Back to top

Már pályázhatók a Leader források

Sorra jelennek meg a Vidékfejlesztési Program Leader pályázati felhívásai: eddig 617 elérhető, és további 2 várható még – közölte Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A gazdaságfejlesztési célú felhívások többségére már beadhatók a pályázatok, míg az egyéb célúakra várhatóan ettől a hónaptól lehet pályázni.

Kis Miklós Zsolt: kevésbé bürokratikus és sokkal rugalmasabb lett a rendszer
Kis Miklós Zsolt: kevésbé bürokratikus és sokkal rugalmasabb lett a rendszer
Idén újabb lendületet kap a vidékfejlesztés egy másik fontos területe, a helyi közösségek által fontosnak tartott célok megvalósítása. Az elmúlt évek előkészítő munkája után 2017. október-novemberében sorra jelentek meg a Leader közösségek által meghirdetett pályázatok a Magyar Államkincstár honlapján (https:// www.mvh.allamkincstar.gov. hu/leader-helyi-felhivasok). Eddig 617 felhívás publikus, és további kettő megjelentetését tervezik még a Helyi Akciócsoportok – közölte a Magyar Mezőgazdaság érdeklődésére Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A 2014–2020 közötti időszakra az EMVA források 5 százalékát, mintegy 41 milliárd forintot különített el a közösségi, alulról építkező kezdeményezések támogatására a Miniszterelnökség, emellett 8 milliárdot biztosítottak a Helyi Akciócsoportok működésének finanszírozására, valamint egymilliárdot az előkészítési költségekre.

– Ugyanakkor a 2007–2013-as időszakhoz képest számos változás is van a programban. Lényegesen egyszerűsítettük a program eljárásrendjét: egyrészt megszűnt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, másrészt a korábbi közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény hatálya alól is kivontuk a Vidékfejlesztési Programot, így a Leader pályázatokat is a fejlesztési rendszer többi pályázatához hasonlóan bonyolíthatják le a Helyi Akciócsoportok (HACS) – mondta Kis Miklós Zsolt. Ennek – és az Irányító Hatóság hathatós közreműködésének és segítségének – köszönhetően a Leader helyi felhívások külalakilag és tartalmilag is hasonlítanak a VP egyéb felhívásaihoz, a központi, minden operatív program által használt sablon kismértékű átdolgozott dokumentumában készítették el ezeket a HACS-ok.

Az előző Leader program eredményei

A szaktárca tájékoztatása szerint az ÚMVP-ben 2007–2013 között 84 milliárd forint kötelezettségvállalás történt a Leader fejlesztési célú intézkedéseken, igaz, a teljes Leader több intézkedést fedett le, mint most. Akkor, az első támogatási kérelembeadási időszakban 4189 pályázat érkezett be elbírálásra, a nyertes felhívásokra pedig 4,5 milliárd forintot fizettek ki. A második pályázati körben 8351 beérkezett pályázatra 13 milliárd, míg a harmadik körben 8261 beérkezett pályázatra 38,5 milliárd forintot ítéltek meg. A pályázói és végrehajtó oldal folyamatos tanulásának eredményeképpen sokat javult a lemorzsolódási arány is.

A pályázatok megvalósulásának ellenőrzését többek között a projektek lezárása utáni helyszíni vizsgálatokkal oldották meg. Az utólagos ellenőrzés során vizsgálják a rendeltetésnek megfelelő használatot, a vállalt kötelezettségek betartását, a jogosultsági kritériumokat mind a támogatási kérelem benyújtásakor (bázisévre vonatkozóan), valamint az utólagos ellenőrzés időpontjában is – függetlenül attól, hogy az utólagos ellenőrzésre kijelölt ügyfélnél korábban már történt-e helyszíni ellenőrzés –, valamint a kifizetések/elszámolások teljesítését.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a különböző médiumokban megjelent, Leader programokhoz köthető szabálytalansági bejelentések is mind kivizsgálásra kerülnek a Magyar Államkincstár által. Ilyen esetben bejelentés nélküli rendkívüli helyszíni ellenőrzést kezdeményeznek, és amennyiben szabálytalanságot állapítanak meg, intézkednek az érintett tételekhez kapcsolódó összeg visszaköveteléséről, vagy a teljes pályázat elutasításáról és a teljes összeg visszaköveteléséről.

