Back to top

Régi-új szereplő a takarmánypiacon

Egy új fajta, a Luteo állami elismerésével a szarvaskerep újbóli vetőmag-termesztési lehetőségét teremtette meg a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete. A pillangós takarmánynövény magja kiváló exportcikk, keresett Nyugat-Európában.

A szarvaskerep a természetes ősgyepekben is megtalálható értékes pillangós növényfaj. A kaszálók és legelők alsó szintjét hasznosan tölti ki, tápanyagaival gazdagítja a gyep termését. Kedvezőtlen viszonyok között, sekély termőrétegű, savanyú talajokon is vethető, ahol a lucerna termesztése már nem gazdaságos. Alkalmas ültetvények sorközeinek talajtakarására, ökológiai művelésű területek természetes gyomszabályozására, emellett pedig jó méhlegelő és ismert gyógynövény.

- Bár a Nyugat-Európában keresett, jó minőségű vetőmag előállítására hazánk éghajlati és talajadottságai kiváltképpen alkalmasak, magyarországi nemesítése az ezredfordulóra gyakorlatilag megszűnt, a korábbi fajták pedig fajtafenntartók hiányában lassan kikerültek a Nemzeti Fajtajegyzékből. Egyetlen kivétel a Szabolcsi 1 nevű fajta, melyet kutatóintézetünkben 1983 óta tartunk fenn. Ez az igénytelen takarmánynövényfaj beleillik kedvezőtlen talajadottságú területekre nemesített pillangós takarmánynövényeink kínálatába – tájékoztatott Zsombik László, a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének igazgatója.

Nemrég a kutatóintézet újabb, saját nemesítésű szarvaskerepfajtája is megkapta az állami elismerést. A Luteo a több mint 30 éves Szabolcsi 1 fajta klónszelekcióval továbbfejlesztett változata, amivel a vetőmagtermesztés gazdaságossági problémáját igyekeztek megoldani.

- Nemesítésekor az üzemi technológiával betakarítható magtermés növelését tűztük ki célul, a kiindulási fajta kedvező zöldhozamának és alkalmazkodóképességének megőrzése mellett. A Luteo további előnye, hogy saját adataink szerint a lisztharmat betegséggel szemben nagyobb ellenálló-képességgel rendelkezik, valamint a NÉBIH vizsgálatai alapján a fehérjetartalma szignifikánsan meghaladja a Szabolcsi 1 fajtáét – tette hozzá Zsombik László.

Az intézet célja az új fajta felszaporításával a magyar szarvaskerep-vetőmagtermelés újraindítása, illetve a Luteo eljuttatása hazai és exportpiacokra.

Forrás: 
Debreceni Egyetem sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szarvasmarha-takarmányt fejleszt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a szegedi egyetem

Tejelő szarvasmarháknak fejleszt takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a cég az MTI-t.

Aktualitások és trendek a hibridek között

Naprakész szakmai előadások, hasznos tanácsok, megannyi apró tipp és inspiráló eredmények sora – így foglalhatnánk össze a legrövidebben a KWS Magyarország Kft. évindító partnertalálkozó és díjátadó rendezvényeit. A vetőmag-nemesítésben élen járó cég ezúttal Zalakaroson és Hajdúszoboszlón várta a modern növénytermesztési megoldások iránt érdeklődőket.

Csak oltjuk a szőlőt!

Hazánkban mintegy 65 ezer hektár szőlőt tartunk nyilván, ennek 3 százalékos amortizációjával számolva évente legalább kétezer hektár ültetvényt kellene felújítani. Az elmúlt években ugyan megugrott az oltványok iránti kereslet, ám nagy kérdés, miért nem hazai szaporítóanyagot vásárolnak a termelők?

Szőlőoltványok minden igényre

A Szőlészet és Pincészet szakkiállítás egyik nagy visszajárója Raffaele Niedda, a Rauscedo-i Szőlőtermelő Szövetkezet – VCR - értékesítési menedzsere. Évek óta lenyűgöz azzal az oltvány kínálattal, melyet a cég állít elő. Több, mint 250 fajta, négyezer alany-klón kombináció, tíz rezisztens szőlő, évi 110 millió oltvány jellemzi munkájukat.

Lisztkukac: költöztetés kéthetente

A kistestű gyíkok, kétéltűek, a pókszabásúak, továbbá számos díszmadár rég bevált elesége a nagy lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvája, köznapi nevén a lisztkukac.

Csökkenteni kell az Európai Unió szójaimport-függőségét

A GMO-mentes fehérjenövény termesztés ösztönzésével kell csökkenteni az Európai Unió szójaimport-függőségét.

Haszongalambok takarmányozása (1. rész: takarmánykiegészítők)

A takarmánykiegészítők olyan anyagok, amelyek növelik a takarmányok táplálóértékét, biológiai hatékonyságát, viszont nem tartoznak az állatgyógyászati gyógyszerkészítmények közé. Általában természetes anyagok, egy részük azonban testidegen anyag (mint például egyes hozamfokozók), más részük szintén természetes anyag, de nem emelik a táplálóértéket és a biológiai hatékonyságot.

Csúcskukoricák a RAGT-tól

A hagyományoknak megfelelően most is az idei AgroMashexpo-n adták át a RAGT kukorica versenyén legjobban teljesítők díjait. Az elmúlt évre meghirdetett termelői versenyre 101 termelő nevezett összesen 3049 hektárral. A legnagyobb terület 96, a legkisebb terület 14 hektár volt, átlagosan 30 hektár jutott egy termelőre.

A szójatermesztők szeretik a kihívásokat?

A címben szereplő mondatot nem kérdésként, hanem állításként fogalmazta meg az Agromashexpón rendezett szójafórum egyik résztvevője. A kérdőjel azért indokolt, mert mások szerint inkább mazochistáknak nevezhetők, hiszen, mint ismert, a tavalyi évtől már tilos a zöldítés alá vont területeken vegyszert használni, ami, ismerve például a növény gyomelnyomó képességét, valóban nagy kihívást jelent.

A precíziós gazdálkodás nem csak a „nagyok” kiváltsága

Milyen jövő áll mérettől függetlenül a termelők előtt? Mennyire elérhető a modern technológia a kisebb gazdaságok számára? Erről beszélgettünk AGROmashEXPO Nemzetközi Termékfejlesztési díj egyik nyertesének, az Agroker Holding Zrt. képviselőivel, akik új üzletáguk fókuszát, a precíziós gazdálkodás lehetőségeit „működés közben” is bemutatják a kiállításon.