Back to top

Belvízvédelmi készültség Kelet-Magyarországon

Négy szakaszon elsőfokú, egy szakaszon másodfokú belvízvédelmi készültséget rendelt el a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig).

Az elsőfokú készültség van a réhelyi, a szeghalmi, a gyomai, és a mezőberényi belvízvédelmi szakaszokon. A vizugy.hu honlap adatai alapján másodfokú a készültség az Élővíz-csatornai szakaszon. A Körösökön készültségi szintet el nem érő árhullámok vonultak le a napokban, amelyek megszüntették a belvízelvezető csatornákon a gravitációs vízelvezetési lehetőségeket, ezért több szivattyútelep beüzemelése vált szükségessé. Öt nap alatt csaknem 1 millió 700 ezer köbméter vizet emeltek át.

Belvíz a Hortobágyon a 33-as főút mellett 2018. január 18-án.
Belvíz a Hortobágyon a 33-as főút mellett 2018. január 18-án.
Fotó: MTI

Csütörtökön 14 szivattyútelep üzemel, amelyek száma szakemberek szerint a következő napokban jelentősen csökkenni fog a gravitációs levezetések lehetőségével. Az elöntött területek nagyságát nem mérték fel. Néhány mélyfekvésű helyen előfordulnak kisebb kiterjedésű vízfoltok, de kiterjedt belvízi elöntések nincsenek.

Az országban egyébként főleg a Felső-Tisza mentén, illetve a Dél-Alföldön okoz gondot a belvíz, összesen 23 szakaszon rendeltek el elsőfokú belvízvédelmi készültséget. További hét szakaszon - beleértve a KÖTIVIZIG fennhatósága alá tartozó kisújszállási, karcagi és hamvas-sárréti, valamint az ÉVIZIG területén lévő tiszavalki, a FETIVIZIG felsőszabolcsi, és a Zala partján egy szakaszt is - pedig másodfokú a készültség. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Jön az öntözési ügynökség terve

Kiemelt feladatként kezeli az agrártárca az öntözésfejlesztéshez szükséges beruházások előkészítését. A Belügyminisztériummal közösen kialakítandó stratégia hamarosan elkészül, ez alapján határozzák majd meg azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyek a kormány által elkülönített évi 17 milliárd forintból megvalósulhatnak a jövőben.

Haladék az illegális kutakra?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte az illegális kutak moratóriumának 2020-ig történő meghosszabbítását. Erről a napokban tárgyal a kormány.

A NAk falugazdászai számba veszik a vízgazdálkodási műveket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara októberben felmérést végez a magántulajdonú vízgazdálkodási művekről. A köztestület kéri tagjait, hogy segítsék a falugazdászok munkáját, ezzel is hozzájárulva a vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatok megvalósulásához.

Kezdődik a tél a Tisza-tavon

A biztonságos üzemeltetés és az árvízvédelem miatt csökkenti a Tisza-tó szintjét az üzemeltető Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig).

Újra Kaposváron az állattenyésztési szakma

Az elmúlt évtizedek fejlődése, a nagyban átalakult ágazat állt a Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén elhangzott beszédek fókuszában. A tizenkettedik alkalommal megrendezett szakmai eseményhez idén nyolc konferencia kapcsolódik.

Több mint ötmilliárdból újul meg két vízfolyás Fejér megyében

Több mint ötmilliárd forintból újítják meg a Váli-víz és a Szent László-patak medrét, a hozzá kapcsolódó védműveket és műtárgyakat, valamint záportározókat építenek a csapadékvíz helyben tartása érdekében.

A belvíztől a rizstermesztésig

A mezőgazdasági vízgazdálkodással és öntözésfejlesztéssel foglalkozik a szarvasi székhelyű Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, amelynek mindezek mellett a rizstermesztés vizsgálata és fejlesztése az egyik feladata. A NAIK részeként működő osztály tevékenysége a klímaváltozás fenyegetése miatt is egyre fontosabb és egyre megkerülhetetlenebb.

Öntözési és vízgazdálkodási kutatóintézet alakult Szarvason

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése, létrehozását a jövőnk, földünk megóvása érdekében vállalt felelősség vezérelte - mondta az agrárminiszter szombaton Szarvason, amikor felavatta az újjáalakult kutatóintézetet.

Megúsztuk az évet: a halászati ágazat tavalyi eredménye

Magyarország hosszú évtizede jelentős szerepet tölt be Európa édesvízi haltermelésében. Ennek legfőbb oka, hogy országunk kedvező vízrajzi adottságokkal és nagy termelési hagyományokkal rendelkezik. Kiemelkedő halas múltunk ellenére mára az ágazat nehezen alkalmazkodik a nemzetközi kihívásokhoz, kevésbé igazodik a fogyasztói szokások, az értékesítési csatornák változásához.