Back to top

Nem támogatjuk a Latin-Amerikával tervezett uniós szabadkereskedelmet

Több mint hétmilliárd eurós kárt okozhat az Európai Unió mezőgazdaságának a Mercosur-csoporttal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény. A megállapodást több tagállam, köztük hazánk is ellenzi. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint minimálisra kellene csökkenteni a Dél-Amerikából érkező cukor-, baromfi-, etanol- és rizsimportot.

Hosszas előkészítés után hamarosan létrejöhet az elvi megállapodás az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur között tervezett szabadkereskedelmi szerződésről. Az egyezmény jelen formája ugyanakkor nagyban sérti az uniós mezőgazdasági termelők, köztük a magyar gazdák érdekeit is. Egyes számítások szerint a kereskedelmi megállapodás az Európai Unió mezőgazdaságnak több mint hétmilliárd eurós veszteséget okozna.

A múlt héten Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is jelezte, hogy a magyar kormány nem támogatja az egyezményt, mivel az súlyosan sérti az agrárgazdaság érdekeit. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a végső szavazáson Magyarország megvétózza-e a szerződést, nem adott egyértelmű választ a tárcavezető.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a magyar agrár-élelmiszeripar egészét képviselő köztestületet is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kérdésünkre közölte: több szempontból is aggályosnak tartják a tárgyalások menetét. A NAK szerint a Mercosur-csoportból származó termékeket nem lehet egy lapon említeni a közösségben megtermelt árukkal. A környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabályozás terén óriásiak a különbségek. Míg az EU termelőinek a szigorú szabályok betartása jelentős többletköltséget okoz, a szabadosabb latin-amerikai piac szereplői jóval olcsóbban tudják előállítani termékeiket.

– Ha ezek az áruk bekerülnek az EU piacára, tönkretehetik az uniós gazdákat és feldolgozókat, ami rövid időn belül kiszolgáltatott helyzetet teremtene, és veszélybe sodorná az unió és hazánk élelmiszerellátását is – hívta fel a figyelmet a kamara. Az élelmiszer-biztonsági kockázatot jól példázza a múlt év tavaszán kirobbant brazil húsbotrány, amely során a hatóságok burgonyát, kartondoboz-maradványokat, sőt szalmonellával fertőzött húst is találtak a feldolgozók szállítmányaiban. – El­várjuk, hogy a tervezett megállapodásban részletesen határozzák meg azokat a követelményeket és biztosítékokat, amelyek garantálják, hogy csak a szigorú uniós szabályozásnak megfelelő termékek érkezhetnek be az EU-ba – szögezte le a köztestület.

Az egyik legérzékenyebb termék a baromfihús, amelyből már ma is jelentős mennyiség kerül a latin-amerikai feldolgozóktól az uniós piacra. Az EU termelőinek versenyképességén ugyanakkor sokat ronthat, ha a megállapodás részeként jelentős mennyiségű vámmentes, olcsó, ám kevéssé biztonságos baromfihús érkezik az unióba. E veszély miatt a napokban több uniós tagállam, köztük hazai szakmai szervezetek tiltakoztak a szabadkereskedelmi egyezmény ellen. Az európai uniós agrártermelőket összefogó Copa-Cogeca szerint az Európai Unió mezőgazdasági szempontból már így is túl sokat adott a tárgyalások során a Mercosur államoknak anélkül, hogy ezért cserébe kaptak volna valamit. Ezért azt kéri Brüsszeltől, hogy a tárgyalások során álljanak ki az importvámok fenntartására mellett, így biztosíthatóak az egyenlő feltételek a piacon.

Az agrárkamara is egyetért az uniós szervezet álláspontjával, amely szerint minimálisra kell csökkenteni az EU-ba irányuló cukor-, baromfi-, etanol- és rizsimportot. Ezekből a termékekből már jelenleg is hatalmas mennyiség érkezik az unióba, a megállapodás tervezete pedig nem nyújt ellentételezést más agrár-élelmiszeripari termékek esetében.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mennyit ér a magyar agrárium és élelmiszeripar?

