Back to top

Jövedelmezőség híján marad a vegyszerhasználat

Bár egyre erősödik a társadalmi elvárás a gazdálkodókkal szemben a környezetet óvó, fenntartható agrártermelésre, a növekvő élelmiszerigény és a termésbiztonság megteremtése még nélkülözhetetlenné teszi a vegyi anyagok használatát. Korszerű technológiákkal azonban meg lehet felelni a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező fogyasztói igényeknek is – állítják az OTP Bank agrárszakértői.

Egyszerre stratégiai cél a mezőgazdaságban a hozamok folyamatos növelése, a termésbiztonság fenntartása, valamint a környezet óvása és javítása. Az e célokat szolgáló eszközök azonban közel sem univerzálisak, az egyik célt támogatják, míg a másik megvalósulása ellen hatnak – írják a bank agrárszakértői az OTP Agrár oldalon. A kémiai növényvédelem és a talajerő-utánpótlás – az intenzív növénytermesztés velejárói – például nagyobb részben vegyi üzemekben előállított készítményekkel történik.

Magyarországon – hatóanyagban számolva, a csecsemőktől az aggastyánokig – egy lakosra 52 kilogramm műtrágya és csaknem három kilogramm növényvédő és gyomirtó szer jut.

A környezetvédő és más zöldszervezetek gyakran érvelnek a mezőgazdálkodás vegyszerhasználata ellen, megoldásként pedig a vegyszermentes gazdálkodást kínálják. Bár az ökológiai gazdálkodásban Magyarországon is nagyok a lehetőségek, a bank szakértői szerint ezeket nem szabad túlhangsúlyozni, mert az ökológi­ai gazdálkodás hosszú távon is csak egy szűk kiegészítője lehet a konvencionális termelésnek.

Noha szi­gorodnak a környezetvédelmi és egészségügyi követelmények, a vegyszerek mennyiségének további növekedése valószínűsíthető. A nem kémiai növényvédelmi módszerek nem elegendők egy stabil piaci alapú termesztéshez, ezért a kizárólag nem kémiai növényvédelmen alapuló termelés aránya egyelőre alacsony, mindössze 2-5 százalék.

Mivel itthon ma még a konvencionális növényvédelem a meghatározó, ennek egyre hatékonyabb, egyben környezetkímélőbb gyakorlatára kell törekedni. Gondot okoz azonban, hogy a támogatások nem kellően ösztönzik a magas feldolgozottságú termékek előállítását, ezért akadozik a tudásalapú környezetkímélő szemlélet és módszerek terjedése. Azaz jelentős mértékben a kisebb technológiai szintű, extenzívebb növényvédelmi technológiai megoldásokat alkalmazzák a termelők, ami nem tudja kielégíteni a környezetkímélő gazdálkodás iránti egyre erősödő társadalmi igényeket, és az EU szigorodó előírásait.

Istállótrágyaszűkében


A szervestrágyázásnak kedvező hatása van a talajra, de a lehetőségek korlátozottak, mivel a szerves trágya egyre kisebb mennyiségben áll rendelkezésre. Bizonytalanságot okoz az is, hogy az istállótrágya összetétele nagymértékben ingadozhat például a tartási körülményektől, a takarmányozástól függően. Számítások szerint Magyarországon mintegy 11-12 millió tonna istállótrágya keletkezik évente.

Ha az összes mennyiséget kijuttatnánk a hazai szántóterületekre, az hektáronként mintegy 2,6-2,7 tonnás dózisnak felelne meg, ami elenyé­szően kevés. Ha a minimálisan szükséges hektáronkénti 30 tonna istállótrágya kijuttatását vesszük figyelembe, akkor az éves szinten országosan keletkező istállótrágya körülbelül 380 ezer hektár szántóterület egyszeri trágyá­­zására lenne elegendő, ami a magyar­országi szántóterületek 8-9 százaléka. 

