Back to top

Közel a teljes kapacitáshoz a mohácsi vágóhíd

Jelenleg már több mint 90 százalékos kapacitással működik az MCS Vágóhíd Zrt. tavaly április végén átadott mohácsi üzeme – közölte az MTI-vel Pókos Gergely, a létesítmény igazgatója, akinek várakozásai szerint idén összesen mintegy 900 ezer tonna élőállat feldolgozását tervezik.

A vágóhíd mintegy 700 saját munkavállalót foglalkoztat, a létesítményben mintegy 30 állatorvos és állatorvosi szaksegéd dolgozik a Baranya Megyei Kormányhivatal alkalmazásában, a vállalkozók által üzemeltetett kiszolgáló egységek további mintegy 70 embernek biztosítanak munkát – ismertette Pókos Gergely. Kifejtette: jelenleg heti 16-17 ezer normál súlyú sertést, továbbá 800-1000 közötti nagysúlyú disznót és kocát vágnak egy műszakban.

Az igazgató hozzátette, a tavalyi év az indulás és a működés stabilizálásáról szólt, 2018 a tervszerű működés első éve, lényeges fejlesztéseket idénre nem terveznek, a meglévő kapacitásokat egyre hatékonyabban kívánják használni.

a teljes termelés 25-30 százaléka az Európai Unión kívüli országokba – Japánba és Hongkongba - irányul. A kínai piacra való belépést is tervezi a cég – jelezte.

A beszállítóikra térve közölte: a normál súlyú sertések 70-75 százalékát a Bonafarm sertéságazatától és a több mint száz Bonafarm integrációs partnertől szerzik be, a fennmaradó mennyiséget független termelőktől vásárolják, legnagyobb részt Baranya, Tolna és Somogy megyékből. A kocákat az egész országból szállítják Mohácsra – tette hozzá.

Az MCS Vágóhíd Zrt. honlapján korábban közzétett összefoglaló szerint az új mohácsi vágóhíd látja el húsalapanyaggal a Pick Szeged Zrt.-t. Az üzemben levágott nagy súlyú disznók és kocák szolgálnak alapanyagként a Pick téliszalámijához, a cég managalica-termékeit szintén a Mohácson vágott speciális magyar sertésfajtából készítik.

A 21 milliárd forintból létrejött beruházásból 5 milliárd forint húsipari technológiai fejlesztés volt, amelynek része a vágó-, csontozó- és csomagolási technológia, illetve az automata logisztikai rendszer.

A magyar kormány 2014 nyarán minősítette kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági projektté a zöldmezős beruházással megépülő vágóhíd építését, amelyet 2015 áprilisában kezdett meg a generálkivitelező Market Zrt.

A tesztüzemű működés 2016. decemberben indult, a vágóhíd tavaly január 10-én kapta meg a működési engedélyt, az ipari szintű termelés 2017. márciusban kezdődött napi 2000 sertés vágásával - ismertette a vágóhíd honlapja.

A Bonafarm Csoport stratégiai partnereként működő vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzem Magyarország második legnagyobb vágóhídja. Az MCS Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Pick Vágóhíd Holding Kft.-n és a Pick Vágóhíd Kft.-n keresztül Csányi Sándor üzletember.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.

Főállatorvos: kampány indul a sertéspestis megelőzése érdekében 

Augusztusban a hatósági állatorvosok felkeresik a kisebb gazdaságokat és a járványvédelemről tájékoztatják őket, a kampány az afrikai sertéspestis visszaszorítását szolgálja - mondta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos pénteken az M1 aktuális csatornán.

Bajban a baromfitermelők: drága a takarmány, de a hús ára nem nő

Hihetetlenül megugrott a búza ára Németországban. A helyi baromfitartók nem bírják egyedül viselni a terheket, az állam segítsége mellett a kiskereskedelmi láncok együttműködésére is számítanak.

A Nébih nagy sertéspestis térképe

Az elmúlt két hónapban több európai országban is rosszabbodott az afrikai sertéspestis (ASP) járványhelyzet. A Nébih összegyűjtötte a leginkább érintett országokkal kapcsolatos aktuális információkat.

Még legalább öt év kell az ASP elleni vakcina kifejlesztéséhez

Egy wroclawi kutatóintézet, tanulmányozva az afrikai sertéspestis terjedését, arra a megállapításra jutott, hogy a vírusos betegség évente megközelítőleg 200 km/év sebességgel terjed keletről Nyugat-Európa felé. Az Európai Unió új kutatási forrásokat is megnyitott az afrikai sertéspestis elleni oltóanyag kifejlesztésre. Mikorra várható, hogy az afrikai sertéspestisnek (ASP) lesz ellenszere?

Az inszeminátorok rémálma a mesterséges megtermékenyítés

Nem épp romantikus, ahogy a kismalacok vagy a bocik fogannak, de hatékony. Fantomkoca, műhüvely, spermahűtés, fedezési balesetek – a mesterséges termékenyítés a modern állattenyésztés nélkülözhetetlen eljárása. Manapság minden fejlettebb gazdaság ezt az összetett tenyésztéstechnikai módszert alkalmazza. Bemutatunk néhány alapvetést, és eloszlatunk pár tévhitet is a témában.

Új állattenyésztési törvény: hol tartanak az előkészítéssel?

November 1-jétől az európai állattenyésztési rendelet hatályba lépését követően az eddigi nemzeti hatáskörből az EU illetékességébe kerül a szarvasmarha-, a ló-, a sertés-, a juh- és a kecsketenyésztés-szervezésének szabályozása. Hol tart az uniós állattenyésztési rendelet hazai jogharmonizációja? Elkészül-e addig a hazai állattenyésztési törvény – kérdeztük az Agrárminisztériumtól.

Csúcsra járatott élelmiszeripari üzemek

Az AKI közreadta a 2017-es előzetes élelmiszeripari kapacitásjelentését. Ebből kiderült, hogy a legnagyobb bővülés a konzerv- és hűtőiparban volt.

Drágább lesz ősztől a disznóhús és a kenyér

Az idén kevesebb gabona termett Európa-szerte, megnőtt a búza ára, ami a sütőipari termékeknél árnövekedést idézhet elő. Emellett a sertéshús és a húskészítmények is többe kerülhetnek ősztől, de az erős verseny miatt nem biztos, hogy a kereskedők az árnövekedés teljes mértékét áthárítják a fogyasztókra.

Főleg a Fekete-tenger és a Duna-delta térségében terjed az ASP

Romániában már több mint 61 ezer házi sertést pusztítottak el a hatóságok az afrikai sertéspestis (ASP) rohamos terjedésének megfékezése érdekében, túlnyomó többségüket a Fekete-tenger és a Duna-delta térségében, ahol sokkal agresszívebb a járvány, mint a magyar határral szomszédos megyékben - közölte a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság (ANSVSA) pénteken.