Back to top

A természetből jött a baj, de az ember súlyosbította

2017 végén több zárt, intenzív baromfitenyésztő telepen jelent meg a madárinfluenza vírusa Olaszországban. Az első megbetegedéseket még novemberben észlelték. Hogyan jutott be a zárt állományokba a fertőzés, sikerült-e már megfékezni a járványt? Milyen tanúságok vonhatók le az esetből, amit érdemes kiemelni a magyar termelők számára – kérdeztük a Nébihtől.

2016-2017-ben 14 esetben vadmadárból, 85 esetben pedig házi madárból mutatták ki a vírust Olaszországban. A járvány elsősorban az ország északi részét érinti, de egy-egy megerősített esetet kimutattak az ország középső részén is.

Az olasz hatóságok a vadmadarakat jelölik meg fertőzési forrásként, majd később a telepek között tovább terjedt a vírus. A terjedést több tényező is befolyásolta:

  • leggyakrabban a több telepen megforduló takarmányszállító járművek vihették tovább a fertőzést,
  • voltak gazdaságok, amelyeknél a közös tulajdonosnak lehetett szerepe a telepek közötti terjedésben,
  • illetve az egyes tenyészetek közötti kis távolság is közrejátszhatott a fertőzés tovább terjedésében.

A magyar termelőknek érdemes tanulni az esetből. Nagyon fontos az állattartó telepeken a be- és kilépéskor mind a személyek, mind a járművek megfelelő fertőtlenítése, illetve a telep megfelelő zártsága. (Lehetőleg minél kevesebb látogató belépésének engedélyezése.) A vadmadarakat lehetőség szerint távol kell tartani az állattartó telepektől.

Ezért a telepen gondoskodni kell a takarmány zártan tartásáról, illetve a telepen esetlegesen található pocsolyákat, egyéb nyílt vízfelületeket fel kell számolni, mert vonzók lehetnek a vadmadarak számára.

Amennyiben emelkedett elhullást tapasztalnak, azt minél hamarabb jelezni kell az ellátó állatorvos felé – figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hideg, meleg ellen védi a borjakat az iglu

Ma már sokaknak elképzelni is nehéz, de 20 évvel ezelőtt még nem létezett általánosan elterjedt, profi megoldás a borjak nagyobb csoportjainak kültéri elhelyezésére. Az áttörést egy német cég Igloo néven bemutatott borjúházai hozták el, melyek akár 15 borjú elhelyezésére is alkalmasak és szinte elpusztíthatatlanok.

Sürgető volt az összefogás – Vadászati Világkiállítás és sertéspestis a láthatáron

2018-tól jelentősen szigorítják az afrikai sertéspestis hazai kitörésének megelőzését célzó, vadászokat, vadgazdálkodókat érintő szabályokat - derült ki egy szakmai konferencián a FeHoVán. Az országot magas, közepes, és alacsony kockázatú zónákra osztják, eltérő szigorúságú intézkedésekkel. A magas kockázatúnál a szabadtéri társas vadászatot főállatorvosi engedélyhez kötik.

Gyöngytyúkunk őse a fekete kontinensen

A sisakos gyöngytyúkról, mint házi gyöngytyúkunk őséről viszonylag gyakrabban olvashatunk különféle szakkönyvekben – az elmúlt években több kutatás is irányult vadonbéli viselkedésének megfigyelésére. Ezek eredményei alapján ma már könnyebben érthetjük meg gyöngytyúkjaink viselkedését, ami a gazdaságos termelés egyik alapja is.

Hogyan javítsunk a gyepek eltartó képességén?

A gyep a takarmányozás alapja, minősége jelentősen befolyásolja a legeltetéses állattartás hatékonyságát. Hogyan lehet a legelő minőségét a különböző állatok igényeihez igazítani – kérdeztük Tasi Juliannától, a Szent István Egyetem docensétől.

Amikor a DDT a kaptárból mérgez

Egy friss olasz vizsgálat során kiderült, hogy az elemzett 178 viaszminta 74 százalékában található legalább egy nem kívánatos vegyszermaradvány. Megoldatlan probléma, hogy ezeket az anyagokat miként távolítsák el a méhészetek és a műlép gyártók közötti viaszkörforgásból.

Enyhén emelkedett a szalmonella-fertőzések száma az uniós tagállamokban 

Enyhén nőtt a szalmonellózishoz köthető esetek száma az uniós tagállamokban 2016-ban az EU legfrissebb, zoonózisokat (állatról emberre vagy emberről állatra terjedő megbetegedéseket) összegző jelentése szerint. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt tapasztalja, hogy Magyarországon is mérsékelten növekszik a szalmonella-fertőzések száma.

A mikroér-keringés javítása mindenre megoldás?

A Bemer International AG egy alapvetően humánterápiával foglalkozó cég, de piacra dobtak egy állatgyógyászati, jobban mondva lóterápiás eszközt is. A forgalmazó szerint profi, hobbi-, versenylovasok és lovardák egyaránt megkeresik őket.

Ígéret van, pénz olykor, de piaci zavar nincs

Az értékesítés alapból lutri a mezőgazdaságban, ám sokan még a többmilliós tételekről sem kötnek szerződést a felvásárlóval. Nemrég egy tiszántúli gazdának maradt adósa 80 marha árával egy kupec, arra hivatkozva, hogy vevő híján nem tudja tovább értékesíteni az állatokat. Átverés vagy piaci zavar – kérdeztük Wagenhoffer Zsombort, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatóját.

Száműzi a SPAR a ketreces tartásból származó tojásokat a polcairól

A SPAR Ausztria csoporthoz tartozó szlovén, horvát, olasz és magyar szervezetek legkésőbb 2025-től nem árulnak majd ketreces tartásból származó tojásokat. Ezzel egyidejűleg pedig bővítik a szabad tartásból és biotartásból származó tojások választékát. Ausztriában a SPAR már 2004 óta nem forgalmaz ketreces tartásból származó tojásokat.

Terjed a sertéspestis Ukrajnában: tavaly ötszáz embert kaptak el a vámnál

Újabb afrikai sertéspestises esetet találtak Ukrajnában, emiatt fokozott figyelemmel kísérik a határon a sertéshúskészítmények forgalmát a hatóságok. Amíg 2016-ban közel 100, addig 2017-ben közel 500 személyt kaptak illegális kereskedelmen, és a fokozott ellenőrzés miatt négyszeresére nőtt az elkobzott állati eredetű áruk mennyisége.