Pénzvisszafizetés a teljes ÚMVP időszakban, az első támogatási kérelem benyújtási kör óta (2009) napjainkig 112 támogatási kérelem esetében történt, mintegy 520 millió forint összegben – közölte a Magyar Mezőgazdaság érdeklődésére a Miniszterelnökség.

Így kevésbé bürokratikus, és sokkal rugalmasabb lett a rendszer. Az államtitkár szerint egyszerűsítették a működéshez kapcsolódó elszámolások szabályait is, a kezdeti nehézségeket sikerült a HACS-okkal együttműködve, illetve az Európai Bizottsággal megegyezve megoldani. A 2014– 2020-as időszakban a korábbi programnál a HACS-okhoz delegált kifizető ügynökségi feladatok megszűnnek, a munkaszervezetek irodái megnyílnak a helyi szereplők előtt, így aktívabb és szerteágazóbb térségfejlesztési feladatokat láthatnak el.

Az előző időszakban kötelezően alkalmazott két körös pályáztatás megszűnt, de a HACS-ok kérésének engedve az IH lehetőséget adott arra, hogy előszűrést végezzenek adminisztratív terheik csökkentése érdekében, mellyel néhány szervezet él is. Egy támogatási kérelmet kell benyújtani elektronikusan ügyfélkapun keresztül, amit helyben bírálnak el az akciócsoportok. A közreműködő szervezet az Irányító Hatóság megbízása alapján a támogatási kérelmek végső jogosultsági ellenőrzését végzi. Fontos változás továbbá, hogy a pályázatok elbírálása objektívebb lesz, valamint a támogatási kérelmek értékelése pontozás alapján történik majd, amely során nem számít a pályázatok benyújtásának ideje sem. Utóbbival a Miniszterelnökség szeretné elérni, hogy megfelelő szakmai színvonalú projektek kerüljenek kidolgozásra, amelyek előkészítését nem befolyásolja a benyújtás gyorsasága.

A korábbi Leader programokhoz képest az új időszakban helyi fejlesztési stratégiákat (HFS) készítettek az akció csoportok, amelyek a Vidékfejlesztési Program hat prioritásához is hozzájárulhatnak. Így a helyi igények szerint kialakított pályázati felhívások jelenhetnek meg, amelyeket nem kell a korábbi jogcímrendeletek által meghagyott témákra korlátozni. A stratégiák az akciócsoportok honlapján érhetők el.

A 2014–2020-as időszakban a fő cél a Leader közösségek által vezérelt projektek továbbfejlesztése és a kialakított helyi kapacitások megtartása. A helyi stratégiákat, fejlesztési célokat a helyi közösségek állították össze, azonban az Irányító Hatóság – a HACS-ok autonómiáját nem sértve – a tervezéshez részletes segédletet nyújtott számukra, amelyben javaslatokat fogalmazott meg a legfontosabb kiegészítő tartalmakkal kapcsolatban. A helyi pályázati felhívások elkészítésekor az Irányító Hatóság szabályossági vizsgálatot is végzett, és ha észlelhető volt olyan szempont, mely nem biztosított kontrollt, javasolták a módosítását.

Jelenleg az előző időszakinál több, mintegy 103 Leader Akciócsoport (HACS) működik, azonban 80 százalékuk már az előző programban is részt vett. További változás, hogy mivel a Leader fejlesztési módszer a Közösségi Agrárpolitikából (KAP) átkerült a legmagasabb szintű közösségi szabályozásba, és a városokban is elkezdik alkalmazni CLLD néven, ezért a Területi Operatív Program Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD ) elnevezésű felhívásával összehangolva állapították meg a Leader támogatásra jogosult vidéki területeket. A program így az ország területének 90, míg népességének 39 százalékát érinti. Egy-egy Leader Akciócsoport által lefedett területen a népesség 10 ezer – 150 ezer fő között változhat.

