Back to top

Egyre eredményesebb a hazai agrárium

A vidékfejlesztési program 2015-ös indulása óta 23 milliárd forint támogatás érkezett Zala megyébe, és ebből 7,3 milliárd beruházásokhoz köthető - mondta Kis Miklós Zsolt, Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy zalaszentlászlói gazdafórumon.

Beváltotta a reményeket a kormány 2010-es megalakulása után körvonalazódott új agrárpolitika, amely a kis- és közepes birtokokat állította a középpontba - jelentette ki a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Zalaszentlászlón. Kis Miklós Zsolt a gazdakörök számára tartott fórumhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón azt mondta: az ágazat termelése hatodik éve bővül, 2016-ban már elérte a 2619 milliárd forintot. A gazdák jövedelmi adatai, az agrárium GDP-ből való részesedése, a harmadával bővülő export, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban létrejött mintegy 70 ezer új munkahely azt mutatja, hogy jó irányba halad a magyar agrárium - szögezte le az államtitkár.

A birtokpolitika, a támogatáspolitika, az adózás és az adminisztrációs intézkedések területén az elmúlt nyolc év kedvező változásai közül kiemelte a földforgalmi törvény megalkotását, amellyel szavai szerint sikerült megakadályozni, hogy a termőföld jelentős része külföldi kézbe kerüljön. A földhaszonbérleti formát felváltotta a Földet a gazdáknak! program, amelynek révén mintegy 200 ezer hektárnyi birtok került 30 ezer magyar mezőgazdasági vállalkozás tulajdonába - ismertette. 

A támogatások területén is olyan változások történtek, amelyek a kis- és közepes birtokok erősítését szolgálták, szakítva azzal a 2010 előtti gyakorlattal, amikor a támogatotti kör alig egy százaléka nyerte el az európai uniós és hazai források 50 százalékát - mondta. Az 1200 hektár fölötti nagygazdaságok területalapú támogatásait elvonták, a nagyüzemeket a beruházási támogatásokban is korlátozták, ez utóbbinak köszönhetően a források 80 százaléka jutott a kis- és közepes gazdaságoknak - sorolta Kis Miklós Zsolt.

Hozzátette, hogy a sertés, a szarvasmarha, a baromfi, a tej és a tojás áfájának csökkentése nagymértékben hozzájárult a feketegazdaság visszaszorításához, a fogyasztás növekedéséhez. Mindez annak köszönhető, hogy a hazai költségvetés végre olyan helyzetben van, hogy évente több 10 milliárd forintot hagyhat az ágazatnál - hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy Magyarország kiállt a GMO-mentes mezőgazdaságért, ami nemcsak "lelki, egészségügyi", hanem piaci kérdés is, hiszen globálisan egyre keresettebbek az ilyen termékek. A hazai kereslet is bővült, országszerte 287 új termelői piac jött létre, de továbbiak támogatási pályázatairól is hamarosan döntés születik - jelezte.

Kis Miklós Zsolt a zalai eredményeket ismertetve beszámolt arról, hogy a vidékfejlesztési program 2015-ös indulása óta 23 milliárd forint támogatás érkezett a megyébe, és ebből 7,3 milliárd beruházásokhoz köthető.

Több mint 50 zalai vállalkozás az állattartó telepek korszerűsítésére 2 milliárd forintnál is többet fordíthatott, mintegy 900 millió forintot pedig 23 terménytároló építésére biztosítottak. Az élelmiszeripari pályázatokon 12 zalai vállalkozás több mint 1,2 milliárd forint támogatáshoz jutott. 

A települési önkormányzatok közül 39 nyert el mintegy egymilliárd forintot a külterületi utak rendbetételére, épületek rekonstrukciójára pedig 30 önkormányzat több mint 600 millió forintra nyújtott be támogatási igényt - részletezte a Miniszterelnökség államtitkára. 

Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője mindehhez hozzátette: az eredmények azért is fontosak, mert Zala megye keleti részén az ipar "csak szerényen van jelen", inkább a turizmus ad megélhetést az itt élőknek. Ennek ellenére számos szántóföldi gazdálkodó vagy gyümölcstermesztő nyert a különböző támogatási forrásokból.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így kéne átalakítani az agráradózást

„Merész tervek: teljes reform előtt az agráradózás?” című beszélgetés során a NAK egyik közelmúltbeli javaslatát vitatták meg szakemberek Hajdúböszörményben. Az áfacsökkentés folytatását és a családi mezőgazdasági vállalkozási forma bevezetését egyöntetűen kedvezően fogadták.

Már fizetik a szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatásokat

A Magyar Államkincstár (Kincstár) 2018. augusztus első hetében elindította a jogos támogatási igények kifizetését, így 123 kérelem alapján, 81 szőlész-borász gazdálkodó részére mintegy 230 millió forint összegű támogatás kifizetéséről gondoskodott.

Migránsok dolgoznak a földeken

Meghosszabbítják és jelentősen kiterjesztik Svájcban a menekülteket a mezőgazdaságban alkalmazó programot, miután többségében pozitív tapasztalatokkal zárult a termelők és a szaktárca korábbi kezdeményezése.

Augusztus végéig tart a diákmunka

Az idén a mezőgazdaságban és a vendéglátásban augusztus végig támogatott a diákfoglalkoztatás. A program minden 16–25 év közötti, nappali tagozatos tanuló előtt nyitva áll, és még augusztusban is be lehet jutni. A munkáltatók azonban már most sajnálják, hogy nem tart tovább, hiszem számos gazdaságban a munka dandárja csak ezután jön.

Az anyatehéntartóknak jelenteni kell a kiesést és a pótlást!

Az anyatehéntartási támogatására jogosult gazdálkodóknak 60 napon belül pótolni és jelenteni kell a tenyészetükből kikerült egyedeket.

Mit, mikor? Természeti károkkal kapcsolatos termelői bejelentés és a vis maior

Az elmúlt időszakban országszerte fordultak elő kedvezőtlen időjárási jelenségek, aszály, vihar és felhőszakadás. A károk adott esetben megalapozhatnak kárenyhítő juttatási igényt, de alkalmasak lehetnek támogatási jogcímek egyes feltételeinek (pl. termeléshez kötött fehérjenövény támogatás minimális hozamra vonatkozó előírása) nem teljesítése utáni jogkövetkezmények alóli mentesítésre (vis maior).

A parlagfű egyre jobban teljesít

A szerény külső adottságokkal rendelkező, de csodás latin nevet viselő parlagfű minden nyáron celebeket meghazudtoló érdeklődést vív ki magának: orvosok, allergiás betegek, gyógyszerészek, törvényhozók és természetgyógyászok foglalkoznak vele.

Made in Fukusima: küzdenek a gazdák a bizalomért

Bő hét év telt el a szökőár okozta fukusimai atomkatasztrófa óta, ám annak ellenére, hogy a szigorú vizsgálatok nem mutatnak radioaktív szennyezést a régióban előállított élelmiszerekben, a termelők még mindig tapasztalják a fogyasztók bizalmatlanságát.

Katasztrófával fenyeget az aszály és a kánikula

Továbbra is tart és egyre nagyobb gondokat okoz az aszály és a hőség Németország nagy részén, a mezőgazdasági termelők országos szövetsége (DBV) egy szerdai előrejelzésében katasztrofális következményekre figyelmeztet.

Lengyelország is segíti az aszály sújtotta gazdákat

Közel százkilencven millió euró támogatást hagyott jóvá kedden a lengyel kormány az idei rendkívüli szárazság sújtotta gazdaságok támogatására, miután az időjárás mintegy 2 millió hektáron, több mint 100 ezer gazdaságban okozott károkat.