Back to top

Jövedelmezőség híján marad a vegyszerhasználat

Bár egyre erősödik a társadalmi elvárás a gazdálkodókkal szemben a környezetet óvó, fenntartható agrártermelésre, a növekvő élelmiszerigény és a termésbiztonság megteremtése még nélkülözhetetlenné teszi a vegyi anyagok használatát. Korszerű technológiákkal azonban meg lehet felelni a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező fogyasztói igényeknek is – állítják az OTP Bank agrárszakértői.

Egyszerre stratégiai cél a mezőgazdaságban a hozamok folyamatos növelése, a termésbiztonság fenntartása, valamint a környezet óvása és javítása. Az e célokat szolgáló eszközök azonban közel sem univerzálisak, az egyik célt támogatják, míg a másik megvalósulása ellen hatnak – írják a bank agrárszakértői az OTP Agrár oldalon. A kémiai növényvédelem és a talajerő-utánpótlás – az intenzív növénytermesztés velejárói – például nagyobb részben vegyi üzemekben előállított készítményekkel történik.

Magyarországon – hatóanyagban számolva, a csecsemőktől az aggastyánokig – egy lakosra 52 kilogramm műtrágya és csaknem három kilogramm növényvédő és gyomirtó szer jut.

A környezetvédő és más zöldszervezetek gyakran érvelnek a mezőgazdálkodás vegyszerhasználata ellen, megoldásként pedig a vegyszermentes gazdálkodást kínálják. Bár az ökológiai gazdálkodásban Magyarországon is nagyok a lehetőségek, a bank szakértői szerint ezeket nem szabad túlhangsúlyozni, mert az ökológi­ai gazdálkodás hosszú távon is csak egy szűk kiegészítője lehet a konvencionális termelésnek.

Noha szi­gorodnak a környezetvédelmi és egészségügyi követelmények, a vegyszerek mennyiségének további növekedése valószínűsíthető. A nem kémiai növényvédelmi módszerek nem elegendők egy stabil piaci alapú termesztéshez, ezért a kizárólag nem kémiai növényvédelmen alapuló termelés aránya egyelőre alacsony, mindössze 2-5 százalék.

Mivel itthon ma még a konvencionális növényvédelem a meghatározó, ennek egyre hatékonyabb, egyben környezetkímélőbb gyakorlatára kell törekedni. Gondot okoz azonban, hogy a támogatások nem kellően ösztönzik a magas feldolgozottságú termékek előállítását, ezért akadozik a tudásalapú környezetkímélő szemlélet és módszerek terjedése. Azaz jelentős mértékben a kisebb technológiai szintű, extenzívebb növényvédelmi technológiai megoldásokat alkalmazzák a termelők, ami nem tudja kielégíteni a környezetkímélő gazdálkodás iránti egyre erősödő társadalmi igényeket, és az EU szigorodó előírásait.

Istállótrágyaszűkében


A szervestrágyázásnak kedvező hatása van a talajra, de a lehetőségek korlátozottak, mivel a szerves trágya egyre kisebb mennyiségben áll rendelkezésre. Bizonytalanságot okoz az is, hogy az istállótrágya összetétele nagymértékben ingadozhat például a tartási körülményektől, a takarmányozástól függően. Számítások szerint Magyarországon mintegy 11-12 millió tonna istállótrágya keletkezik évente.

Ha az összes mennyiséget kijuttatnánk a hazai szántóterületekre, az hektáronként mintegy 2,6-2,7 tonnás dózisnak felelne meg, ami elenyé­szően kevés. Ha a minimálisan szükséges hektáronkénti 30 tonna istállótrágya kijuttatását vesszük figyelembe, akkor az éves szinten országosan keletkező istállótrágya körülbelül 380 ezer hektár szántóterület egyszeri trágyá­­zására lenne elegendő, ami a magyar­országi szántóterületek 8-9 százaléka. 

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

Ne a kártevők fogyasszák el a salátánkat

A salátát elő- vagy utónövényként hajtatják, rendszerint a melegigényes növények előterményeként. Termesztőberendezésünk fűtési szintjétől függően ősztől tavaszig bármikor ültethetjük. Nem tartozik a hőigényes primőrök közé, fényigénye viszont fajtánként változó. A szélsőséges klimatikus viszonyokra érzékenyen reagál, ezért nagy odafigyelést igényel.

Újabb Xylella-észlelés

A hivatalos növényegészségügyi monitorozás keretében újabb Xylella-fertőzéseket találtak Olaszországban. Ezúttal erdei fák és díszcserjék is vannak a beteg növények között. Az Európai Unió karanténlistáján szereplő kórokozó terjedését szigorú intézkedésekkel, kivágással és növényvédelmi zárlattal igyekeznek megakadályozni, több-kevesebb sikerrel.

Amiről szőlész eleink nem is hallottak: tőkepótlás szőlőültetvényeinkben

Ha az interneten kutakodunk a tőkepótlás témakörében, azt tapasztaljuk, hogy a keresőprogramok általában gazdasági-pénzügyi oldalak felé irányítanak bennünket. Olvasóinkat – gyanítjuk – jobban érdekli a pótlás gyakorlata, így jelen írásunkban ezt szeretnénk körüljárni egy elismert szőlész kollégánk megjegyzéseivel, tanácsaival kiegészítve.

Új stratégiát jelentett be a BASF

Ludwigshafenben ismertette a BASF új stratégiáját dr. Martin Brudermüller, a cég igazgatótanácsának elnöke. A német vegyipari vállalat 2012 óta töretlenül fejlődik, jövedelemnövekedése meghaladta a globális vegyipari termelés évi 3,7%-os növekedését. Az új stratégia legfőbb célja az értékesítés és a volumen növelése.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

Az egészséges életmód az élelmiszerbiztonságnál kezdődik

A Magyar Állatorvosi Kamara, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara –valamint az MTA Agrártudományok Osztálya kiemelten fontosnak tartotta, hogy összehívja a növényorvosok, állatorvosok és humánorvosok II. országos fórumát, melyet szerdán tartottak meg Budapesten.

Új kihívások előtt az új Bayer

Korszakváltásnak lehetünk tanui a világ kukorica termesztésében. Ennek egyik előszele, hogy a Bayer megvásárolta Monsantot, s ezzel hatékonyabb munkát tud végezni a mezőgazdaság területén. A Kecsekeméten tartott tudományos konferenciájuk sem véletlenül kapta a „New Cornology” címet, ezzel is utalni akartak a kukoricaágazatban lejátszódó változásokra.

Ezúttal nem jogsértőt, hanem madarat fogtak a Nébih munkatársai

Egy szárnyaszegett egerészölyv mentésében és biztonságos elhelyezésében vettek részt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Székkutasi Növényfajta-kísérleti Állomásának munkatársai. A dolgozók az állomás melletti fasorban bukkantak a vélhetően áramütés következtében megsérült, fiatal madárra, amelyet haladéktalanul a Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontjába szállítottak.

Kikészíti a kertészeket a spanyol csupaszcsiga

Nagy területen károsít a spanyol csupaszcsiga Magyarországon, irtása hosszú távon nem elég hatékony, a legeredményesebbnek a biológiai védekezés, az indiai futókacsa "alkalmazása" bizonyult - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) növényvédelmi intézete az MTI-vel szerdán.