Back to top

Régi-új szereplő a takarmánypiacon

Egy új fajta, a Luteo állami elismerésével a szarvaskerep újbóli vetőmag-termesztési lehetőségét teremtette meg a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete. A pillangós takarmánynövény magja kiváló exportcikk, keresett Nyugat-Európában.

A szarvaskerep a természetes ősgyepekben is megtalálható értékes pillangós növényfaj. A kaszálók és legelők alsó szintjét hasznosan tölti ki, tápanyagaival gazdagítja a gyep termését. Kedvezőtlen viszonyok között, sekély termőrétegű, savanyú talajokon is vethető, ahol a lucerna termesztése már nem gazdaságos. Alkalmas ültetvények sorközeinek talajtakarására, ökológiai művelésű területek természetes gyomszabályozására, emellett pedig jó méhlegelő és ismert gyógynövény.

- Bár a Nyugat-Európában keresett, jó minőségű vetőmag előállítására hazánk éghajlati és talajadottságai kiváltképpen alkalmasak, magyarországi nemesítése az ezredfordulóra gyakorlatilag megszűnt, a korábbi fajták pedig fajtafenntartók hiányában lassan kikerültek a Nemzeti Fajtajegyzékből. Egyetlen kivétel a Szabolcsi 1 nevű fajta, melyet kutatóintézetünkben 1983 óta tartunk fenn. Ez az igénytelen takarmánynövényfaj beleillik kedvezőtlen talajadottságú területekre nemesített pillangós takarmánynövényeink kínálatába – tájékoztatott Zsombik László, a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének igazgatója.

Nemrég a kutatóintézet újabb, saját nemesítésű szarvaskerepfajtája is megkapta az állami elismerést. A Luteo a több mint 30 éves Szabolcsi 1 fajta klónszelekcióval továbbfejlesztett változata, amivel a vetőmagtermesztés gazdaságossági problémáját igyekeztek megoldani.

- Nemesítésekor az üzemi technológiával betakarítható magtermés növelését tűztük ki célul, a kiindulási fajta kedvező zöldhozamának és alkalmazkodóképességének megőrzése mellett. A Luteo további előnye, hogy saját adataink szerint a lisztharmat betegséggel szemben nagyobb ellenálló-képességgel rendelkezik, valamint a NÉBIH vizsgálatai alapján a fehérjetartalma szignifikánsan meghaladja a Szabolcsi 1 fajtáét – tette hozzá Zsombik László.

Az intézet célja az új fajta felszaporításával a magyar szarvaskerep-vetőmagtermelés újraindítása, illetve a Luteo eljuttatása hazai és exportpiacokra.

Forrás: 
Debreceni Egyetem sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szüleink gyümölcsöskertje

Szabó István a régmúlt gabonanövényeit, gyümölcseit kutatja, gyűjti, őrzi. Nemrég gyümölcsöst telepítettek Alsópáhokon a professzornak köszönhetően, amely a „Szüleink gyümölcsöskertje” nevet kapta. Ezzel párhuzamosan könyvet írt a felkutatott régi fajtákról, amely hamarosan megjelenik.

Nevezzük diborkának! Dinnye-uborka hibrid a piacon

Kedvező előjelekkel kerül kereskedelmi forgalomba Olaszországban egy vadonatúj zöldség, a dinnye és az uborka hibridje. A Meloncella di Lecce névre hallgató újdonságot a San Rocco szövetkezetben termesztik 60 hektáron. A Leveranóban működő szövetkezetben az utóbbi évtizedben megduplázódott a különlegesség termesztése, mára eléri a 4000 tonnát és a cég forgalmának tekintélyes hányadát teszi ki.

A magyar vetőmag-szakma sikerre van ítélve

„A hazai vetőmag-ágazatnak vezető szerepet kell betöltenie agráriumunkban”- adta meg az alaphangot a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, a világban zajló gazdasági változások egyre nagyobb kihívást jelentenek, a hazai agrártermelés fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják.

Lecsap a fajtarendőrség

A Fleuroselect nemzetközi dísznövény fajtaoltalmi, fajtavizsgálati és promóciós szervezet cserepes dísznövény- és egynyárinövény-nemesítő tagjai kampányt indítottak a védett fajták illegális szaporítása ellen.

Rovarevő tyúkok és malacok?

A hagyományos, szójadara és halliszt alapú takarmány helyett rovarokból fedeznék a sertések és tyúkok növekedéséhez szükséges proteint, ehhez azonban nagy mennyiségben kell rovarokat termelni – ennek megvalósításán dolgozik három német felsőoktatási intézmény és egy kutatóintézet.

A mezőgazdaság űrtechnológiája

A precíziós gazdálkodás sajátos pályát írt le Magyarországon. Amerikában fedezték fel gyakorlati szakembereink, és immár két évtizede, hogy a KITE Zrt. gondolt egy merészet, és belefogott a rendszer műszaki kialakításába hazánkban. Ez akkor több mint 3 milliárd forintjába fájt a vállalatnak - azonban hamar bebizonyosodott, hogy nagyon megérte.

Kecsketartás: az egészséges állatokat is megviseli a klímaváltozás

Korábbi cikkeimben már sok mindenre kitértem, elsősorban arra, hogy miért és hogyan tudjuk a klímaváltozást kecskésként a „javunkra” fordítani. A legfontosabb azonban kimaradt… A klímaváltozással járó hirtelen és kiszámíthatatlan időjárás-változások, frontok, hatalmas megterhelést rónak az állat szervezetére, még akkor is, ha egészséges állatokról van szó.

Szőlőt termesztenének a Marson

Georgia nagyon büszke ősi borkészítési hagyományaira, és a georgiaiak meg vannak róla győződve, hogy ők voltak az első nemzet, akik bort készítettek. Most pedig elsőként szeretnének szőlőt termeszteni a Marson is.

Juhászat és húsfeldolgozás ellenszélben

Vészesen csökken a juhok száma Magyarországon. Ez a folyamat Juhász Pált kétszeresen is kedvezőtlenül érinti. Juh törzstenyésztő, és ha kevesebb az anyajuh az országban, kevesebb tenyészállatot vesznek tőle. A termékpálya másik végén pedig – miután a Kapos Ternero Húsipari Kft ügyvezető igazgatója – kevesebb lesz a vágójuh is és kisebb eséllyel vásárolhat megfelelő alapanyagot.

Termelni csak egészséges állattal: a bélflóravizsgálatok új korszaka

A bélflóra fontos funkciót tölt be haszonállataink életében, megannyi módon kapcsolódik és „kommunikál” az állat szervezetével, lényeges szerepe van a megfelelő immunrendszer kialakításában. Termelni csak egészséges állattal lehetséges, igaz ez az általános tétel a bélflórára is.