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előtt kecsegtető exportlehetőségek vannak. A kérdés, hogy miként tudjuk kihasználni az adottságainkat, milyen választ találunk a munkaerőhiányra és hogyan sikerül a technológiai felzárkózás. Szakértők keresték a válaszokat a HG Media konferenciáján.

Egy hónap alatt nagyjából 11 milliárdos kárt szenvedett el a sertéságazat

Vizsgálja a kormány, hogyan segíthetné azokat a gazdákat, akiket veszteség ért a sertéspestis miatt. Magyarországon már több elhullott vaddisznót is találtak, emiatt több ország is embargót vezetett be a magyar sertésekre. Az országos főállatorvos szerint a kár elérheti a 11 milliárd forintot. Továbbra is arra hívják fel a gazdák figyelmét, hogy ügyeljenek a higiéniára – közölte az M1 Híradója.

Jelentősen csökkent a parlagi sasokat érintő mérgezések száma

Az Európai Unió Natura 2000 díjának idei hat nyertese közül a természetvédelem kategóriában a parlagi sasokat sújtó mérgezések megszüntetését célzó magyarországi partnerséget díjazták.

Ellenzi az uniós agrárpoliltika támogatáscsökkentését a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) határozottan ellenzi az Európai Bizottság nyilvánosságra került javaslatát, amely szerint a jövőben csökkentenék az uniós Közös Agrárpolitika forrásait. A NAK felszólítja az uniós döntéshozókat, hogy kezeljék jelentőségéhez mérten a félmilliárd uniós állampolgárt élelmiszerrel ellátó ágazatot.

Több évre megszabná az agrárium fejlődését a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkészítette a hazai agrár- és élelmiszergazdaság hosszú távú fejlesztését célzó programjavaslatát. A köztestület küldöttgyűlésén bemutatott dokumentum a strukturális alapoktól tekinti át az agrár- és élelmiszerszektort, feltérképezi a fejlődést akadályozó tényezőket, és azokra konkrét megoldási javaslatokat kínál. Döntöttek a tagdíjsávok átalakításáról is.

Gyakorlati tanácsok a fenntartható takarmányiparhoz és állattenyésztéshez

Az már sok helyütt elhangzott, hogy a következő Közös Agrárpolitika nagyobb elvárásokat támaszt majd a környezetvédelem és a fenntarthatóság terén. Az Agrárgazdasági Kutatató Intézet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az AGMEMOD konzorcium által szervezett Outlook konferencián a takarmányiparra fókuszálva hangzottak el ezzel kapcsolatos konkrétumok.

Új alosztályok az agrárkamaránál

Megalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vízgazdálkodási alosztálya valamint Környezeti és fenntarthatósági alosztálya március 11-én. A két alosztály céljai közt szerepel egyebek közt a vízjogi engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, szántóföldi vízkezelési technológiák kidolgozása, az öntözésfejlesztés, továbbá foglalkozik az ökológiai gazdálkodással, a növényvédő szerek használatával is.

Lejár a határidő: nincs menekvés az adatkezelés útvesztőjéből

Már csak néhány nap maradt az Európai Unió új adatvédelmi rendeletének hatályba lépéséig, és a nemzeti jogszabályok még nem készültek el, de Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke arra figyelmeztet, az új előírásokat ha törik, ha szakad, május 25-től be kell tartania.

Utolérjük a nyugatot?

Továbbra is jelentős eltérések vannak a régi és új uniós tagállamok mezőgazdasági termelése között és a jelek szerint ez a különbség megmarad 2030-ig is. Igaz, a kelet-európai térség nagyobb mértékben fejlődik több szempontból is – hangzott el egy szakmai konferencián.

Átkerülhet a rettegett sertéspestis Jász-Nagykun-Szolnok megyébe is

A megyei állattartók aggódnak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt. A gazdák úgy vélik, jól sikerült tájékoztatni az embereket, a fogyasztás nem esett vissza jelentősen, ám az árak mégis csökkennek. A legnagyobb nehézséget az exporttilalmak jelentik.