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénytáplálás: gyökértől a levélig

Idén már második alkalommal – mintegy kétszáz „vegytiszta” résztvevővel – szervezték meg a Pest megyei Tápanyag-gazdálkodási Tanácskozást.

Veszélyes burgonyakárosító érkezett Romániából

Gumórontó fonálférget (Ditylenchus destructor) azonosított egy Romániából származó vetőburgonya szállítmányból múlt héten a Nébih laboratóriuma. A kártevővel fertőzött gumókat vetési célra nem szabad felhasználni, így a 10 tonnás tételt a Bács-Kiskun megyei hatóság visszahívja és megsemmisítteti.

Informatika és növényvédelem

A növényvédelem nélkülözhetetlen láncszem az élelmiszerláncban, és napjainkban különösen nagy a szakma társadalmi jelentősége, hiszen a környezetünk megóvása mellett az élelmiszerek biztonságáért is felelősek a művelői. A 64. Növényvédelmi Tudományos Napokon átadták a szakma elismeréseit is.

Nem sokáig örülhettek a paradicsomtermesztők az enyhe télnek

A meglepően enyhe januárban kevesebbe került ugyan a növényházak kifűtése, a paradicsomot hajtató kertészek öröme azonban nem tartott sokáig. A korai termés ára messze elmaradt a várttól. Lehet, hogy a jövőben nem érdemes már októberben indítani a hosszúkultúrát, hiszen az azzal elérhető jóval kisebb hozamokat nem ellensúlyozza a korai ár? Forray Alfréd szaktanácsadó véleményét kérdeztük.

Marad a bizonytalanság a rézkészítmények körül

Az Európai Bizottság és a tagállamok újból meghosszabbították a rézszulfát hatóanyag engedélyét. Az ökológiai gazdálkodásban széles körben használt és ellentmondásosnak ítélt gombaölő hatóanyag az EU „helyettesítendő anyagok” listáján szerepel, az emberi egészségre gyakorolt káros hatása egyelőre nem tisztázott.

Pécsett is megjelent a veszélyes kór - zárlat az ültetvényeken

Növény-egészségügyi zárlatot rendeltek el Pécsen a szőlő aranyszínű sárgasága betegség megjelenése miatt - tájékoztatta szerdán a baranyai megyeszékhely jegyzője az MTI-t. A korlátozás annak visszavonásáig érvényes.

Amikor a DDT a kaptárból mérgez

Egy friss olasz vizsgálat során kiderült, hogy az elemzett 178 viaszminta 74 százalékában található legalább egy nem kívánatos vegyszermaradvány. Megoldatlan probléma, hogy ezeket az anyagokat miként távolítsák el a méhészetek és a műlép gyártók közötti viaszkörforgásból.

Harc a gyomok ellen

A magról kelő gyomok ugyan visszaszorultak, az évelők viszont teret nyertek. Ughy Péter, a Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának gyombiológusa a konténertelepek gyomirtásához adott tanácsokat a termesztőknek az Alföldi Faiskolai Egyesület rendezvényén.

Biomódszerek szamócában

Mind nagyobb a kereslet a biotermékek iránt, ám a hazai kertészet nem jeleskedik ezen a téren, az összes hazai ökológiai terület 4 százalékán található valamilyen ültetvény. A szamócatermesztők figyelmét kívánta fölkelteni a módszer iránt a ZFW Hortiservice Kft. a Kecskeméten szervezett tanácskozásával.

Az USA-ban is hasznosítják az SZTE szabadalommal védett baktériumtörzsét

A zöldségtermesztésben különösen nagy károkat okozó baktériumok és gombák ellen találtak új baktériumtörzset a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A Bacillus mojavensis jelentős mennyiségben termel olyan peptid-antibiotikumot, amely a zöldségfélék gyökérzetében előforduló baktériumok és gombák ellen nyújt védelmet, egyben növeli a növény általános ellenálló képességét.