Back to top

Közel a teljes kapacitáshoz a mohácsi vágóhíd

Jelenleg már több mint 90 százalékos kapacitással működik az MCS Vágóhíd Zrt. tavaly április végén átadott mohácsi üzeme – közölte az MTI-vel Pókos Gergely, a létesítmény igazgatója, akinek várakozásai szerint idén összesen mintegy 900 ezer tonna élőállat feldolgozását tervezik.

A vágóhíd mintegy 700 saját munkavállalót foglalkoztat, a létesítményben mintegy 30 állatorvos és állatorvosi szaksegéd dolgozik a Baranya Megyei Kormányhivatal alkalmazásában, a vállalkozók által üzemeltetett kiszolgáló egységek további mintegy 70 embernek biztosítanak munkát – ismertette Pókos Gergely. Kifejtette: jelenleg heti 16-17 ezer normál súlyú sertést, továbbá 800-1000 közötti nagysúlyú disznót és kocát vágnak egy műszakban.

Az igazgató hozzátette, a tavalyi év az indulás és a működés stabilizálásáról szólt, 2018 a tervszerű működés első éve, lényeges fejlesztéseket idénre nem terveznek, a meglévő kapacitásokat egyre hatékonyabban kívánják használni.

a teljes termelés 25-30 százaléka az Európai Unión kívüli országokba – Japánba és Hongkongba - irányul. A kínai piacra való belépést is tervezi a cég – jelezte.

A beszállítóikra térve közölte: a normál súlyú sertések 70-75 százalékát a Bonafarm sertéságazatától és a több mint száz Bonafarm integrációs partnertől szerzik be, a fennmaradó mennyiséget független termelőktől vásárolják, legnagyobb részt Baranya, Tolna és Somogy megyékből. A kocákat az egész országból szállítják Mohácsra – tette hozzá.

Az MCS Vágóhíd Zrt. honlapján korábban közzétett összefoglaló szerint az új mohácsi vágóhíd látja el húsalapanyaggal a Pick Szeged Zrt.-t. Az üzemben levágott nagy súlyú disznók és kocák szolgálnak alapanyagként a Pick téliszalámijához, a cég managalica-termékeit szintén a Mohácson vágott speciális magyar sertésfajtából készítik.

A 21 milliárd forintból létrejött beruházásból 5 milliárd forint húsipari technológiai fejlesztés volt, amelynek része a vágó-, csontozó- és csomagolási technológia, illetve az automata logisztikai rendszer.

A magyar kormány 2014 nyarán minősítette kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági projektté a zöldmezős beruházással megépülő vágóhíd építését, amelyet 2015 áprilisában kezdett meg a generálkivitelező Market Zrt.

A tesztüzemű működés 2016. decemberben indult, a vágóhíd tavaly január 10-én kapta meg a működési engedélyt, az ipari szintű termelés 2017. márciusban kezdődött napi 2000 sertés vágásával - ismertette a vágóhíd honlapja.

A Bonafarm Csoport stratégiai partnereként működő vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzem Magyarország második legnagyobb vágóhídja. Az MCS Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Pick Vágóhíd Holding Kft.-n és a Pick Vágóhíd Kft.-n keresztül Csányi Sándor üzletember.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újra lendületben a gyulai húsipar

Az elmúlt esztendőben rekordmennyiségű árbevételt, több mint hatmilliárd forintos forgalmat ért el a helyi önkormányzat tulajdonában lévő Gyulahús Kft., mely immár másfél évszázados tradíciókkal bír. Még 1868-ban jött létre Gyulán az a vágóhíd, melytől számíthatjuk a húsüzem meglétét is.

A világ 10 legtáplálóbb étele

Egy új tanulmányban koreai kutatók több mint 1000 nyers élelmiszer elemzését követően rangsorolták azokat az összetevőket, amelyek a legkiegyensúlyozottabbá teszik a napi tápanyag szükségletet. Meglepő eredményeket találtak.

A kínai sertéságazat megsínyli az ASP-t

Kína legnagyobb sertéstenyésztői jelentősen csökkentették a 2018-as profit becsléseiket, mivel a gyorsan terjedő afrikai sertéspestis (ASP) erősen befolyásolja a sertéshús árakat és a keresletet. Ez pedig érzékenyen érinti a világ legnagyobb sertéshús előállító országát.

Olcsó, rossz minőségű import termékektől tartanak a Brexit gazdák

A brit élelmiszerlánc képviselői, élelmiszergyártók és gazdák egyaránt, arra hívják fel a figyelmet, hogy a helyi termékek védelmét meg kell erősíteni mire az Egyesült Királyság kilép az Unióból.

Megéri húsgalambot tartani, ha csak kiegészítő jövedelemnek is

Nemrég indult útjára a Nemzeti Húsgalamb Program, amelytől többek közt a galambtartó telepek létesítését, és a vidéki kisállattartás fellendülését reméli a szaktárca. A néhány évtizede még nagy hagyományokkal rendelkező jászkunsági húsgalambtartás mára sokat vesztett hírnevéből. S bár nincs könnyű helyzetben az ágazat, vannak települések, ahol ma is megtérül a tenyésztés.

Mediterrán melléktermékek brojlereknek

A World's Poultry Science Journalban egy olasz kutatócsoport két cikkben számolt be a mediterrán és közel-keleti térség tipikus növénytermesztési termékeinek feldolgozása alkalmával nyert melléktermékek baromfitakarmányozásban történő felhasználásáról.

Követendő példa az osztrák sertéságazat

A NAK sertéságazati munkacsoportja az ausztriai Linzben járt tanulmányúton. Az osztrák termelés minden szempontból követendő lehet a magyar gazdálkodók számára is.

Nemcsak a divat dönt… Stropek László az év juhásza

Legutóbb több mint három éve jártunk Böhönyén. Arról beszélgettünk Stropek László juh törzstenyésztővel, érdemes-e megmaradni a jól bevált suffolk fajtánál, vagy jobb volna a divatosabb fehér fejű és bundájú fajtákra váltani.

A csincsillanyulak visszatérnek

Sokan a nyulak királynőinek tartják a csincsillanyulakat, melyeknek két fajtája ismeretes: a kis csincsillanyúl hazánkban nemigen tudott elterjedni, szemben a nagy csincsillanyúllal, mely hajdanán nálunk hosszú időn keresztül meghatározó fajtája volt a háztáji gazdaságoknak.

A lovagoltatástól a marhatenyésztésig: egy családi gazdaság sikertörténete

Lovak, mangalicák, szarvasmarhák, mezőgazdaság, vendéglátás és idegenforgalom. Röviden így foglalható össze a Zala-völgyi Kustányban fekvő egykori Batthyány-birtok, ma zalaszentlászló-szentmihálypusztai gazdaság tevékenysége.