Back to top

Jövedelmezőség híján marad a vegyszerhasználat

Bár egyre erősödik a társadalmi elvárás a gazdálkodókkal szemben a környezetet óvó, fenntartható agrártermelésre, a növekvő élelmiszerigény és a termésbiztonság megteremtése még nélkülözhetetlenné teszi a vegyi anyagok használatát. Korszerű technológiákkal azonban meg lehet felelni a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező fogyasztói igényeknek is – állítják az OTP Bank agrárszakértői.

Egyszerre stratégiai cél a mezőgazdaságban a hozamok folyamatos növelése, a termésbiztonság fenntartása, valamint a környezet óvása és javítása. Az e célokat szolgáló eszközök azonban közel sem univerzálisak, az egyik célt támogatják, míg a másik megvalósulása ellen hatnak – írják a bank agrárszakértői az OTP Agrár oldalon. A kémiai növényvédelem és a talajerő-utánpótlás – az intenzív növénytermesztés velejárói – például nagyobb részben vegyi üzemekben előállított készítményekkel történik.

Magyarországon – hatóanyagban számolva, a csecsemőktől az aggastyánokig – egy lakosra 52 kilogramm műtrágya és csaknem három kilogramm növényvédő és gyomirtó szer jut.

A környezetvédő és más zöldszervezetek gyakran érvelnek a mezőgazdálkodás vegyszerhasználata ellen, megoldásként pedig a vegyszermentes gazdálkodást kínálják. Bár az ökológiai gazdálkodásban Magyarországon is nagyok a lehetőségek, a bank szakértői szerint ezeket nem szabad túlhangsúlyozni, mert az ökológi­ai gazdálkodás hosszú távon is csak egy szűk kiegészítője lehet a konvencionális termelésnek.

Noha szi­gorodnak a környezetvédelmi és egészségügyi követelmények, a vegyszerek mennyiségének további növekedése valószínűsíthető. A nem kémiai növényvédelmi módszerek nem elegendők egy stabil piaci alapú termesztéshez, ezért a kizárólag nem kémiai növényvédelmen alapuló termelés aránya egyelőre alacsony, mindössze 2-5 százalék.

Mivel itthon ma még a konvencionális növényvédelem a meghatározó, ennek egyre hatékonyabb, egyben környezetkímélőbb gyakorlatára kell törekedni. Gondot okoz azonban, hogy a támogatások nem kellően ösztönzik a magas feldolgozottságú termékek előállítását, ezért akadozik a tudásalapú környezetkímélő szemlélet és módszerek terjedése. Azaz jelentős mértékben a kisebb technológiai szintű, extenzívebb növényvédelmi technológiai megoldásokat alkalmazzák a termelők, ami nem tudja kielégíteni a környezetkímélő gazdálkodás iránti egyre erősödő társadalmi igényeket, és az EU szigorodó előírásait.

Istállótrágyaszűkében


A szervestrágyázásnak kedvező hatása van a talajra, de a lehetőségek korlátozottak, mivel a szerves trágya egyre kisebb mennyiségben áll rendelkezésre. Bizonytalanságot okoz az is, hogy az istállótrágya összetétele nagymértékben ingadozhat például a tartási körülményektől, a takarmányozástól függően. Számítások szerint Magyarországon mintegy 11-12 millió tonna istállótrágya keletkezik évente.

Ha az összes mennyiséget kijuttatnánk a hazai szántóterületekre, az hektáronként mintegy 2,6-2,7 tonnás dózisnak felelne meg, ami elenyé­szően kevés. Ha a minimálisan szükséges hektáronkénti 30 tonna istállótrágya kijuttatását vesszük figyelembe, akkor az éves szinten országosan keletkező istállótrágya körülbelül 380 ezer hektár szántóterület egyszeri trágyá­­zására lenne elegendő, ami a magyar­országi szántóterületek 8-9 százaléka. 

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cukorrépa-termelők tovább használhatják a tiltott növényvédő szereket?

Miután az unió teljes tilalmat szavazott meg a neonikotinoid alapú növényvédő szerek használatára, előbb a belga, majd a holland növénytermesztők is kérték, hogy a cukkorrépa termesztést vegyék ki tiltás hatálya alól.

Az alma népszerűsége töretlen, az idei termés még kérdéses

A jelek szerint nem lesz jó az almatermés, de szüretig még sok minden történhet. Magyarországon a gazdálkodók a mezőgazdasági terület mindössze 1,7 százalékát használják gyümölcsösként. Vas megyében pedig még az egy százalékot sem éri el, viszont annak messze legnagyobb hányada alma, arányaiban csak Szabolcsban termesztenek többet.

Új rovarölőszer válthatja ki a betiltott csávázószereket a repcében

Várhatóan még ebben az évben további korlátozásokat vezetnek be az utóbbi időben nagy vihart kavart rovarölőszer-hatóanyagokra. A repcetermelés azonban továbbra sem marad hatékony védelem nélkül, engedélyt kapott ugyanis az a szer, amely kiválthatja a korlátozás alá kerülő neonikotinoid hatóanyagokat.

A héten bárhol lehetnek zivatarok

Péntekig meleg, záporos, zivataros időre számíthatunk, ugyanis délies áramlással viszonylag nedves, labilis rétegződésű léghullámok érkeznek fölénk, de országos áztató eső nem valószínű. A hét végétől északkelet felől szárazabb légtömeg áramlik térségünkbe. A magas páratartalom kedvez a gombás betegségségeknek.

Növényvédelmi előrejelzés – a csapadékkal megjönnek a járványok

A május közepéig tartó meleg és száraz időjárás elsősorban a kártevők szaporodásának kedvezett, most a csapadékosabb időszak pedig a betegségeknek. Ha beválnak a meteorológiai előrejelzések, több növénykultúrában járványveszélyes helyzet alakul ki.

Mentik a gesztenye- és hársfákat

Folytatódik a dél-Zalában a hárs- és gesztenyefák injektálásos védelme. Az eljárás során a szakemberek felszívódó rovarölő szert juttatnak a fák nedvkeringésébe.

Ezt kell tudni az új repcebetegségről

A Vas és Zala megyében feltűnt repcebetegség nem ismeretlen a káposztatermesztők körében. A káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája savanyú talajokon fordul elő, hazánkban nem számít a gyakori betegségek közé, de vegyszeres védekezés nem lehetséges ellene. A betegségről Virág Attila, a Rapool déli régiójának vezetője beszélt az Arysta LifeScience rádpusztai növényvédelmi tanácskozásán.

Olaszország nem védte meg Európát

Az Európai Bizottság pert indít Olaszország ellen amiatt, hogy az olasz hatóságok nem tartották be a hatályos előírásokat, és nem intézkedtek időben a Xylella fastidiosa karantén baktérium Puglia tartományból történő továbbterjedésének megelőzése érdekében.

Növényvédelmi előrejelzés – veszélyben a szőlő

Az eddigi, átlagosnál jóval melegebb időjárásban rohamosan fejlődött minden növény kertjeinkben és ültetvényeinkben – leglátványosabban talán a szőlő, egyes fajták már a fürtmegnyúlás stádiumába jutottak –, az intenzív fejlődés velejárója azonban, hogy a kórokozók is megtalálják kedvező életfeltételeiket.

Európába is eljuthat a mindent elpusztító kártevő

Afrikában már óriási károkat okoz az őszi sereghernyó, de az előrejelzések szerint Európába is eljuthat. A falánk kártevő egyáltalán nem válogatós: közel 80 növényfaj szerepel az étlapján, de leginkább a kukoricát, rizst, cirokot, gyapotot és egyes zöldségféléket károsítja.