Miközben a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége ellenszavazat nélkül fogadott el állásfoglalást arról, hogy a genomszerkesztés olyan precíziós nemesítési eljárás, amely alapvetően különbözhet a genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozásától, a Földművelésügyi Minisztérium viszont óvatosságra int a modern génszerkesztési eljárásokkal kapcsolatban, addig az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM), így a biomozgalom meghatározó hazai képviselője, az ÖMKi is egyértelműen GM-technológiának tartja a genomszerkesztést, és a leghatározottabban elzárkózik tőle.
A biomozgalom már 1993-ban nyilvánosan elzárkózott a genetikailag módosított élőlények alkalmazásától, majd 1999-ben európai szabályozás is született a génmódosított szervezetek és származékaik ökológiai gazdálkodásban való alkalmazásának teljes tiltásáról. Szigorú szabályok írják le, hogy milyen módszerek elfogadottak az ökológiai növénynemesítésben és vetőmagtermesztésben.
A biotechnológiai eljárások ugyanakkor folyamatosan fejlődnek. Az elmúlt években olyan új, úgynevezett genomszerkesztési technológiák jelentek meg, melyek alkalmazási és detektálási lehetőségei, s így jogszabályi helyzete is éles vitákat eredményezett. A nemzetközi és a hazai ökológiai ágazat is aggodalmát fejezte ki ezen eljárások biztonságosságát illetően, és elutasítja alkalmazásukat az ökológiai gazdálkodásban. A választóvonal a hagyományos nemesítés és a génmódosítás között mindeközben egyre inkább halványulni látszik.
A génszerkesztés tulajdonképpen egy gyűjtőnév azokra az új biotechnológiai eljárásokra, melyek célzottan és nagy pontossággal képesek megváltoztatni a genetikai állományt.
Jelentős különbség a korai géntechnológiai módszerekhez képest, hogy a génszerkesztéssel célzott helyen, közvetlenül végzik el a genom módosítását, nem pedig véletlenszerűen juttatják be a beépítendő örökítőanyag-részeket. Ezzel jelentősen növelhető a módszer pontossága, és csökkenthető a nem várt következmények kockázata – ugyanakkor továbbra is nagyon kevés az ismeretünk arról, hogy egy-egy változtatás a genetikai állományban milyen, a megcélzotton túli következményekkel járhat, különösen a laboron túli, mezőgazdasági alkalmazások során.
Világszerte folynak viták a kutatók, a mezőgazdaság szereplői és a döntéshozók között, hogy az új génszerkesztési technikákat a jogi szabályozásban a génmódosítás kategóriájába sorolják-e, vagy sem. Míg az Egyesült Államok már döntött, és nem tartja az e módszerek segítségével nemesített élőlényeket génmódosított szervezeteknek (s így ezek külön jelölése sem kötelező), addig mi, Európában az elővigyázatosság elvét követjük – ameddig ez egyáltalán lehetséges.
Az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) 2017-ben az Ökogazdálkodási Világkonferencián, majd 2018 januárjában, sajtóközleményben is nyilvánossá tette álláspontját a genomszerkesztési technikákról és az ökológiai gazdálkodásban elfogadható nemesítési eljárásokról. Az IFOAM egyértelműen GM-technológiának tekinti a génszerkesztési eljárásokat, és kizárja azok alkalmazását az ökogazdálkodásban. Az IFOAM egyúttal erőteljesen fellép a génszerkesztési technikák GMO-szabályozás alá rendelése, és így nyomon követhetősége érdekében – ennélfogva magától értetődik az ÖMKi elutasító véleménye is.
