Back to top

Vízsugaras vetőgéppel kísérleteznek

Akár a jövőt is képviselheti az a ma még fejlesztés alatt álló vetőgép, amelynél a vetőcsoroszlyák szerepét nagy nyomású vízsugarak veszik át. Az első hallásra meglepő ötlet ugyanakkor kiválóan illeszkedhet a forgatás nélküli talajműveléshez, hiszen így a rétegek megbolygatása nélkül lehetne földbe juttatni a magokat.

A kanadai I-Cubed már tíz éve dolgozik az érdekes műszaki megoldás finomításán. Eredetileg néhány helyi termelő kereste meg őket azzal a problémával, hogy a talajban lévő nagy mennyiségű szármaradvány miatt egyre komolyabb fejtörést okoz számukra a megfelelő minőségű vetés elvégzése.

A megoldást a hihetetlenül erős vízsugár jelentheti, az I-Cubed technológiája ugyanis az 55 ezer psi (bő 3700 bar) nyomással kijuttatott folyadékon alapul. A hihetetlenül intenzív, ugyanakkor rendkívül vékony vízsugár a hangsebesség háromszorosával (csaknem 3700 km/h sebességgel) éri el a talajt, és nem létezik számára akadály, a legkeményebb tárgyakon is úgy hatol át, mint kés a vajon.

A kutatók azzal lennének a legelégedettebbek, ha a vízsugárral (a növények igényeitől függően) maximum 10 cm mély lyukakat tudnának kialakítani a lehető legrövidebb idő alatt. Ezekbe pottyannának bele a vetőmagok, az egyenletes keléshez szükséges azonos vetésmélység kialakítása viszont még kissé nehézkes ezzel a módszerrel. A tesztek mindenesetre bátorítóak, kukoricát és szóját már több-kevesebb sikerrel földbe raktak a speciálisan átalakított, hatsoros John Deere vetőgéppel.

Ma még komoly nehézséget jelent, hogy nagy mennyiségű vizet is magával kell vinnie a vetőgépnek. Részben azonban megoldást jelenthet, ha folyékony műtrágyát használhatnának „vetősugárként”, mert így két legyet üthetnének egy csapásra.

Forrás: 
megfosz.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elhunyt Tomcsányi Pál kertészmérnök, az MTA rendes tagja

Életének 94. évében meghalt Tomcsányi Pál, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, kertészmérnök, egyetemi tanár, a gyümölcsnemesítés neves szakembere, az agrármarketing hazai meghonosítója. Tomcsányi Pált február 22-én érte a halál - közölte az MTA.

3,6 millió abroncs Tatabányáról

Kiemelkedően sikeres üzleti évet zárt a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft., amely tavaly 47 százalékkal, 53,1 milliárd forintra növelte értékesítésének árbevételét. Az eredmények jelentős növekedésének hátterében a cég által 85 milliárd forintos beruházással megvalósított kapacitásbővítés és technológiafejlesztés áll.

Tartósan piros paprikát kutatnak Szegeden uniós támogatással

Több mint 100 millió forintból, - ebből 78 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatás - fejleszt színét stabilan pirosan tartó paprikaőrleményt a Rubin Szegedi Fűszerpaprika Feldolgozó Kft. - közölte a cég az MTI-vel. Az új terméknek köszönhetően várhatóan mintegy 25 millió forint többlet árbevételre számítanak 2019 végéig.

A városok és a biomassza-alapú gazdaság

A biomassza-alapú gazdaság fejlesztésének egyik fő eszköze a kutatás és innováció erősítése - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára egy hároméves, a témában tervezett kutatásokat támogató európai uniós projekt zárótanácskozásán.

Nyílt napok a gyümölcs-génbankoknál

Hosszú fennállása alatt az idén először nyitja meg kapuit a széles közönség előtt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete négy génbanki gyűjteménye. Az 1970-es évektől begyűjtött tételek a kívánatos tulajdonságok tárházát képviselik: betegség-ellenálló, szárazságtűrő, egészségvédő anyagokban gazdag, vagy különleges alakú, színű változatok is vannak köztük.

Szükség van-e magyar burgonyára?

Bár a burgonya egykor alapélelmiszernek számított, napjainkban folyamatosan csökken a fogyasztása, és a magyarországi termőterület is apad. A teremlőknek a nyomott piaci árak sem kedveznek az idén. Az ágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos Burgonya Ágazati Fórumon. Bemutatták a legújabb, állami fajtaelismerésre váró nemesítést, a Balatoni sárgát is.

Harc a gyomok ellen

A magról kelő gyomok ugyan visszaszorultak, az évelők viszont teret nyertek. Ughy Péter, a Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának gyombiológusa a konténertelepek gyomirtásához adott tanácsokat a termesztőknek az Alföldi Faiskolai Egyesület rendezvényén.

Biomódszerek szamócában

Mind nagyobb a kereslet a biotermékek iránt, ám a hazai kertészet nem jeleskedik ezen a téren, az összes hazai ökológiai terület 4 százalékán található valamilyen ültetvény. A szamócatermesztők figyelmét kívánta fölkelteni a módszer iránt a ZFW Hortiservice Kft. a Kecskeméten szervezett tanácskozásával.

Az USA-ban is hasznosítják az SZTE szabadalommal védett baktériumtörzsét

A zöldségtermesztésben különösen nagy károkat okozó baktériumok és gombák ellen találtak új baktériumtörzset a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A Bacillus mojavensis jelentős mennyiségben termel olyan peptid-antibiotikumot, amely a zöldségfélék gyökérzetében előforduló baktériumok és gombák ellen nyújt védelmet, egyben növeli a növény általános ellenálló képességét.

Nagytotál készül a hazai gyümölcsösökről

Február 14-én indul a Központi Statiszikai Hivatal országos gyümölcsösültetvény-összeírása, ami során a 2017-ben területalapú támogatást igényelt gazdálkodóknak kell adatokat szolgáltatniuk az alma, a körte, az őszi-, illetve a kajszibarack, a meggy, a cseresznye, a szilva, a bodza és a dió ültetvényeikről. Hasonló teljes körű összeírásra 2001-ben volt utoljára példa.