Back to top

Egyre közelebb az okosfarmok kora

Drónok, szenzorok, robotok és önjáró gépek, valamint 3D nyomtatók, mesterséges intelligencia és big data módszereken alapuló adatelemzés. A felsorolás nem egy sci-fi tartalomjegyzékét ismerteti, hanem a közeljövőben megjelenő új mezőgazdaság nélkülözhetetlen kellékeit – derül ki a PwC Magyarország „Digitalizáció az agrárszektorban – Életképek a jövő okosfarmjáról” című tanulmányából.

Az agrárszektorban is az új technológiák megjelenése és a komplex, automatizált technológiai ökoszisztémák kialakulása lesz megfigyelhető a technológiai forradalom és az ipar 4.0 elterjedésének hatására.

Az okosfarmon mindennapossá válik majd az olyan technológiák alkalmazása, mint a drónok, szenzorok, robotok és önjáró gépek, valamint 3D nyomtatók.

A megújulás elkerülhetetlen, hiszen a felgyorsult népességnövekedés, az erősödő urbanizáció, a még művelés alá vonható földterületek folyamatos csökkenése olyan kihívások elé állítják az agrárszektort, melyekre csak a modern technológiák segítségével lesz képes választ találni az elkövetkező években.

Az egyre növekvő népesség igényeinek kielégítése nem oldható meg extenzív módon – derül ki a PwC Magyarország „Digitalizáció az agrárszektorban – Életképek a jövő okosfarmjáról” című tanulmányából.

Az említett eszközök által generált adatokat modern adattárházak – például felhőalapú megoldások – tárolják majd, míg a gépek élő ökoszisztémában való együttműködését a mesterséges intelligencia és a big data módszereken alapuló adatelemzés teszi lehetővé.

A jövő farmjainak működését várhatóan két markáns technológiai hatás fogja jelentős mértékben befolyásolni – az új technológiák megjelenése és az automatizált technológiai ökoszisztémák kialakulása. Ezen fő trendek mentén alakítottuk ki a jövő farmjának képét, az okosfarm-koncepciót

– mondja Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezető cégtársa.

Az okosfarmon, a drónok által elvégzett talajfelmérést követően, az ültetés szintén drónok segítségével történik. A talaj tápanyagtartalmának, valamint nedvességének és a növények nedvességigényének megállapításával és a meteorológiai állomás adatainak összevetésével a gazdaság automatikus irányítóközpontja meghatározza, hogy mely területre mikor érdemes az önjáró gépnek kimenni és elvégezni az öntözést, vagy egyéb tápanyagok, vegyszerek kijuttatását.

Az adatelemzésnek köszönhetően előrejelezhető az egyes gépek várható meghibásodásának ideje és a meghibásodás jellege, ilyen módon a hibákra a gazdálkodó ideiglenes 3D alkatrészek nyomtatásával tud felkészülni, ezáltal lerövidítve a javítás miatt bekövetkező leállást.

A technológiai fejlődés hatására a jövő okosfarmjain a gazdálkodók mindennapjai és feladatai teljesen átalakulnak, az operatív feladatok helyett a gazdák ténylegesen a farm irányítására, a stratégiai döntések meghozatalára koncentrálhatnak, mindezt akár a nappalijukban ülve, egy táblagép segítségével – világít rá Osztovits Ádám a technológia által előidézett változásokra.

Bár a fent említett technológiák sok problémát orvosolnak, mégsem jelentenek általános megoldást. Az okosfarm-koncepció technológiai elemei már a hazai gazdaságok számára is elérhetőek, így a kihívást nem a megoldások elérhetősége jelenti, hanem azoknak a különböző gazdaságok eltérő igényeihez igazodó bevezetése. A rendelkezésre álló eszközök testre szabott alkalmazásával a gazdálkodásban hatékonyságjavítás és a költségmegtakarítás érhető el.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fejlesztőket és innovátorokat keres a NAK

Fejlesztők és innovátorok jelentkezését várják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal ötletversenyére 2019. február 18-ig!

Drónok segítik a megporzást

Tavaly a méhek munkáját egy drón is segítette az USA New York államában a 150 hektáros Beak and Skiff almáskertben. Peter Fleckenstein, a cég friss gyümölcs értékesítéssel foglalkozó ügyvezetője talált rá arra a start-up cégre a közeli Syracuse-ban, amelyik mandulában kísérletezett drónos megporzással.

Gazdálkodók figyelem: elérhető a 2018. évi Gazdálkodási Napló „web-GN”

A 2018. évi Gazdálkodási Napló „web-GN”, valamint a nitrát adatlap elektronikus beküldéséhez szükséges nyomtatványok a Nébih honlapján elérhetőek.

Az ember helyett kapáljon a robot

Már nem a jövő, hogy robotok dolgozzanak a kertészetekben is. Szükség is van rájuk, hiszen egyre nehezebben találni megbízható munkaerőt. A két francia robottechnikai mérnök által alapított Naio Technologies cég már négy robotot fejlesztett, és ebből kettőnek már számos példánya dolgozik főként francia kertészetekben.

Ridegek és kemények: ők lesznek a jövő mezőgazdasági dolgozói?

A mezőgazdaságot érintő munkaerőhiányra a világ számos pontján keresik a megoldást a szakemberek. Az emberi dolgozókat kiváltó robotokban nagy lehetőségek vannak, kiváló példa erre Sweeper, amit – vagy akit – az USA kaliforniai üvegházaiban tesztelnek.

Ismert és elismert szervezet: ne csak szakmai berkekben tudják, mit csinál a NAIK

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Közép-Európa legnagyobb agrárkutatási és innovációs központja, ám ismertsége 2017 előtt itthon viszonylag szerény volt. Ezért Gyuricza Csabának, a NAIK főigazgatójának egyik célja, hogy szervezetek munkáját és eredményeit szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé és megismerhetővé tegye. A főigazgatót év végi összegzésre kértük.

Digitalbónusz a bajor gazdáknak

A Bajor Mezőgazdasági Minisztérium bevezette az úgynevezett „Digitalbonus Agrar” támogatást a tartomány gazdái számára, amelynek értéke 500 euró.

Sofőr nélkül, rekord sebességgel tolta le a havat a Valtra

Országúti hóeltakarításban állított fel 73,17 km/h sebességi világrekordot Dél-Finnországban, egy vezető nélküli (autonóm) Valtra T254 Versu traktor.

Hogy lehet a sivatagban zöldséget termeszteni?

A kedvezőtlen klímájáról és a mostoha terepviszonyairól híres Egyesült Arab Emírségek területén egy szír gazda különféle salátaféléket és fűszernövényeket termel.

Zöld hét – fókuszban a zab és a hering

A sok évtizedes hagyománynak megfelelően január derekán újra benépesül a berlini vásár több mint két tucatnyi kiállítási csarnoka: az idén január 18. és 27. között megrendezésre kerülő Nemzetközi Zöld Héten ismét mintegy 60 ország több mint 1.700 kiállítója várja a vásár iránt érdeklődő 400 ezer látogatót, s – nem utolsósorban – a vásáron kiállító nemzetek szakminisztereit és agrárszakembereit.