Back to top

Nagyvad- és ragadozógyérítést szorgalmaz a jogszabálytervezet

Alaposan csökkentené a hazánk erdeiben, sík- és dombvidékein élő nagyvadak számát a tájegységi vadgazdálkodást segítő jogszabálytervezet. A vaddisznóállományt például a legtöbb területen a felére kell csökkenteni, de a gím- és dámszarvas-populáció is gyérítésre szorul, ahogyan a rókák túlszaporodását is meg kell akadályoz­niuk az érintetteknek.

 

Elkészült a tájegységi vadgazdálkodási tervekről szóló miniszteri rendeleteket tartalmazó jogszabálytervezet. A kormány honlapján elérhető dokumentum többek között meghatározza az egyes körzetek vadállományának megőrzésére, illetve gyérítésére vonatkozó feltételeket, emellett számos természetvédelmi rendelkezést is tartalmaz.

A vadak védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény egyik legfontosabb újítása a tájegységi vadgazdálkodási rendszer kialakítása és bevezetése volt. Ennek részeként a vadgazdálkodóknak üzemterveket kell készíteniük, amelyet az Országos Vadgazdálkodási Adattár által létrehozott digitális formanyomtatvány kitöltésével kell benyújtaniuk. Ezt a munkát segíti az említett jogszabály.

A tervezés egyik legfontosabb pontja a vadállomány szabályozása, a vadak túlszaporodása ugyanis ma már nemcsak a közutakon és a mezőgazdasági területeken, hanem a települések belterületein is komoly problémát jelent. Az élelem után kutató vaddisznók látványa a fővárosban sem ritka. A gyérítés ugyanakkor természetvédelmi szempontból is fontos. A jogszabály tervezete szerint minden tájegységen épp akkora létszámú nagyvad fenntartása a cél, amely nem veszélyezteti a taposásra, bolygatásra érzékeny élőhelyeket, lehetővé teszi a védett és fokozottan védett, illetve veszélyeztetett fajok hosszú távú fennmaradását.

A hazánkban az elmúlt évszázadokban már meghonosodott, azonban nem őshonos vadfajok állományait csak ott lehet fenntartani, ahol nem jelentenek veszélyt a biológiai sokféleségre, a védett vagy veszélyeztetett fajokra. A domb- és hegyvidéki sziklagyepekről a muflonokat például ki kell szorítani, ahogyan az elmúlt években megtelepedett nyestkutya és mosómedve esetében is az állományok felszámolására kell törekedniük a vadgazdálkodóknak. Ugyanígy minden tájegységen gyéríteni kell a ragadozófajok, a róka, a borz és az aranysakál állományát is.

Az egyik legnagyobb problémát a vaddisznók túlszaporodása jelenti hazánkban, ezért a tervezet szinte minden tájegység esetében előírja, hogy a következő tíz évben felére kell csökkenteni a vaddisznók számát, míg egyes területeken az állomány felszámolására irányuló lépéseket kell tenni.

A gím- és dámszarvasok számát is csökkentené a tervezet. A Tiszántúlon a gímszarvas megjelenése, esetleges megtelepedése nem kívánatos, ahogyan az északi hegy- és dombvidéken is csökkenthető a gímszarvasok száma, főként a Bükkalján, ahol a nullához kell közelíteni az állomány létszámát. A Tiszántúlon a dámszarvas megtelepítése vagy megtelepedése sem indokolt, a cél tehát az, hogy a vadgazdálkodók megakadályozzák a tartós állomány kialakulását. Hasonló a helyzet az északi hegyvidék egyes területein és a Duna–Tisza közén is.

Az őzeknél megengedőbb a tervezet, itt nem állapít meg pontos számokat a jogszabály, a cél csupán az, hogy a gazdálkodók pontosan nyomon kövessék az állomány változását. Míg a legtöbb nagyvad esetében a túlszaporodás okoz gondot, a mezei nyulaknál a létszámcsökkenés a probléma. A javaslat szerint az állomány felépülése érdekében a vadászatra jogosultaknak évente úgynevezett pihentetett területeket kell kijelölniük, az egységek ­15-30 százalékán.

