Back to top

A természetből jött a baj, de az ember súlyosbította

2017 végén több zárt, intenzív baromfitenyésztő telepen jelent meg a madárinfluenza vírusa Olaszországban. Az első megbetegedéseket még novemberben észlelték. Hogyan jutott be a zárt állományokba a fertőzés, sikerült-e már megfékezni a járványt? Milyen tanúságok vonhatók le az esetből, amit érdemes kiemelni a magyar termelők számára – kérdeztük a Nébihtől.

2016-2017-ben 14 esetben vadmadárból, 85 esetben pedig házi madárból mutatták ki a vírust Olaszországban. A járvány elsősorban az ország északi részét érinti, de egy-egy megerősített esetet kimutattak az ország középső részén is.

Az olasz hatóságok a vadmadarakat jelölik meg fertőzési forrásként, majd később a telepek között tovább terjedt a vírus. A terjedést több tényező is befolyásolta:

  • leggyakrabban a több telepen megforduló takarmányszállító járművek vihették tovább a fertőzést,
  • voltak gazdaságok, amelyeknél a közös tulajdonosnak lehetett szerepe a telepek közötti terjedésben,
  • illetve az egyes tenyészetek közötti kis távolság is közrejátszhatott a fertőzés tovább terjedésében.

A magyar termelőknek érdemes tanulni az esetből. Nagyon fontos az állattartó telepeken a be- és kilépéskor mind a személyek, mind a járművek megfelelő fertőtlenítése, illetve a telep megfelelő zártsága. (Lehetőleg minél kevesebb látogató belépésének engedélyezése.) A vadmadarakat lehetőség szerint távol kell tartani az állattartó telepektől.

Ezért a telepen gondoskodni kell a takarmány zártan tartásáról, illetve a telepen esetlegesen található pocsolyákat, egyéb nyílt vízfelületeket fel kell számolni, mert vonzók lehetnek a vadmadarak számára.

Amennyiben emelkedett elhullást tapasztalnak, azt minél hamarabb jelezni kell az ellátó állatorvos felé – figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó évet zárt a Boehringer Ingelheim

A Boehringer Ingelheim cég 2017. január 1-én befejeződött stratégiai ügylettel bővítette állatgyógyászati portfólióját, így a világ 2. legnagyobb állatgyógyászati termékeket gyártó és forgalmazó vállalatává vált. Az elmúlt 17 hónapban Magyarországon is megkezdődött a cég már meglévő és felvásárolt vállalatrészeinek egybefonódása, az új szervezeti struktúra kialakítása.

Egy hónap alatt nagyjából 11 milliárdos kárt szenvedett el a sertéságazat

Vizsgálja a kormány, hogyan segíthetné azokat a gazdákat, akiket veszteség ért a sertéspestis miatt. Magyarországon már több elhullott vaddisznót is találtak, emiatt több ország is embargót vezetett be a magyar sertésekre. Az országos főállatorvos szerint a kár elérheti a 11 milliárd forintot. Továbbra is arra hívják fel a gazdák figyelmét, hogy ügyeljenek a higiéniára – közölte az M1 Híradója.

Az állatjóléti támogatás meghosszabbítását kértük

A kormány 2019-től is fenn kívánja tartani a baromfiszektor állatjóléti támogatását. Magyarország az éves keretet 12 milliárd forintról 14,5 milliárd forintra emelné, miközben fenntartja a tojótyúkok állatjóléti támogatását is.

Kelet-Ázsiából származik kétéltűgyilkos gomba

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának - derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett.

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

Ellés utáni méhelváltozások

Az optimális két ellés közötti időszak (< 400 nap) elérése érdekében fontos, hogy a méh ellés utáni elváltozásainak korai diagnózisát, gyógykezelését és megelőzését megtegyük, valamint a betegségek szaporodásbiológiai és laktációs teljesítményre gyakorolt hatását az adott gazdaságban folyamatosan vizsgáljuk.

Május végéig lehet az állatmenhelyek, ebrendészeti telepek korszerűsítésére pályázni

Idén is meghirdeti a Földművelésügyi MInisztérium az az állatmenhelyek, valamint ebrendészeti telepek korszerűsítését célzó 2018. évi pályázatokat. Egy jelentkező legalább 1 millió, legfeljebb 5 millió forint összegre pályázhat.

Kell-e vitaminozni a nyulakat?

Az utóbbi időszakban a megszokottnál kevesebb csapadék hullott – nem mondhatjuk el, hogy sok aranyat érő májusi eső esett, ennek ellenére bőséges zöldtakarmányt nyújt a kiskert nyulaink részére. Sokakban felmerül a kérdés, kell-e, hasznos-e az elkövetkező hónapokban ilyen esetben vitaminkészítményekkel is kiegészíteni állataink takarmányát.

Többen is ehettek a fertőzött szarvasmarhahúsból

Fertőzőnek nyilvánították az illegálisan elhelyezett szarvasmarha-maradványokat, amelyekre a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet Pásztóhoz tartozó részén bukkantak rá - olvasható a Nógrád megyei hírportálon.

Gyomorforgató telephelyen intézkedett a Nébih

Egy kistermelő állattartó telepein a Nébih ellenőrök összesen 89 háziállat forgalmi korlátozását, 530 kilogramm élelmiszer, és több, mint 2 tonna élelmiszer-hulladék forgalomból való kivonását rendelték el azonnali hatállyal.