Back to top

Nagyvad- és ragadozógyérítést szorgalmaz a jogszabálytervezet

Alaposan csökkentené a hazánk erdeiben, sík- és dombvidékein élő nagyvadak számát a tájegységi vadgazdálkodást segítő jogszabálytervezet. A vaddisznóállományt például a legtöbb területen a felére kell csökkenteni, de a gím- és dámszarvas-populáció is gyérítésre szorul, ahogyan a rókák túlszaporodását is meg kell akadályoz­niuk az érintetteknek.

 

Elkészült a tájegységi vadgazdálkodási tervekről szóló miniszteri rendeleteket tartalmazó jogszabálytervezet. A kormány honlapján elérhető dokumentum többek között meghatározza az egyes körzetek vadállományának megőrzésére, illetve gyérítésére vonatkozó feltételeket, emellett számos természetvédelmi rendelkezést is tartalmaz.

A vadak védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény egyik legfontosabb újítása a tájegységi vadgazdálkodási rendszer kialakítása és bevezetése volt. Ennek részeként a vadgazdálkodóknak üzemterveket kell készíteniük, amelyet az Országos Vadgazdálkodási Adattár által létrehozott digitális formanyomtatvány kitöltésével kell benyújtaniuk. Ezt a munkát segíti az említett jogszabály.

A tervezés egyik legfontosabb pontja a vadállomány szabályozása, a vadak túlszaporodása ugyanis ma már nemcsak a közutakon és a mezőgazdasági területeken, hanem a települések belterületein is komoly problémát jelent. Az élelem után kutató vaddisznók látványa a fővárosban sem ritka. A gyérítés ugyanakkor természetvédelmi szempontból is fontos. A jogszabály tervezete szerint minden tájegységen épp akkora létszámú nagyvad fenntartása a cél, amely nem veszélyezteti a taposásra, bolygatásra érzékeny élőhelyeket, lehetővé teszi a védett és fokozottan védett, illetve veszélyeztetett fajok hosszú távú fennmaradását.

A hazánkban az elmúlt évszázadokban már meghonosodott, azonban nem őshonos vadfajok állományait csak ott lehet fenntartani, ahol nem jelentenek veszélyt a biológiai sokféleségre, a védett vagy veszélyeztetett fajokra. A domb- és hegyvidéki sziklagyepekről a muflonokat például ki kell szorítani, ahogyan az elmúlt években megtelepedett nyestkutya és mosómedve esetében is az állományok felszámolására kell törekedniük a vadgazdálkodóknak. Ugyanígy minden tájegységen gyéríteni kell a ragadozófajok, a róka, a borz és az aranysakál állományát is.

Az egyik legnagyobb problémát a vaddisznók túlszaporodása jelenti hazánkban, ezért a tervezet szinte minden tájegység esetében előírja, hogy a következő tíz évben felére kell csökkenteni a vaddisznók számát, míg egyes területeken az állomány felszámolására irányuló lépéseket kell tenni.

A gím- és dámszarvasok számát is csökkentené a tervezet. A Tiszántúlon a gímszarvas megjelenése, esetleges megtelepedése nem kívánatos, ahogyan az északi hegy- és dombvidéken is csökkenthető a gímszarvasok száma, főként a Bükkalján, ahol a nullához kell közelíteni az állomány létszámát. A Tiszántúlon a dámszarvas megtelepítése vagy megtelepedése sem indokolt, a cél tehát az, hogy a vadgazdálkodók megakadályozzák a tartós állomány kialakulását. Hasonló a helyzet az északi hegyvidék egyes területein és a Duna–Tisza közén is.

Az őzeknél megengedőbb a tervezet, itt nem állapít meg pontos számokat a jogszabály, a cél csupán az, hogy a gazdálkodók pontosan nyomon kövessék az állomány változását. Míg a legtöbb nagyvad esetében a túlszaporodás okoz gondot, a mezei nyulaknál a létszámcsökkenés a probléma. A javaslat szerint az állomány felépülése érdekében a vadászatra jogosultaknak évente úgynevezett pihentetett területeket kell kijelölniük, az egységek ­15-30 százalékán.

A vadgazdálkodás során a környezetvédelmi szempontokat is maradéktalanul szem előtt kell tartaniuk az érintetteknek. A javaslat számos pontot felsorol, így például a nagyvadfajokat az ezer hektárnál kisebb természetvédelmi területen belül tilos etetni, a vadászatok alkalmával pedig különös figyelmet kell fordítani a gyepek megóvására.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vadak is rosszul viselik a kiszámíthatatlan időjárást

Az enyhe télnek Békés megye vadállományánál vannak kedvező és kedvezőtlen hatásai is. Az évszakhoz mérten az átlagosnál magasabb hőmérséklet miatt eddig kevesebb takarmányt igényeltek az állatok, de a vadászok a természetes táplálék mellett is gondoskodnak pótlásról. A ködös, párás, nyirkos idő ugyanakkor sok energiát felemészt az állatoknál.

Bővítették az ország egyik legnagyobb vadhúsfeldolgozóját

Új hűtőcsarnokot adtak át szerdán a hat állami erdőgazdaság tulajdonában lévő, tavaly 1,76 milliárd forintos árbevételt elérő Somogy megyei Öreglaki Vadfeldolgozó Kft.-ben.

Sürgető volt az összefogás – Vadászati Világkiállítás és sertéspestis a láthatáron

2018-tól jelentősen szigorítják az afrikai sertéspestis hazai kitörésének megelőzését célzó, vadászokat, vadgazdálkodókat érintő szabályokat - derült ki egy szakmai konferencián a FeHoVán. Az országot magas, közepes, és alacsony kockázatú zónákra osztják, eltérő szigorúságú intézkedésekkel. A magas kockázatúnál a szabadtéri társas vadászatot főállatorvosi engedélyhez kötik.

Csigás, neszes patások

Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.

Egy vadász anatómiája

Regényes életútjának „aranykorára” sem hagyott fel az erdőjárással, vadászattal Mess Béla. Az idén kilencven éves pécsi anatómia professzor eddigi élete, s jelen napjai sem mondhatók hétköznapinak. Már a 64. vadászjegye lapul a zsebében, ennyi szezont töltött puskával a kezében, s ahogyan mondja: „amíg a föld be nem fogad, vadászni fogok”.

Agancsgyűjtés csak engedéllyel!

Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható - hívta fel a figyelmet a Tolna Megyei Kormányhivatal vadászati szakügyintézője kedden Szekszárdon, sajtótájékoztatón.

Népszerű a téli Zselic a vadászok körében

A téli hónapok a vadászatról szólnak a Zselicben. Hazai és külföldi vadászok egyaránt nagy számban érkeznek a nagyvadban különösen gazdag somogyi erdőkbe. A terítékekre legtöbbször vaddisznó kerül, mely gyérítése nagyon fontos a vadkár megelőzésének érdekében is.

Alaptevékenység lett a téli vadetetés

A rendszeres vadetetésnek rendkívül fontos szerepe van ezekben a hónapokban a Nógrád megyei erdőkben is. Zömében szemestakarmány, elsősorban kukorica kerül ki az érintett területekre.

Tovább terjed a sertéspestis Csehországban

A villanypásztorral bekerített területen kívül már hét fertőzött vaddisznót találtak. Zlin régió kormányzója szerint ez még nem olyan súlyos probléma, más országokban sokkal gyorsabban terjed a kór.

Dámvadban verhetetlenek vagyunk

Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.