A legtöbb gazdaságfejlesztési célú felhívásra már beadhatók a pályázatok, míg az egyéb célúakra februártól lehet pályázni – mondta Kis Miklós Zsolt. A meghirdetett felhívásoknál a támogatási kérelmek benyújtásának időszaka akciócsoportonként eltérő, nem egységes, a HACS határozza meg a felhívásban a benyújtás kezdetét és végét, de minden esetben betartva a 60 napos megismerés lehetőségét. A vállalkozói szférából kizárólag mikrovállalkozások pályázhatnak, ezen kívül további megkötést a HACS-ok határoznak meg a felhívás keretében.

A meghirdetett Leader pályázatokról elmondható, hogy meglehetősen széles sávban szóródnak az igényelhető támogatási összegek: akad olyan felhívás, amelynél 150 ezer forint a maximumösszeg, és olyan is, ahol 62 millió forint. Jellemzően azért 20 millió alattiak a legmagasabb, pályázónként elérhető támogatások, mindössze 30 olyan pályázat van, amelynél e felett húzták meg a maximumösszeg határát. Azt is a HACS-ok döntötték el, hogy lehetőséget adnak-e a felhívásaiknál előleg igénybevételére. Amennyiben igen, akkor a mértékét a pályázati felhívásban szabályozták. Ugyanakkor a Leader programnál is kötelező a biztosítéknyújtás a pályázók számára – kivéve természetesen az önkormányzatokat – az előlegigénylésnél.

A pályázatok elbírálása a felhívást meghirdető akciócsoport munkájától, hatékonyságától függ. A támogatói okiratot az Irányító Hatóság állítja ki – tette hozzá Kis Miklós Zsolt.

 

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

Hétmilliárd forint támogatás energiahatékonysági célokra

A Vidékfejlesztési Program energiahatékonyságot támogató pályázatának keretében első körben 128 kérelem támogatásáról és mintegy 7 milliárd forint megítéléséről határozott az Agrárminisztérium. A döntésnek köszönhetően mezőgazdasági üzemek, illetve élelmiszeripari kisvállalkozások juthatnak fejlesztési forráshoz.

Vidékfejlesztési támogatással újult meg két közösségi központ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A vidékfejlesztés, a vidéki térség felzárkóztatása kiemelt fontosságú a kormány politikájában, amelyet a Tiszaadonyban és Kérsemjénben pályázati támogatással megvalósult közösségi házak fejlesztése is bizonyít – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

„Erdőtündér kerestetik!” - meseíró pályázat

A Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából „Erdőtündér kerestetik!” címmel meseíró pályázatot hirdet Nyíregyháza és 20 km-es körzetének alsó tagozatos tanulói részére.

A jövő tejüzeme épült Borjádon

A borjádi TS-Tej Kft. által épített tejüzemet adtak át a közelmúltban az anyacég, azaz a Borjádi Zrt. telephelyén.

Stabil, de "közterhes" évre számítanak a kkv-k

A cégek gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezők – mint a vállalkozás pénzügyei, az uniós pályázatok elérhetősége vagy a gazdaságpolitika – többségében alig várnak változást a vállalkozások, de egy jelentős részük a közterhek emelkedésre számít idén.

Sikeres évet zárt 2018-ban az Agrárminisztérium

A jogalkotás területén az Agrárminisztérium volt a legaktívabb tárca az elmúlt évben. Az 55 rendelet, 6 törvény és 10 kormányrendelet mellett, a tárca további 4 törvényjavaslatot készített elő és nyújtott be az Országgyűlés elé. A sikerrel megkezdett programok folytatásán túl többek között az élelmiszerbűnözés visszaszorításának ügye, valamint a sertés-és baromfi járványok álltak a minisztérium tevékenységének a központjában tavaly.

Ezermilliárd forint fix kamatra

Elindult az NHP fix hitelprogram (Növekedési Hitelprogram Fix), amelynek keretében 1000 milliárd forint fix kamatozású, kiszámítható forrás áll a hazai kis- és kö­zép­vállalatok rendelkezésére. Sem ágazati, sem regionális megkötések nincsenek, vagyis a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői is igénybe vehetik.