Back to top

Jövedelmezőség híján marad a vegyszerhasználat

Bár egyre erősödik a társadalmi elvárás a gazdálkodókkal szemben a környezetet óvó, fenntartható agrártermelésre, a növekvő élelmiszerigény és a termésbiztonság megteremtése még nélkülözhetetlenné teszi a vegyi anyagok használatát. Korszerű technológiákkal azonban meg lehet felelni a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező fogyasztói igényeknek is – állítják az OTP Bank agrárszakértői.

Egyszerre stratégiai cél a mezőgazdaságban a hozamok folyamatos növelése, a termésbiztonság fenntartása, valamint a környezet óvása és javítása. Az e célokat szolgáló eszközök azonban közel sem univerzálisak, az egyik célt támogatják, míg a másik megvalósulása ellen hatnak – írják a bank agrárszakértői az OTP Agrár oldalon. A kémiai növényvédelem és a talajerő-utánpótlás – az intenzív növénytermesztés velejárói – például nagyobb részben vegyi üzemekben előállított készítményekkel történik.

Magyarországon – hatóanyagban számolva, a csecsemőktől az aggastyánokig – egy lakosra 52 kilogramm műtrágya és csaknem három kilogramm növényvédő és gyomirtó szer jut.

A környezetvédő és más zöldszervezetek gyakran érvelnek a mezőgazdálkodás vegyszerhasználata ellen, megoldásként pedig a vegyszermentes gazdálkodást kínálják. Bár az ökológiai gazdálkodásban Magyarországon is nagyok a lehetőségek, a bank szakértői szerint ezeket nem szabad túlhangsúlyozni, mert az ökológi­ai gazdálkodás hosszú távon is csak egy szűk kiegészítője lehet a konvencionális termelésnek.

Noha szi­gorodnak a környezetvédelmi és egészségügyi követelmények, a vegyszerek mennyiségének további növekedése valószínűsíthető. A nem kémiai növényvédelmi módszerek nem elegendők egy stabil piaci alapú termesztéshez, ezért a kizárólag nem kémiai növényvédelmen alapuló termelés aránya egyelőre alacsony, mindössze 2-5 százalék.

Mivel itthon ma még a konvencionális növényvédelem a meghatározó, ennek egyre hatékonyabb, egyben környezetkímélőbb gyakorlatára kell törekedni. Gondot okoz azonban, hogy a támogatások nem kellően ösztönzik a magas feldolgozottságú termékek előállítását, ezért akadozik a tudásalapú környezetkímélő szemlélet és módszerek terjedése. Azaz jelentős mértékben a kisebb technológiai szintű, extenzívebb növényvédelmi technológiai megoldásokat alkalmazzák a termelők, ami nem tudja kielégíteni a környezetkímélő gazdálkodás iránti egyre erősödő társadalmi igényeket, és az EU szigorodó előírásait.

Istállótrágyaszűkében


A szervestrágyázásnak kedvező hatása van a talajra, de a lehetőségek korlátozottak, mivel a szerves trágya egyre kisebb mennyiségben áll rendelkezésre. Bizonytalanságot okoz az is, hogy az istállótrágya összetétele nagymértékben ingadozhat például a tartási körülményektől, a takarmányozástól függően. Számítások szerint Magyarországon mintegy 11-12 millió tonna istállótrágya keletkezik évente.

Ha az összes mennyiséget kijuttatnánk a hazai szántóterületekre, az hektáronként mintegy 2,6-2,7 tonnás dózisnak felelne meg, ami elenyé­szően kevés. Ha a minimálisan szükséges hektáronkénti 30 tonna istállótrágya kijuttatását vesszük figyelembe, akkor az éves szinten országosan keletkező istállótrágya körülbelül 380 ezer hektár szántóterület egyszeri trágyá­­zására lenne elegendő, ami a magyar­országi szántóterületek 8-9 százaléka. 