A vadgazdálkodás során a környezetvédelmi szempontokat is maradéktalanul szem előtt kell tartaniuk az érintetteknek. A javaslat számos pontot felsorol, így például a nagyvadfajokat az ezer hektárnál kisebb természetvédelmi területen belül tilos etetni, a vadászatok alkalmával pedig különös figyelmet kell fordítani a gyepek megóvására.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már Nógrádban is van aranysakál

Zabar és Szilaspogony külterületén, Kútágapusztán fényes nappal kaptak lencsevégre egy aranysakált, amely az ottani vadállatok etetésére kialakított szóróhoz teljes nyugalommal sétált oda. Rizmayer György már több, mint 20 éve vadászik ezen a területen, de ehhez foghatót itt még sosem látott.

Javában tart az őzek násza, hamarosan indul a szarvasoké is

Zala megye vadban gazdag területnek számít, ami azzal is jár, hogy útjainkon szinte bármikor és bárhol felbukkanhat vadon élő állat. Ezekben a hetekben az őzek násza jelent fokozott veszélyt a közlekedőkre.

Értékes tölgyesek a Dráva mentén

Magyarország legdélebbi, Sellyei Erdészete mintegy 80 kilométer hosszan húzódik a horvát határ mentén, ahol a Dráva folyó meghatározó szerepet tölt be a táj kialakításában, így az erdők életében is. A síkvidéki erdőgazdálkodás főként a gyertyános-tölgyes és kocsányos tölgyes állományok felújítására épül.

Pécsen zöld utat kapott a vaddisznógyérítés

Augusztus elejétől december végéig engedélyezte a rendőrség a kártékony belterületi vaddisznóállomány gyérítését Pécsett, a Mecsekoldalban - közölte szerdán a megyei főkapitányság a police.hu oldalon.

Az agrártárcához fordulnak a vaddisznók miatt

Ismét az agrártárcához fordul a Balatoni Szövetség (BSz), mert továbbra sem születtek meg azok a törvényben rögzített szabályok, amelyek a belterületen élő, illetve ott felbukkanó vadakra vonatkozó vadgazdálkodást szabályoznák - mondta Balassa Balázs, a szervezet elnöke, Szigliget független polgármestere az MTI-nek csütörtökön.

Balesetveszély – őzek az utakon!

A következő egy hónapban fokozott figyelmet kér az autósoktól az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviselete. Ezen időszakra esik az őzek násza. Az üzekedés alatt az állatok nappal is aktívak, figyelmetlenek, és gyakrabban ugorhatnak ki az útra, ezzel növelve a balesetveszélyt.

Vadászok ünnepe Parádfürdőn

Hétvégén Parádfürdőn gyűltek össze Heves megye vadászai. Az EGERERDŐ Zrt. által is támogatott mátrai vadásznap sok érdeklődött vonzott, a borús időjárás ellenére is kígyózó kocsisorok alakultak ki a délelőtti órákra. Az egész napra szóló színes programok között íjászat, solymász bemutató, kiállítások, vadászkutya bemutató és kirakodó vásár is várta a vadászat szerelmeseit.

Az őz tartja el a vadásztársaságokat – Tanácskozás Mezőfalván

Átrendeződnek a vadgazdálkodás hangsúlyai – az őz hazánk természeti kincse lett, derült ki a Mezőfalván rendezett őzkonferencián.

Százmilliókat túrnak és rágnak szét

Várhatóan hónapokon belül megjelenik az egységes vadkárfelmérési útmutató, amely új alapokra helyezi majd a vadkárokkal kapcsolatos, sokszor bizony komoly vitákat eredményező ügyek intézését a gazdák és a vadásztársaságok számára. Az új szabályozásnak a megyében is komoly jelentősége lesz, ugyanis Baranya a vadkárral leginkább sújtott térségek közé tartozik.

Hőség elől irány az erdő!

Az előrejelzések szerint július első teljes hétvégéjén visszatér a nyár. A közel 30 fokos hőmérséklet szép napos idővel párosul. Az erdő árnyékában nemcsak a vadaknak, hanem nekünk, embereknek is kellemes a pihenés, így hát hátizsákot fel, irány az erdő!