kiadás kis példányszámban készült:

SZ.A Popravko, A mézelő méhek védőanyagai, Lilli magánkiadó, Nagykovácsi, 2017, kemény táblás, oldalak száma 175, isbn 978  963 983 744 7, 9045 Ft

A méhek védőanyagai

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

A poszméh, mint eleven drón - videó

A mezőgazdasági termelők már használják a drónokat a növények megfigyelésére és a hőmérséklet vagy a páratartalom ellenőrzésére. Ezek az eszközök azonban eléggé energiaigényesek. Új módszereket keresnek. Az energiafogyasztó drónok helyett a Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan rendszert hoztak létre, amely elég kis érzékelővel rendelkezik ahhoz, hogy azokat egy poszméh hátán helyezzék el.

Beteg a mézpiac (2. rész)

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben). Ráadásul, alig-alig lehet eladni, a hazai exportcégek szokatlanul sokat állnak, nem vásárolnak. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért beteg a mézpiac?

Almavédelem poszméhekkel?

A növényvédelemben mind nagyobb gond lehet a tűzelhalás elleni védekezés, mert a melegedő időjárás miatt másodvirágzásra lehet számítani az almánál, amikor nagyobb a fertőzés veszélye, mint tavasszal. Belga kutatók kísérleteztek azzal, hogy poszméhekkel juttassanak antagonista élesztőgombát az alma és körte virágaira, amivel meg lehet előzni a tűzelhalás fertőzését.

Egyre menőbb a falusi turizmus

Óriási bővülést mutatott tavaly a falusi turizmus látogatottsága: a magyarok egyre inkább érdeklődnek a vidék értékei iránt, miközben népszerűbbek lettek a helyi termékek és a régiós nemzeti kincsek.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba. Mivel a tavaszi munkálatok még két hónapnyira vannak, megengedhetjük magunknak, hogy távolabbról indítsuk a témát.

Méhészhírek a nagyvilágból

A nozéma a hideget is túléli; Kidobott viasz Afrikában; A méhek az aknamentesítésben is társai az embernek

A méhészek kedvelt fafaja lehet a kínai mézesfa

A Kína középső részéről származó kínai mézesfa a hársfa elvirágzása után biztosíthatja a további nektárgyűjtést, és alkalmas lehet arra is, hogy a méhek télire bespájzoljanak.

Méhészek álma: a varroarezisztens méhcsalád

A varroa elleni küzdelemben a méhészek vért izzadnak. De mint ismeretes léteznek természetes illetve mesterséges szelekcióval létrejött varroarezisztens családok is. A rezisztenciához jól megfigyelhető mechanizmusok/viselkedésminták vezetnek. Sajnálatos módon a varroarezsisztencia más földrajzi körülmények között nem öröklődik tovább. Ezért nem is tekinthető a méh alapvető tulajdonságának.