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényvédelmi előrejelzés – mindenki a moníliára panaszkodik

Zajlik a szőlő- és gyümölcsszüret, de már a következő idényre is gondolni kell, egyebek között azzal, hogy nem hagyjuk a fán a moníliás termést, és szükség esetén őszi olajos lemosó permetezést is bevetünk. Puszpángmoly-fronton sem árt az éberség.

Szőlőtermelés permetezés és betegségek nélkül

Amellett, hogy nem terheljük vegyszerekkel a környezetünket, a permetezés elhagyásával, minimalizálásával a szőlőtermelés költségeit is csökkentjük, ha a rezisztens fajták mellett tesszük le a voksunkat. Igaz, a gyümölcs, illetve a belőle készült bor minőségén még van mit „csiszolni”, de a szakemberek jó úton járnak.

Ha a fele védett, az egész védett

Hatékonyan vissza lehet szorítani a burgonya fitoftórás betegségét, ha regionális szinten megszervezik, melyik parcellákon teremjenek rezisztens fajták. A teljes régió akkor tekinthető kellően védettnek, ha összességében a termőterület ötven százalékán fitoftórarezisztens burgonyát ültetnek – állítja doktori disszertációjában a Wageningen Egyetem kutatója, Francine Pacilly.

Növényvédelmi előrejelzés – gyorsan a szőlőszürettel

Szeptember első napjaiban gyökeresen megváltozott az időjárás a korábbi időszakhoz képest: a Dunántúlon és Közép-Magyarországon néhány nap alatt a sokévi átlag másfél-kétszerese hullott csapadékból, helyenként jéggel társulva, ami a szüret alatti gyümölcsösöket és szőlőt károsította. Csapadékos vidékeken a szőlőt a szürkepenészes rothadás, a gyümölcsféléket pedig a gyümölcsmonília-fertőzés veszélyezteti, különösen a jégjárta helyeken.

Molyok, atkák az őszi almáskertben

A szüret előtti időszakban az almában súlyos gondokat okozó kártevők közül kiemelkedő az almamoly, az aknázó- és sodrómolyok, a kaliforniai pajzstetű és a takácsatkák utolsó nemzedékei. Szükség esetén a szedés előtt egy alkalommal még védekezzünk ellenük!

Növényvédelmi előrejelzés – még mindig a molyok

A betakarítási munkák szántóföldön és kertészeti kultúrákban folyamatosan tartanak, néhol a torlódás jelei mutatkoznak, mert minden területen hetekkel korábban érnek a termények. Szinte minden növénykultúrában általánosnak mondható a túlzott UV-sugárzás okozta napégés, mely a még fákon levő gyümölcs mellett a szüretelésre váró szőlőt, fűszerpaprikát, de a kukorica leveleit sem kímélte.

Légi felderítéssel a parlagfű ellen

„Győr-Moson-Sopron megye viszonylag kedvező helyzetben van, hiszen nyugatról határos Ausztriával, ahol nagyon alacsony a pollenfertőzöttség” – hangsúlyozta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a péri repülőtéren.

Gluténmentes diéta a kutyáknak

Napjainkban népszerűvé váltak a gabonamentes kutyaeledelek, de a gluténmentes diéta nem feltétlenül kedvező négylábú kedvenceinknek.

Corteva: egy régi-új csapat

Magyarországon is megalakult a Corteva Agriscience™, a DowDuPont mezőgazdasági divíziója. Az év elején vált ismertté, hogy egyesült államokbeli székhellyel (Wilmington, Delaware) megalakul a Corteva Agriscience™, amely az alapítók szándéka szerint egy világszerte meghatározó mezőgazdasági vállalat lesz, és amely egyesíti a DuPont Pioneert, a DuPont Növényvédelmi üzletágát és a Dow AgroScience-t.

Növényvédelmi előrejelzés – a rendezett gyep titkai

A haszonnövények növényvédelmi problémái mellett kevesebb figyelmet kap a pihenőkert, pedig a rendezett és jó egészségi állapotban levő kert, benne a gyep testi és lelki felüdülést jelent minden ember számára. A nyár előrehaladtával a pázsitokon egyre több növényegészségi probléma jelentkezik, pláne a hazai, arid viszonyok között.