Back to top

Egyre eredményesebb a hazai agrárium

A vidékfejlesztési program 2015-ös indulása óta 23 milliárd forint támogatás érkezett Zala megyébe, és ebből 7,3 milliárd beruházásokhoz köthető - mondta Kis Miklós Zsolt, Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy zalaszentlászlói gazdafórumon.

Beváltotta a reményeket a kormány 2010-es megalakulása után körvonalazódott új agrárpolitika, amely a kis- és közepes birtokokat állította a középpontba - jelentette ki a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Zalaszentlászlón. Kis Miklós Zsolt a gazdakörök számára tartott fórumhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón azt mondta: az ágazat termelése hatodik éve bővül, 2016-ban már elérte a 2619 milliárd forintot. A gazdák jövedelmi adatai, az agrárium GDP-ből való részesedése, a harmadával bővülő export, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban létrejött mintegy 70 ezer új munkahely azt mutatja, hogy jó irányba halad a magyar agrárium - szögezte le az államtitkár.

A birtokpolitika, a támogatáspolitika, az adózás és az adminisztrációs intézkedések területén az elmúlt nyolc év kedvező változásai közül kiemelte a földforgalmi törvény megalkotását, amellyel szavai szerint sikerült megakadályozni, hogy a termőföld jelentős része külföldi kézbe kerüljön. A földhaszonbérleti formát felváltotta a Földet a gazdáknak! program, amelynek révén mintegy 200 ezer hektárnyi birtok került 30 ezer magyar mezőgazdasági vállalkozás tulajdonába - ismertette. 

A támogatások területén is olyan változások történtek, amelyek a kis- és közepes birtokok erősítését szolgálták, szakítva azzal a 2010 előtti gyakorlattal, amikor a támogatotti kör alig egy százaléka nyerte el az európai uniós és hazai források 50 százalékát - mondta. Az 1200 hektár fölötti nagygazdaságok területalapú támogatásait elvonták, a nagyüzemeket a beruházási támogatásokban is korlátozták, ez utóbbinak köszönhetően a források 80 százaléka jutott a kis- és közepes gazdaságoknak - sorolta Kis Miklós Zsolt.

Hozzátette, hogy a sertés, a szarvasmarha, a baromfi, a tej és a tojás áfájának csökkentése nagymértékben hozzájárult a feketegazdaság visszaszorításához, a fogyasztás növekedéséhez. Mindez annak köszönhető, hogy a hazai költségvetés végre olyan helyzetben van, hogy évente több 10 milliárd forintot hagyhat az ágazatnál - hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy Magyarország kiállt a GMO-mentes mezőgazdaságért, ami nemcsak "lelki, egészségügyi", hanem piaci kérdés is, hiszen globálisan egyre keresettebbek az ilyen termékek. A hazai kereslet is bővült, országszerte 287 új termelői piac jött létre, de továbbiak támogatási pályázatairól is hamarosan döntés születik - jelezte.

Kis Miklós Zsolt a zalai eredményeket ismertetve beszámolt arról, hogy a vidékfejlesztési program 2015-ös indulása óta 23 milliárd forint támogatás érkezett a megyébe, és ebből 7,3 milliárd beruházásokhoz köthető.

Több mint 50 zalai vállalkozás az állattartó telepek korszerűsítésére 2 milliárd forintnál is többet fordíthatott, mintegy 900 millió forintot pedig 23 terménytároló építésére biztosítottak. Az élelmiszeripari pályázatokon 12 zalai vállalkozás több mint 1,2 milliárd forint támogatáshoz jutott. 

A települési önkormányzatok közül 39 nyert el mintegy egymilliárd forintot a külterületi utak rendbetételére, épületek rekonstrukciójára pedig 30 önkormányzat több mint 600 millió forintra nyújtott be támogatási igényt - részletezte a Miniszterelnökség államtitkára. 

Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője mindehhez hozzátette: az eredmények azért is fontosak, mert Zala megye keleti részén az ipar "csak szerényen van jelen", inkább a turizmus ad megélhetést az itt élőknek. Ennek ellenére számos szántóföldi gazdálkodó vagy gyümölcstermesztő nyert a különböző támogatási forrásokból.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Brazília is beszáll az afrikai agráriumba

Brazília komoly összegekkel szállna be Nigéria mezőgazdaságának modernizálásába. Ennek érdekében traktorgyárat építenek az afrikai országban, és finanszírozzák a feldolgozást is.

Közel hétezer gazdálkodóra vár még adategyeztetés

Még egy bő hétig javíthatják a korábban benyújtott egységes kérelmek esetleges pontatlanságait a területalapú támogatást igénylő gazdálkodók. Sok termelő helyett idén is a falugazdászok nyújtották be az igénylést, segítenek-e a javításban is a szakemberek? Mi történek, ha valaki elmulasztja a határidőt - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK).

Növekvő termelés, javuló jövedelmezőség a tejágazatban

A tejágazatban is a legfontosabb cél a versenyképesség növelése, ezért a tárca több intézkedéssel is segíti a tejelő tehéntartással foglalkozókat – mondta az Agrárminisztériumban szerdán megrendezett tejágazati fórumon Nagy István. Az agrárminiszter hozzátette: kívánatos a szarvasmarha állomány-létszámának növelése és a tej beltartalmi értékeinek javítása.

Több kis- és mikro-vállalkozás juthat hitelhez

Az Agrárminisztérium hatékonyságnövelésre és a beruházások ösztönzésére irányuló törekvéseit segíti az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) és az Európai Beruházási Alap (EIF) között két évvel ezelőtt létrejött COSME viszontgarancia megállapodás.

Agrárvonatkozású miniszteri rendeletek módosulnak októberben

A Magyar Közlönyben 2018. október 11-én megjelent a 30/2018. (X.11.) AM rendelet az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A NAK elemzése következik:

Megkezdődött az egységes kérelmek előlegeinek kifizetése

Október 16-ával elindul a 2018. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó, közvetlen támogatási jogcímeket érintő előlegek kifizetése.

Az Ön vállalkozása hogyan digitalizál? – Rövid felmérés

Amennyiben ön egyéni gazdálkodó vagy cégvezető, kérjük, szánjon néhány percet az önkéntes és anonim kérdőív kitöltésére! Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja az agrárgazdaság digitalizációs átalakítása és fejlesztése az agrárgazdaság hatékonyságának növeléséhez. A DAS gördülékeny és hatékony megvalósítása érdekében az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérést készít a jelenlegi helyzetről.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

Nők a gáton

Az ENSZ közgyűlése – felismerve a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben tevékenykedő nők helyzetét – 2007-ben tűzte ki célul a falusi szegénység felszámolását és október 15-én a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának évenkénti megünneplését. A vidékfejlesztés elképzelhetetlen a nők részvétele nélkül, hiszen odaadásukra és gondoskodó munkájukra szükség van a vidék sérülékeny egyensúlyának megőrzésében.

A biztos megélhetést, a helyben maradást segíti a LEADER program

Az Agrárminisztérium számára kiemelt jelentőségű a vidéki térségben található munkahelyek megőrzése, amelyek biztos megélhetést jelentenek, valamint helyben maradásra ösztönzik a mezőgazdaságból élő lakosságot.